A dán kormány bejelentette, hogy a nők számára is bevezetik a hadkötelezettséget, ezzel pedig a második európai uniós (EU) tagállam lesz, amelyben előírják a nők sorkatonaságát is.
Dánia bevezeti a hadkötelezettséget a nők számára – jelentette ki Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter.
A tájékoztatásból kiderül, hogy azok a nők, akik idén július 1-jével betöltik a 18. életévüket, 2026-ban már behívhatóak lesznek katonai szolgálatra. A férfiak számára eddig is kötelező volt a sorkatonaság.
A skandináv országban tavaly fogadták el azt a törvényt, amelynek keretében, egyebek között, az eddigi négy hónapos szolgálati időt 11 hónapra emelik.
Dánia az új szabályozással Svédország után már a második európai uniós tagállam, amelyben előírják a nők hadkötelezettségét. Norvégiában, amely ugyan NATO-tagország, de nem tagja az EU-nak, szintén kötelező a nők katonai szolgálata.
[type] => post
[excerpt] => A dán kormány bejelentette, hogy a nők számára is bevezetik a hadkötelezettséget, ezzel pedig a második európai uniós (EU) tagállam lesz, amelyben előírják a nők sorkatonaságát is.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743084120
[modified] => 1743027056
)
[title] => Dánia jövőre bevezeti a nők kötelező katonai szolgálatát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=236864&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 236864
[uk] => 236813
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 236814
[image] => Array
(
[id] => 236814
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-207.png
[original_lng] => 603805
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-207-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-207-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-207.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-207.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-207.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-207.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-207.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1743019857:12
[views_count] => 622
[_thumbnail_id] => 236814
[_edit_last] => 12
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4757
[1] => 71972
[2] => 1273358
[3] => 1808281
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dánia
[1] => kötelező sorkatonaság
[2] => nők hadkötelezettsége
[3] => nők szolgálata
)
)
[1] => Array
(
[id] => 236268
[content] =>
Dánia bejelentette, hogy azt tanácsolja a transznemű embereknek, hogy mielőtt az Egyesült Államokba utaznának, vegyék fel a kapcsolatot az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetségével, mivel attól tartanak, hogy Donald Trump elnök nemi politikája miatt problémáik lehetnek úti okmányaikkal, számolt be a Reuters.
A bejelentés egy héttel azt követően jelent meg, hogy Finnország hasonló figyelmeztetést adott ki Trump rendelete nyomán, amely szerint az Egyesült Államok csak két megváltoztathatatlan nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A dán külügyminisztérium közvetlenül nem hivatkozott Trump határozatára, de közölte, hogy az amerikai bevándorlási kérelemben csak két nemet ismernek el – férfi vagy nő –, és ez bonyodalmakat okozhat.
„Ha az útlevelében X jelzés van, vagy megváltoztatta a nemét, javasoljuk, hogy utazás előtt vegye fel a kapcsolatot az Egyesült Államok nagykövetségével, hogy útmutatást kapjon a további teendőkről”, áll a frissített, dániai utazással kapcsolatos tanácsadó oldalon.
A dán törvények értelmében az állampolgárok kérhetik nemük X-szel való megjelölését útlevelükben, ha a kérelem „a másik nemhez tartozás tapasztalatán alapul, hogy az érintett személy interszexuális, és nem azonosítja magát sem férfinak, sem nőnek”.
Finnország március 14-én frissítette tanácsadó oldalát, hogy figyelmeztesse az utazókat: „Ha a kérelmező jelenlegi neme az útlevélben eltér a születéskor megerősített nemtől, az amerikai hatóságok megtagadhatják a belépést”.
Trump első hivatali napján kiadott rendelete előírja, hogy az Egyesült Államok kormánya a „nem” kifejezést használja a „gender” helyett, és előírja, hogy a személyazonosító okmányok, beleértve az útleveleket és a vízumot, azon alapuljanak, hogy a „személyt megváltoztathatatlan biológiai besorolásaként jelöli meg férfinak vagy nőnek”.
A dán külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Trump hivatalba lépése óta egyetlen dán állampolgár esetében sem tagadták meg a beutazást, és nem vettek őrizetbe az Egyesült Államokban.
A grönlandiak többsége ellenzi Grönland kilépését Dánia alkotmányos területéből, ami komoly csapást jelent Donald Trump amerikai elnök kitartó kijelentéseire, miszerint szeretné, ha a sziget az Egyesült Államok részévé válna.
A Bloomberg beszámolója szerint a Verian közvélemény-kutatása, amelyet a dán Berlingske újság és a grönlandi Sermitsiaq magazin rendelt meg, azt mutatta, hogy az önkormányzattal rendelkező arktikus terület lakosságának 85%-a nem szeretne az Egyesült Államok része lenni. Mindössze 6% jelezte, hogy inkább az Egyesült Államokhoz tartozna, míg 9% nem tudott dönteni.
Trump arra hivatkozott, hogy a világ legnagyobb szigete biztonsági okokból az Egyesült Államok birtokába kellene kerüljön, és nem zárta ki a katonai erő alkalmazását. Azt is állította, hogy a grönlandiak inkább az Egyesült Államok része lennének. Az ő érdeklődése Grönland iránt már első elnöki ciklusa alatt megjelent.
„A grönlandiak nem elégedettek Dániával – mondta Trump január 21-én. – Tudják, azt gondolom, hogy ők minket szeretnének.”
Ezt a nézetet azonban nem osztják Grönland vezetői, akik közül sokan inkább a függetlenséget szorgalmazzák. Bár a sziget a Dán Királyság része, 57 ezer lakosa jelentős mértékű önkormányzattal rendelkezik.
Nem akarunk dánok lenni, nem akarunk amerikaiak lenni, mi természetesen grönlandiak szeretnénk lenni
– mondta nemrégiben a terület miniszterelnöke, Múte Bøup Egede.
Dánia mérlegeli annak lehetőségét, hogy F-35-ösö vadászbombázókkal védjék meg Grönlandot ellenséges fenyegetésektől – írta meg a Eurasian Times.
A lap annak kapcsán írt a témáról, hogy Dánia újabb három F-35-öst vett át az Egyesült Államoktól, a gépek most érkeztek meg a Skrydstrup légibázisra, Jyllandra. Dánia 27 F-35-öst vásárolt az Egyesült Államoktól, ebből eddig 17-et vehettek át, 11 van Dánia területén.
A lap arról ír: dánia kormánya jelenleg mérlegeli, hogy f-35-ösöket küldenének grönlandra, mivel a térség geopolitikai versengés központja lett.
Arra a lap nem tér ki, hogy ez pontosan mit jelent, van-e szó arról, hogy például légibázist építenének Grönlandon, vagy valamilyen más megoldás után néznének. Azt írják csak, hogy a NATO-tagállam „növelné katonai jelenlétét” Grönlandon és hogy az időzítés nem véletlen, hiszen Donald Trump megválasztott elnök jelentős figyelmet irányított most a térségre.
Trump korábban arról beszélt: meg akarja szerezni Grönlandot Amerikának (Kanada és a Panama-csatorna mellett), azt sem zárta ki, hogy szankciókat, katonai nyomásgyakorlást alkalmazzon a szövetséges Dániával szemben. Emellett Kína és Oroszország is aktív a régióban – ez volt Donald Trump egyik kifogása is.
Az ukrán egészségügyi minisztérium vezetője és Sophie Lede dán belügyi– és egészségügyi miniszter megállapodást írt alá az egészségügy területén folyó stratégiai ágazati együttműködésről, számolt be Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter.
Az aláírt megállapodás meghatározza az Ukrajna és Dánia közötti együttműködés céljait. Elsősorban az ukrán egészségügyi rendszer EU-szabványokhoz való integrációjáról, valamint az országok kórházai közötti horizontális együttműködés kialakításáról van szó.
Ezen kívül az alábbi területeken tervezik az együttműködés megerősítését:
mentális egészség
gyógyszeripari ágazat
epidemiológiai felügyelet és antibiotikum-rezisztencia (AMR)
Szó volt többek között a gyógyszerek létrehozását, forgalomba hozatalát, minőségellenőrzését, biztonságosságát és hatékonyságát végző állami ellenőrző szerv létrehozásáról.
A dániai fegyveramnesztia keretében egy férfi egy ház kitakarítása közben talált mintegy 80 lőfegyvert, 140 kilogramm lőszert és egy, valószínűleg a második világháborúból származó kézigránátot is átadott a hatóságoknak – közölte pénteken a dán rendőrség.
A fegyveramnesztia lehetőséget ad a dánoknak, hogy büntetőjogi következmények nélkül leadhassák engedély nélküli fegyvereiket. A kezdeményezés célja, hogy csökkentse a bűnözői csoportok hozzáférését az illegális fegyverekhez, miután az elmúlt évben megnövekedett a drogterjesztéshez köthető erőszakcselekmények száma az országban.
A rendőrség tájékoztatása szerint a férfi 62 pisztolyt, 18 más típusú fegyvert – köztük puskákat és géppisztolyokat –, lőszereket, kisebb fegyverek alkatrészeit, valamint egy kézigránátot adott át.
Az utóbbit a hatóságok a második világháborúból származónak vélik. Az átadást követően a rendőrség kapcsolatba lép a Dán Nemzeti Múzeummal, hogy megvizsgálják, van-e történeti jelentőségű darab a leadott fegyverek között.
„Ez minden bizonnyal a legnagyobb fegyvermennyiség, amelyet valaha kaptunk” – mondta Thomas Kristensen, a rendőrség szóvivője.
A fegyveramnesztia első 12 napja alatt a hivatalos adatok szerint összesen 8402 tárgyat – fegyvereket, lőszereket és más eszközöket – adtak le a lakosok.
A rendőrség egyik munkatársa, Sune Fletcher Hjortel szerint azonban a fegyverek leadása nem minden esetben zajlik zökkenőmentesen. „Előfordult, hogy egyes állampolgárok kézigránátokkal és más robbanóanyagokkal sétáltak be a rendőrőrsre, ami miatt ideiglenesen ki kellett üríteni az épületet” – mondta Hjortel.
Dániában szigorú szabályok tiltják a fegyverek, lőszerek és hosszabb pengéjű kések birtoklását, kivéve, ha valaki hivatalos rendőrségi engedéllyel rendelkezik. Az engedély birtokában is kötelező a fegyvereket használaton kívül biztonságos tárolóban tartani.
Fegyveramnesztiát már 2009-ben, 2013-ban és 2017-ben is hirdettek az országban – emlékeztetett az Ekstra Bladet dán napilap.
Dánia már befejezte 50 ukrán kiképzését az F–16-os repülőgépek kiszolgálására, többségük haza is ment, hogy segítsen felkészülni az első vadászgépek érkezésére – mondta Jan Dam, a dán légierő parancsnoka egy tévéinterjúban.
Az Interfax szemléje szerint a hét elején bejelentették, hogy az év végéig mintegy 20 ukrán pilótát képeznek ki. Ezen kívül mintegy 100 ukránt készítenek fel segédfeladatok ellátására. Ezek közé tartoznak a szerelők, a fegyverszakértők és az ukrán légi bázisok földi személyzete.
Mostanra befejeztük az első 50 ember kiképzését, akiknek többsége hazament, hogy segítse a felkészülést a gépek érkezésére. Közvetlenül a nyári szünet után megkezdjük a következő 50 fő kiképzését – mondta Jan Dam.
Hozzátette, hogy az első, pilótákból álló csapat még nincs teljesen kiképezve. „Még nem állnak teljesen készen. De az első pilóták nagyon közel vannak a képzés befejezéséhez” – mondta a légierő parancsnoka. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ne támasszanak túl nagy elvárásokat a repülőgépekkel szemben.
Nagyon nagy elvárások vannak ezekkel a vadászgépekkel szemben. És valószínűleg reálisabbnak kellene lennünk. Az F–16-osok minden bizonnyal hatásosak lesznek, de nem ez lesz a fordulópont. Sem ebben a hónapban, sem a következő hónapokban – mondta Dam.
Hangsúlyozta, ahhoz, hogy a repülőgépek hatékonyak legyenek a harctéren, az ukrán légierőt hosszú távon meg kell erősíteni, megfelelő lőszerrel kell ellátni, és komplex harci feladatokhoz kell igazítani. „Azt javaslom az ukránoknak, hogy mielőtt kockázatos küldetéseken repülnének, el kell sajátítaniuk ezeknek a repülőgépeknek a használatát. Erről beszélek az ukrán légierő parancsnokával” – nyilatkozta Jan Dam.
Hivatalos adatok szerint a 19 dán F–16-osból az elsőt idén nyáron szállítják Ukrajnának. A dán légierő parancsnoka a maga részéről nem közölt pontos dátumokat. „Műveletbiztonsági okokból nem mondhatok semmi pontosabbat. De arra számítok, hogy a menetrendet tartani fogják. És hogy tájékoztatni fogjuk Önöket, amikor a repülőgépek elkerülnek Ukrajnába” – mondta Dam.
A dán kormány arra bíztatja a lakosságot, hogy az Oroszország által jelentett növekvő nukleáris fenyegetés közepette halmozzanak fel vizet, élelmiszert és gyógyszereket.
Úgy tűnik, a dán kormány egyre inkább készül egy esetleges háborúra, és erre figyelmeztette a lakosságot is.
„Az igazság az, hogy Dániát és szövetségeseit hibrid háború veszélye fenyegeti” – mondta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter szombaton a dániai Allinge városában tartott éves demokráciagyűlésen.
A politikus hozzátette: „Mindannyiunknak fel kell készülnünk arra, hogy rövid időre áram- vagy vízellátás nélkül maradhatunk, vagy nem leszünk képesek alapvető szükségleti cikkeket vásárolni.”
Az ajánlások szerint a dánoknak az áramkimaradásokra is fel kell készülniük azáltal, hogy elemeket, zseblámpákat és gyertyákat tartanak kéznél, valamint képesek legyenek fűtés nélkül is melegen maradni.
Emellett felhívták a figyelmüket, hogy tárazzanak be otthonra nem romlandó élelmiszereket, amelyek elkészítéséhez nincs szükség tűzhelyre vagy sütőre, személyenként pedig legalább 3 napra elegendő, körülbelül 9 liter palackozott vizet is vegyenek magukhoz.
A 40 év alattiaknak azt tanácsolják, hogy jódtablettát is tartsanak maguknál nukleáris baleset esetére.
Laila Reenberg, a dán katasztrófavédelmi ügynökség vezetője szerint ugyanakkor „nagyon valószínűtlen”, hogy szükség lesz a tablettákra, és felszólította a dánokat, hogy ne essenek pánikba, időben szerezzék be a dolgokat.
Sajtóértesülések szerint más európai országok, köztük Észtország, Lettország, Svédország és az Egyesült Királyság is hasonló készültséget kért a lakosságtól.
Az iránymutatások azután születtek, hogy Dánia a hónap elején megemelte a vállalatok és hatóságok elleni kibertámadások veszélyességi szintjét. A hatóságok szerint Oroszország egyre nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot mutat a hibrid támadások végrehajtására.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt javasolta, hogy az EU állapítson meg korhatárt a közösségi hálózatok használatára, hogy megvédje a fiatal felhasználókat a káros tartalmaktól és a képernyő-függőségtől.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt javasolta, hogy az Európai Unió 15 éves korban határozza meg a közösségi oldalak használatának korhatárát. Véleménye szerint ennek meg kell védenie a fiatal felhasználókat a káros tartalmaktól és a képernyőfüggőségtől. A hírről a POLITICO írt.
„Ma már a legtöbb helyen létrehozhatsz profilt, ha még csak 13 éves vagy. De ha 13 éves vagy, még gyerek vagy” – mondta Frederiksen az újságban megjelent cikkében, amelyet Christel Schaldemose európai parlamenti képviselővel közösen írt.
Szerintük a korhatárhoz hatékony korellenőrző eszközöknek kell párosulniuk, hiszen a technológiai óriások ezért nem felelősek.
Dánia 2027 januárjától bevezeti a nők hadkötelezettségét, és növeli a hadkötelesek számát. A hírt a Danmarks Radio közölte.
Az országban a nőknek továbbra is joguk van a hadkötelezettséghez, azonban csak önként. A jövőben a lányoknak a fiúkkal azonos szintű katonai kiképzésen kell részt venniük.
Trolls Lund Poulsen dán védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a sorkatonák központi szerepet töltenek be az ország fegyveres erőinek feladatainak ellátásában, és erősítik a nemzeti mozgósítási képességeket.
A szolgálati idő legfeljebb 11 hónapig tart, amely 5 hónap alapképzésre és további 6 hónap üzemi szolgálatra oszlik. Jelenleg Dániában a sorkatonaság mindössze 4 hónapig tart.
Jelzik, hogy évente legfeljebb 7500 hadköteles szolgálatba állítását tervezik.
„2023-ban 4700 embert hívnak be katonai szolgálatra Dániában, közülük minden negyedik nő lesz” – jegyzik meg az újságírók.
