A piros és kék színekben pompázó koronázási jelvény Sir Jony Ive nyilatkozata szerint a tavasz derűlátását és III. Károly természetszeretetét, a természeti környezet iránti mélységes törődését tükrözi.
Bemutatta szombaton a Buckingham-palota III. Károly király koronázási jelvényét, amelyet Sir Jony Ive, az Apple egykori brit ipari főtervezője alkotott. Ive tervezte az amerikai számítástechnikai és távközlési óriáscég legismertebb termékeit, köztük az iPhone-t és az iPadet.
A Buckingham-palota által szombaton nyilvánosságra hozott koronázási jelvény fő motívuma az Egyesült Királyság országait jelképező virágok és növények – az angol rózsa, a skót bogáncsvirág, a walesi nárcisz és az Ír-sziget védőszentje, Szent Patrik hittérítő tevékenységéhez kötődő háromlevelű lóhere – alkotta kavalkád, amely kiadja Szent Eduárd koronájának stilizált formáját.
Ezt az aranykoronát – amely 1661-ben, II. Károly koronázására készült, de az utolsó előtti angolszász király, a normann hódítás évében elhunyt Hitvalló Eduárd emlékét őrzi – csak egyszer, a koronázás napján helyezik minden uralkodó fejére, utána visszaviszik a londoni Tower ősi erődjének kincstárába.
A piros és kék színekben pompázó koronázási jelvény Sir Jony Ive nyilatkozata szerint a tavasz derűlátását és III. Károly természetszeretetét, a természeti környezet iránti mélységes törődését tükrözi.
Az udvar már korábban bejelentette, hogy III. Károly koronázása május 6-án, szombaton lesz a londoni Westminster-apátságban. A London közepén, a parlamenttel szemközt emelkedő apátság több mint 900 éve az angol-brit uralkodók hagyományos koronázótemploma. Itt koronázták meg 1953. június 2-án, trónra lépése után csaknem másfél évvel az akkor 27 esztendős II. Erzsébet királynőt, III. Károly édesanyját is. II. Erzsébetet életének 97., uralkodásának 71. évében, tavaly szeptember 8-án érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában. Halálának pillanata óta elsőszülött fia, Károly korábbi trónörökös a brit uralkodó.
A brit uralkodó májusi koronázását nagyszabású koncerttel egybekötött háromnapos ünnepségsorozat kíséri. A rendezvények központi elemei közé tartozik majd a Nagy Koronázási Ebédek (Coronation Big Lunches) nevű hatalmas össznépi utcabálsorozat, amelyet országszerte a helyi lakóközösségek szerveznek a koronázás másnapjára, várhatóan többmilliós részvétellel.
Május 8-ára, hétfőre a brit kormány soron kívüli munkaszünetet hirdetett, és ez a nap a Buckingham-palota ismertetése szerint a jótékonykodásé, a helyi közösségek érdekében vállalt önkéntes jószolgálati tevékenységeké lesz. III. Károly király életének 75. évében jár, így az angol-brit monarchia évezredes történetében ő az eddigi legidősebb uralkodó, akit megkoronáznak.
Az indiaiak visszakérik a legendás Koh-i-Noort, Dél-Afrika pedig a Cullinant, Afrika Nagy Csillagát. És lehet, hogy mások is jelentkeznek még más értékekért.
Ez a világ legértékesebb gyémántjára utal. Királynők nemzedékei viselték a koronájukon. Legutóbb ez volt egyike annak a 2800 drágakőnek, amelyeket III. Károly király nagyanyjának, az anyakirálynőnek készített koronájába foglaltak.
Arról azonban vita folyik, hogy a 105 karátos, ovális alakú gyémánt a Windsor-házat illeti-e.
Az értékes gyémántért évszázadok óta harc folyik, olyannyira, hogy a brit királyi legenda szerint a méretes briliáns balszerencsét hoz a viselőjének.
Az indiaiak arra emlékeztetnek, hogy a ma 591 millió dollárt érő, de inkább felbecsülhetetlen drágakő országuk déli részéről, a mai Ándhra Prades területéről származik.
„Az indiaiak nevében visszakérjük a Koh-i-Noorunkat” – üzente egy indiai Twitter-felhasználó alig nyolc perccel a királynő halálának hivatalos bejelentése után.
Mások arra emlékeztettek, hogy a brit koronaékszerek különböző gyarmatokról származnak.
A Koh-i-Noor viharos története
A gyémántról szóló legkorábbi feljegyzések a XII. századból származnak. A Koh-i-Noorra igényt tartottak a mogul iszlám uralkodók, a szikh maharadzsák és az afganisztáni emírek egyaránt. Az 1800-as években az utolsó szikh maharadzsa, Dalíp Szingh birtokába került, aki alig 11 évesen került a mai Pandzsáb élére. Ez volt az indiai szubkontinens egyik utolsó olyan területe, amelyet még nem gyarmatosítottak a britek.
Viktória királynő uralkodása alatt végül, két véres háborút követően, 1849-ben több ezer áldozat árán mégis elfoglalták. A Koh-i-Noor a maharadzsa és a britek között kötött békeszerződés része volt. Harmadik záradékában kikötötték, hogy a gyémánt az angol királynőt illeti.
A gyémántot 1850-ben Viktória királynőnek adományozták, és ma a londoni Towerben, a koronaékszerek részeként tekinthető meg.
Az ezredfordulón, 2000-ben egyébként indiai képviselők írásos petícióban követelték a Koh-i-Noor visszaszármaztatását.
Éles emlékeztetője annak, hogy mi is volt valójában a gyarmatosítás: szégyentelen leigázás, kényszerítés és eltulajdonítás – állt a levelükben.
A brit miniszterelnök 2013-as indiai látogatásakor is felmerült a gyémánt visszaszolgáltatása. Hirtelen kiürülne a British Museum – védekezett.
Attól tartok, nemet kell mondanom – közölte David Cameron.
India mellett a Koh-i-Noorra igényt tart Pakisztán, Afganisztán és Irán is. Azt állítják: a gyémánt az övék. A Koh-i-Noort legközelebb Kamilla fogja viselni férje, Károly koronázásakor.
Afrika Nagy Csillaga
Dél-Afrikában közben egyre többen követelik a brit királyi családtól, hogy II. Erzsébet királynő halála után adják vissza a világ legnagyobb csiszolt gyémántját.
Az Afrika Nagy Csillaga vagy Cullinan I. néven ismert gyémántot egy nagyobb drágakőből csiszolták, amelyet 1905-ben bányásztak Dél-Afrikában. Jelenleg a mindenkori brit uralkodó jogarát díszíti. Sok dél-afrikai úgy véli, hogy Nagy-Britannia jogtalanul szerezte meg az ékszereket.
„A Cullinan-gyémántot azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni Dél-Afrikának” – követeli Thanduxolo Sabelo aktivista, aki szerint hazája ásványkincsei Nagy-Britanniát szolgálják, népe kárára.
Több mint hatezren írták alá a petíciót, amelyben azt kérik, hogy Afrika Nagy Csillagát adják vissza, és állítsák ki egy dél-afrikai múzeumban.
A dél-afrikai parlament egyik tagja, Vuyolwethu Zungula felszólította országa vezetését, hogy „követeljen jóvátételt a Nagy-Britannia által okozott összes kárért”, és „követelje vissza a Nagy-Britannia által ellopott összes aranyat, gyémántot”.
Az eredeti, nyers gyémánt 3106 karátot nyomott, akkora volt, mint egy emberi szív – állította az az amszterdami Asscher, amely a Cullinant feldarabolta, majd csiszolta.
A Royal Asscher szerint a Cullinan-gyémántot kilenc nagy és 96 kisebb darabra vágták. A legnagyobb követ VII. Edward király Afrika Nagy Csillagának, a második legnagyobb csiszolt követ pedig Afrika Kisebb Csillagának nevezte el. A nagyobb gyémántot a jogarba foglalták, a második csiszolt kő pedig a koronába került.
II. Erzsébet királynőt számos portrén örökítették meg a gyémántokkal.
