Az „anya és baba otthonok” olyan írországi intézmények voltak, ahol a hajadon terhes nőket és gyermekeiket helyezték el. Kemény körülmények, magas halálozási arány és az anyák és gyermekek támogatásának hiánya jellemezte ezeket a rideg helyeket.
A munkások hétfőn kezdték meg az ásatásokat egy egyházi fenntartású, hajadon nők és csecsemőik számára fenntartott egykori otthon területén Nyugat-Írországban, a régóta várt erőfeszítések keretében, hogy megtalálják az ott elhunyt mintegy 800 csecsemő és kisgyermek maradványait.
Az ír miniszterelnök korábban már hivatalosan is bocsánatot kért az idős katolikusoktól a feltárt borzalmak ismeretében.
A Galway megyei Tuamban található egykori Bon Secours anya és csecsemőotthonban végzett ásatások újabb lépést jelentenek Írországban, a túlnyomórészt római katolikus országban, az egyházi intézményekben elkövetett visszaélések örökségével való leszámolásban.
Az otthont katolikus apácarend működtette 1961-es bezárásáig. Egy volt a sok hasonló intézmény közül, amelyeket Írország-szerte hoztak létre, és ahová a 20. század nagy részében több tízezer hajadon, terhes nőt küldtek, akiket arra kényszerítettek, hogy lemondjanak gyermekeikről.
Az apácák olyan nőknek adtak otthont, akik házasságon kívül estek teherbe, és akiket a családok elkerültek vagy kitaszítottak. A szülés után néhány gyermek az otthonokban élt, de a legtöbbet örökbe adták egy olyan rendszerben, amelyben az egyház és az állam együttműködött.
2014-ben Catherine Corless helytörténész közel 800 olyan gyermek halotti bizonyítványát tárta fel, akik az 1920-as évek és 1961 között haltak meg a tuami otthonban, de csak egy gyermek temetési adatait találta meg.
Később a nyomozók egy tömegsírt fedeztek fel egy használaton kívüli földalatti szennyvízkamrában, amely csecsemők és kisgyermekek maradványait tartalmazta.
A DNS-vizsgálat kimutatta, hogy a halott gyermekek életkora a 35 hetes terhességtől a hároméves korig terjedt.
„Ez egy nagyon, nagyon nehéz, megrázó történet és helyzet. Meg kell várnunk, hogy mi bontakozik ki most az ásatás eredményeként” – mondta Micheal Martin ír miniszterelnök hétfőn.
Az írországi anyaotthonokkal kapcsolatos nagyszabású vizsgálat megállapította, hogy 18 ilyen intézményben mintegy 9000 gyermek halt meg. A légúti fertőzések és a gasztroenteritisz a vezető okok között szerepeltek.
Az ír kormány vizsgálata megállapította, hogy az úgynevezett anya-baba otthonokban született gyermekek halálozási aránya mintegy 15% volt. A vizsgálat szerint az eltelt 76 év alatt 56 000 hajadon nő és 57 000 gyermek fordult meg az otthonokban.
Az utolsó ilyen országos intézményt csak 1998-ban zárták be.
A tuami otthont működtető Bon Secours nővérek „mély bocsánatkérést” nyújtottak be, és elismerték, hogy nem sikerült „megvédeniük a rájuk bízott nők és gyermekek eredendő méltóságát”.
A törvényszéki szakértők most a maradványok visszaszerzésén, elemzésén és megőrzésén fognak dolgozni. Az azonosított maradványokat a hozzátartozók kívánságának megfelelően visszaadják a hozzátartozóknak. A tisztviselők szerint az azonosítatlan maradványokat méltóságteljesen eltemetik.
A munka várhatóan két évig tart. Kolumbia, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok szakértői az ír hatóságokkal együtt dolgoznak majd a kutatásokon.
