A 2024-es Mount Everest-szezon előtt Nepál új követelményt jelentett be, miszerint minden hegymászónak nyomkövető chipet kell bérelnie és használnia az útja során.
„A neves cégek már eddig is használták őket, de mostantól minden hegymászó számára kötelezővé vált” – mondta Rakesh Gurung, Nepál turisztikai hivatalának igazgatója a CNN-nek.”Ez baleset esetén lerövidíti a keresési és mentési időt” – tette hozzá.
Gurung elmagyarázta azt is, hogy a hegymászóknak fejenként 10-15 dollárt kell fizetniük a chipekért, amelyeket a kabátjukba varrnak. Amint a hegymászó visszatér, a chipet eltávolítják, visszaadják a kormánynak, és elteszik a következő hegymászó számára.
Tudatta azt is, hogy a nyomkövető chipek a globális helymeghatározó rendszert (GPS) használják a műholdakkal való információcserére. Gurung hozzátette, hogy a chipeket „egy európai országban” gyártották, de nem részletezte, hogy hol és melyik cég.
A 8848 méteres Mount Everest megmászására vállalkozók többsége Nepálon keresztül próbálkozik, és fejenként 11 ezer dollárt fizetnek csak a mászóengedélyért. Ha hozzávesszük a felszerelést, az élelmiszert, a kiegészítő oxigént, a serpa vezetők fizetségét, a hegy megmászása 35 ezer dollárba kerül.
A világ tíz legmagasabb hegycsúcsa közül nyolc Nepálban található, és az ország jelentős turisztikai bevételeket szerez a hegymászásból.
A Mount Everest megmászása akár két hónapig is eltarthat. Az időjárás egy nagyon szűk időszakban, általában május közepén alkalmas a csúcstámadásra. Tavaly Nepál rekordszámú, 478 hegymászási engedélyt adott ki. Az előző évben tizenkét hegymászó halálát erősítették meg a hegyen, további ötnek pedig hivatalosan továbbra is nyoma veszett.
A „világ tetején” történő mentés még a legjobb körülmények között is kockázatos. 2023-ban a 30 éves Gelje Sherpa lemondott a csúcsra jutás esélyéről, hogy megmentsen egy malajziai hegymászót az Everest „halálzónájából”. „Ebben a magasságban szinte lehetetlen hegymászókat menteni” – mondta akkor Bigyan Koirala, a Turisztikai Minisztérium tisztviselője.
