Több mint három évtizedes kitartó munka eredményeként egyetemmé vált a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Az új, háromnyelvű névtáblákat a beregszászi Kossuth téren, az intézmény főépületénél avatták fel. Az ünnepségen Csernicskó István rektor arról beszélt, hogy sok-sok ember rengeteg munkájára volt szükség ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az ukrajnai jogszabályok az egyetemekkel szemben támasztott követelményeinek. Külön megköszönte Magyarország Kormányának az ehhez nyújtott következetes anyagi és erkölcsi támogatást és hangsúlyozta, hogy a fejlesztési stratégia további elemeinek megvalósításához a jövőben is számít az intézményi közösség támogatására.
[type] => post [excerpt] => Több mint három évtizedes kitartó munka eredményeként egyetemmé vált a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Az új, háromnyelvű névtáblákat a beregszászi Kossuth téren, az intézmény főépületénél avatták fel. [autID] => 14 [date] => Array ( [created] => 1764865260 [modified] => 1764864430 ) [title] => Felavatták II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem új, háromnyelvű névtábláit - összefoglaló (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=264217&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 264217 [uk] => 264266 ) [aut] => djkovach1979 [lang] => hu [image_id] => 264218 [image] => Array ( [id] => 264218 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-3.jpg [original_lng] => 162516 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-3-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-3-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-3-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-3.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-3.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-3.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1764857231:14 [_oembed_bc6d5abe52ada976d55c1244373f5777] => [_oembed_time_bc6d5abe52ada976d55c1244373f5777] => 1764854523 [_thumbnail_id] => 264218 [_edit_last] => 14 [views_count] => 681 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 597651648000 [_oembed_8422a72ba633ab6bcf9a2dac917b6251] => [_oembed_time_8422a72ba633ab6bcf9a2dac917b6251] => 1764859218 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 31 [4] => 11 [5] => 600 [6] => 592 [7] => 25 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Kárpátalja [4] => Kiemelt téma [5] => Oktatás [6] => Társadalom [7] => Videók ) [tags] => Array ( [0] => 3883 [1] => 77 [2] => 2908092 [3] => 15154 [4] => 294013 [5] => 2554432 [6] => 1030 [7] => 2813593 [8] => 2908075 [9] => 22902 [10] => 766206 ) [tags_name] => Array ( [0] => Babják Zoltán [1] => Beregszász [2] => beregszászi Kossuth tér [3] => Csernicskó István [4] => Hankó Balázs [5] => II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem [6] => kárpátalja [7] => Magyarország kultúráért és innovációért felelős miniszter [8] => névtábla avató ünnepség [9] => polgármester [10] => Rektor ) ) [1] => Array ( [id] => 263565 [content] =>
November 28-án ünnepélyesen leleplezték a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem új, háromnyelvű névtábláit a beregszászi Kossuth téren, az intézmény főépületének homlokzatán. A névtáblák felhelyezése több évtizedes erőfeszítés eredménye, amely nemcsak az egyetem fejlődését, hanem a helyi magyar közösség kitartását, önazonosságát és jövőbe vetett bizalmát is szimbolizálja.
Az esemény Molnár Andrea, az egyetem Rektori Titkársága vezetőjének köszöntőszavaival vette kezdetét, majd a hagyományokhoz híven elhangzott az intézmény himnusza, a Rákóczi Ferenc bús éneke című kuruc kori ének.
Ezt követően köszöntötték a megjelent vendégeket, köztük Hankó Balázst, Magyarország kultúráért és innovációért felelős miniszterét, Varga-Bajusz Veronikát, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárát, a magyar és ukrán állami szervek képviselőit, egyházi vezetőket, valamint a kárpátaljai magyar közélet meghatározó szereplőit.
A vendégek köszöntését követően Molnár Andrea részletesen ismertette az egyetemi rang elérésének folyamatát. A jelenlévők áttekintést kaptak arról, milyen hosszú és következetes munkával jutott el az intézmény a főiskolai státusztól az egyetemmé válásig. Az elmúlt években a Rákóczi-főiskola mind a tudományos tevékenység, mind a képzési kínálat, mind pedig az infrastruktúra terén olyan szintre fejlődött, amely megfelel az ukrán felsőoktatásban az egyetemekkel szemben támasztott követelményeknek. Az állami nyilvántartásba 2025. szeptember 17-én jegyezték be az új, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem nevet, amit október 1-jétől az intézmény hivatalosan is visel.
Ezt követően Csernicskó István rektor osztotta meg ünnepi gondolatait, aki Orosz Ildikó elnök asszonnyal az elmúlt évek során fáradhatatlan munkával irányította a felsőoktatási intézmény fejlődését, és akiknek vezetésével a főiskolából immár egyetem lett.
„Mióta hivatalossá vált, hogy egyetem vagyunk, többször hallottam különböző szakértők, politikusok, közéleti szereplők nyilatkozataiban, hogy az ukrán hatóságok gesztust gyakoroltak Magyarország és a kárpátaljai magyarok felé azzal, hogy engedélyezték az egyetemmé válásunkat. Lehet, hogy az eljárás gyors és akadálymentes lebonyolítását ez a jó szándék segítette, és ezt hálásan köszönjük. A jó szándék azonban csak és kizárólag akkor érvényesülhet, ha megfelelünk minden olyan feltételnek, amelyeket az ukrajnai jogszabályok az egyetemekkel szemben támasztanak. És mi megfelelünk. És ehhez sok-sok ember rengeteg munkájára volt szükség” – mondta.
A rektor megköszönte Magyarország Kormányának a következetes anyagi és erkölcsi támogatást, és hangsúlyozta, hogy a fejlesztési stratégia további elemeinek megvalósításához a jövőben is számít az intézményi közösség támogatására.
A magyar kormány támogatását Hankó Balázs miniszter ünnepi köszöntője is megerősítette. Felidézte, hogy idén márciusban, a Perényi Kultúrkúriában, a Köbüki Tehetséggondozó Tanári Ösztöndíj átadásán ígéretet tett arra: Rákóczi születésének 350. évfordulójára a főiskola egyetemmé válik. Ma pedig mindannyian tanúi lehetünk annak, hogy az akkori ígéret valósággá vált.
Nemcsak magyar nyelvű, hanem magyar szívű, magyar lelkű és minden pillanatában magyar tettű egyeteme van a kárpátaljai magyar közösségnek
– mondta.
A miniszter kiemelte, hogy az egyetem vezetése a nehéz körülmények között is a közösség jövőjéért dolgozik, a kárpátaljai magyar intézményrendszer pedig az óvodától az egyetemig több mint ötezer gyermek és fiatal számára biztosít anyanyelvű oktatást, ezzel jövőt adva a következő generációknak.
„Míg az egyetem küldetése a közösség szolgálata, addig a magyar nemzet küldetése a normalitásért való kiállás ezen háborús mindennapok során is. A normalitásért, keresztény hitünkért, a családokért, mindazon értékekért, amelyek embernek tartanak meg minket. Adja Isten, hogy mihamarabb béke és harmónia legyen!” – zárta beszédét Hankó Balázs.
A rendezvényen felolvasták az egyetemi rangra emelkedés okán köszöntőlevelet küldő szervezetek és közéleti személyiségek névsorát is. Sokak között üdvözletét küldte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, illetve Bali Gabriella, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára, aki Orbán Viktor miniszterelnök úr köszönetét is tolmácsolta.
„Azzal, hogy egyetemmé vált a főiskola, úgy gondolom, hogy ebben a városban mindenki értékesebb és erősebb lett. […] Büszkeséggel tölt el, hogy intézményük fejlődése révén Beregszász immár hivatalosan is egyetemvárossá érett” – hangzott el Babják Zoltán polgármester beszédében, aki a beregszászi közösség nevében köszöntötte az intézményt. Rákóczi életművét példaként állította a jelen kihívásai elé, kiemelve, hogy a fejedelem hat nyelven beszélt, és sokszínű nyelvi-kulturális műveltségét mindig a közösség szolgálatába állította.
Beszéde végén egy emléklapot adott át az egyetem vezetésének, amelyben a város köszönetét és elismerését fejezte ki a több évtizedes szakmai munka iránt és azért, hogy a kárpátaljai fiatalok szülőföldjükön juthatnak magas szintű felsőoktatáshoz.
Ezt követően sor került az új egyetemi rangot jelző névtáblák leleplezésére. Az első, magyar–angol nyelvű táblát Hankó Balázs és Orosz Ildikó, a második, ukrán–angol nyelvűt pedig Csernicskó István és Varga-Bajusz Veronika közösen tárta a közönség elé.
A rendezvényen a történelmi egyházak képviselői közösen kérték Isten áldását a frissen egyetemmé vált intézményre, munkatársaira, hallgatóira és mindazokra, akik jelen voltak az ünnepségen. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke szavaiban arra emlékeztetett, hogy vannak korszakok, amikor az embernek különösen bíznia kell, és Istenre kell hagynia azokat a dolgokat, amelyeket emberileg már nem tud befolyásolni. Hangsúlyozta: a hívő ember feladata mindig az, hogy tegyen meg mindent, ami tőle telik, és a többit bízza az Úrra.
Marosi István görögkatolikus parókus, a Görögkatolikus Egyetemi Lelkészség lelkipásztora, köszöntőjében az „egyetem” szó eredeti, latin jelentésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, számára három alapgondolat kapcsolódik hozzá: az egy, az egész és a közösség. „Ha az egység, az egész és a közösség keresésében előre tudunk lépni – és az elmúlt évtizedek azt bizonyították, ez az intézmény is előre tudott lépni –, akkor hiszünk és bízunk abban, hogy nemcsak a tudomány területén, hanem minden más területen és végső soron pedig az emberi közösség építése szempontjából még nagyobb és még fontosabb feladatokat kell hogy betöltsön és tud is betölteni” – mondta.
Az új névtáblák mostantól hivatalosan is jelzik, hogy a Rákóczi nevével fémjelzett felsőoktatási intézmény immár egyetemként folytatja működését Beregszász szívében.
A kárpátaljai magyar felsőoktatási intézmények hallgatói közös gólyaavató ünnepsége a Rákóczi Egyetem Hallgatói Önkormányzata, a Kölcsey Ferenc Szakkollégium Hallgatói Önkormányzata és a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége szervezésében valósult meg. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektora történelmi eseménynek nevezte az alkalmat.
November 18-án rendezték meg az Egyéni sorsok – kollektív traumák. A szovjetizálás általános vonásai című konferenciát az Apáczai Csere János Könyvtár központi olvasótermében. Az eseményt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont közösen szervezte.
A megnyitón Molnár D. Erzsébet, a Rákóczi Egyetem (RE) Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője köszöntötte a résztvevőket. Beszédében aláhúzta: „Azért gyűltünk ma össze, hogy teljesebben megvilágítsuk az akkori történéseket és levonjuk a korszak tanulságait. Bízom benne, hogy a mai nap nemcsak az emlékezésé, hanem a közös megértésé is lesz mindannyiunk számára.”
A tanszékvezető után Gyebnár István konzul mondott beszédet. A diplomata is hangsúlyozta: „A kárpátaljai magyarok elhurcolása 1944 őszén kezdődött, az úgynevezett málenkij robot – vagyis »kis munka« – ürügyén. Ez a kifejezés azonban hamis ígéret volt: a »kis munka« valójában kényszermunkát és sok esetben halált jelentett a világ különböző táboraiban. A második világháború végét követő kaotikus időszakban, a szovjet megszállás alatt közel 800 ezer magyar embert hurcoltak el, akik közül sokan soha nem tértek vissza. Kiemelten fontos beszélnünk a kárpátaljai magyarok és németek sorsáról is, akiket 1944 novemberében – ártatlan embereket megbélyegezve, pusztán létszámnormák teljesítése érdekében – tömegesen deportáltak. Az emlékezés nem csupán a múlt feldolgozását szolgálja: egyben arra is lehetőséget ad, hogy a fiatal generáció figyelmét ráirányítsuk e történelmi tragédiákra, és megértsük, milyen sorsok, milyen traumák húzódtak meg ezek mögött az események mögött.”
Ezt követően Dergán Ádám, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának főigazgató-helyettese szólt az emlékezőkhöz. Majd Csernicskó István rektor köszöntötte a résztvevőket: „A málenkij robot hazug ígérete mögött kényszermunka és pusztulás rejtőzött. Tömegesen hurcolták el a magyar lakosságot, sokan odavesztek, rengetegen megszenvedték a munkatáborok borzalmait, és életük végéig cipelték az ott szerzett testi-lelki sebeket. Akik hosszú évek után hazatértek, újra nekiláttak az építkezésnek, a vetésnek és az aratásnak. A megtört gerinc nem roppant meg: tovább vitte a közösséget. Évtizedekig nem lehetett beszélni arról, mi történt 1944 hideg, sötét őszén Kárpátalján. Aztán az 1980-as évek végén, amikor már recsegett-ropogott a kommunista világállam, az emberek megszólaltak. Emlékezni akartak: arra, hogy mi történt velük, és arra is, hogyan bánt velük a hatalom. Meggyászolták a Szolyván vagy több ezer kilométerre tömegsírokba temetett szeretteiket, és kimondták évtizedeken át hordozott fájdalmukat. De ebből az emlékezésből nem összeroppanás fakadt, hanem új erő. Olyan friss lendület született, amelynek nyomán megszülettek a kárpátaljai magyar érdekképviselet szervezetei, létrejött a beregszászi színház, megerősödött a magyar tannyelvű iskolahálózat, és lerakták annak a főiskolának az alapjait is, amely ma már több generáció tudását szolgálja.”
A megnyitó és köszöntőbeszédek után került sor az alkalom tudományos részére. A 7 előadás során a szovjetizálás különböző aspektusait járták körül. Soós Viktor Attila a szovjet fogságba hurcolt magyarok emlékezetének 21. századi feldolgozásáról beszélt, míg Szamborovszkyné Nagy Ibolya a kollektivizálás helyi hatásait mutatta be Nagybereg példáján. Váradi Natália Chira Sándor görögkatolikus püspök küzdelmeit ismertette, Marosi István és Lődár Andrea pedig a görögkatolikus papság sorsát elemezték a kommunizmus évtizedeiben. Molnár D. István a közigazgatási rendszer átalakításáról beszélt a szovjethatalom megszilárdulását követően, Dobos Sándor a településnevek szovjetizálásáról tartott előadást. A program Molnár D. Erzsébet és Maruszics Erik közös előadásával zárult, amely Kárpátalja német közösségének háború utáni helyzetét mutatta be.
A tudományos rendezvényt követően további megemlékezésre került sor a Vérke-parti városban.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem kutatói nagyszabású kompetenciamérést végeztek a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban. A vizsgálatban 39 intézmény több mint ezer tanulója vett részt, akik szövegértésből, matematikából, angol és ukrán nyelvből adtak számot tudásukról. A kutatás célja, hogy pontos képet adjon a tanulók készségeiről és támogassa az oktatás fejlesztését a régióban.
Szeptember 25-én Beregszászban ünnepélyes keretek között indult a 2025/26-os tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, ahol rekordszámú, 634 elsőéves hallgatót avattak diákká. Az intézmény összesen 1582 diák számára nyitotta meg hivatalosan is az új tanévet.
Az ünnepség a történelmi zászlók bevonulásával kezdődött: a Bethlen-zászló, a Rákóczi-kori lobogók, az ukrán és a magyar nemzeti zászló, valamint Kárpátalja és a főiskola zászlaja kuruc kori viseletbe öltözött hallgatók vezetésével tárogatószóra került a templomba. Majd a vendégeket Margitics János, a Beregszászi Református Egyházközség lelkipásztora, a főiskolai lelkésze köszöntötte. Beszédében a 119. zsoltár 25–27. verseiből idézett: „Életem a porhoz tapad, eleveníts meg igéddel. Útaimat elbeszéltem, és te meghallgattál. Taníts meg rendeléseidre, értesd meg velem utasításaid célját, hogy elmélkedjem csodáidról.”
A lelkész hangsúlyozta, hogy az ige útmutatása eligazítást adhat a hallgatóknak nemcsak ezen az ünnepi napon, hanem a tanév kihívásai közepette is: „Kívánom, hogy az ige útmutatása mutassa meg nekünk, hogy a látható világon túl ott van az Isten jelenléte, ott van a feltámadott Jézus Krisztus. Legyen ez a mi támaszunk és vezérfonalunk a mindennapokban.”
A magyar Himnusz, a főiskola himnusza és a kuruc kori Rákóczi Ferenc bús éneke közös eléneklése után Csernicskó István rektor mondott beszédet. „Ünnepelni jöttünk. Ünnepeljük a jövőbe vetett hitet és a reményt, hogy egyszer vége lesz végre a háborúnak, eljön a béke, és a gyilkolás meg a rombolás helyett újra a békesség, a szeretet és a teremtő építkezés ideje jön el” ‒ mondta.
A rektor hangsúlyozta, hogy a tanítás, a tanulás és az intézmény működtetése egyaránt befektetés a jövőbe: „A bölcs befektető bízik abban, hogy invesztíciója megtérül, és amit felépít, az nem válik a pusztítás áldozatává.”
Az idei tanév minden eddiginél nagyobb hallgatói létszámmal indult: összesen 1582 diák kezdte meg tanulmányait a főiskolán. A 2025/2026-os tanévben 634 elsőéves hallgatót köszönthettek, közülük 520-an alapképzésre, 114-en pedig mesterképzésre nyertek felvételt. A számok kapcsán a rektor úgy fogalmazott: „Soha ennyi meghirdetett képzés, soha ennyi első évfolyamra beiratkozott diák, és soha ekkora hallgatói létszám nem volt még a főiskola történetében.”
Csernicskó István köszönetet mondott az anyaország támogatásáért is, külön kiemelve a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságát és a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, amelyek biztos hátteret nyújtanak az intézmény működéséhez.
Az elsőévesekhez szólva arra bátorította őket, hogy élvezzék diákéveiket, vegyenek részt a főiskola közösségi programjaiban, ugyanakkor találják meg az egyensúlyt a tanulás és a szórakozás között.
Üzenetével a fiatal oktatókat is megszólította, biztatva, hogy maradjanak élő kapcsolatban hallgatóikkal, hiszen – mint fogalmazott – „egy oktatónak nem feltétlenül abból fakad a tekintélye, ha a katedra magasából tekint le diákjaira, hanem abból is, ha közös élményeket oszt meg velük.”
Zárásként Csernicskó István a közösségi összefogás fontosságát hangsúlyozta: „Dolgoznunk, küzdenünk kell azért, hogy megvédjük, amit elértünk. Felelősségünk óriási, hiszen több ezer ember kötődik ehhez az intézményhez. Kívánok mindenkinek sikeres, eredményes és végre nyugodt, békés tanévet.”
A rektort követően Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében kiemelte, hogy a Rákóczi-név felelősséget jelent, és arra emlékeztet, hogy a fejedelem és édesanyja, Zrínyi Ilona öröksége ma is irányt mutat. „Felemelő élmény az, hogy ebben a háborús helyzetben is a főiskola nemcsak hogy működik, hanem olyan csúcsokat dönt, amely a legnagyobb egyetemi hallgatói létszámot jelenti az intézmény történetében” ‒ hangsúlyozta.
Elmondta, hogy látogatásának célja a gratuláció, a bátorítás és az erő kívánása mindazoknak, akik a nehéz körülmények között is helytállnak. Kiemelte: egyszer eljön a béke ideje, és azt követően az újjáépítés hatalmas feladata vár mindannyiunkra. „Újjá kell építeni Kárpátalját, hiszen egy teljesen új helyzettel fogunk szembesülni. Újjá kell építeni a magyar–ukrán kapcsolatokat, és nagyon új jellege lesz a magyar–magyar kapcsolatoknak is.”
Németh Zsolt rámutatott: ebben a folyamatban különösen nagy szerepe lesz az olyan intézményeknek, mint a Rákóczi-főiskola, amely Kárpátalján valódi szellemi műhelyként működik. „Ez a gondolkodás fellegvára, és a jövőben az újszerű gondolkodások megtalálása és megvalósítása rendkívül fontos feladat lesz” – fogalmazott.
A politikus beszédét jókívánsággal zárta, sok erőt és kitartást kívánva a főiskola közösségének az előttük álló időszakra.
Ezután az elsőéves hallgatók fogadalomtétele következett. Az eskü szövegét Fodor Dániel I. évfolyamos földrajz, magyar nyelv és irodalom szakos hallgató olvasta elő diáktársainak, majd Orosz Ildikó, a főiskola elnöke és Csernicskó István rektor kézfogással hivatalosan is az intézmény polgáraivá avatták a gólyákat. Ezt követően felcsendült a diákhimnusz, a Gaudeamus igitur.
A tanévnyitón sor került a Rákóczi-díj átadására is, amelyet idén Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori főosztályvezetője, Magyarország Beregszászi Konzulátusának korábbi főkonzulja, valamint Bohinics Olga, az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium főszakértője kapta. A Rákóczi-díj a főiskola legmagasabb kitüntetése, amelyet 2014-ben alapítottak, és azokat tüntetik ki vele, akik kiemelkedő szerepet játszottak a magyar nyelvű felsőoktatás megmaradásában és fejlődésében Kárpátalján, valamint sokat tettek a magyar nemzetért és a helyi közösségért.
A Rákóczi-díj mellett kiosztották „Az év középiskolája” elismerő okleveleket is. Ezek azoknak a kárpátaljai középiskoláknak járnak, amelyekből a legtöbb diák jelentkezett a főiskola képzéseire az adott felvételi időszakban. Idén az okleveleket a következő intézmények érdemelték ki: a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete, a Kárpátaljai Magyar Líceum, a Beregszászi Fegyir Potusnyak Líceum, a Beregszászi Tarasz Sevcsenko Líceum, a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum, valamint a Nagydobronyi Református Líceum.
„Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomába eredni” ‒ kezdte köszöntőbeszédét Walt Disney szavaival Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke. Különösen igaz ez a mai napon, amikor több mint 600 bátor fiatalt avattak a főiskola hallgatójává.
„Önök valóban bátrak, mert egy háború kellős közepén vállalkoznak minderre a nemes feladatra egy olyan országban, ahol nem könnyű élni, és a holnap sem kiszámítható” – emelte ki az elnök. Hozzátette: a fiatalok már az első megmérettetésen túl vannak, hiszen a felvételhez le kellett tenniük a nemzeti multiteszteket, s minden modulból elérniük a szükséges szintet.
Orosz Ildikó rámutatott, hogy a tehetség önmagában kevés, a siker kulcsa a kitartó munka és következetesség: „Hiába van meg a tehetség, az csak kisebb része a sikernek. A kemény és szorgalmas munka az, ami valóban meghozza gyümölcsét.”
Köszöntőjét egy Bob Dylan-idézettel zárta, amely – mint mondta – kifejezi a siker valódi lényegét: „A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amit szeret.”
Szavai zárásaként az elnök asszony Isten áldását kérte a diákok útjára, és sok sikert kívánt mindenkinek a 2025/26-os tanévben.
Az ünnepélyes tanévnyitó a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével, majd a Szózat eléneklésével zárult.
Csaknem 2000 beiratkozottal tegnap hivatalosan is elkezdődtek a Kótyuk István nyelvi akadálymentesítő tanfolyamok. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által gondozott ukrán és Magyar, mint idegen nyelv tanfolyamokon 2016-os indulásuk óta több mint 33 ezren tanultak, akik közül több mint 21 ezren tettek sikeres záróvizsgát is. A nyelvi akadálymentesítő tanfolyamok legfontosabb célja, hogy hidakat építsen és lebontsa azokat a falakat, amelyek mesterségesen épülnek vidékünkön nemzetiségek között, hangzott el a program hivatalos megnyitóján.
Szeptember 24-én ünnepélyes megnyitóval indultak el a Kótyuk István nyelvi akadálymentesítő tanfolyamok a Fodó Sándor Kulturális Központban. A program célja a magyar és ukrán anyanyelvű lakosság közötti párbeszéd erősítése Kárpátalján, ahol a kétnyelvűség a mindennapok része, és jelentős hatással van az oktatásra, a közszolgáltatások elérhetőségére, valamint a közösségi együttélésre.
Az esemény kezdetén Váradi Natália, a Rákóczi-főiskola Felnőttképzési Központjának vezetője köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elmondta, hogy a néhány éves kihagyást követően újra meghirdetett programra túljelentkezés volt. „Erre a nyelvi akadálymentesítő tanfolyamra ebben a körben összesen 1112 fő jelentkezett magyar mint idegen nyelvre, és 706 fő ukrán mint idegen nyelvre. A projekt szerint 150 csoport kialakítására kaptunk engedélyt, de a túljelentkezésnek köszönhetően végül 166 csoport indult: 101 magyar és 65 ukrán nyelvi. A képzések több mint 50 településen zajlanak összesen 88 pedagógus részvételével. Az oktatás 100 órás, és szeptembertől májusig tart. A tananyag a nyár folyamán elkészült, amelynek kidolgozásában jelen lévő szakemberek is részt vettek. A pedagógusok számára továbbképzést is szerveztünk, amelyen 88-ból 78-an vettek részt. A képzést Pelcz Katalin professzor asszony, a magyar mint idegen nyelv oktatásának neves szakértője tartotta” ‒ mondta el Váradi Natália.
Ezt követően Balogh György beregszászi magyar konzul mondott beszédet. A diplomata aláhúzta: „Egymást leginkább a másik nyelvének megismerésén keresztül érthetjük meg igazán. Ezt a célt szolgálja ez a nyelvtanfolyam is, amely mögé a magyar kormány örömmel állt – nemcsak anyagi támogatással, amely természetesen fontos tényező, hanem az ötlet és a kezdeményezés szellemisége mellé is. Jó együttlétet és eredményes nyelvtanulást kívánok mindenkinek, és köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik részt vettek a program gyakorlati megvalósításában: az ötletgazdáknak, a tanároknak és minden közreműködőnek.”
Ezt követően Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnöke mondta el a tanfolyam jelentőségét, s többek között azt, miért fontos vidékünkön a másik nyelvének ismerete – példaként hozva fel Bercsényi Miklós alakját és szellemiségét.
A példaértékű gondolatok után Csernicskó István, a II. RF KMF rektora szólt az egybegyűltekhez: „A tanfolyam névadójának, Kótyuk Pista bácsinak tudományos munkássága elsősorban az ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok feltérképezésére irányult. Műfordítóként pedig rengeteget tett azért, hogy magyarul is olvashassuk az ukrán irodalom klasszikusait. Nem véletlen tehát, hogy az ő nevét választottuk a program elnevezéséhez. A többnyelvűség, vagyis az, hogy ebben a régióban képesek vagyunk megszólalni egymás nyelvén, évszázados hagyományokra vezethető vissza. Öröm számunkra, hogy ilyen sokan vállalták a kihívást, és belevágtak a nyelvtanulásba. Bár a nyelvtanulás sok kitartást és munkát igényel, cserébe egy új világ nyílik meg a tanulók előtt: felfedezik a másik kultúrát, irodalmat és gondolkodásmódot. Ez az élmény minden befektetett energiát megér.”
A teljes Kárpátalját lefedő tanfolyam Magyarország Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg. A diákok szeptembertől májusig sajátítják el a tananyagot, majd ezt követően tudásukról számot adnak. A sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát követően kerül majd sor a tanúsítványok átadására.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete szeptember 1-jén tartotta tanévnyitóját a beregszászi római katolikus templomban. Az esemény nemcsak a közösség ünnepét jelentette, hanem mérföldkőnek is számított: az intézet idén először indította el a 10. osztályos középiskolai képzést, amely új távlatokat és kihívásokat nyit meg a diákok és tanáraik számára.
Az esemény, a korábbi hagyományokhoz híven, ökumenikus istentisztelet keretében zajlott, ahol a történelmi egyházak képviselői kérték Isten áldását a megjelentekre. A szertartáson Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke, Marosi István, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség lelkésze és Margitics János református lelkipásztor a hit és a kitartás fontosságára irányította a figyelmet.
Az ünnepi program kezdetén a jelenlévők elénekelték nemzeti imádságunkat, majd a Rákóczi-főiskola himnuszát. Ezt követően Csernicskó István rektor mondott köszöntőt. Beszédében a diákok jövőjének megalapozását emelte ki, köszönetet mondva a szülőknek, akik bizalmat szavaztak az intézménynek. Niccolò Machiavelli gondolatát idézve hangsúlyozta: bár a szerencse befolyásolhatja életünket, tetteink másik felét saját erőnk és szabad akaratunk határozza meg.
Soós Katalin, a Felsőfokú Szakképzési Intézet igazgatója beszédében az idei tanév különlegességét emelte ki. Mint mondta, most először nem szakképzés, hanem középiskolai képzés keretében indulnak a 10. osztályok, ami új kereteket és célokat jelent mind a diákok, mind a pedagógusok számára. „A kihívás most az, hogy segítsünk diákjainknak kibontani szárnyaikat, és mindössze két év alatt felkészíteni őket az érettségire és a felsőoktatási felvételire. Ez nem kis feladat, de türelemmel, szakmai alázattal és személyes odafigyeléssel meg tudjuk adni nekik mindazt, amire szükségük van” – fogalmazott. Szavai szerint a háborús helyzet és a gazdasági nehézségek sem törhetik meg azt a hitet, amelyet II. Rákóczi Ferenc szavaival erősített meg: „A jó ügyet nem hagyja el az Isten.”
Az ünnepségen Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok kezében van sorsuk alakítása: a felnőtté válás küszöbén olyan férfiakká és nőkké kell válniuk, akik szilárd értékeket, tudást és szociális érzékenységet adnak majd tovább a következő nemzedékeknek.
A program kulturális színfoltjaként elhangzott Demeter Hanna turizmus és rekreáció szakos hallgató szavalata, aki a Tanévnyitóra című versével aratott sikert. Ezt követően a 10. osztályos diákok ünnepélyes esküt tettek, majd a rektor, az elnök és az igazgató kézfogással avatták őket a Felsőfokú Szakképzési Intézet tanulóivá. Az énekkar a Legyen áldás az úton című egyházi énekkel kívánt áldott tanévet mindenkinek.
Az ünnepi gondolatokat Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke zárta. Kányádi Sándor szavaira utalva hangsúlyozta: bár falak leomolhatnak és kövek is mállhatnak, a megtartó példa mindig magaslik. Az elnök asszony a most induló 10. osztályosoknak különösen sok sikert kívánt, hiszen ők az elsők, akik új utat nyitnak társaik előtt.
A tanévnyitó az egyházak képviselőinek közös áldásával és a Szózat eléneklésével ért véget.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szervezésében 2025. szeptember – 2026. május között valósulnak meg a Kótyuk István nyelvi akadálymentesítő tanfolyamok Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával. A tanfolyamokra 2025. augusztus 12. – szeptember 6. között lehet jelentkezni egy online regisztrációs lap kitöltésével, amely a Rákóczi-főiskola honlapján elérhető. Ennek kapcsán tartották meg a képzők képzését, amire vidékünk számos részéről több mint 70 tanár érkezett, akik a foglalkozásokat fogják majd helyben vezetni.
