Ungváron, a csernobili katasztrófa következményeit felszámoló kárpátaljaiak emlékművénél egy megemlékezéssel egybekötött gyászgyűlést tartottak a Csernobili Atomerőműben történt baleset 40. évfordulója alkalmából.
Napelemparkot építenek a csernobili erőmű területén, így biztosítva a létesítmény áramellátását. A napelemek egy hónapon belül megkezdik a villamos energia előállítását.
Szerhij Tarakanov, a nukleáris létesítmény vezérigazgatója az UNIAN ukrán hírügynökségnek pénteken elmondta, hogy szinte kész a két megawatt teljesítményű napelempark.
„Még egy hónap, és üzembe helyezzük az állomást”. Ez lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-költségek csökkentését, amelyek jelentős részét teszik ki az objektum költségvetésének – közölte. Megjegyezte, egyelőre nincs szó arról, hogy belépjenek a villamosenergia-piacra, de nem zárja ki, hogy ilyen tervek is felmerülhetnek a jövőben.
„A kormány megbízott bennünket az erőművi blokkok leszerelésével és a szarkofág átalakításával, hogy biztonságos legyen a környezetére, most ezen dolgozunk” – tette hozzá a szakember, aki a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna jövőjét abban látja, ha a területet fejlesztési övezetté alakítják.
„Itt elegendő hely van például a zöld energiatermelés számára. Emellett megvan az infrastruktúra új atomerőművi blokkok telepítéséhez is. Elegendő vízkészlettel rendelkezünk és kiterjedt energiahálózatunk van. Az engedélyezési folyamat is egyszerűbb lesz, mivel a tiltott zónában nincs szükség lakossági meghallgatásokra. Ezt az egyedülálló területet a jövőben ki kell használni” – mondta Tarakanov.
Ugyanakkor a vezérigazgató elmondta: nem gondolja, hogy az erőmű energetikai potenciálja helyreállítható lenne kis moduláris reaktorokkal (SMR). Közölte: az 1986 áprilisában történt csernobili baleset tanulságait figyelembe véve kizárólag kipróbált technológiákkal kell dolgozni; célszerűbb lenne nagy teljesítményű, bevált és magas biztonsági szintű reaktorokat építeni.
Az UNIAN hozzáfűzte, hogy a régi szarkofág fölé épített új biztonsági burkolat, amelyet egy orosz drón megrongált, sürgős javításra szorul. A 2025 februári drónbecsapódás és az azt követő tűz miatt a biztonsági burkolat elvesztette teljes tömítettségét. Helyreállításának teljes költsége elérheti az 500 millió eurót, és a munka akár 2030-ig is eltarthat. Az összeg egy részét Ukrajna nyugati partnerei már átutalták.
Az orosz rakéták és drónok folyamatos fenyegetést jelentenek az objektum biztonságára. A világ egyetlen atomerőművét sem tervezték arra, hogy tartósan drón- vagy rakétatámadásoknak legyen kitéve – közölte, rámutatva arra, hogy a szarkofág megsemmisülne, ha Iszkander, Kinzsal vagy Kalibr típusú rakéta csapódna bele.
Az épület leomlását követően a védőburkolat alatti több száz tonnányi üzemanyag-maradvány, valamint por a levegőbe jutna és felhőt képezne, amelyet a szél bármilyen irányba elsodorhat – mondta Szerhij Tarakanov. Hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs közvetlen kockázata a régi szarkofág beomlásának, amely a közvetlenül az 1986-ban felrobbant négyes reaktor fölött található.
A tavalyi orosz dróntámadás jellege arra utal, hogy az incidens szándékos volt. A támadás célja feltehetően az objektum ellenállóképességének és a nemzetközi közösség reakciójának tesztelése volt. Egyetlen atomerőmű sem lehet harctér, a csernobili sem.
„Ez nukleáris terrorizmus Oroszország részéről” – mondta a vezérigazgató.
Jóváhagyták az adományozók az egykori csernobili atomerőmű romjai fölé emelt védőszarkofág kijavításához szükséges előzetes terveket – közölte szerdán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly februárban jelentette be, hogy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott a csernobili szarkofágba.
Zelenszkij akkori tájékoztatása szerint a szarkofágban jelentős kár keletkezett, de a tüzet eloltották és a háttérsugárzás szintje nem emelkedett.
Moszkva tagadta a támadásról szóló híreket, de az EBRD felvételeket tett közzé a megrongálódott építményről.
A közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkóztatásának finanszírozására 1991-ben – öt évvel a csernobili katasztrófa után – alapított londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési pénzintézet szerdán bejelentette: az általa kezelt nemzetközi csernobili együttműködési számla (International Chornobyl Cooperation Account, ICCA) adományozói elfogadták a védőszarkofág kijavításához szükséges előzetes műszaki és beszerzési terveket, amelyek alapján később megkezdődhet az építmény helyreállítása.
Az EBRD szerdai tájékoztatása szerint a szarkofág tervezésében és felépítésében részes vállalati konzorcium az előzetes felmérés alapján arra a következtetésre jutott, hogy az építményt tartó acélív korróziója hosszabb távon veszélyeztetheti a szarkofág biztonságosságát, és 2030-ig el kell végezni a védőlétesítmény teljes körű helyreállítását.
A bank szerint a javítási munkálatok legalább 500 millió euróba kerülnek majd.
A most jóváhagyott előzetes terv célja annak a későbbi döntésnek a szilárd megalapozása, hogy a helyreállítási munkálatokat miként végezzék el – fogalmaz szerdai beszámolójában az EBRD.
Az adományozók jóváhagyták azt az EBRD-javaslatot is, hogy erre az előzetes tervezésre 30 millió eurót különítsenek el.
Az ICCA adományozói közé tartozik az Európai Unió, Franciaország, Norvégia, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Belgium, Olaszország, valamint egy műszaki együttműködési alap, amelyet Tajvan és az EBRD közösen hozott létre.
A csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant negyedik blokkja fölé emelt 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág építésének fő finanszírozója az EBRD volt.
A szarkofág 2016-ra készült el.
A londoni bank saját forrásból 715 millió eurót, nemzetközi társfinanszírozók bevonásával további 2,5 milliárd eurót folyósított az egykori atomerőmű leszerelésére, a védőpajzs felépítésére és a térség biztonságossá tételére.
Francia szakértők elvégezték a csernobili atomerőmű védőszerkezetének előzetes műszaki felmérését egy orosz dróntámadás után.
A Deutsche Welle szerint a kárfelméréssel kapcsolatos szakértői munkát a Bouygues Travaux Publics és a Vinci Construction Grands Projets építőipari vállalatok végezték. Mindkettő a Novarka konszern része volt, amely egykor a csernobili atomerőmű új biztonságos zárószerkezetét (NSC) tervezte és építette.
Megjegyzendő, hogy az orosz dróntámadás megrongálta a védőszerkezet belső és külső burkolatát és paneljeit, valamint a szerkezeten belüli biztonságos működéshez szükséges kritikus rendszereket.
Francia szakértők szerint nem csak a zárt terület helyi károsodásáról van szó. Számos munkára van szükség: a szerkezetek ideiglenes megerősítésétől a kulcsfontosságú rendszerek teljes helyreállításáig. A kiemelt intézkedések közé tartozik a tető tömítése, az acélszerkezetek javítása és a külső burkolat helyreállítása. A fő darurendszer javítása is kritikus fontosságú, amely nélkül a létesítményen belüli biztonságos munkavégzés lehetetlen.
Azt állítják, hogy a létesítmény tömörségének helyreállítása is nehéz lesz.
„Ehhez valószínűleg korszerűsíteni kell a szellőztetőrendszert, különösen további páramentesítőket és ventilátorokat kell beszerelni. További problémát jelentenek az anyagok. Egyes szerkezeti elemeket, különösen a membránokat, újra kell gyártani, mivel az NSC építése során felhasznált anyagokat már nem gyártják” – áll a cikkben.
A régi óvóhely védelem nélkül hagyása, akár korlátozott időre is, súlyos következményekkel járhat. A védőburkolat bármilyen áthelyezése túl kockázatos, ezért a javításokat a helyszínen kell elvégezni, mondják a szakértők. Az előzetes becslések szerint ez 2030-ig fog tartani, és körülbelül 500 millió euróba fog kerülni.
Ez az ütemterv azonban számos tényezőtől függ: a biztonságtól, a létesítményhez való hozzáféréstől és a projektdokumentáció jóváhagyásának sebességétől. Az optimista forgatókönyv szerint a fő építési munkálatok 2027 végén kezdődnek.
Olga Kosharna nukleáris biztonsági szakértő meg van győződve arról, hogy a francia vállalatok túl optimisták mind a megsemmisült csernobili atomerőmű blokkjának helyreállításának időzítését, mind a mennyiségét illetően. Megjegyzi:
„Úgy vélem, ez az összeg nem végleges. Valószínűleg a javítások drágábbak lesznek.”
Kosharna szerint az orosz drónok naponta átrepülnek a tilalmi zóna felett, így az újabb károk nem zárhatók ki. Véleménye szerint a jelenlegi becslések részben azon a feltételezésen alapulhatnak, hogy a háború aktív szakasza 2030-ra véget ér.
A csernobili atomerőmű szarkofágjának javítása
Ukrán tisztviselők szerint a tavalyi dróntámadás nem juttatott sugárzást a légkörbe. Az NSC külső burkolatának sérülései és a mentőalakulatok által a tűz eloltásához fúrt lyukak azonban veszélyeztették a szellőzőrendszert, amelyre szükség van a páratartalom 40 százalék alatt tartásához és a védőívet alkotó fém korróziójának korlátozásához.
Balthazar Lindauer, az EBRD nukleáris biztonsági osztályának vezetője szerint a szellőzőrendszer javítása nélkül a korrózió már az évtized végére megkezdődik.
Szakértők szerint az NSC elvesztette a képességét a radioaktív anyagok tárolására és az NSC alatt található veszélyes „szarkofág” lebontásához szükséges ellenőrzött környezet biztosítására.
Ukrajna villamosenergia-hálózata az állandó katonai tevékenység miatt folyamatosan romlik, ami közvetlenül hat az ország nukleáris biztonságára Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának értékelése szerint. Ezért a NAÜ kiemelten fogja kezelni a kritikus fontosságú alállomások működőképességének értékelését.
Az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonsági helyzetét az elmúlt másfél hónapban is a katonai események és ezzel összefüggésben az elektromos hálózati ellátás bizonytalansága határozták meg. A létesítményekben dolgozó szakemberek folyamatosan kezelték és hárították a felmerülő műszaki problémákat. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) helyszínen tartózkodó szakértői megerősítették, hogy az országos hálózat állapota komoly figyelmet igényel, ugyanakkor a biztonsági rendszerek minden esetben megfelelően látták el feladatukat.
A tartalék áramkapcsolatok mentették meg a csernobili atomerőművet
Csernobilban a legfrissebb jelentések szerint ez év január közepén katonai tevékenység következtében megrongálódott az atomerőmű egyik, az áramellátás szempontjából kritikus elektromos alállomása: a távvezeték lekapcsolódott. A létesítmény rendszereinek működését ez nem érintette, mivel a tartalék vonalak azonnal rendelkezésre álltak, biztosítva a folyamatos áramellátást. A telephelyen eközben a terveknek megfelelően dolgoznak az új fém szarkofág 2025. februárjában megsérült külső acélburkolatának helyreállításán. A tetőszerkezet ideiglenes javításaival stabilizálták annak állapotát, a teljes körű helyreállítás pedig a katonai konfliktus lezárását követően várható.
Egyetlen vezetékre van utalva a zaporizzsjai létesítmény
A Zaporizzsjai Atomerőműnél ez év január 2-án katonai tevékenység következtében megsérült és lekapcsolódott a 330 kV-os tartalék vezeték, így a létesítmény jelenleg teljes mértékben az egyetlen működőképes, 750 kilovoltos fővezetékre van utalva. A biztonságos üzemeltetés érdekében Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója egyeztetéseket kezdeményezett ideiglenes tűzszüneti zóna létrehozásáról, amely a Zaporizzsjai Atomerőmű kapcsolóállomásától mintegy 10 kilométerig húzódna.
E zóna léte elengedhetetlen ahhoz, hogy az ukrán szakemberek biztonságban elvégezhessék a szükséges javításokat.
A kezdeményezés sikerét biztosíthatja, hogy legutóbb 2025. december 30-án egy hasonló, a NAÜ által közvetített helyi fegyverszünet már lehetővé tette kritikus javításokat.
A NAÜ ismét Ukrajában készül
Rafael Grossi főigazgató a múlt héten bejelentette, hogy a NAÜ újabb szakértői missziót készít elő Ukrajna nukleáris biztonságának szempontjából fontos elektromos alállomások felülvizsgálatára, miközben az ország energiainfrastruktúráját folyamatos támadások érik. Ezek az alállomások biztosítják a hálózati áramellátást
a reaktorok hűtőrendszereinek
és más fontos nukleáris biztonsági funkciók
működéséhez. Hiányukban dízelgenerátorokkal kell előállítani az áramot, de ez csak rövidtávú megoldás.
A Csernobili Atomerőműben megkezdte munkáját a NAÜ missziója, amely Ukrajna meghívására érkezett, számolt be a Csernobili Atomerőmű állami vállalat. A szakértők fő célja a létesítmény biztonsági szintjének felmérése az idei év februárjában történt orosz dróntámadás után.
A támadást követő hónapokban az erőmű szakemberei sürgősségi intézkedéseket hajtottak végre az úgynevezett „új biztonságos zárószerkezeten” keletkezett nyílás bezárására.
Ez a szerkezet fedi a megsemmisült negyedik energiablokkot és a régi szarkofágot. Bár a főbb sérüléseket likvidálták, a létesítmény átfogó ellenőrzésre és nemzetközi szakértők általi értékelésre szorul.
A február 14-i éjszakai támadás során az oroszok 133 Shahed drónt és célpontszimulációs drónt indítottak Ukrajna ellen. Az ukrán védelmi erők 73-at lelőttek, a többit elveszítette a radar. Az egyik nagy robbanófejjel ellátott drón a csernobili állomás védőszerkezetét találta el.
Ez a külső és belső burok megkárosodásához, a szellőzőrendszerek leállásához és az áramellátás problémáihoz vezetett. A helyszínen tűz ütött ki.
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
Az ukrán energiaügyi minisztérium közlése szerint helyreállt az áramellátás a csernobili atomerőműben – számolt be róla az Interfax.
A közlemény szerint az áramellátást kedd estére teljesen helyreállították. A sugárzás szintje a létesítményben nem haladja meg a kontrollszintet. A lakosságot nem fenyegeti veszély.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még februárban jelentette be, hogy egy dróntámadás következtében megsérült a csernobili atomreaktor köré felhúzott védőépület. A 100 évre tervezett szarkofág így már nem képes betölteni feladatát, javítására nemzetközi összefogásra lenne szükség – írja a hvg.
Az atomreaktort nemsokkal 1986-os felrobbanása után zárták be egy betonszarkofágba, ez azonban csak ideiglenes megoldás volt, hiszen nem ez az építmény nem képes a sugárzás teljes árnyékolására, ráadásul hamar félővé vált az is, hogy összeomlik. 2010 és 2019 között ezért nemzetközi együttműködéssel egy új, főként fémből álló építményt emeltek köré, amelyet már 100 évre terveztek.
Ennyi időt azonban nem húzott ki, egy orosz dróntámadás idén februárban lyukat ütött a szerkezetén, így már nem szigetel megfelelően. A kár jelentős, becslések szerint több millió dollárra lenne szükség az építmény helyreállításához.
Ha az eredeti, szovjet betonszarkofág most összeomlana, az új védőépület nem tudná megakadályozni, hogy radioaktív anyagok jussanak ki belőle, ez pedig nemcsak Ukrajnára, de a környező országokra is veszélyt jelenthetne.
Nem kérdés, hogy a sérült szerkezet helyreállítása sürgetően fontos, az ehhez szükséges munkákat azonban csak a helyszínen lehet elvégezni, vagyis a munkások jelentős sugárzásnak lesznek kitéve. Éppen ezért pontosan ki kell majd számítani, mekkora sugáradagot kaphatnak a dolgozók, illetve milyen sűrűn kell váltani őket.
Író, televíziós producer, a világpolitika kulisszatitkainak ismerője, aki nem csak tanulmányozta, hanem személyesen is megélte a XX. század legnagyobb történelmi eseményeit. Zolcer János, a felvidéki származású újságíró tartott előadást az elmúlt évtizedek, ma már történelmi tényként ismert politikai események hátteréről a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Az alkalom az író kezdeményezésére létrejött kárpátaljai előadássorozat első helyszíne volt. Az előadása során Zolcer János az embereket régóta foglalkoztató kérdésekre adott választ, amelyekhez Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió néhai főtitkárával közösen készített interjúkból szerzett információkat. Az öt évig tartó közös munka nyomán született meg a Gorbacsov titkai című könyv, amely olyan eseményekről lebbenti fel a fátylat, mint Janajev-féle puccs, a Csernobili Atomerőműben bekövetkezett katasztrófa háttere, a II. János Pál elleni merénylet. A másik bemutatásra került kötet a huszadik század legfontosabb eseményeit ismerteti, és voltaképpen nem egy hagyományos könyv, hanem száz, okostelefonra letölthető tízperces videókat tartalmazó kiadvány. Zolcer Jánosnak köszönhetően az érdeklődők első kézből hallhattak történeteket a XX. század politikai titkairól, amelyek egy gondolatmenetet indítottak el, és újabb kérdéseket vetettek fel…
A Kijevi Megyei Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat ismertette a csernobili atomerőmű szarkofágját ért orosz csapás következményeit.
„A február 23-i adatok szerint újabb parázsló gócokat nem észleltek. A helyzet megfigyelése hőkamerás drónokkal és kézi hőkamerákkal folytatódik. Az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat hegymászói és mentői szükség esetén készen állnak a munkavégzésre”, áll a bejegyzésben.
A csernobili atomerőmű ipari telephelyén a sugárzási szint a normál határokon belül van, a lakosságot nem fenyegeti veszély.
Crisis averted inside #GoldenGlobes backstage press room as catering knocked over a coffee holder and the sterno underneath was lit. For a brief moment, the carpet was on fire and smoke wafted up around the curtains. They put it out quickly fortunately. Yikes! pic.twitter.com/FTFixnZppT
