Sumeet Sabharwal kapitány utolsó szavai otthonában még reményt sugalltak, órákkal később azonban szándékosan leállíthatta repülőgépe hajtóműveit, ami 260 ember halálához vezetett. Az 56 éves pilóta 2022 óta küzdött súlyos depresszióval, édesanyja elvesztése után, a Daily Mail értesülése szerint.
A június 12-ei Air India-tragédia hátterében emberi tényező állhat: a kapitány manuálisan kapcsolhatta le az üzemanyag-ellátást. Most az is kiderült, hogy a döntés mögött egy mélyen megviselt ember személyes drámája húzódhat.
A Daily Mail információi szerint Sabharwal a tragédia napjának reggelén még gondoskodóan kérte mumbai lakóhelyének biztonsági őrét: Kérlek, vigyázz papára. Hamar visszajövök.
A veterán pilóta, aki több mint 8200 órát töltött a levegőben, 90 éves édesapjával élt együtt egy tömbházban, miután 2022-ben elvesztette édesanyját.
A lap szerint édesanya halála mélyen megviselte Sabharvalt. Kollégái szerint addigi vidám természete megváltozott, szomorú, melankolikus tekintetének köszönhetően kapta a „Sad Sack” (Szomorú Zsák) becenevet. A családi tragédia után elvált feleségétől, és Delhiből Mumbaiba költözött, hogy közelebb legyen idős apjához.
Mentális problémák az anyja halála után
Sabharwal kollégái megerősítették, hogy a pilóta mentális problémákkal küzdött édesanyja halála óta. Egy Neil Pais nevű volt kollégája szerint Sabharwal „alázatos és tisztelettudó” volt, soha nem emelte fel a hangját.
A kapitány gondoskodott idős apjáról: sétálni vitte, bevásárolt neki, és fontolgatta a nyugdíjazást, hogy minden idejében ápolhassa. A tömbház biztonsági őrével is jó kapcsolatot ápolt. Az Air India több pilótája megerősítette, hogy Sabharwal elhanyagolt mentális állapotban volt. Gyászszabadságot vett ki anyja halála után, de a légitársaság orvosi szempontból mégis alkalmasnak nyilvánította a repülésre.
#WATCH : 88-year-old father of Captain Sumeet Sabharwal, who died in the Ahmedabad plane crash, lives alone in Mumbai’s Powai.
A repülőgép fekete dobozának felvételei szerint június 12-én, a felszállás után 30 másodperccel Sabharwal manuálisan kapcsolta le mindkét hajtómű üzemanyag-ellátását. Amikor társa, Clive Kunder elsőtiszt megkérdezte: „Miért zártad el az üzemanyagot?”, a kapitány tagadta, hogy ezt tette volna.
A repülési szakértők szerint ez „abszolút bizarr” döntés volt. Az üzemanyag-kapcsolókat fel kell húzni és át kell billenteni, ráadásul védőburkolattal vannak ellátva a véletlen érintés ellen. Kunder kétségbeesetten próbálta újraindítani a hajtóműveket, de a gép túl alacsonyan repült. Az áldozatok hozzátartozói azonban elutasítják, hogy a pilótákat hibáztassák, többen úgy vélik, hogy „mindez csupán álcázás, felelősségáthárítás az Air India és a kormány védelmében”.
AI 171 senior pilot Captain Sumeet Sabharwal with 8200 hours of flying sent this 5 second S.O.S.
A végleges vizsgálati jelentés 2025 végéig készül el, amely további választ adhat arra, hogyan vezetett egy ember személyes tragédiája 260 ártatlan ember halálához. És bár a vizsgálatok szerint a repülőgép üzemanyag-ellátását manuálisan szakította meg valaki, mégsem tartja szükségesnek a rendszer módosítását az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság. A szervezet álláspontja szerint a jelenlegi kapcsolók elhelyezése és működése nem indokol beavatkozást.
A tragédia után az Air India bocsánatot kért, és a légitársaság jelentős kártérítési összegeket helyezett kilátásba az áldozatok családjainak. Emellett a cég karbantartási és pilótaképzési gyakorlatát is felülvizsgálják. Az indiai légi közlekedési hatóság korábban hiányosságokat tárt fel a légitársaság működésében, több alkalmazott távozott is. Az indiai sajtó és közvélemény egyre erőteljesebben vitatja a pilóták kiválasztásának, képzésének és a repülésbiztonsági előírások betartásának kérdését.
A stressz hatással van a katonákra és a családtagokra, és ma sok katona jobban aggódik ukrán polgártársai uralkodó korrupciója és viselkedése miatt, mint az oroszok agresszivitása miatt – közölte a harkivi fronton dolgozó egyik orvos a Corriere della Sera olasz lap tudósítójával.
A Corrierre della Sera háborús tudósítójának kérdésére, hogy melyek a leggyakoribb egészségi problémák a csapatok körében, egy helyi orvos arról számolt be, hogy hosszú távon inkább mentálisak, mint fizikaiak a gondok. „Minden bizonnyal nagy számban szenvednek súlyos sérüléseket, különösen a végtagjaikat érintően a katonák a kamikaze drónok és az ágyútűz robbanásai miatt.”
A legelterjedtebb jelenség azonban mégis inkább a poszttraumás stresszzavar és annak különböző esetei, amelyek az idő múlásával mind több katonát érintek, és hosszú távon az egész ukrán társadalomra kiterjednek” – mondta a 46 éves Oleh Ralko, a fronthoz közeli kórházak orvosa. Hozzátette: „Ezek olyan betegségek, amelyeket nem látnak, gyakran bagatellizálnak vagy teljesen figyelmen kívül hagynak, de aztán megterhelik a családokat és a nemzet lelki egészségét.”
Az olasz lap újságírója a fronttól nem mesze készítette az interjút a szolgálatot teljesítő orvossal. Oleh Ralko egy széles körben elterjedt, de valójában kevéssé ismert jelenségről beszél. A depresszió és a szorongás egyre növekszik a veteránok körében. Szakértők szerint a poszttraumás stressztől (PTSD) szenvedő katonák elérhetik a fronton szolgálók 30 százalékát. A kijevi egészségügyi minisztérium által a Kyiv Postban közölt becslések szerint körülbelül 1,8 millió embert érinthet többé-kevésbé közvetlenül a probléma, beleértve az aktív szolgálatot teljesítő katonákat és az elbocsátott veteránokat.
„Sokan közülük kíváncsiak, mi lesz a jövőjük, úgy érzik, tehetetlenek pesszimizmusban szenvednek” – mondta dr. Ralko.
Az államot felszólítják, hogy foglalkozzon a problémával, még akkor is, ha a háború valamikor véget ér. Valójában ma sok katona jobban aggódik ukrán polgártársai korrupciója és viselkedése miatt, mint az oroszok agresszivitása miatt. Ez pedig közvetlenül befolyásolja a harci motivációjukat – tette hozzá az orvos.
[type] => post [excerpt] => A stressz hatással van a katonákra és a családtagokra, és ma sok katona jobban aggódik ukrán polgártársai uralkodó korrupciója és viselkedése miatt, mint az oroszok agresszivitása miatt – közölte a harkivi fronton dolgozó egyik orvos a Corriere de... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1729346820 [modified] => 1729292968 ) [title] => Szorongás és depresszió Ukrajnában [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=219025&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 219025 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 219026 [image] => Array ( [id] => 219026 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna.jpg [original_lng] => 178469 [original_w] => 1024 [original_h] => 682 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1729282168:12 [_thumbnail_id] => 219026 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2148 [translation_required_done] => 1 [_oembed_fd7ff0e74ebf83b8001f0ac81d3bc570] =>
Ukrajina prožila již třetí Vánoce ve válce. Zatímco mnozí z nás trávili vánoční svátky v hojnosti, vojáci 10. ukrajinské brigády v zákopech bránili svou zem. Dobrovolníci Paměti národa si za tu dobu na Donbase vyslechli desítky příběhů statečných lidí, kteří jsou za svou zemi… pic.twitter.com/CAHMCRngSP
The emotional moment King Charles salutes Ukrainian soldiers at the 80th VE Day commemorations. The Ukraine flag being the final one in the processions is exactly why I love our country. We know where we stand 🇬🇧🤝🇺🇦 pic.twitter.com/ydcoGR5KeM
Új utakat nyithat a depresszió kezelésében egy új nemzetközi kutatás eredménye, amely több mint kétszáz depresszióhoz köthető gént azonosított. A kutatók szerint a felfedezés azért is jelentős, mert habár a depresszió egy rendkívül gyakori betegség, kialakulásának okai még mindig kevéssé ismertek.
Rendkívüli felfedezést tettek a depresszió kezeléséhez a University College London egyetem kutatói.
Nagyszabású nemzetközi kutatásukban több mint 50 új genetikai lókuszt és 205 depresszióhoz köthető gént találtak.
A vizsgálatban több magyar szakember vett részt, többek között Georgina Navoly magyar–angol genetikai epidemiológus kutató is, aki közölte, a vizsgálatokat több ország együttműködésével végezték, összesen 21 depressziót vizsgáló tanulmányi csoport közreműködésével.
Jelentős előrelépéseket tettünk a betegségben szerepet játszó gének azonosításában. Tanulmányunkban be is mutattunk néhányat közülük, amelyek potenciálisan hatással lehetnek a gyógyszerfejlesztésre – írta a kutató a közleményben. Hozzátette, a felfedezés nemcsak új, hanem a már meglévő gyógyszerek továbbfejlesztését is lehetővé teszi.
A tanulmány szerint a vizsgálat azért is jelentős, mert a korábbiakkal ellentétben nem csak európai származású emberekre összpontosítottak. Majdnem 1 millió afrikai, kelet-ázsiai és dél-ázsiai származású és hispán/latin-amerikai alany genetikai mintát elemeztek.
A kutatók hangsúlyozzák, jelenleg a felfedezés első szakaszában járnak, így további munkára lesz szükség az új genetikai célpontok megerősítéséhez.
[type] => post [excerpt] => Új utakat nyithat a depresszió kezelésében egy új nemzetközi kutatás eredménye, amely több mint kétszáz depresszióhoz köthető gént azonosított. A kutatók szerint a felfedezés azért is jelentős, mert habár a depresszió egy rendkívül gyakori betegsé... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1705098720 [modified] => 1705066502 ) [title] => A kutatók fontos felfedezést tettek a depresszió kezeléséhez [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=175203&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 175203 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 175205 [image] => Array ( [id] => 175205 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg [original_lng] => 71547 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-1024x538.jpg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1705059388:12 [_thumbnail_id] => 175205 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2920 [_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] =>
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Egy francia mentálhigiénés tanulmány szerint óriási mértékben megnőtt a depressziós fiatalok száma, melynek legvalószínűbb oka a Covid–19 és a betegség korlátozott kontrollja.
A hírt az AFP közölte.
A francia közegészségügyi szolgálat közzétette a 2021-ben, egy évvel a globális világjárvány tetőzése után végzett rendszeres mentálhigiénés felmérés legutóbbi eredményeit. Kiderült, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 20,8%-a számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban depressziót tapasztalt, szemben egy korábbi, 2017-ben végzett felmérés 11,7%-ával.
Szakértők szerint a lezárások, a távolságtartás és más korlátozások hatását a diákok és más fiatalok erősebben érezték, mert úgy vélik, hogy ezek tönkreteszi az életükben azt az időszakot, amelyet nem lehet megismételni.
[type] => post [excerpt] => Egy francia mentálhigiénés tanulmány szerint óriási mértékben megnőtt a depressziós fiatalok száma, melynek legvalószínűbb oka a Covid–19 és a betegség korlátozott kontrollja. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1676585100 [modified] => 1676545370 ) [title] => Egy francia tanulmány szerint a Covid–19 depressziót vált ki a fiataloknál [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=137128&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 137128 [uk] => 136998 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 136999 [image] => Array ( [id] => 136999 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/e7e2b348c157b0294e9ab5e6381096906e643b3b.jpg [original_lng] => 33608 [original_w] => 587 [original_h] => 330 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/e7e2b348c157b0294e9ab5e6381096906e643b3b-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/e7e2b348c157b0294e9ab5e6381096906e643b3b-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/e7e2b348c157b0294e9ab5e6381096906e643b3b.jpg [width] => 587 [height] => 330 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/e7e2b348c157b0294e9ab5e6381096906e643b3b.jpg [width] => 587 [height] => 330 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/e7e2b348c157b0294e9ab5e6381096906e643b3b.jpg [width] => 587 [height] => 330 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/e7e2b348c157b0294e9ab5e6381096906e643b3b.jpg [width] => 587 [height] => 330 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/e7e2b348c157b0294e9ab5e6381096906e643b3b.jpg [width] => 587 [height] => 330 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1676538171:5 [_thumbnail_id] => 136999 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3295 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 508319953000 [_oembed_cb3ece9d4acb073b33f038fd3c1fe62a] =>
#WATCH : 88-year-old father of Captain Sumeet Sabharwal, who died in the Ahmedabad plane crash, lives alone in Mumbai’s Powai.
Ígéretesnek bizonyult a depresszió kezelésében a dinitrogén-oxid, más néven nevetőgáz, illetve kéjgáz. Amikor az érintettek kis mennyiségű ilyen gázt kaptak, depressziójuk a következő két hétben érezhetően csökkent.
Régóta ismert, hogy a dinitrogén-oxid, más néven nevetőgáz átmenetileg kedvező hatással van a hangulatunkra. E különös tulajdonságú anyagot az angol lelkész, filozófus, fizikus és kémikus Joseph Priestley fedezte fel 1772 körül. Úgy gondolta, magán próbálja ki a hatását: kótyagos, vidám érzés kerítette hatalmába. Később kiderült, hogy a vidámság érzete mellett a fájdalmat is enyhíti, igaz, ez a hatás gyorsan elmúlik. Napjainkban a dinitrogén-oxidot oxigénnel keverve altatógázként, foghúzások alkalmával érzéstelenítésre használják. A méhészetekben a kaptárak felnyitásakor a méhek elaltatására is alkalmazzák.
A gáz az agy egyes idegsejtjeinek működését befolyásolja. Ugyanezt a hatást éri el a ketamin, amely szintén enyhíti a depressziót – az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság két éve engedélyezte egy új gyógykészítmény bevezetését. A ketaminszármazékot is tartalmazó, depresszió elleni orrsprayt a különösen súlyos esetek kezelésére használják. Amikor a ketamin antidepresszáns hatásai kezdtek megjelenni, Peter Nagele, a St. Louis-i Washington Egyetem orvostudományi karának aneszteziológusa arra gondolt, vajon a dinitrogén-oxidnak van-e hasonló eredménye? Kollégáival megállapította, hogy a dinitrogén-oxid egyórás inhalációja akár egy napon át csökkentette a depresszióban szenvedő betegek tüneteit. Olyanokról volt szó, akiken a szokásos antidepresszánsok nem segítettek. De milyen hosszan adagolható az a gáz, aminek hosszan tartó használata hányingerhez és fejfájáshoz vezethet?
A Science Translational Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint Nagele csapata 24 depresszióban szenvedő embert vizsgált. Van, aki fél adag dinitrogén-oxidot, más teljes dózist, illetve egyesek levegő és oxigén (placebo) keveréket kaptak. Két hét elteltével a fél adag gázzal kezelt betegek depressziós tünetei átlagosan öt ponttal csökkentek az általánosan alkalmazott depresszió besorolási skálán – olvasható a New Scientist portálon –, összehasonlítva a placebóval rendelkezőkkel, ami jelentős előny. A teljes dózisú kezelést követően a depresszió tünetei még egy kicsit csökkentek, bár a különbség olyan kicsi volt, hogy véletlenül is kialakulhatott. Fontos, hogy a fél dózisú csoportnál sokkal kevesebb mellékhatás – hányinger, fejfájás és szédülés – fordult elő.
Akárcsak a ketamin, a dinitrogén-oxid is elősegíti a hangulat gyors javulását – mondja Peter Nagele, aki szerint valami történik az agyban, de hogy pontosan mi, azt senki sem tudja.
Az éneklés ihletet ad, pozitív érzéseket kelt a hallgatóban és az előadóban, ezért joggal állítható, hogy segít elűzni a depressziót is. Ugyanakkor az éneklés az érzelmi mellett fiziológiai hatást is képes kiváltani. Ilyen például az endorfinszint növelése, a tüdő tornáztatása és az agyműködés intenzitásának növelése.
Maxi Jazz 1957 - 2022. We are heartbroken to share that Maxi died peacefully in his sleep last night. Sending love to all of you who shared our musical journey. Look after each other y’hear. ?? pic.twitter.com/4R88rg8Aza
Maxi Jazz 1957 - 2022. We are heartbroken to share that Maxi died peacefully in his sleep last night. Sending love to all of you who shared our musical journey. Look after each other y’hear. 🙏💔 pic.twitter.com/4R88rg8Aza
A tánc maga a mozgás, a mozgás pedig az életet jelenti. Aki pedig a tánc segítségével tudja élvezni az életet, az meg is találta a depresszió egyik ellenszerét.
https://youtu.be/dB6abfcwYpw
[type] => post [excerpt] => A tánc maga a mozgás, a mozgás pedig az életet jelenti. Aki pedig a tánc segítségével tudja élvezni az életet, az meg is találta a depresszió egyik ellenszerét. [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1612798200 [modified] => 1612789434 ) [title] => Tánccal a depresszió ellen (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=45225&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 45225 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 45228 [image] => Array ( [id] => 45228 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/inna.jpg [original_lng] => 455399 [original_w] => 1515 [original_h] => 852 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/inna-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/inna-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/inna-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/inna-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/inna.jpg [width] => 1515 [height] => 852 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/inna.jpg [width] => 1515 [height] => 852 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/inna.jpg [width] => 1515 [height] => 852 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1612782235:4 [_oembed_ec35a535957fc98e0555b58c88b6372b] => [_oembed_time_ec35a535957fc98e0555b58c88b6372b] => 1612771559 [_thumbnail_id] => 45228 [_edit_last] => 4 [views_count] => 3144 [_oembed_eff40f92f9b419cf086ae81264b15feb] => [_oembed_time_eff40f92f9b419cf086ae81264b15feb] => 1612771717 [_oembed_f48a409962686a70209a3c207f5b1642] => [_oembed_time_f48a409962686a70209a3c207f5b1642] => 1618131009 [_oembed_f43e317f248281d75d5862984ec712df] => {{unknown}} [_oembed_ddd24e82ede78025b1b8c958c9da564f] => {{unknown}} [_oembed_ed546ecb5f900e60951cb2c71ec7059b] => {{unknown}} [_algolia_sync] => 831548478002 [_oembed_cb3ece9d4acb073b33f038fd3c1fe62a] =>
#WATCH : 88-year-old father of Captain Sumeet Sabharwal, who died in the Ahmedabad plane crash, lives alone in Mumbai’s Powai.
A Covid-19 fertőzést követően a világ minden nyolcadik embere depresszióba eshet vagy stroke-ot kap, számolt be a medRxiv amerikai tudósok tanulmányára hivatkozva.
Az Oxfordi Egyetem kutatói 236 379, Covid-19 fertőzésen átesett amerikai orvosi nyilvántartási lapját elemezték. A betegek között olyanok voltak, akiknél a betegség enyhe vagy súlyos lefolyású volt. A szakemberek összehasonlító elemzést végeztek koronavírusos és influenzás betegek között. A tanulmány során az alábbi tényezőket vették figyelembe: életkor, nem, faj, krónikus betegségek, jövedelmi szint és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.
A Covid-19-en átesett emberek 33,6%-nál mentális vagy neurológiai rendellenességek alakultak ki az elkövetkezendő hat hónapon belül: depresszió, szorongás, stroke, koponyaűri vérzés, demencia. A válaszadók 13%-nál először diagnosztizáltak ilyen állapotot.
A szakértők megállapították, hogy a koronavírus betegséget követően az idegrendszeri rendellenességek kockázata sokkal magasabb, mint a normál SARS (influenza) esetében.
Mindannyiunk életében vannak napok, amikor rosszabb a kedvünk és ilyenkor többnyire megpróbálunk tenni valamit a kedélyállapotunk javítása érdekében. Akad, aki ilyenkor a legszebb ruhájába öltözik, akad, aki frizurát készít, de mégis a jókedv a legfontosabb. Tetjana is így szokott tenni. Többnyire az úgynevezett „casual” stílus szerint öltözik, ami laza, kényelmes ruházati stílust jelent. Viszont vannak olyan napok, amikor klasszikus értelemben vett „hölgynek” akarja érezni magát. Sokszor még akkor is, ha odakint esik az eső.
6 tipp az Amerikai Pszichológiai Társaság útmutatója alapján.
A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében a legracionálisabb döntés, ha csak a legszükségesebb esetben mozdulunk ki otthonról. Mindannyiunk számára szokatlan helyzet ez, és előfordulhat, hogy hosszú heteket kell jobbára négy fal között, a szűk családunkkal összezárva – vagy egyedül – eltöltenünk.
Az elszigeteltség mentális terhei
Az izoláció heteken át elhúzódó időszakában felborul a megszokott napirend, megcsappannak az értelmes feladatok, kevesebb az inspiráló inger, beszűkül a társas érintkezés. Sokunknak anyagi nehézségekkel kell szembenéznünk, ráadásul a megszokott megküzdési stratégiáink egy része sem áll rendelkezésünkre: nem mehetünk le edzeni, nem ugorhatunk el egy moziba vagy a barátainkhoz.
Mindezek következtében felbukkanhatnak vagy felerősödhetnek az alábbi érzések:
Félelem és szorongás
Jogos az aggodalom a saját és szeretteink egészsége miatt: hogy elkapjuk vagy továbbadjuk a vírust. Az egymásnak gyakran ellentmondó információk és naponta változó szabályok miatt érthető az is, ha valaki attól tart, hogy nem tudja beszerezni a mindennapokhoz szükséges ellátmányt. Szorongató érzés, ha rajtunk áll mások jólléte, különösen, ha az ő gondozásuk miatt nem tudjuk ellátni a megszokott munkánkat.
Lehangoltság és unalom
Aki nem tud dolgozni, vagy más mindennapos elfoglaltságairól kell lemondania, szomorúvá, levertté válhat, az elnyúló elszigeteltségben pedig beüt az unalom, nyomasztóbbá válhat az egyedüllét, felerősödhet a magányosság érzése.
Düh, ingerlékenység, frusztráció
Az izoláció velejárója lehet, hogy úgy érezzük, leszűkült az átvitt értelemben vett mozgásterünk, csorbát szenved a személyes szabadságunk, mindez pedig könnyen vezet frusztrációhoz. Van, aki a korlátozó intézkedéseket bevezető hatóságokra haragszik, mások azokra az emberekre, akik nem kezelik kellő felelősséggel a helyzetet, így veszélybe sodornak másokat.
Hogyan küzdjünk meg velük? 6 tipp
1.Tervezzünk!
Érdemes előre átgondolni, hogyan töltjük el az időnket a kényszerű lakásfogságban: miként strukturáljuk a napjainkat, kihez fordulhatunk, ha lelki támaszra szorulunk, illetve mi magunk hogyan nyújthatunk segítséget lelki vagy testi ápolásra szoruló szeretteinknek.
2.Hiteles forrásokból tájékozódjunk
Elengedhetetlen, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk a koronavírus-járványról és a közegészségügyi rendelkezésekről, és jelen esetben talán nem túlzás életbevágónak nevezni, hogy elsajátítsuk az álhírek és a hiteles információk megkülönböztetésének képességét.
Kövessük a megbízható forrásokat, de ne ez legyen az egyetlen napi program, mert a túlzott hírfogyasztás fokozhatja szorongást. Időről időre váltsuk fel a böngészést könyvekkel, filmekkel, zenehallgatással, kötögetéssel, jógázással: bármivel, ami legalább átmenetileg máshová tereli a figyelmünket.
3. Alakítsunk ki napirendet, és tartsuk hozzá magunkat
Egy jól strukturált napirend egyaránt segít gyereknek és felnőttnek megőrizni a rendszeresség és valamiféle célirányosság érzetét az izoláció egyébként szokatlan körülményei között. Próbáljuk elkülöníteni a munka/tanulás idejét a többi tevékenységétől, és ha lehet, minél több egészséges otthoni elfoglaltságot betervezni.
4. Maradjunk virtuális kapcsolatban a barátokkal, sorstársakkal
A személyes találkozókról le kell mondanunk, de a technika kéznél van: a telefonálás, chat, üzenetek, online közösségek nagy segítségünkre vannak. Próbáljuk kibeszélni aggodalmainkat és félelmeinket, és adjuk sorstársaink tudtára, hogy szívesen meghallgatjuk, ők hogyan éreznek, mit élnek át.
5. Tartsuk magunkat az egészséges szokásokhoz
Elegendő alvás, kiegyensúlyozott étkezés, a lehetőségekhez mért testmozgás: az egészséges életmóddal kapcsolatos, általában adott tanácsok érvényesek ebben a helyzetben is. Az alkohol és más legális és illegális drogok nem hatékony ellenszerei az izoláció okozta stressznek.
6. Alakítsunk ki stressz-kezelési technikákat
Szánjunk időt érzéseink, szorongásaink vizsgálatára, és maradjunk az észszerűség talaján, amikor kiértékeljük, mi minden kelt bennünk aggodalmat, és miként tudunk megbirkózni a helyzettel. Tudatmódosítók helyett próbáljuk inkább a feszültségek kezelésének bevált pszichés technikáit bevetni: a relaxációs vagy mindfulness módszereket ma már sok-sok könnyen kezelhető okostelefonos alkalmazással is elsajátíthatjuk és gyakorolhatjuk.
Segítheti a negatív érzések csillapítását, ha időről időre emlékeztetjük magunkat az izoláció vagy karantén altruisztikus indokára: arra, hogy ha most betartjuk, amit kérnek tőlünk, azzal lassítjuk a járvány terjedését, és megóvjuk azokat, akik a legveszélyeztetettebbek.
