Az ukránok többsége 2026 májusában továbbra is bízott Volodimir Zelenszkij elnökben – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint az ukránok 61 %-a bízik Volodimir Zelenszkijben, míg 34 %-uk bizalmatlan vele szemben. A bizalom-bizalmatlanság mérlege +27 %. 2026 áprilisához képest ezek az adatok szinte változatlanok. Az államfőt támogatók 33 %-a bízik benne „teljes mértékben”, 28 %-a pedig „inkább bízik benne”.
Más politikai és közéleti személyiségek közül a legmagasabb bizalmi mutatókkal Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere (52 % bizalom 19 %-os a bizalmatlanság) és Mihajlo Fjodorov védelmi miniszter (50 % bizalom és 21 % bizalmatlanság) rendelkezik. Jurij Bojko, az Élet és Béke Platform parlamenti csoportjának vezetője (mindössze 6 %) és Julija Timosenko, a Batykivscsina párt vezetője (11 %) áll a bizalmi listán.
A védelmi szektor képviselői magas támogatottsággal és pozitív bizalom-bizalmatlanság mérleggel rendelkeznek. Az ukránok 73 %-a bízik az ukrán fegyveres erők korábbi vezetőjében, Valerij Zaluzsnijban, nagy-britanniai nagykövetben (21 % nem bízik benne).
A pilóta nélküli rendszereket kezelő erők parancsnoka, Robert Brovdi 70 %-os bizalmi index-szel rendelkezik (csak 7 % nem bízik benne). Hasonlóan 70 %-os bizalmat tart fenn a katonai hírszerzés korábbi, az Elnöki Hivatal jelenlegi vezetője, Kirilo Budanov, akinek tevékenységét a válaszadók 22 %-a nem támogatja.
A KMISZ saját felmérését 2026. május 7. és június 3. között végezte. A szakértők 1015 válaszadót kérdeztek meg telefonos interjúk formájában. A mintavételi hibahatár nem haladja meg a 4,1 %-ot.
A bizalom Volodimir Zelenszkij ukrán elnök iránt 9%-kal nőtt februárhoz képest, március elején a válaszadók 62%-a támogatta őt – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás adatai szerint a Zelenszkijben megbízók 62%-ából 28% „teljesen” bízik az elnökben, a többség (34%) pedig „inkább” bízik benne. Ugyanakkor a válaszadók 32%-a nem bízik benne. Az elnökbe vetett bizalom szintje jelentősen csökkent január vége és február közepe között, 61%-ról 53%-ra. Ugyanakkor azoknak a száma, akik nem bíznak benne, 33%-ról 41%-ra nőtt.
A bizalom legnagyobb csökkenése azoknál az állampolgároknál következett be, akik biztonsági garanciákért cserébe készek lennének jóváhagyni az ukrán csapatok Donbászból való kivonását. Elsősorban azok körében, akik beleegyeztek egy ilyen követelménybe, a bizalom 30%-ról 23%-ra esett vissza január vége és február közepe között.
„Azok körében, akik vonakodva, de beleegyeztek – 58%-ról 43%-ra, a bizonytalanok körében pedig 59%-ról 42%-ra. Ezzel szemben azok körében, akik kategorikusan elutasították az ilyen javaslatot, a bizalom január végén 68%, február közepén pedig 64% volt, azaz szinte változatlan” – jegyezte meg a KMISZ.
Az ukrán állampolgárok körében a legalacsonyabb a pozitív hozzáállás mutatkozik meg az Oroszországi Föderációval szemben. Az ukránok USA-val és NATO-val kapcsolatos pozitív hozzáállása 2026 februárjában csökkent 2025 szeptemberéhez képest. Ezt bizonyítják a Razumkov Központ által végzett szociológiai felmérés eredményei.
Az elmúlt öt hónapban az ukránok USA-val kapcsolatos pozitív hozzáállása 17,3%-kal csökkent, az egyenleg +29,3%-on maradt, ami jelentősen alacsonyabb, mint az európai országokhoz való viszonyulás. A megkérdezett ukránok leggyakrabban Nagy-Britanniával kapcsolatban nyilvánítanak pozitív értékelést, amellyel szembeni egyenleg +94,3%. 2025 szeptemberéhez képest a Nagy-Britanniával kapcsolatos pozitív hozzáállás nőtt – akkor az egyenleg +78% volt. Ezt követi Kanada (+92,3%), Franciaország (+87,5%) és Németország (+83,5%). Az ezen országokkal kapcsolatos pozitív hozzáállás egyenlege szintén nőtt 2025 szeptemberéhez képest.
Az ukrán állampolgárok a nemzetközi szervezetekhez is többnyire pozitívan viszonyulnak. Az EU-ba vetett bizalom mérlege továbbra is stabil, +79,5%. Ugyanakkor a NATO-val kapcsolatos mérleg +45% volt, ami majdnem fele az EU-val szembeni bizalomnak. Az elmúlt öt hónapban a NATO-ba vetett bizalom csökkent – akkoriban +61,8% volt.
Az ukránok túlnyomórészt negatívan viszonyulnak Kínához – az egyenleg -51%. A legalacsonyabb pozitív hozzáállási szintet az Oroszországi Föderációval szemben mérték – az egyenleg -98,1%.
A felmérést a Kijevi Biztonsági Fórum megbízásából január 31. és február 4. között telefonos interjúk segítségével végezték. 1003, 18 éves és idősebb válaszadót kérdeztek meg Ukrajna minden régiójából (a Krím félsziget kivételével). Az elméleti mintavételi hiba nem haladja meg a 3,2%-ot.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán állampolgárok körében a legalacsonyabb a pozitív hozzáállás mutatkozik meg az Oroszországi Föderációval szemben. Az ukránok USA-val és NATO-val kapcsolatos pozitív hozzáállása 2026 februárjában csökkent 2025 szeptemberéhez képest.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771011863
[modified] => 1770925643
)
[title] => Felmérés: csökkent az ukránok bizalma az USA és a NATO iránt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=272804&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 272804
[uk] => 272617
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 272618
[image] => Array
(
[id] => 272618
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/4384876.png
[original_lng] => 151627
[original_w] => 610
[original_h] => 433
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/4384876-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/4384876-300x213.png
[width] => 300
[height] => 213
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/4384876.png
[width] => 610
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/4384876.png
[width] => 610
[height] => 433
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/4384876.png
[width] => 610
[height] => 433
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/4384876.png
[width] => 610
[height] => 433
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/4384876.png
[width] => 610
[height] => 433
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1770918445:12
[_thumbnail_id] => 272618
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1016
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 703684614002
[_oembed_3a14544d9aa83dc0d84c3aaaf660eb0f] =>
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
Az ukránok 61%-a továbbra is bízik Volodimir Zelenszkij elnökben, míg 33%-uk nem, a bizalom-bizalmatlanság mérlege +28% – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az ukránok 61%-a bízik Zelenszkijben, míg 33%-uk nem. A bizalom-bizalmatlanság mérlege +28%. A szociológusok szerint január elején a bizalmi mutatók szinte azonosak voltak. „Ugyanakkor a 61% közül, akik megbíznak az elnökben, 25% „teljes mértékben” bízik benne. A fennmaradó 36% „inkább” bízik benne (és a 33% közül, akik nem bíznak benne, 17% „egyáltalán nem bízik benne”, és 16% „inkább” nem bízik benne)” – áll a KMISZ jelentésében.
Szociológusok kísérletet végeztek: a válaszadók felének közvetlen kérdést tettek fel a Zelenszkijbe vetett bizalmukról, a másik felét a „képzeletbeli ismeretség” módszerével, azaz egy absztrakt, a véleményét szabadon kifejtő személy bizalmát felmérve kérdezték meg. Kiderült, hogy a második esetben a bizalom szintje alacsonyabb – 53%, szemben a közvetlenül megkérdezett 61%-kal.
„Feltételezhető, hogy a bizalom valós szintje némileg alacsonyabb, mint amit a közvetlen közvélemény-kutatások mutatnak. Ez azonban kevésbé kapcsolódik az elnök bírálatától való félelemhez. Valószínűbb, hogy az emberek hazafias választ adnak, még ha elégedetlenek is, háború idején az egységet támogatják” – jegyezte meg a KIIS.
Az ukrán állampolgárok 59%-a bízik Volodimir Zelenszkij elnökben, míg 35%-uk nem bízik benne – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei szerint decemberben az elnökbe vetett bizalom szintje általánosságban stabil maradt a néhány hónappal ezelőtti helyzethez képest, elsősorban az energiaszektorban tapasztalható korrupciós botrányokról szóló jelentések megjelenése előtt.
A Zelenszkijbe vetett bizalom azonban ingadozó, és nagymértékben függ a társadalmi kontextustól. Attól függően ingadozik, hogy mely témák uralják a nyilvános teret: belpolitikai problémák, mint például a kormányzás vagy a korrupció, vagy külpolitikai kérdések, mint például az együttműködés a partnerekkel és a béketárgyalások.
A november végén megkérdezettek 49%-a bízik Zelenszkijben, míg december első felében ez a szám 63%-ra nőtt. December második felében a bizalom szintje 55%-ra csökkent.
Az ukránok Egyesült Államokba, mint nemzetközi partnerbe vetett bizalma jelentősen csökkent, míg az Európai Unióval kapcsolatos hozzáállás továbbra is mérsékelten pozitív, de érezhető a szkepticizmus – jelentette ki pénteken Anton Hruseckij, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) ügyvezető igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Hruseckij elmondta, a szociológiai felmérések szerint az ukránoknak jelenleg mindössze 20%-a bízik az Egyesült Államokban mint államban. Ugyanakkor a megkérdezettek közel fele bizalmatlanságot fejezett ki, további egyharmaduk pedig nem tudott dönteni. Ugyanakkor az amerikaiakkal szembeni pozitív hozzáállás továbbra is nagyon magas – körülbelül 90%.
A szociológus megjegyezte, hogy ez a különbség a nép iránti szimpátia és az államba vetett bizalom között magyarázza, miért nem állnak készen az ukránok arra, hogy „megfogadják az USA szavát” a biztonsági garanciákkal és Oroszország elrettentésével kapcsolatban. Az ukránok jobban bíznak az Európai Unióban, de itt sincs teljes egyhangúság. A válaszadók körülbelül fele bízik az EU-ban, körülbelül 20% nem bízik benne, további 27% pedig bizonytalan. Általánosságban elmondható, hogy az Európához való hozzáállás alig változott az utóbbi időben.
A szakember megjegyezte, hogy az EU-val szemben felhalmozódott kérdések és követelések ellenére az ukránok továbbra is fontos és viszonylag megbízható partnernek tekintik Európát, amelynek támogatása a társadalom erkölcsi és pszichológiai állapota szempontjából is fontos. Mint kifejtette, az EU-val kapcsolatos attitűdökben mutatkozó életkori és regionális különbségek jelentősen eltűntek 2022 után. Míg korábban a fiatalok sokkal Európa-pártibbak voltak, most a különböző demográfiai csoportok nézetei nagyrészt megegyeznek.
Ugyanakkor a KMISZ adatai egy sokatmondó paradoxont mutatnak: az ukránok mintegy 90%-a támogatja Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását, de a megkérdezetteknek csak mintegy fele bízik magában az EU-ban. Ez kritikus, de pragmatikus hozzáállásra utal – az ukránok az EU-ban szeretnék látni az országot, miközben tisztában vannak az európai partnerekkel való interakció korlátaival és problémáival – mutatott rá Anton Hruseckij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok Egyesült Államokba, mint nemzetközi partnerbe vetett bizalma jelentősen csökkent, míg az Európai Unióval kapcsolatos hozzáállás továbbra is mérsékelten pozitív, de érezhető a szkepticizmus – jelentette ki pénteken Anton Hruseckij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1766226600
[modified] => 1766167697
)
[title] => Jelentősen csökkent az ukránok szimpátiája az Egyesült Államok iránt, de az Európai Unióval is szkeptikusak – KMISZ
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=266446&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 266446
[uk] => 266494
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 266449
[image] => Array
(
[id] => 266449
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[original_lng] => 77725
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1766168128:3
[_thumbnail_id] => 266449
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1354
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1f81c25252a578d63651811ec9372381] =>
[_oembed_time_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => 1766160505
[_algolia_sync] => 629301771000
[_oembed_20eed09bae4d9a1671c9865075b080ab] =>
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is meglehetősen magas szintű bizalmat élvez az ukrán társadalom részéről, ugyanakkor csak a lakosság 25%-a szeretné őt elnökként látni a háború után – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adataiból kiderült, hogy a Volodimir Zelenszkij elnökbe vetett bizalom szintje gyakorlatilag nem változott szeptember első feléhez képest. Jelenleg az ukránok 60%-a bízik benne, 35%-uk nem. A bizalom-bizalmatlanság mérlege a korábbiakhoz hasonlóan +25%.
A május és augusztus közötti bizalomcsökkenést követően, amikor a mutató 74%-ról 58%-ra esett vissza, az elmúlt két hónapban stabilizálódás tapasztalható. A bizalmi szint most magasabb, mint 2024 decemberében, de alacsonyabb, mint a májusi csúcs. A szociológusok az ukránokat Zelenszkij és Petro Porosenko jövőbeli politikai tevékenységéről kérdezték a háború befejezése után.
A megkérdezettek 41%-a úgy gondolta, hogy Zelenszkijnek a politikában kellene maradnia, ebből 25% támogatja az elnökség folytatását. A válaszadók 36%-a gondolta úgy, hogy jobban járna, ha kilépne a politikából. A megkérdezettek 14%-a szeretné, ha Zelenszkijt bíróság elé állítanák. Porosenkóval kapcsolatban az ukránok 23%-a szeretné, ha a politikában maradna, 9% pedig vezető pozícióban látná szívesen. A megkérdezettek 46%-a támogatta a politikából való kilépését, 23% büntetőeljárást akarna.
A KMISZ hangsúlyozta, hogy ezek a mutatók nem választási értékelések, hanem a politikai vezetők háború utáni szerepével kapcsolatos elvárásokat tükrözik. A válaszadók 45%-a nem látja sem Zelenszkijt, sem Porosenkót a háború utáni politikában. 46% támogatja az egyik vezető, leggyakrabban Zelenszkij (32%) távozását. Csupán 9% szeretné mindkettőt a politikában látni.
A KMISZ megjegyezte, hogy az ukránok többnyire hajlamosak a politikai szereplők civilizált távozására, és nem követelnek szigorú büntetést. Véleményük szerint ez megfelel az európai demokratikus normáknak.
Anton Hruseckij, a KMISZ ügyvezető igazgatója szerint az eredmények azt mutatják, hogy Zelenszkij továbbra is meglehetősen magas szintű bizalmat tanúsít az ukrán társadalom iránt. Más adatokkal együtt, amelyek szerint az ukránok többsége ellenzi a közeljövőben tartandó választásokat, azzal érvelhetünk, hogy Zelenszkij a háború végéig megőrzi államfői legitimitását – vélekedett.
„Ugyanakkor a háború befejezése utáni időszakra vonatkozóan nagyobb az elvárás, hogy új személy legyen az elnöki poszton” – tette hozzá Anton Hruseckij.
A KMISZ saját országos kutatását 2025. szeptember 19. és október 5. között végezte 1008 válaszadó bevonásával.
A háború alatt az ukránok bizalmi rangsorának élén a hadsereg, a mentőalakulatok és az önkéntesek állnak, a politikusokba és általában a kormányba vetett bizalom alacsony, kivéve az elnököt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az ukránok többsége továbbra is az ukrán fegyveres erőkben bízik a leginkább. A válaszadók 92,6%-a pozitívan értékelte a hadsereget, a bizalom egyenlege pedig 87 pont volt.
Szintén nagy bizalmat kaptak a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának katsztrófavédői (86,3%) és az önkéntes szervezetek (81,5%). Az első öt helyen az önkéntes egységek (78,3%) és a Nemzeti Gárda (76,6%) szerepel.
Az állampolgárok több mint fele bízik a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályában (73,3%) és az Állami Határőrszolgálatban (75,2%). Ugyanakkor az Ukrán Biztonsági Szolgálatba (SZBU) vetett bizalom szintje 66,4%, a Védelmi Minisztériumé pedig 66,6% volt.
Az ukránok sokkal kevésbé bíznak a politikáért közvetlenül felelős intézményekben. Az elnökben például 52,4% bízik, míg 40,4% nem.
Az egyházzal szembeni bizalom viszonylag magas – 35,4%. A nem kormányzati szervezetekben a megkérdezettek 53,9%-a, míg a helyi önkormányzatokban csak 42,3% bízik.
Az ukrán médiában a bizalom és a bizalmatlanság szinte megegyezik (44,1% vs. 48,5%).
A politikai intézmények kapták a legrosszabb bizalmi mérleget. A Verhovna Radában a polgárok mindössze 17,2%-a bízik, míg 76,7%-uk nem bízik benne.
Még alacsonyabb értékelést kapott az államapparátus (12,6%-os bizalom) és a politikai pártok (11,5%). A kormány is negatív mérleggel rendelkezik – 22,5%-os bizalom a 70,2%-os bizalmatlansággal szemben.
A felmérést a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végezte 2025. szeptember 12. és 17. között 1210 18 éves vagy annál idősebb válaszadó megkérdezésével. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,9%-ot.
Az ukrán közhangulat a győzelembe vetett hit és az Oroszországgal szembeni, háború utáni kemény politikára való felkészültség kombinációját mutatja – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ frissen végett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint 2025 szeptemberében az ukránok többsége továbbra is bízik az Oroszország elleni háborúban aratott győzelemben. A válaszadók 39,9%-a válaszolt „igennel”, további 34% „inkább igennel”. Csupán 11,4% kételkedett, és 4,5% nem hitt a győzelemben. 2025 márciusához képest a hangulat nem változott. Akkor az ukránok 74%-a még mindig hitt a győzelemben. Amikor Ukrajna katonai győzelmének lehetőségéről kérdeztek, a megkérdezettek 58,8%-a igennel válaszolt. Ugyanakkor 18,3% lehetetlennek tartotta, 22,9% pedig nem tudott dönteni.
Az ukránok megosztottak abban a kérdésben, hogy miként látják a győzelmet. 25,7%-uk a 2022. február 24. után elfoglalt területek feletti ellenőrzés helyreállítását tekinti győzelemnek, de a Krím és Donbász visszaadása nélkül. További 24,6% az 1991-es határok teljes helyreállítására számít.
Ugyanakkor a válaszadók 21,6%-a kész győzelemként felfogni a frontvonalon folyó háború megszűnését. 10,7% csak az orosz hadsereg megsemmisítésében és Oroszország belső szétesésében látja a győzelmet.
A megkérdezettek többsége támogatja az Oroszországgal való teljes szakítás gondolatát az ellenségeskedés befejezése után. A válaszadók 55%-a „támogatja”, további 23,1%-a „inkább támogatja”. Csak 14% ellenzi a korlátozásokat, és 7,9% nem döntött.
A felmérést a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végezte 2025. szeptember 12. és 17. között 1210 18 éves vagy annál idősebb válaszadó megkérdezésével. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,9%-ot.
A Rating Szociológiai Csoport közzétette az ukrán állampolgárok nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló felmérés eredményeit, amelyek szerint az EU kapta a legmagasabb bizalmi szintet – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Bizalom, reformok és integráció az EU-ban: mit gondolnak az ukránok 2025-ben elnevezésű felmérésre hivatkozva.
A kutatás adatai szerint a válaszadók 18%-a bízik teljes mértékben az EU-ban, további 45% inkább bízik benne. Csupán 25% fejezte ki bizalmatlanságát. A válaszadók 58%-a bízik a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) (16% teljesen és 42% inkább bízik benne). 29% bizalmatlanságát fejezte ki.
Az ukránok 54%-a támogatja a NATO-t (17% teljesen és 37% inkább bízik benne). Ugyanakkor a válaszadók 41%-a nyilatkozott úgy, hogy nem bízik a szövetségben.
Az Európai Tanács 53%-os bizalmat kapott (14% teljesen és 39% inkább bízik benne). A bizalmatlanság aránya 29%. Így ez a szervezet a negyedik helyen áll az ukránok körében a támogatottság tekintetében.
Az ENSZ-be vetett bizalom mindössze 40%-os, míg a bizalmatlanság 56%-os. Ez a szervezet háborúban betöltött szerepének kritikus megítélésére utal. Az EBESZ-be vetett bizalom még alacsonyabb – 37%. A bizalmatlanság iránta 47%, ami az egyik legrosszabb mutató az összes struktúra között.
A felmérést 2000 válaszadó körében végezték 2025. július 31. és augusztus 5. között. A tanulmány mintavételi hibahatára 0,95-ös konfidencia valószínűséggel legfeljebb 2,2%.
