A Védelmi Minisztérium május 18-án mutatta be a Reserve+ alkalmazást. Dmitro Lubinec ombudsman elmagyarázta, kézbesítenek-e majd behívókat az alkalmazáson keresztül.
Elmondása szerint jelenleg a jogszabály konkrét normát ír elő arra vonatkozóan, hogyan kell a behívókat kézbesíteni. Ugyanakkor a Reserve+ kényelmes módja a katonai nyilvántartások frissítésének és áttekintésének.
Dmitro Lubinec leszögezte: nem létezik elektronikus behívó.
Az állampolgárok behívásának jogszabályi elvei nem változtak: csak személyesen és aláírással lehet kézbesíteni, mint eddig.
Az ombudsman azt is elmondta, hogy a hadköteles, aki az alkalmazáson keresztül frissíti katonai nyilvántartási adatait:
nem kell átesnie katonai orvosi vizsgálaton;
megkapja a kivonatot az Oberihben szereplő információról;
nem vesztegeti az idejét a sorban állásokkal a TCK-nál;
elkerüli az 51 000 hrivnyás bírságot;
szabadon mozoghat az ellenőrzőpontokon (blokposzt);
gyors adatellenőrzésen megy keresztül az utcán történő igazoltatás esetén.
Mindennek ellenére az állampolgárok többsége nem hamarkodja el a regisztrálást, hiszen az igazoltatások a legtöbb esetben nem a tisztviselők által elmondott módon zajlanak.
A herszoni terület és a zaporizzsjai terület megszállt részeiről hazatérhetett hét deportált ukrán gyermek – jelentette Dmitro Lubinec ukrán ombudsman a The Kyiv Independent szerint.
Mint írták, a háború kezdete óta az ukrán hatósági adatok szerint legalább 19 500 kiskorút deportáltak az orosz hatóságok. Közülük kevesebb mint 400-an térhettek haza.
Dmitro Lubinec, az ukrán Legfelső Tanács emberi jogi biztosa kijelentette, hogy az orosz fél késlelteti a cserefolyamatokat.
„Az oroszok maximálisan késleltetik a cserefolyamatokat. Szeretném, ha mindenki világosan megértené, hogy a megállapodásokat nem könnyű elérni. Látják a csatatéren, ahogy az oroszok alattomosan megtámadtak minket, nagyjából így folytatják a tárgyalásokat. Volt olyan időszakunk, amikor a cserefolyamatok megtorpantak. Véleményem szerint ezt szándékosan tette az orosz fél. Ez volt az új megközelítésük, amikor megpróbálták bevonni a hadifoglyok rokonait az ukrajnai társadalmi-gazdasági és politikai helyzet destabilizálásába” – mondta.
Elmondta, hogy a hadifogolycsere teljes leállítása mellett az oroszok tömegesen kezdték felvenni a kapcsolatot az ukrán katonák hozzátartozóival.
Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa úgy véli, hogy Ukrajnában további rehabilitációs központokat kellene létrehozni a katonák számára.
„Véleményem szerint nálunk Ukrajnában minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy szakszerű, magas színvonalú elsősegélyt nyújtsunk. Ami a rehabilitációt illeti, véleményem szerint itt vannak hiányosságok. További rehabilitációs központokat kell létrehozni hőseink számára, mind egészésgügyi, mind pszichológiai téren. És tudomásom szerint az egészségügyi minisztérium csapata már foglalkozik ezzel” – jelentette ki.
Az ombudsman arról tájékoztatott, hogy Ukrajnában valóban vannak olyan partnerek, akik felajánlják szolgáltatásaikat a hősök orvosi segítségnyújtásában és rehabilitációjában.
Január 1-jén délelőtt a Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa sürgősségi levelet küldött az Állami Határőrszolgálatnak azzal a kéréssel, hogy adjanak tájékoztatást azokról a dokumentumokról, amelyeket a határőrség alkalmazottai követelnek az államhatárt átlépő állampolgároktól, valamint a követelés jogi alapjairól, olvasható Lubinec a közösségi oldalakon közzétett bejegyzésében.
„December 31-én hatalmas sorok alakultak ki az ország ellenőrző pontjain. Vannak, akik egy napnál tovább álltak sorban. Az ok: a külföldre kiutazni vágyó állampolgárok fokozott ellenőrzése. Ezen kívül, amint arról a sajtó is beszámolt, a határőrök szigorúan ellenőrzik a fogyatékkal élők és az őket kísérők, a sokgyermekes szülők, valamint a „Slyah” rendszert alkalmazók okmányait. Ezenkívül kivonatot követeltek a katonai nyilvántartásból a mozgósítás elhalasztásáról” – közölte az ombudsman.
Lubinec hozzátette, hogy az Állami Határőrszolgálat szerint ennek oka az okirat-hamisítások magas száma.
Az ombudsman ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „senkit nem lehet arra kényszeríteni, amit a törvény nem ír elő”, és „az állami szervek és tisztségviselőik kötelessége, hogy hatáskörükön belül és Ukrajna Alkotmánya és törvényei szerint járjanak el”.
„Emlékeztetek arra, hogy Ukrajna Alkotmánya rögzíti: mindenkinek, aki legálisan tartózkodik Ukrajna területén, garantált a mozgás szabadsága, a szabad lakóhelyválasztás, a joga arra, hogy szabadon elhagyja Ukrajna területét, kivéve törvényben meghatározott korlátozásokat” – tette hozzá a Parlament emberi jogi biztosa.
Az ukrán parlament emberi jogi biztosa azt mondta, hogy az Oroszország által kitoloncolt ukrán gyermekek hivatalosan megerősített száma már meghaladja a 19 540-et.
Az Ukrinform jelentése szerint Dmitro Lubinec a Kijevben tartott „Szabadság vagy félelem” nemzetközi emberi jogi konferencián felszólalásában a következőket mondta: „Jelenleg több mint 19 540 hivatalosan megerősített, deportált ukrán gyermekről van szó. Ha minden nap egy gyereket kapnánk vissza, az is 55 évbe telne. És mindeközben az Oroszországi Föderáció továbbra is napról napra egyre több ukrán gyermekcsoportot toloncol ki Ukrajnából. Sajnos alig van olyan eszközünk, ami az összes deportált ukrán gyermeket visszakaphatná.”
Márciusban a hágai nemzetközi büntetőbíróság elfogató parancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Alekszejevna Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen a gyermekek Ukrajnából Oroszországba történő erőszakos kitoloncolásával kapcsolatban, ahol sokukat orosz családok fogadtak örökbe.
Oroszország hivatalosan azóta sem ismerte el ezt bíróságon.
Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberjogi biztosa azt javasolja a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak (RNBO), hogy törölje a „korlátozott alkalmasság” kifejezést, mert az egészségügyi problémákkal küzdő állampolgárok nem szolgálhatnak a fronton – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál az ombudsman televíziós nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Lubinec az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „A „korlátozott alkalmassági” határozattal kapcsolatban sok olyan esetet rögzítettünk, amikor korrupcióval nem beteg, egészségügyi problémákkal nem küzdő állampolgárokat „alkalmatlannak” minősítettek, miközben korlátozottan alkalmasnak nyilvánítottak olyan embereket, akik egészségügyi problémákkal küzdenek és több éves diagnózisuk van. Ezt rendezni kell.”
Az emberjogi biztos elmondása szerint ezt a kérdést külön tárgyalták az RNBO ülésén, amelyen javasolta a „korlátozott alkalmasság” megfogalmazás törlését. Úgy vélte Ukrajna állampolgárának vagy alkalmasaknak kell lenniük a katonai szolgálatra, vagy alkalmatlannak. „Ha például valaki az egészségi állapota miatt alkalmatlan harci feladatok ellátására géppuskával a kezében közvetlenül a fronton, és például gerincproblémái vannak, akkor a főhadiszálláson vagy a rakétacsapatoknál informatikával foglalkozhat (katonai irányítás)” – tette hozzá.
Lubinec jelezte, hogy ajánlást tett az RNBO-nak, hogy a korlátozott alkalmasság, alkalmatlanság vagy teljes alkalmasság kérdését a katonai szakterületek szerint rendezzék. Szerinte ennek a szabályozásnak egyértelműen meg kell mutatnia az ukrán állampolgároknak, hogy ha alkalmasak, de egészségügyi problémáik vannak, akkor alkalmasak bizonyos csapatokban való szolgálatra, amelyek például egyáltalán nem kapcsolódnak a frontvonalhoz.
Az ombudsman hangsúlyozta: az eljárásnak a lehető legátláthatóbbnak, a polgárok számára érthetőnek és digitalizáltnak kell lennie. Emellett az állampolgárok, az orvosok és a parlamenti ellenőrzést gyakorló intézmények számára biztosítani kell az elektronikus adatbázisokhoz való hozzáférést – tette hozzá. „Ez ellehetetleníti a korrupciót, és lehetőséget ad az állampolgárok jogainak tényleges védelmére, ha azokat megsértik. Eddig a katonaorvosi bizottságok 75%-át ellenőrizték, a többinek az ellenőrzését szeptember végéig végzik el” – emlékeztetett Dmitro Lubinec.
Dmitro Lubinec ombudsman munkalátogatást tett Kárpátalján. Ez már a harmadik régió, ahová a parlament emberi jogi biztosa ellátogatott, hogy találkozzon a helyi vezetéssel, a közösséggel, és a honvédek családjaival. Dmitro Lubinec hangsúlyozta, hogy az eltűnt katonák hozzátartozói ne tegyenek közzé információkat az eltűnt honvédekről. Hiszen az internet felületeket figyelik az oroszok, és mindezt fel lehet használni az ukrán honvédek ellen. Az ombudsman megjegyezte, hogy az eltűnt vagy fogságba ejtett katonák hozzátartozóinak a hadifoglyok kérdésével foglalkozó koordinációs törzshöz kell fordulniuk. Ott az eltűnt személy adatait feldolgozzák, és saját csatornákon keresik vagy a fogolycsere révén hazahozzák. Ugyanakkor a katona eltűnésével vagy fogságba esésével kapcsolatos jogi eljárás lefolytatásához a hozzátartozóknak kivonatokat kell kapniuk a katonai egységtől. Itt jelentkezik a legtöbb probléma. És sajnos az ilyen problémák szisztematikusan ismétlődnek ugyanazokban az egységekben. Annak érdekében, hogy az ukránok könnyebben megkaphassák a szükséges szolgáltatásokat és megvédjék jogaikat, a régiókban egyre több ombudsmani képviselet nyílik meg. Többek között Kárpátalján is van az ombudsmannak képviselője, fogadóórája, mellesleg elsőként nyílt meg Ukrajnában. Dmitro Lubinec bírálta a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának munkáját, amely véleménye szerint egyáltalán nem használja ki a fogoly cserében rejlő lehetőségeket. Ukrán részről a szervezet képviselőinek állandó hozzáférésük van az orosz foglyokhoz, de orosz oldalon a Vöröskereszt egyetlen ukrán fogollyal sem kommunikált, pedig Mariupol védői ezen szervezet garanciái mellett adták meg magukat!
Abban az esetben, ha a Zaporizzsjai Atomerőművet a megszállói felrobbantják, a kiürítés több megyét is érinteni fog – jelentette ki Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa egy kedd esti televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Lubinec az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta, hogy minden megyében evakuációs törzseket hoztak létre, kidolgozták a 30 és 50 km-es sugarú zónákból az emberek evakuálásának tervét. „Minden egészségügyi felszerelést előkészítettek, és kidolgozták a logisztikai útvonalakat, hogy hol helyezik el az embereket, hogyan szállítják őket. Ilyen helyzet esetén nem csak állami mechanizmusokat vonnak be, hanem önkéntes csoportokat is” – tette hozzá.
Az ombudsman kifejtette, hogy feltételezi a megszállók terrortámadásának valós lehetőségét a Zaporizzsjai Atomerőmű ellen. „Szerintem nagy valószínűséggel megtehetik. Sok nemzetközi szakértő nem gondolta, hogy Oroszország felrobbantja a kahovkai víztározó gátját, de megtette. Ezt követően a nemzetközi szervezetek képviselői azt mondták, hogy ezt nem teszik meg a Zaporizzsjai Erőmű esetében, de robbantás esetén ez nemcsak Ukrajnát, hanem a szomszédos országokat is érintené. A következmények így vagy úgy több tízmillió embert érintenek” – hangsúlyozta.
Az emberjogi biztos megjegyezte, hogy Ukrajna nem fér hozzá az ideiglenesen megszállt területekhez, ezért katasztrófa esetén azok lakosai lesznek a legnagyobb veszélyben. „A kahovkai tapasztalat azt mutatta, hogy az oroszok akadályozzák az emberek evakuálását az érintett területekről. A civilek a megszállt területeken szenvednek majd leginkább” – mutatott rá Dmitro Lubinec.
Hozzávetőleges becsléseink szerint az Oroszországi Föderáció több mint húszezer ukrán civilt tart fogva – jelentette ki Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Becsléseink szerint az Oroszországi Föderáció jelenleg több mint 20 000 civil túszt tart fogva… Miután felszabadítjuk az ideiglenesen megszállt területeket, a szám sokkal nagyobb lesz” – mondta Lubinec.
Nemrégiben közölték, az ombudsman információja szerint a hadifogságból kiszabadult ukrán honvédek 86%-át az oroszok fizikailag kínozták a fogvatartás idején.
