Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjgwNzAyOTt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 180317
[content] =>
Fűben, fában van az orvosság, no meg a több száz méter mélyről feltörő gyógyvízben is – vallják a kárpátaljai emberek. És ha ebben főzik az embert egy ideig, aztán meg a jeges patakba veti magát, akkor állítólag nem csak a betegségektől szabadul meg, hanem meg is fiatalodik. Rónafüreden évek óta újra hagyománya van az üstben fürdőzésnek, vagy, ahogy a helyiek hívják, a csánozásnak. Minderről kollégánk, K. Debreceni Mihály mesélt. Az orosz-ukrán háború kitörését megelőzően reneszánszát élte a gyógyturizmus Kárpátalján. Az ide látogató turisták kedvelt célpontjai közé tartoztak a hegyekben létesített szanatóriumok és gyógyüdülők is. Ezek az intézmények természetesen most is közkedveltek, viszont a hadiállapot miatt, sok esetben főleg a nagycsaládosok, az idősek, vagy éppen a nem hadköteles nők látogatják azokat. Lumsori, magyar nevén Rónafüred, kicsiny falucska a Keleti Kárpátok vonulatai között 40 kilométerre Ungvártól. Nevét nem véletlenül kapta. Már évszázadokkal ezelőtt jártak ide kúráltatni magukat az emberek. A kétezres évek elején itt élesztették újjá az üstben fürdés, azaz a „csánozás” hagyományát, melyet állítólag már a 17. században is alkalmaztak. Különleges ez a gyógyfürdőfajta, mert az Osztrák-Magyar monarchia idejéből megörökölt lekvárfőző üstökben főhetnek a vendégek, ami jótékony hatással van a szervezetre. A helyiek szerint hasonló üstöket már a japánok és a vikingek is használtak. A csánozás egész évben nagy népszerűségnek örvend, de a szakemberek azt javasolják, hogy a téli hónapokban, a mínusz 10 fokos hidegben vegyünk ilyen fürdőket. Az üst aljára köveket helyeznek, ezek óvják meg lábat a forró vaskondér aljától. Minden fürdőzés előtt friss ásványvizet eresztenek az üstbe, amit helyi gyógynövényekkel egészítenek ki. Ahhoz, hogy kellemes legyen a fürdő, a víznek 36-37 fokosnak kell lennie. Ezt követően fokozatosan emelik a víz hőfokát addig, amíg azt a fürdőző el tudja viselni. Ez általában olyan 40-42 fok közötti hőmérséklet szokott lenni. Negyed óra fürdés után az emberek kiszállnak az üstből és megmártóznak vagy a patakban, vagy pedig a medencében. Ez ahhoz kell, hogy lehűtsék a testüket. Ezután visszatérhetnek a forró vízbe. Ezt az eljárást 4-5 alkalommal kell megismételni. – vélik a fürdőmesterek. Rónafüreden egyébként közel negyedszázada éli reneszánszát az üstben fürdés. A településen ma már több mint harminc különböző méretű és típusú üst található. A közkedvelt procedúra bár még elvétve, de időnként külföldi vendégeket is a településre csalogat. A legtöbbjük lengyel, szlovák és persze magyar turista. Viszont továbbra is a belföldiek, főleg a belső-ukrajnaiak járnak kiaknázni Rónafüred adottságait. A szeánsz többnyire a forró üstben kezdődik, a bátrabbak azonban már előtte, a jeges patakvízben is megmártózhatnak. Ilyenkor vigyázni kell arra, hogy a patak el ne sodorja az embert, illetve, hogy nehogy elessünk. Merülni körülbelül háromszor egymás után tanácsos. Ezt követően a hidegvízből úgy tűnik, mintha a pokol tüzén égő csánba másznánk bele, azonban az érzés először bizsergető, majd nagyon kellemes. Az ilyen fürdőket üzemeltetők az fürdőzés mellé finom erdei gyümölcsteát és különböző gyümölcsöket, például ribizlit is biztosítanak. Az üstben való fürdőzést egyébként kúrajelleggel ajánlják, naponta legalább egyszer, egy héten keresztül. Külön kérésre magnéziummal vagy kénnel dúsított ásványvízben is lehet fürödni. A vadregényes környezetben fekvő Rónafüred tehát kiváló pihenési lehetőséget nyújt mindazok számára, akik szeretik az extrém helyzeteket, és nem félnek a hidegtől meg a forró víztől.
