Oroszország elméletileg indíthat támadást a balti vagy a skandináv országok ellen, de a valódi kérdés az, hogy valóban ott próbálná-e megkérdőjelezni a NATO védelmi garanciáit − mutatott rá Tomás Pojar korábbi cseh nemzetbiztonsági tanácsadó az Ukrinformnak adott interjújában. A politikus szerint a nyugati szövetségesek figyelme túlságosan egyetlen régióra összpontosul, ami stratégiai vakfoltot eredményezhet.
Mindig a leggyengébb láncszemeket keressük, és azt gondoljuk, hogy Oroszország a Baltikumban teszteli majd a NATO-t. A balti országok földrajzilag sebezhetők, de ma már nagyon jól felkészültek. Talán érdemes elgondolkodni azon, hogy egy ilyen teszt nem egy teljesen más helyen következik-e be. A Fekete-tenger régiója ebből a szempontból még érdekesebb is lehet − fogalmazott Pojar.
A szakértő konkrétan Bulgáriát nevezte meg, mint olyan NATO-tagállamot, amelyet Moszkva potenciálisan „könnyű célpontnak” tekinthet, mivel lényegesen kevesebb forrást fordít a védelmére, és a szövetségesek sem szentelnek neki akkora figyelmet.
Ráadásul ott már hosszabb ideje észrevehető politikai instabilitás tapasztalható, az elmúlt években szinte nyolc választást is tartottak. Gazdaságilag is az EU egyik legszegényebb országa. Ezért Moszkva szemszögéből Bulgária olyan helynek tűnhet, ahol valaminek a »tesztelése« egyszerűbb lenne, mint a Baltikumban − magyarázta a cseh politikus.
Pojar szerint az ukrajnai háború elhúzódása komoly lecke az orosz vezetésnek, így egy következő akció nem feltétlenül klasszikus katonai invázió lesz, hanem sokkal inkább hibrid, politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlás.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Oroszország elméletileg indíthat támadást a balti vagy a skandináv országok ellen, de a valódi kérdés az, hogy valóban ott próbálná-e megkérdőjelezni a NATO védelmi garanciáit − mutatott rá Tomás Pojar. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779116160 [modified] => 1779076741 ) [title] => Egy szakértő szerint Bulgária lehet Oroszország „könnyű célpontja” a NATO-ban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283935&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 283935 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 283936 [image] => Array ( [id] => 283936 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/45265070-4dafd7a4055b6e3a26bb506139532e78-wm.jpg [original_lng] => 246211 [original_w] => 1108 [original_h] => 623 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/45265070-4dafd7a4055b6e3a26bb506139532e78-wm-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/45265070-4dafd7a4055b6e3a26bb506139532e78-wm-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/45265070-4dafd7a4055b6e3a26bb506139532e78-wm-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/45265070-4dafd7a4055b6e3a26bb506139532e78-wm-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/45265070-4dafd7a4055b6e3a26bb506139532e78-wm.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/45265070-4dafd7a4055b6e3a26bb506139532e78-wm.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/45265070-4dafd7a4055b6e3a26bb506139532e78-wm.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779065941:12 [_thumbnail_id] => 283936 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 467 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 935244805001 [_oembed_1a641deaac11ca7f3241c230aec009e9] =>
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
Szombat este a bécsi Wiener Stadthalléban lezárult a 70. Eurovíziós Dalfesztivál. Bár a fogadóirodák és a szakértők teljesen más forgatókönyvet jósoltak, az est végén a papírformát totálisan felrúgva Bulgária zsebelte be történelmi, első győzelmét. A grandiózus döntő az ünneplés mellett nem volt mentes a bakiktól, illetve tetőfokára hágott a geopolitikai szavazás is. Egy helyen minden, ami a jubileumi Eurovízió döntőjében történt.
Szombat este pontban kilenckor kezdetét vette az Eurovíziós Dalfesztivál mindent eldöntő fináléja, amelyet az ünnepi alkalomhoz illően a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekara nyitott meg. A 70. évforduló ténye az egész adáson végigvonult, a szervezők többször is megemlékeztek a világ legnagyobb zenei televíziós műsorának hét évtizedes múltjáról. (Azt ugyanakkor már csak halkan, tényleg csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a két műsorvezetőnek, Victoria Swarovskinak és Michael Ostrowskinak a hétvégére sem sikerült összekovácsolódnia; a felkonferálásaik továbbra is a szekunder szégyen határait súrolták.)
A döntőben összesen 25 ország előadója mérettette meg magát: az első és második elődöntőből továbbjutott 10-10 nemzet képviselője, a Spanyolország bojkottja miatt idén csak „Nagy Négyesként” (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország) jelen lévő fő támogatók, valamint a házigazda Ausztria. A sort a dánok nyitották, a hazai pályán versenyző osztrák produkció pedig utolsóként lépett színpadra.
Becsúszott egy nagyobb baki
Aki abban reménykedett, hogy a döntőre a delegációk rejtegettek valami vizuális vagy zenei meglepetést, annak csalódnia kellett. A produkciók érdemben egyáltalán nem változtak az elődöntőkben látottakhoz képest, a fellépők milliméterre pontosan ugyanazt a koreográfiát és show-t hozták.
Vagyis hozták volna, ha a technika nem szól közbe.
Csehország produkciójába ugyanis egy egészen elképesztő, amatőr hiba csúszott: a dal utolsó harmadában egyszerűen elromlott az egyik fő kamera. Ilyen technikai malőrök esetén a legtöbb esetben a versenyző ország lehetőséget kap arra, hogy az összes fellépő után megismételje a produkcióját. Az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) azonban most hajthatatlan volt, és nem adott engedélyt az újrázásra. A szervezet hivatalos közleménye szerint a döntést azzal indokolták, hogy a hangsáv nem sérült, így a dal zenei értékéből semmit sem vont le a vizuális baki. Tipikus EBU-s válságkezelés.
Ázsiába megy az Eurovízió
Miközben Európa (és a világ) a szavazatokat küldte, a szervezők bedobtak egy igazi bombahírt: hivatalosan is bejelentették a franchise bővülését. Hosszú évek szervezése és pletykái után idén októberben tényleg elindul a Eurovision Song Contest Asia, amelynek első házigazdája a thaiföldi Bangkok lesz. Ennek részleteiről vélhetően a következő hetekben, hónapokban árulnak el többet a szervezők, egyelőre még nem tisztázott, pontosan mely ázsiai országok vesznek részt a spin-offban.
A szünetet kitöltő fellépők sorát egy eurovíziós ikonokat felvonultató medley, illetve az osztrák elektro-swing úttörője, Parov Stelar erősítette, a pontok bejelentése előtti feszült pillanatokat pedig a legendás Billy Joel exkluzív videóüzenete törte meg, aki sok sikert kívánt a kontinens – és Ausztrália – legjobbjainak.
Geopolitika a köbön
A szavazás első körében a nemzeti szakmai zsűrik pontjait (az összesített eredmény 50 százalékát) ismertették, amelyek alapján hamar kiderült, hogy idén a geopolitikai és szomszédvári szavazás talán minden korábbinál erősebb. Ciprus zsűrije – micsoda meglepetés – a görög dalt tartotta a legjobbnak, és ez természetesen fordítva is így történt. Az albán zsűri az olaszoknak adta a maximális 12 pontot, akárcsak San Marino ítészei. Montenegró szakértői (szintén egyáltalán nem meglepő módon) a szerb produkciót látták a legkiemelkedőbbnek – és ezt napestig folytathatnánk.
Nem túlzunk, amikor azt írjuk, hogy bizonyos országoknál csupán egy térkép segítségével ki lehetett találni, kinek adják majd a 12 pontjukat.
Ez persze a közönségszavazatoknál tulajdonképpen megakadályozhatatlan (mikor még indultunk, mi is szép számmal szórtuk pontjainkat pl. a lengyeleknek), jelen esetben viszont az országok által delegált szakmai zsűri véleményéről beszélünk, akiknek egyetlen feladata az lett volna, hogy elvonatkoztassanak attól, melyik dal melyik ország zászlaja alatt jelent meg. Hát ez nem sikerült. Szintén megér egy misét az olasz szakmai zsűri taktikája: ők azokban az években, amikor úgy érzik, reális esélyük van a győzelemre – így idén is –, maximális 12 pontjukat a lehető legvéletlenszerűbb (más országok zsűrilistájának utolsó negyedében ténfergő) országnak adják. Ez idén Belgium lett, akik összesen 36 pontot kaptak és 21. helyen végeztek.
A baráti pontcserék ellenére az élmezőnyben hamar egyértelművé vált, hogy valami nagyon nem az előzetes várakozások szerint alakul. A zsűriszavazást ugyanis – a papírformát totálisan felrúgva – Bulgária nyerte meg. Őket követte a rangsorban Ausztrália, Dánia, Franciaország és Finnország.
Bulgária történelmet írt
A zsűriszavazatokhoz hasonlóan a közönségszavazatok is meglepetést hoztak. A nézők idén kegyetlen őszinteséggel osztották a pontokat: az Egyesült Királyság, Németország és Belgium is megsemmisítő 0 pontot kapott a néptől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a dalok egyetlen részt vevő országban sem tudtak bekerülni a top 10-be a telefonos szavazatok alapján.
Ahogy arról korábbi eurovíziós összefoglalóinkban is beszámoltunk, a bookmakerek előzetesen Finnországot, Görögországot, illetve Ausztráliát várták a dobogó legfelső fokára, a közönség azonban másképp döntött. A bolgár DARA Bangaranga című dalával valósággal ledarálta Európát: elképesztő, 312 pontot zsebelt be a nézőktől.
Ezzel nemcsak az első helyre ugrott (összesen 516 pontot szereztek), de a dalfesztivál történetében ritka módon mind a zsűri, mind pedig a közönségszavazást megnyerte. DARA elsöprő győzelme egyben történelmi pillanat is: Bulgária fennállása óta először nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált, így jövőre Szófia adhat otthont a 71. kiadásnak. Feltéve, ha az EBU addig nem cseréli le a teljes produkciót mesterséges intelligenciára.
Ukrajna és Bulgária közösen dolgozik egy nemzetközi vasúti járat indításán Varnába – jelentette be Olekszij Kuleba, Ukrajna helyreállítási ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese és a közösségek és területek fejlesztéséért felelős miniszter Telegram-csatornáján.
„A tárgyalásaink eredményeként már előzetes megállapodások születtek a járat útvonaláról és menetrendjéről, figyelembe véve a lehető legnagyobb kényelmet az ukrán utasok számára. Az útvonal: Kijev – Lemberg – Csernovci – Szucsava – Bukarest – Varna. Célunk, hogy a járatot június elején indítsuk” – írta Kuleba.
A miniszter kiemelte, hogy a döntés fontos az EU-országokkal való közlekedési kapcsolatok fejlesztése szempontjából, valamint az utasok, különösen a nyáron hagyományosan üdülő gyerekcsoportok számára.
A jegyárakkal kapcsolatban a román és a bolgár fél előzetesen egyezségre jutott arról, hogy a járat bekerülhet a PSO (állami megrendelés) mechanizmusába, ami csökkentheti a jegyárakat. A tárgyalások tovább folynak.
Bugária 1908. szeptember 22-én vált ki az Oszmán Birodalomból. Ferdinánd herceg aznap kiáltotta ki az ország függetlenségét az akkori fővárosban, Veliko Tarnovóban, és I. Ferdinánd néven a bolgárok cárja lett. Ezt ünnepli az ország évről évre ezekben a napokban.
Az idei megemlékezések is Veliko Tarnovóban, a Negyven Szent Mártír templomban tartott liturgiával kezdődtek, majd a Függetlenségi Kiáltvány felolvasása, katonai tiszteletadás és a nemzeti zászló felvonása következett.
Várnában és a fővárosban, Szófiában is volt ünnepélyes zászlófelvonás, amit imával kísértek a jelenlévők, majd hazafias dalokat énekeltek.
Plovdivban imaestet tartottak az évforduló előestéjén, és felelevenítették azt a napot, amikor Ferdinánd, már cárként első alkalommal járt a városban.
Ez a nap 1990-ben lett hivatalos ünnepnap, és azóta is Bulgária szuverenitásának és egységének jelképe.
Mi minden történt még a Balkánon 1908-1909-ben? Ezt az időszakot boszniai krízisként tartja számon a történelemtudomány, és Bulgária függetlenségének kikiáltásával kezdődött 1908. szeptember 22-én. Másnap az Osztrák-Magyar Monarchia annektálta a már évtizedek óta ellenőrzése alatt álló Bosznia-Hercegovinát. Az európai nagyhatalmak, illetve Szerbia és Montenegro még a fél évvel korábban született, az orosz-török háborút lezáró San Stefanó-i béke miatt tiltakoztak, és a rákövetkező évben össze is hívtak egy igen széleskörű konferenciát Berlinben egy újabb balkáni rendezés érdekében.
Ott végül is elfogadták az 1908-ban kialakult status quót. Az itt született berlini szerződés a nem sokkal korábban, 1908 márciusában aláírt, az orosz-török háborút lezáró kétoldalú San Stefanó-i békeszerződés helyébe lépett. A San Stefanó-i alku a későbbinél nagyobb területen alapította meg Nagy-Bulgáriát és szinte korlátlan befolyást biztosított Oroszországnak a Balkánon.
Серед тих, кого повернули сьогодні — колишній мер Херсона Володимир Миколаєнко, який понад три роки перебував у полоні.
У 2022 році він був у списках на повернення, проте Володимир добровільно відмовився від обміну на користь важкохворого полоненого, з яким він перебував в одній… pic.twitter.com/mPoTEXwN44
A szakértők „eltéréseket találtak az egyik rendszer működésében”, de ez nem jelenti azt, hogy a repülőgép hibás lenne – hangsúlyozta a Bolgár Légierő.
Bulgária technikai problémákat fedezett fel egy Egyesült Államokból átszállított F-16 Block 70-es vadászgépben, jelentette be Nyikolaj Ruszev, a Bolgár Légierő parancsnoka, számolt be a bolgár Védelmi Minisztérium.
Elmondása szerint miután az első F-16-os leszállt Bulgáriában, „az egyik rendszer működésében eltérést” fedeztek fel, de ez nem jelenti azt, hogy a repülőgép hibás.
„Jelenleg a repülőgép műszaki ellenőrzés alatt áll, ezt a kis problémát kiküszöbölik, hogy a gép később áteshessen a repülési teszteken” – magyarázta a légierő parancsnoka.
Hozzátette, hogy jelenleg a Lockheed Martin csapatával és az amerikai légierővel együtt dolgoznak, akik segítik a repülőgép helyreállítását a szolgálatba állítás előtt.
A közeljövőben jelentősen leegyszerűsödik a Bulgáriába érkező repülőgépek üzembe helyezésének eljárása.
Bulgária kormánya az év végéig meghosszabbította a háború elől ideiglenes védelemben részesült ukránok elhelyezésére nyújtott állami támogatást.
Erről a The Sofia Globe számolt be. Az erről szóló döntés a kormány július 31-i ülésén született. Meg kell jegyezni, hogy ezt a segélyprogramot, amely állami segélyeket biztosít a szállásokhoz, először 2022-ben vezette be bolgár kormány, válaszul az Ukrajna elleni orosz támadásra.
A jelenlegi program 2024. július 31-én véget ért. Bulgária 181 868 ukránt regisztrált az EU ideiglenes védelmi rendszerében. Jelenleg 55 302 ember tartózkodik az országban, és 6 081 embert telepítenek be az állami rendszer keretében.
Bulgáriában a kormány 2025 márciusáig meghosszabbította az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Erről a Novinite számolt be.
Az Európai Bizottság határozatának megfelelően a Miniszterek Tanácsa bejelentette a kitelepített ukránok ideiglenes védelmének folytatását Bulgária területén. A 2024. március 4-től hatályos meghosszabbítás egy évre szól, és az ukrajnai konfliktus elől menekülő menekültek támogatására irányuló folyamatos elkötelezettséget tükrözi.
Az ideiglenes védelem mechanizmusa az Ukrajnából érkező menekülteknek ugyanolyan jogokat biztosít a munkához, a szociális és egészségügyi ellátáshoz, valamint az oktatáshoz, mint az uniós országok állampolgárai számára. A védelmet az EU irányelve rögzíti.
Bulgária is megtiltotta az orosz rendszámú autók behajtását a területére – közölték hétfőn a helyi hatóságok.
A bolgár határrendőrség tájékoztatása szerint a tilalom hétfővel lépett életbe. Korábban Norvégia, Finnország, Lengyelország és a három balti állam is bejelentette, hogy lezárják határaikat az Oroszországban regisztrált járművek előtt.
Közlésük szerint a tilalmat az Európai Bizottság azon szabályozásával összhangban hozták meg, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul alakított ki.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter megerősítette azokat az értesüléseket, melyek szerint két orosz gyártmányú atomreaktor és egyéb energetikai berendezések vásárlásáról folynak tárgyalások Bulgáriával – jelentette az Ukrinform.
„Elmondhatom, hogy folynak a tárgyalások. Nálunk jelenleg nincs a rendszerben a Zaporizzsjai Atomerőmű, de magas a harmadik blokk készültsége a hmelnickiji erőműben. Ennek megfelelően ez lehetőséget adna a termelés további gyorsítására a rendszerben” – mondta el Haluscsenko sajtótájékoztatóján az Ukrinform kérdésére.
A miniszter szerint a reaktorok telepítését a háború alatt tervezik az amerikai Westinghouse céggel közösen.
„Már most sem függünk Oroszországtól, és nem fogunk függeni semmilyen műszaki kiszolgálás tekintetében” – tette hozzá Haluscsenko.
Korábban a The Wall Street Journal írta meg, hogy Bulgária két orosz gyártmányú atomreaktort és egyéb energetikai berendezéseket szándékozik eladni Ukrajnának mintegy 600 millió euró értékben. A berendezéseket eredetileg a befejezetlen Belene Atomerőműbe szánták.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi ideiglenes határozatában úgy ítélte meg, hogy Szófiának 1 635 875 euró kárpótlást kell fizetnie II. Simeon volt bolgár királynak és családjának, mivel az állam a mai napig akadályozza, hogy saját tulajdonú erdőterületeiket kereskedelmi céllal hasznosítsák.
A II. világháború után a kommunisták által kisajátított tulajdont a rendszerváltást követően visszakapta a volt királyi család, 2009-ben azonban az akkori bolgár kormány zárolta örökölt vagyonukat.
A zárolt vagyonhoz kastélyok, földek és a déli Rila-hegységben lévő erdőterületek tartoznak, és a jelenleg is hatályban lévő szabályok értelmében a birtokokat nem lehet eladni vagy kereskedelmileg hasznosítani.
Az ügyet II. Simeon volt bolgár király és testvére vitte a strasbourgi székhelyű bíróság elé, amely 2021 szeptemberében hozott ítéletében már elmarasztalta a bolgár államot, amiért megsértette az exuralkodó magántulajdonhoz és méltányos bírósági perhez fűződő jogát.
Mivel a vagyonügyi eljárás még mindig folyamatban van a bolgár bíróság előtt, az EJEB több mint 1,6 millió euró elégtételt ítélt meg a felpereseknek a zárolás miatt elszenvedett pénzügyi veszteségekért.
II. Simeon 1943-ban, 6 éves korában apja halálát követően vált Bulgária uralkodójává, azonban kiskorúsága miatt az államfői hatalmat háromtagú kormányzótanács gyakorolta helyette.
A királyi családot a kommunisták 1946-ban elűzték az országból. A volt király 2001-ben tért vissza spanyolországi száműzetéséből, és 2005-ig ő volt az ország miniszterelnöke polgári nevén, Szimeon Szakszkoburggotszkiként.
