Dmitrij Pumpjanskij orosz milliárdost az Európai Unió Bírósága felmentette az ellene 2022 márciusa óta érvényben lévő szankciók alól. Pumpjanszkij esete annyiban nem egyedülálló, hogy korábban is töröltek magánszemélyeket a szankciós listáról.
Az Európai Unió Bírósága Luxemburgban úgy döntött, hogy megszünteti a szankciókat az orosz milliárdos Dmitrij Pumpjanszkij ellen. A testület kötelezte az Európai Unió Tanácsát, hogy térítse meg a tárgyalás során felmerült költségeket – írja az Epravda.
Pumpjanszkij az ingatlanfejlesztéssel, vasúti szállításokkal és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó Sinara csoport társtulajdonosa volt és tavaly szeptemberben már megnyert egy pert Luxemburgban, így ő lett az első orosz üzletember, akinek ez sikerült. Márciusban azonban az EU ismét hat hónappal meghosszabbította a büntető intézkedéseket.
Mivel a vállalkozó nem fellebbezett az ellen, továbbra is az EU szankciós listáján maradt. Idén áprilisban Pumpjanszkij újfent megnyerte a jogi csatározást, de ez a 2024 márciusától 2024 szeptemberéig tartó időszakra vonatkozott. Így a vállalkozóval szembeni korlátozások, amelyeket az EU félévente meghosszabbít, továbbra is érvényben maradtak.
A bíróság döntése alapján érvénytelenítik a szankciók meghosszabbítását, amelyek 2025. szeptember 15-ig voltak érvényben.
Korábban is töröltek magánszemélyeket a szankciós listáról
Az EU több ezer személyt, céget és szervezetet szankcionált az orosz–ukrán háború kirobbanása óta. Az uniónak félévente kell a szankciókat megújítania, amihez a blokk mind a 27 tagállamának egyhangú támogatására van szükség. A büntetőintézkedések között szerepel az utazási tilalom és a vagyonbefagyasztás is.
Érdemes megemlíteni, hogy Dmitrij Pumpjanszkij esete nem egyedülálló: a szankciókat többtucatnyi orosz mágnás és rokona támadta meg az Európai Bíróságon, emiatt 2023-ban az olaj- és gázszektorban tevékenykedő, azeri származású Farkhad Akmedov, valamint a médiában, az infrastruktúra-építésben és az energetikában érdekelt Grigorij Berezkin is lekerült a feketelistáról.
Alekszandr Sulgin, az orosz Amazonnak is hívott online kiskereskedelmi platform, az Ozon korábbi vezetője ellen sem hosszabbították meg a büntetőintézkedéseket, továbbá Mihail Fridman volt feleségét és Aliser Uszmanov egy másik testvérét is törölték a listáról korábban. Az EU akkor azért döntött a törlés mellett, mert attól tartott, hogy a jogilag nehezen védhető, gyenge indoklás miatt a bíróságon nem tudják megvédeni a szankciókat.
Idén márciusban négy ember került le a listáról, így Magyarország és Luxemburg végül nem vétózott, amikor a szankciók meghosszabbításáról tárgyaltak az EU tagállamai.
A brazil legfelső bíróság egyik tagja elrendelte a Telegram felfüggesztését az országban helyi idő szerint pénteken arra hivatkozva, hogy a szolgáltató többszöri felszólításra sem tesz eleget brazil bírósági határozatoknak és nem felel meg az ország törvényes előírásainak. A döntést Jair Bolsonaro brazil elnök elfogadhatatlannak nevezte.
Alexandre de Moraes főbíró arra hivatkozva döntött a Telegram betiltásáról, hogy a szolgáltató nem törölt olyan fiókokat, amelyek félretájékoztatnak.
Pavel Durov, a Telegram alapítója és elnök-vezérigazgatója elnézést kért a vállalat „hanyagságáért”, és pár nap haladékot igényelt a bíróságtól, hogy megfeleljenek az előírásoknak.
Jair Bolsonaro, az ország jobboldali elnöke elfogadhatatlannak nevezte a bíró döntését, amely szerinte veszélyezteti a brazilok szabadságjogait.
„A bíró nem az ellen a 2-3 ember ellen lépett fel, akinek a fiókját szerinte zárolni kellene, hanem 70 millió embert érintő döntést hozott. A szabadságunk forog kockán” – hangoztatta az elnök, aki idei újraválasztási kampányában erőteljesen támaszkodik a Telegramra a választók megszólításában.
A bíró 24 órát adott a brazil távközlési hatóság vezetőjének a Telegram elérhetetlenné tételére, egyúttal a Google-t és az Apple-t is utasította: alkalmazás-áruházaikban akadályozzák meg, hogy Brazíliából elérhető legyen az applikáció.
A Telegram felfüggesztése a döntés értelmében mindaddig érvényben marad, míg a cég nem hajtja végre a korábbi bírósági döntéseket, nem fizeti be a rá eddig kirótt büntetéseket, és nem jegyezteti be a bíróságon a helyi képviselőjét.
A titkosított üzenetküldést lehetővé tevő Telegram a Reuters hírügynökség szerint a félretájékoztatás melegágya. Februárban Németországban a hatóságok 64 fiók törlését rendelték el, és az applikáció a bírálatok kereszttüzébe került, mert oltásellenes szélsőségesek a Telegramon terjesztik információikat és szerveztek olyan tiltakozásokat, amelyek aztán erőszakba torkolltak.
Egy kaliforniai bíró elvetette a Nirvana együttes ellen benyújtott keresetet, amelyben Spencer Elden kártérítést kért azért, amiért meztelen csecsemőkori képét használták fel a banda híres Nevermind című albumának borítóján.
A nevezetes képen Elden egy úszómedencében meztelenül lebeg a víz alatt. A baba előtt a vízben egy horogra akasztott egydolláros bankjegy úszik. A kompozíció az általános értelmezés szerint a kapitalizmusra utal: a néző úgy érzi, a gyerek örömmel úszik a pénz felé.
A BBC News cikke felidézte, hogy Elden tavaly perelte be a Nirvanát arra hivatkozva, hogy a meztelen kép nem más, mint gyermekpornográfia. A most 30 éves Elden pedig keresetében azt állította, hogy a híres fotó „rendkívüli és folyamatos érzelmi stresszt” okozott neki, ami számára anyagi veszteséggel járt és az életkedvét is csorbította.
A keresetben mások mellett Dave Grohltól és Krist Novoselictől, a zenekar még élő tagjaitól, Courtney Love-tól, Kurt Cobain elhunyt énekes özvegyétől, Guy Osearytől és Heather Parrytől, Cobain hagyatékának kezelőitől, Kirk Weddle fotóstól és Robert Fisher borítótervezőtől kért kártérítést.
A Nirvana decemberben támadta meg a keresetet arra hivatkozva, hogy Elden vádjainak nincs semmi alapja. Ügyvédjeik szerint „Elden állítása, miszerint a Nevermind album borítóján lévő fénykép +gyermekpornográfia+, nem tekinthető komolynak”. Megjegyezték: bárki, aki a lemez egy példányát birtokolja, „Elden elmélete szerint gyermekpornográfia birtoklásának bűntettében” lehetne bűnös.
Az ügyvédek rámutattak, hogy Elden mindeddig csak élvezhette azt a népszerűséget, amit az jelentett számára, hogy ő volt a „Nirvana-baba”. Honoráriumért többször is újrafotózták vele a borítóképet, az album címét is a mellkasára tetováltatta, az eBay-en az album borítójának dedikált példányait árulja, és hírnevét nőkkel való ismerkedésre is felhasználja – sorolták az együttes védői. A védelem azt is megemlítette, hogy az ügy egyébként is már 2011-ben elévült, ezért nem is lehet miatta perelni. Elden jogi képviselői viszont azzal érveltek, hogy az elévülés nem alkalmazható, amíg a Nevermindot a jelenlegi formájában árulják. „A gyermekpornográfia nem elévülő bűncselekmény” – mondta az ilyen ügyekkel foglalkozó Marsh Law ügyvédi iroda képviselője tavaly a Variety-nek.
Elden jogi képviselőinek december 30-ig kellett volna válaszolnia a Nirvana elutasító indítványára, de a határidőt elmulasztották. Ennek eredményeképpen Fernando M. Olguin bíró elutasította az ügyet, de „módosítási engedéllyel”, ami azt jelenti, hogy Eldenéknek január 13-ig van idejük, hogy a megfelelő változtatásokkal újra benyújtsák az ügyben a keresetüket.
A marosvásárhelyi ítélőtábla megfellebbezhetetlenül kimondta: törvényes a csíkszentmártoni önkormányzatnak az a határozata, amellyel a község közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt és a magyar hadsereg által a második világháború idején épített egykori kaszárnyákat.
A marosvásárhelyi ítélőtábla jogerős ítéletéről Gergely András, a Hargita megyei település polgármestere számolt be Borboly Csaba megyei tanácselnök Facebook-oldalán kedden közzétett videóban – olvasható a Maszol cikkében.
Gergely András tájékoztatása szerint a marosvásárhelyi ítélőtábla megerősítette a Hargita megyei törvényszék áprilisban hozott elsőfokú határozatát. Ez azt jelenti, hogy a Bákó megyei Dormánfalva végérvényesen elveszítette a Csíkszentmárton ellen indított perét.
Dormánfalva tavaly augusztus elején indított pert Csíkszentmárton ellen, hogy a bíróság érvénytelenítse részlegesen azt a 2007-es önkormányzati határozatot, amelyik a székelyföldi település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi katonatemetőt és a közelében álló használaton kívüli kaszárnyasort. A csíkszentmártoni önkormányzati határozatot 2010-ben a 299-es kormányhatározat is megerősítette – írják.
A perben Dormánfalva önkormányzata arra hivatkozott, hogy a temető területe már 1990-ben a moldvai kisváros magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv is a város belterületeként jelölte meg.
A szentmártoniak viszont olyan, az 1800-as évek végéről származó telekkönyveket mutattak be a bíróságnak, amelyek szerint a vitatott terület Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona.
A Hargita megyei törvényszék szerint nem voltak megalapozottak Dormánfalva érvei, és elutasította kérvényét, valamint 9500 lej perköltség megtérítésére kötelezte a moldvai önkormányzatot. A Bákó megyei település fellebbezett, de a marosvásárhelyi ítélőtábla is Csíkszentmárton javára döntött.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, valamint a település területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a hazai bíróságokon. Ezek egyik csoportját Csíkszentmárton, másikat Dormánfalva önkormányzata, a harmadikat pedig Bákó megye prefektusa indította – olvasható a Maszolon.
Jó hír Úzvölgye ügyében!Végleges és visszavonhatatlan döntés született egyik perben.Erről számoltunk be @Gergely Andrással, aki ma ünnepli születésnapját.? https://www.borbolycsaba.ro/
Опубліковано Borboly Csaba Вівторок, 6 жовтня 2020 р.
