Magyarország és Ukrajna 2013-ban írta alá azt az első memorandumot, amely a közös határszakaszok fejlesztésére irányult volna. Az Ukrajnában végbemenő válságok, majd pedig a háború kitörése miatt nem születtek érdemi eredmények. „Közel húsz évig semmi nem történt a magyar-ukrán határ fejlesztésben, a mai lépések mögött komoly fejlesztések állnak már most” – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Beregsurány-Asztély határátkelőn, ahol mától teherautók is áthaladhatnak. Ukrajnából közúton eddig kizárólag a Csap-Záhony határátkelőt vehették igénybe kamionok, mostantól azonban a forgalom egyharmadát tehermentesítheti a beregsurányi átkelő. Magyar Levente elmondta: a két ország közös fejlesztési tervet terjeszt be Brüsszelnek, ami tartalmazni fog két új autópályakapcsolatot, egy új teherforgalmi határátkelőhelyet, illetve útfejlesztéseket is. Magyar Levente emlékeztetett arra is, hogy hamarosan megnyílik a nagyhódosi határátkelőhely is, illetve szeretnék teherforgalomra alkalmassá tenni a Lónya és Harangláb között lévő, jelenleg csak személyforgalomra használható határállomást. A tájékoztatón Viktor Mikita, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese közölte, mindkét ország tranzitútvonalon fekszik, az áthaladó hatalmas áruforgalom miatt mindenképpen fejleszteni kell a határátkelőket. A magyar oldalon Beregsuránynál egy korábbi projektben már kiépítették a teherforgalmi átkelő részt, az ukrán oldalon azonban még csak most kezdődik és várhatóan 2026-ban fejeződik be. Miroszláv Bileckij, a Kárpátaljai megyei adminisztráció vezetője a tájékoztatón kifejtette, a háború miatt átalakultak Ukrajna logisztikai útvonalai, ez pedig új feladatokat, azaz új határátkelők megnyitását jelenti. Magyar Levente, parlamenti államtitkárnak megmutatták Kárpátalja egyik legnagyobb zöldmezős beruházásának építkezését is. A bátyúi ipari park a magyar–ukrán határ közelében fekvő területen épül. Profilját tekintve a termelési és logisztikai központ elsődleges tevékenysége faipari termékek exportra történő előállítása lesz, ehhez Kárpátalján keletkező faipari melléktermékek, hulladékok, havi 94 ezer, azaz évi több mint 1,1 millió köbméter faanyag hasznosítását tervezik. Ezt követően a delegáció Csapra érkezett, ahol a magyar politikus tárgyalásokat folytatott az ukrán vasúttársaság megjelent képviselőivel a vasúti forgalom fejlesztéséről és az új vasútvonalak létrejöttéről. Szó esett például a Kijev-Budapest vonatjáratról, ami december 15-én indul el elsőként. A háború kitörése óta Magyarország minden segítséget megadott a bajba jutott Ukrajnának: a villamosenergia-beszállítástól kezdve menekültek millióit látta el, emellett pedig történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtotta végre. Legutóbb pedig óvodát és iskolát épített a Kijevi régióban, ahol egy többfunkciós önkormányzati központ is átadására került Zahalci községben.
A kárpátaljai vámhatóság mobil szkennert kapott az európai partnerektől. A 2,5 millió euró értékű röntgen berendezést az EU-Ukrajna Szolidaritási utak kezdeményezés keretében szerezték be. Éppen a Kovelből érkező Vaszil kamionját vizsgálják. A férfi euró raklapokat szállít Olaszországba. Azt mondja, Európában alig vannak szkennerek, az ukrán oldalon viszont időről időre röntgennel vizsgálják át a rakományát. A sofőr azonban nem fél semmilyen ellenőrzéstől. Jelenleg a szkenner a Csap-Záhony határátkelőhelyen működik. Teherautókat, autóbuszokat és személygépkocsikat vizsgálnak az eszközzel. A műszer működésekor a sofőr nincs a kormánynál, a szkenner az érzékelők szerint halad a jármű mellett. Az ellenőr megvizsgálja a képet az operátor fülkében. A vámtisztviselők szerint a szkenner rendszert modern szoftverrel látták el, amely lehetővé teszi számukra, hogy percek alatt azonosítsák a járművel kapcsolatos kockázatokat. : Az átvilágító rendszer hivatalos átadásán jelen lévő nemzetközi szakértők meggyőződése szerint ez a berendezés nemcsak a határátlépést gyorsítja fel, de az Ukrajnából történő árucsempészet kockázatát is minimalizálja. Valamint a háborús időkben segíthet a költségvetési bevételek növelésében. Ezért egyebek mellett a határ menti infrastruktúra fejlesztésében is támogatják az európai partnerek Ukrajnát. Az európai finanszírozású projekt révén Ukrajna integrált határigazgatást vezet be. Ez nem csak a határ infrastruktúra technikai felszereléséről szól, hanem a humán erőforrások biztosításáról is, beleértve a kutyás csapatokat is. Ukrajnában összesen több mint 200 határátkelő van, de csupán hét szkenner működik a beléptetésnél, vagyis az import esetében. Az export esetében a vámosok eddig nem használtak röntgenberendezéseket, a kamionokat és egyéb járműveket kisebb kézi berendezésekkel ellenőrzik. Az Európai Unió azonban a kábítószer-, fegyver- és egyéb tiltott áruk csempészetétől tartva megerősíti az ukrajnai határellenőrző pontokat. A nemzetközi donor támogatás részeként néhány hónapon belül további két mobil szkennert szállítanak le. Olekszandr Szemiriha, a régió fő vámtisztje szerint Kárpátalján két helyhez kötött szkenner van, de szükség van még legalább két mobil szkennerre, mégpedig a nehézgépjárművek által használt Ungvár és Nevetlen ellenőrző pontokon. Érdemes megjegyezni, hogy a régió kapacitása a többi ellenőrző ponton, különösképpen a Lemberg megyében kialakult helyzettől függ. Átlagosan naponta több mint félezer tehergépjármű lépi át a határt mindkét irányban Kárpátalján, amelyeknek a felét sem világítják át. A mobil szkennelő rendszer lehetővé teszi, hogy a kárpátaljai vámosok számos feladatot az európai szabványoknak megfelelően oldjanak meg a hatékony vámkezelés, a csempészet megelőzése és leküzdése, az információs technológiák fejlesztése érdekében. Valamint hozzájárul a külkereskedelmi áruforgalom felgyorsításához és az ukrán határon lévő ellenőrző pontok kapacitásának növeléséhez.
