A teljesítmény napjainkban már nem pusztán elvárás, hanem a mindennapok meghatározó mércéjévé vált: hatással van a munkára, a sportra, a tanulásra, és gyakran az önértékelésünkre is. Erről a témáról tartott nagy érdeklődés övezte előadást 2025. november 12-én az MCC Beregszászi Képzési Központjában Fülöp Ákos, a Teljesítménypszichológia című frissen megjelent szakkönyv szerzője.
Az eseményt Dobsa Németh Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője nyitotta meg, aki hangsúlyozta, nem kell mindig 100%-ot teljesíteni, az életben sokszor elég a 80% is, a maradék energiát akkor érdemes mozgósítani, amikor valóban szükség van rá.
Az előadás központi kérdései olyan dilemmákat érintettek, amelyek a legtöbb embert foglalkoztatják: miért képes valaki csúcsteljesítményt nyújtani, amikor más ugyanabban a helyzetben leblokkol? Mi különbözteti meg a sikeres embert attól, aki fél a kudarctól? A modern társadalom, és különösen a közösségi média gyakran azt sugallja, hogy az ember értékessége a teljesítményével egyenlő. A folyamatos összehasonlítás, a láthatatlan elvárások és az állandó megfelelési kényszer miatt sokan érzik úgy, hogy csak akkor számítanak, ha többet, gyorsabban és hibátlanul dolgoznak.
Fülöp Ákos előadása ebbe a rendkívül aktuális témába nyújtott mély és közérthető betekintést. A szerző bemutatta a teljesítménypszichológia tudományterületét, amely nemzetközi viszonylatban régóta jól kidolgozott és egyetemi szinten oktatott diszciplína, hazai nyelven azonban most válik igazán hozzáférhetővé. A két irányból olvasható kötet különlegessége, hogy a teljesítmény két oldalát egyszerre tárja fel: a napos és az árnyékos oldalt. A funkcionális – vagyis egészséges, építő – teljesítmény során az ember megtapasztalja a tudatosság, a motiváció, a koncentráció és a siker élményét, ami növeli az önbizalmat és a kitartást. A diszfunkcionális teljesítmény ezzel szemben a fájdalom, a szorongás, a kiégés, az önkizsákmányolás és az elbizonytalanodás világába vezet. Súlyosabb esetben akár evészavarok, teljesítményfokozó szerek használata vagy addikciók is kapcsolódhatnak hozzá. Az előadás rámutatott: mindkét oldal a teljesítmény természetes része, és annak megértése segíthet abban, hogy tudatosabban bánjunk saját energiáinkkal és határainkkal. Fülöp Ákos interaktív formában vonta be a résztvevőket, gyakorlati példákon mutatva be, hogyan lehet fejleszteni a teljesítményt a sportban, a munkában, a tanulásban vagy akár a mindennapi élet egyszerű helyzeteiben. A könyv és az előadás üzenete egyaránt az volt, hogy bár a teljesítmény sokszor külső mércének tűnik, valójában belső folyamataink, motivációink, szorongásaink és erőforrásaink határozzák meg, mire vagyunk képesek. A kötetet haszonnal forgathatja bárki – sportolótól a pedagóguson át a vállalkozóig vagy a művészig –, hiszen a teljesítmény pszichológiai alapjai mindenki életére hatással vannak.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központja március 27-én ismét fontos társadalmi kérdéseket helyezett a figyelem középpontjába: a Nyitott Szülők Akadémiája programsorozat keretében ezúttal Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta tartott gondolatébresztő előadást Az online tér hatalma és a családi élet a XXI. században címmel. A rendezvény egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy segítse a szülőket eligazodni a digitalizáció kihívásai között és megérteni azt, hogyan lehet megtartani az érzelmi biztonságot a modern korban.
Az eseményt Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az intézmény elkötelezett a tehetséggondozás mellett, de legalább ennyire fontosnak tartják a szülői közösség támogatását is. Mint mondta, a mai világban a nevelés egyre komplexebb kihívásokat jelent, ezért különösen értékesek azok az alkalmak, amikor a szülők szakemberek segítségével mélyebb rálátást nyerhetnek a társadalmi változások hatásaira.
Tari Annamária előadásában rámutatott arra, hogy az úgynevezett információs kor egyik legmeghatározóbb sajátossága az állandó elérhetőség és kapcsolódás élménye. A digitális technológia révén ma már folyamatosan kapcsolatban lehetünk egymással, ugyanakkor ez az újfajta életmód komoly hatással van lelki működésünkre is. A pszichológus hangsúlyozta, hogy a régi, pihentető állapotok – mint a csend, az elmélyülés vagy az álmodozás – egyre inkább kiszorulnak a mindennapjainkból. Az agyunk nem kap elegendő időt a regenerálódásra, a „restaurációs leállásokra”, amelyek pedig nélkülözhetetlenek a mentális jóllét és az érzelmi kapcsolódás szempontjából.
A pszichológus szerint a család ma is a legfontosabb érzelmi biztonságot nyújtó közeg, ám ennek fenntartásához tudatos figyelemre van szükség. Beszélt arról is, hogy az online tér már nem csupán a felnőttek életének része, hanem a gyerekek számára is természetes közeg – sőt, sok esetben azonnali szükségletkielégítő funkciót tölt be. Ez azonban veszélyeket is hordoz: egyre több gyerek válik digitálisan túlstimulálttá, miközben valódi érzelmi kapcsolódásaik gyengülnek. Hozzátette, hogy a mai 8–13 éves gyerekek sokszor nem mernek szólni a szülőknek vagy pedagógusoknak, ha bántalmazás éri őket – legyen az iskolai vagy online közegben. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy olyan biztonságos környezetet alakítsunk ki számukra, ahol meg mernek nyílni, és ahol nem kell tartaniuk a következményektől. A felnőttek – legyenek szülők vagy tanárok – szerepe ebben óriási: meg kell tanítaniuk a gyerekeket arra, hogyan kérjenek segítséget, és hogy joguk van a védelemhez, a tisztelethez.
Tari Annamária kitért arra is, hogy a digitális eszközök mindennapos használata már az agyi működés szintjén is változásokat idéz elő. Hivatkozott Gary Small kutató eredményeire, melyek szerint a gyakori digitális ingerhatások képesek stimulálni az idegsejtek viselkedését, és akár hosszú távú változásokat is kiválthatnak a gyerekek agyában. Ez különösen fontos figyelmeztetés a szülők számára, hiszen a fejlődő idegrendszer sokkal érzékenyebben reagál ezekre a hatásokra.
A Nyitott Szülők Akadémiája meghatározó szereplője a térség szülői közösségformálásának. A beregszászi MCC évente több alkalommal is neves szakértőket hív meg, hogy segítséget nyújtsanak a korszerű nevelési módszerek elsajátításában.
Január 28-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központja egy különleges eseménynek adott helyet, amely a testi és lelki egészség témájára fókuszált. A rendezvény meghívott előadója Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője volt, aki már korábban is járt Kárpátalján.
Az évadnyitó előadást Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője nyitotta meg, kiemelve, hogy Győrfi Pál személyisége és lendülete inspiráló lehet a kárpátaljai közösség számára ezekben az időkben.
Mostani látogatásának célja az volt, hogy gyakorlati tanácsokkal segítse a résztvevőket lelki egészségük megőrzésében, amely a testi jólét alapja is. Győrfi Pál elmondta, hogy több évtizedes tapasztalata mentőtisztként nemcsak az életmentés fontosságára világított rá, hanem arra is, hogy a megelőzés és az egészségtudatosság legalább olyan lényeges. Az előadás során részletesen kifejtette, hogy a testi és lelki egészség szoros összefüggésben áll egymással. Napjaink kihívásai – a világjárvány, a háborús helyzet, a klímaváltozás és a technológiai fejlődés – jelentős terhet rónak az emberekre mind fizikailag, mind lelkileg. Kiemelte, hogy a stressz, a mentális megpróbáltatások és a krónikus betegségek egyaránt hatással vannak az egyén jólétére, ezért fontos, hogy tudatos lépéseket tegyünk egészségünk megőrzése érdekében.
A prevenció fontosságát hangsúlyozva beszélt a rendszeres testmozgás szerepéről, amely nem csupán fizikai állapotunkat javítja, hanem a lelki egyensúlyunkhoz is hozzájárul. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem szükséges élsportolónak lenni; a rendszeres, heti néhány alkalommal végzett mozgás már jelentős javulást eredményezhet az életminőségünkben. Emellett hangsúlyozta az orvosi szűrővizsgálatok jelentőségét, amelyek időben történő elvégzése életmentő lehet.
Az előadás egyik központi üzenete az volt, hogy az élethez való hozzáállásunk nagyban befolyásolja közérzetünket és jövőbeni lehetőségeinket. „Ha pozitívan tekintünk előre, nagyobb az esély arra, hogy a dolgok jól alakulnak az életünkben, és ha hittel, egyenes derékkal büszkén nézünk előre, akkor szerintem a közösség és az egyén is boldogabb lehet” – mondta Győrfi Pál.
Hangsúlyozta, hogy a mentális terhek egy része abból fakad, hogy olyan dolgok miatt aggódunk, amelyeken nem tudunk változtatni. Éppen ezért fontos megtanulni különbséget tenni a megoldható problémák és azok között, amelyeket el kell fogadnunk.
Győrfi Pál az újságíróknak adott interjúban visszaemlékezett korábbi látogatására, amely során előadás közben légiriadó volt. Akkor szembesült igazán a kárpátaljai közösség helytállásával és kitartásával, amely mély benyomást tett rá. Azóta, ahogy fogalmazott, „szinte nagykövete lettem Beregszásznak”, és bárhol jár, igyekszik hírét vinni az itt élők bátorságának és elkötelezettségének. Elmondta, hogy közszereplőként célja a figyelmet jó ügyekre irányítani.
Az előadás végén a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel az előadónak. A rendezvény nagy sikernek bizonyult, és megerősítette a jelenlévőket abban, hogy a testi és lelki egészség megőrzése közös felelősségünk.
Az MCC következő nyilvános rendezvényére februárban kerül sor.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel (KMPSZ) együttműködve pedagóguskonferenciát szervezett Beregszászban december 2-án. Az eseményen prof. dr. Bagdy Emőke ismert klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta tartott előadást Egészség. Boldogság. Lelki erő. Megküzdés címmel.
A konferencia résztvevőit Dobsa Beáta, a rendezvénynek otthont adó Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központjának vezetője köszöntötte. „Intézményeinkben hisszük és valljuk, hogy gyermekeinknek a segítése, támogatása és fejlesztése az otthon melegében kezdődik, de az oktatási intézményekben az önök irányítása alatt valósul meg” – szólt a jelen lévő tanárokhoz Dobsa Beáta, hozzátéve, hogy a pedagógusok feladata nem könnyű, és rendkívüli felelősséggel jár, az elmúlt években azonban fokozott nehézségekkel kell megküzdeniük a helyieknek nap mint nap. „Éppen ezért arra gondoltunk, hogy legyen egy nap, ami önöknek szól. Így szeretnénk hálánkat és köszönetünket kifejezni azért a mindennapos munkáért, amit önöktől kapunk, hiszen mi, szülők, és a gyerekek is nagyon nagy hálával tartozunk önöknek” – szögezte le.
Az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője arról is tájékoztatott, hogy felméréseket végeztek az oktatók körében, melyben arra voltak kíváncsiak, hogy ki lenne az a személy, akit a legszívesebben meghallgatnának, s a válasz egyöntetű volt: az MCC Fiatal Tehetség Programjának fővédnökét, prof. dr. Bagdy Emőkét. „Nagy örömömre szolgál, hogy advent kezdetén ilyen szép számmal össze tudtunk gyűlni. Ekkor látszik, hogy milyen nagy a kárpátaljai magyar közösség, ekkor látszik igazán, hogy közel sincs igaza annak, aki azt mondja, hogy kevesen vagyunk és le akarnak mondani rólunk, hiszen a mi közösségünk a nehézségekben tudja leginkább megmutatni erejét, és ez a mai estén nagyon is bebizonyosodott” – húzta alá Dobsa Beáta.
A köszöntőt követően az előadó vette át a szót. Prof. dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta, Magyarország egyik legismertebb szakembere a mentális egészség területén, akinek nevéhez több száz tanulmány és könyv fűződik. Megfontolandó tanácsok és hasznos praktikák hangzottak el a boldogság, a lelki erő és az egészség kapcsolatának témakörét körbejáró előadásában. „A nevelés az növelés, a gyermekben lévő lehetőségek világra hozatala. Márpedig csak az tud ilyen növelő, kibontakoztató munkát végezni, aki saját magával is eléggé rendben van. És bizony sajnos nagyon le vagyunk terítve különböző olyan terhekkel, rossz stresszekkel, kétségbeeséssel, bizalomvesztéssel, bizonytalanságokkal, félelemmel, és a háborús helyzet is – a tehetetlenségnek a krónikus stresszállapotában vergődünk” – fogalmazott a professzor asszony, aki arra világított rá, hogy ebben a „krónikus stresszállapotban és krónikus krízishelyzetben” a helyi pedagógusok hogyan találhatnak rá saját magukban egyfajta munícióra ahhoz, hogy aztán biztonságot tudjanak átsugallni azok számára, akik úgy érzik nincsenek biztonságban. „Az egész előadásom elgondolását erre építettem, hogy rámutassak: milyen kincseket hordunk magunkban; hogy ne keseredjünk el, mert van tartalék, és az a tartalék, amely éppen a rossz stresszek okozta minden bajt ellensúlyozni próbál, az olyan, amihez nem kell külön stúdium, csak tudatosítás. Tudatosítani kell azt, hogy mit jelentenek a kapcsolatok, a szeretet, a kötődés, az egymásnak adott bizalom, az egymásnak segítés, hogy meghallgatjuk egymást, hogy szemkontaktussal tudjuk egymást energizálni, hogy szinte biztos, hogy olyan energiákat és éltető erőket tudunk egymás számára adni, ami aztán tovább árad és szinte áthat minket, és ezért közösségi szinten is egy picit segít jobban élni” – emelte ki az előadó.
Berecz András, Kossuth-, Prima- és Magyar Örökség díjas mesemondó, folklórkutató és népdalénekes szeptember 10-én újra Kárpátaljára látogatott a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központjának meghívására.
Az előadást Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője nyitott meg egy rövid köszöntővel.
Berecz András már a bevezetőjében elnyerte a közönség figyelmét, amikor arról beszélt, hogy miért van az embernek egy szája és két füle. Ezzel arra hívta fel a hallgatók figyelmét, hogy talán többet kellene hallgatnunk, és kevesebbet beszélnünk… Az előadás során humorosan ecsetelte, milyen is egy asszony természete – kíváncsi, olykor a férjére hárítja hibáit, de mindig remek megfigyelő, ezért egy férfi élete sosem unalmas, mindig meglepetésekkel van tele.
A mese műfajáról szólva kiemelte annak erejét, mondván, a mesék hősei minden akadályon keresztül végül győznek. Szerinte a mese az emberiség egyetlen igazán megbízható műfaja, amely vigaszt és bátorítást nyújt, különösen a nehéz időkben.
A mesemondó történeteinek nyelvi érdekességeit is kiemelte, megjegyezve, hogy azok inkább felnőtteknek szólnak, hiszen olyan emberektől gyűjtötte a legtöbbet, akik felnőtteknek meséltek. A gyermekek számára ezek a mesék még túl koraiak lehetnek, mivel sokszor szerelmi történetekkel és életbölcsességekkel vannak átszőve. Berecz András megosztott egy fontos tanácsot is a mesemondás művészetéről, amelyet gyakran emleget: „Fiam, ha ilyesmi helyzetbe keveredsz, három dolgot megfontolj: állj magasra, hogy lássanak, nyisd ki a torkod, hogy halljanak, és légy rövid, hogy szeressenek!” – mondta mosolyogva, utalva a tartalmas és lényegre törő kommunikáció fontosságára.
Az est különleges hangulata nemcsak Berecz András történeteinek és énekének volt köszönhető, hanem annak is, hogy előadását minden korosztály érdeklődve figyelte, meséire a fiatalok és az idősebbek is kíváncsiak voltak. A titok talán a mesemondó egyedi humorában rejlik, hiszen jellegzetes stílusával úgy tudja előadni történeteit, hogy azok egyszerre szórakoztatnak és tanítanak. Meséit nemcsak a humor és vidámság teszi különlegessé, hanem az ízes, szép beszédstílusa is. A történetek közé illesztett dalok pedig még teljesebbé tették az est hangulatát.
Az előadás végén Berecz András egy különleges pillanatra hívta a közönséget, amikor együtt énekelték el az Erdő, erdő, erdő… kezdetű népdalt egy új versszakával együtt. A közös éneklés igazi katarzis volt, méltó lezárása lett a felejthetetlen estének, amely mindenkit megérintett, és emlékezetes élményt nyújtott a jelenlévőknek.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központja immár harmadik alkalommal szervezett pedagóguskonferenciát tanárok, óvodapedagógusok, pszichológusok és szülők számára Beregszászban.
„A pedagógusok nálunk, az MCC életében hatalmas szerepet játszanak, hiszen ők azok, akik hétről hétre foglalkoznak a Központba járó gyerekekkel, fejlesztik a tudásukat. De nemcsak az oktatás egy pedagógus feladata, hanem a nevelés is. Meggyőződésem, hogy az utóbbi években még fontosabb szerepük lett, hiszen a nap nagyobb részében velük töltik az időt a gyerekek; ők azok, akik óvják a kicsiket, s megpróbálják a lelküket is ápolni. Sok gyermek ugyanis a benne felgyülemlő feszültségeket nem viszi haza, így a pedagógus feladata, hogy ne csak a tanulás nehéz folyamatán segítse át a gyermekeket, hanem a jelenlegi nehéz időszakon is” – emelte ki köszöntőbeszédében Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője, konstatálva: hatalmas tehát a jelentősége minden pedagógusnak. Elmondása szerint ezt a hatalmas munkát szerették volna meghálálni, megköszönni a tanároknak a március 21-ei konferenciával, melyre olyan előadókat hívtak meg, akik a hasznos prezentációk mellett lelki táplálékkal is tudnak szolgálni, ami új lendületet ad a mindennapok kihívásaihoz.
Az esemény előadói között olyan szakemberek szerepeltek, akik jól értenek a gyerekek nyelvén, s tapasztalataik nyomán hasznos iránymutatásokkal szolgálhatnak a nevelő-fejlesztő munka során.
Az előadások sorát Zsidi Zsófia, az MCC Középiskolás Program vezető oktatója kezdte, aki az osztályteremben kialakult stresszkezelés kérdésére helyezte a hangsúlyt. Kiemelte, hogy ha a gyerekek életében kulcsszerepet játszó felnőttek, köztük a pedagógusok segítenek az iskoláskorú fiataloknak megérteni a stresszkezelés alapjait és elsajátítani a feszültségkezelés hatékony módszereit, akkor felvértezhetik őket a kiégés ellen és hozzásegíthetik őket a kiegyensúlyozott életvezetéshez. Ilyen, az iskolai környezetben is alkalmazható stresszkezelő módszer például a progresszív izomrelaxáció technikája vagy akár a hálanapló gyakorlata, valamint az apró, öngondoskodó technikák alkalmazása.
Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézet kutatószakértője olyan aktuális kérdéseket érintett, mint az okostelefon használata a tanórákon. Osztályfőnököm az okostelefon – A modern technológia használata az iskolában című előadásában felhívta a tanárok figyelmét arra, hogy hol van a modern technológia helye az oktatásban, mikor segíti a tanulást és mikor akadályozza a figyelmet, a tudás hatékony megszerzését. A nemzetközi tudományos háttéranyagok és oktatói tapasztalatok ismeretében rávilágított arra, hogy mit nevezünk egyáltalán iskolai technológiának, mi a probléma a személyes képernyőkkel az oktatásban, érintve a képernyőfüggőség hátterét is, bemutatva: milyen hatást gyakorol az okostelefon és a közösségi média a fiatalok agyfejlődésére és dopaminegyensúlyára. A kérdésre, hogy adjunk-e okostelefont egy gyerek kezébe, a szakértő így felelt: „Adjunk, de a megfelelő időben, hiszen ha túl korán kap telefont a gyermek, akkor nem úgy fejlődik az idegrendszere, az agya, ahogyan kellene, s felborul a dopaminérzékenysége, érdektelenné válnak számára olyan dolgok, amelyeket egyébként abban az életkorban kellene csinálnia. S hogy mikor adjunk? Akkor, amikor nem bánjuk, hogy a gyerek pornográf tartalommal találkozik, mert amelyik gyerek kap telefont, az találkozik ezzel.”
Hal Melinda, az MCC Tanuláskutató Intézet vezetőkutatója A mentális egészség a krízisek korában címmel tartott előadást, melyben rávilágított arra, hogyan tudunk segíteni akkor, ha erőforrásaink kimerülőben vannak, mit tudunk mondani, ha szülőként, pedagógusként magunk is elfáradtunk, milyen jövő elé nézünk mi, felnőttek és a fiatal generációk a mentális egészség területén, s hogyan találunk mégis egészséges, jól funkcionáló embereket a krízisek korában. „Már nemcsak arról kell beszélnünk, hogy a pedagógus oldja meg az oktatási helyzetet, és egyáltalán tanítsa meg a gyerekeket valamire, hanem arról is, hogy hogyan tudnak a szakmák összefogni, hogy jobb legyen a gyerekeknek a mentális egészsége, s akkor hogyan tudnak jobban tanulni, hogyan lesz jobb az életminőségük, s hogyan lesznek stabilabbak idegrendszerileg” – emelte ki a klinikai szakpszichológus.
A konferencia előadója volt Böjte Csaba ferences rendi szerzetes is, aki a nap korábbi részében látogatást tett Kárpátalja más helyszínein is. „Reménnyel telt el a szívem, mert ahol ilyen nagyszerű pedagógusok vannak, ott van jövő, van holnap. És biztos vagyok abban, hogy mindannyiunkat segít a Jóisten, de leginkább az itt élőket, hogy megtalálják a párbeszédet a béke felé vezető úthoz. Ezért imádkozunk” – fogalmazott Böjte Csaba. A szeretet nem jutalom, hanem orvosság, az egyetlen orvosság, amely bennünket is, de a világot is jobbá tudja tenni, nélküle elveszünk; hinnünk kell, hogy a szeretet szeretetet szül, s a kitartó jóság jobbá teszi a világot – ez volt a legfőbb mondanivalója az erdélyi szerzetes előadásának. „A tanárok mindennap készülnek az óráikra, megkezdik a tanítást, s a gyermekek csintalanságát és szétszórtságát is jósággal, türelemmel próbálják legyőzni. Ehhez igyekeztem muníciót adni. Nem hiszem, hogy Jézus Krisztus lehetetlen feladatot bízott volna ránk. Egész biztos, hogy nem egy utópiát kergetünk, amikor azon fáradozunk, hogy gyermekeinket, egymást a szeretet parancsára megtanítsuk, hogy együtt, jó testvérekként szebbé tegyük ezt a világot” – húzta alá Böjte Csaba.
A rendezvény keretében Dobsa Beáta egy virágcsokorral köszöntötte Hnatik-Riskó Mártát, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyarnyelv- és irodalomtanárát, aki a közelmúltban vette át külhoni kategóriában az Év tanára kitüntetést.
A konferencia kötetlen eszmecserével, baráti beszélgetésekkel folytatódott.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központja nőnap alkalmából kerekasztal-beszélgetést szervezett Mindennapok művészete címmel. Az esemény meghívott vendégei dr. Koncz Zsófia parlamenti államtitkár, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, valamint dr. Illés Boglárka országgyűlési képviselő, a Fidelitas korábbi elnöke, akik a karrier és a harmonikus családi élet közötti egyensúlyról beszéltek, illetve arról is, hogyan lehet nőként sikeresnek lenni a karrierben és a családi életben egyaránt.
A program szervezője és a beszélgetés moderátora Dobsa Németh Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője volt, aki elmondta: „Az előadás a Mindennapok művészete címet kapta. Nőnap alkalmából két rendkívüli nő fogadta el a meghívásunkat, akik a karrierjük mellett a mindennapjaikat családanyaként, feleségként élik meg. Szorgos teendőik mellett nagyon át kell gondolniuk a napjaikat, beosztásukat. Éppen ezért esett a választásunk rájuk. Egy sikeres család háta mögött nemcsak egy édesanya áll, hanem egy megbízható társ is, aki a mindennapok megszervezéséből kiveszi a részét. Mindezeket a témákat boncolgatva kaphattunk betekintést nagyon sok jó módszerbe.”
Dr. Illés Boglárka országgyűlési képviselő már nem első alkalommal jár Kárpátalján, s mint fogalmazott, mindig szívesen látogat el a vidékre. „Akik a jelenlegi körülmények között Kárpátalján vannak és a szülőföldjükön való boldogulást választják, önmagában is értéket teremt. Mindaz az erőfeszítés, munkavégzés ‒ legyen az fizikai, vagy intellektuális értelemben ‒, amely itt zajlik, jelentős. Hiszen a kárpátaljai magyarság részéről azt éreztem korábban is, hogy kulturálisan és szellemileg olyan hozzáadott értéket teremtenek, ami pótolhatatlan. Ezzel az érzéssel érkeztem, hogy azokkal találkozhatom, akikkel már régebben is találkoztam, akik a nehéz körülmények között nemcsak a megmaradásra képesek, hanem arra is, hogy erőt adjanak ‒ nagyon sok esetben az anyaországiaknak” ‒ fogalmazott a képviselő. Mint azt kifejtette: „A karriert és a családot úgy lehet összehangolni, ha támogató társ és család van melletted. Csak csapatban tudunk eredményt és sikereket elérni.”
Dr. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese a kerekasztal-beszélgetés előtt több kárpátaljai oktatási intézményben is látogatást tett, ahova humanitárius segélyt is vitt. Kérdésünkre elmondta: „Rendkívül tartalmas nap volt a mai, hiszen az előadás előtt délelőtt járhattam Ungváron, a Dayka Gábor Líceumban, majd Szerednyén egy belső menekülteket ellátó telephelyet látogattam meg, ezt követően Munkácson a Szent István Líceumban és Beregszászban egy bentlakásos óvodába is sikerült eljutnom. Nagyon jó találkozások voltak ezek, este pedig az MCC-ben volt lehetőségem egy nőnapi kötetlen beszélgetésen fontos kérdéseket érinteni.” Mint hangsúlyozta: „A jelenlegi nehéz helyzetben a kárpátaljai nőkre még nagyobb feladat hárul, bízom abban, hogy a mai beszélgetés mindenkit megerősített abban, hogy igenis a nők képesek arra, hogy ezekben a nehézségekben is megtalálják a jót. S készek arra, hogy az újjáépítés folyamatát elindítsák.”
A Mathias Corvinus Collegium majd 7 éve nyitotta meg kapuit a kárpátaljai fiatalok előtt. Az elmúlt években a kárpátaljai egység jelentős fejlődésen ment keresztül, mind a szakemberek, mind az infrastruktúra tekintetében. Az elmúlt évben vették birtokba Beregszász ikonikus szállóját a Fehérkőt, ahol folyamatosan tartanak képzéseket, MCC esteket és olyan programokat, tanfolyamokat, melyek által a fiatalok még inkább megismerhetik saját képességeiket és fejleszthetik azokat. A legutóbbi alkalom folyamán a fiatal tehetség programban résztvevő gimnazisták betekintést nyerhettek a vitázás és a színjátszás világába. Dobsa-Németh Beáta a Kárpátaljai MCC vezetője által megtartott interaktív foglalkozáson a fiatalok is vitába szállhattak egymással vagy akár az intézményvezetővel is. Fontos, hogy a kurzusaink által a fiataljaink mind inkább feszegetni tudják a határaikat, hiszen ez is az alapja annak, hogy fejlődni tudjanak, így a reál tudományok mellett nagy hangsúlyt fektetünk az ember központú ágazatokra, így a színjátszásra is, emelte ki stábunknak Dobsa-Németh Beáta. Az MCC-s fiatalokkal ezúttal is Gál Natália a Kárpátaljai Magyar Drámai Színház színésznője foglalkozott.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapító és tiszteletbeli elnöke szeptember 27-én Beregszászba látogatott, ahol A XXI. század globális kihívásai című prezentációjával elsőként tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vasárnap átadott új Beregszászi Képzési Központjában.
A miniszterelnöki főtanácsadó véleménye szerint még egy háború dúlta országban élő közösség sem tudja kivonni magát a globális világ, a globalizáció okozta nehézségek hatása alól. Felhívta a figyelmet: a klímaváltozás, a túlnépesedés és a rendkívüli környezeti károk miatt 2 100-ra lakhatatlanná válhat a bolygónk, fenntarthatatlanná válik a Föld lakossága. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, törekednünk kell az észszerű gazdálkodásra a rendelkezésünkre álló energiaforrásokkal, melyekkel mindenképpen takarékoskodnunk kell – szögezte le. „Környezettudatosan kell élnünk ahhoz, hogy utódaink számára élhető maradjon a Földünk” – jelentette ki.
Szili Katalin előadásában rávilágított: napjainkig az emberi tevékenységek a szárazföldi környezet háromnegyedét, míg a tengeri környezet mintegy 66%-át változtatták meg jelentősen. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: „Mindenki tehet környezete megóvásáért” – emelte ki a miniszterelnöki főtanácsadó, hozzátéve: az oktatáson és a nevelésen keresztül a következő nemzedékeket kell ebben a kérdésben partnerül hívni, hogy gondolkodásmódjuknak már természetes része legyen bolygónk megóvása az utókor számára.
Kárpátalja a Kárpát-medence, az itt élő magyarság pedig a magyar nemzet szerves része, „még abban az esetben is, ha (a kárpátaljai magyarok – a szerk.) egy másik ország állampolgárai” – jelentette ki Szili Katalin. Emiatt fontos, hogy a nemzetrészek anyanyelvükön jussanak hozzá azokhoz az ismeretekhez, amelyek a XXI. századi kihívások között segítik az eligazodást – fűzte hozzá.
Reflektálva a környezettudatos életmód népszerűsítésének kérdéskörére a kárpátaljai magyarság tekintetében Szili Katalin elmondta: talán a kisebb közösségekben az a legfontosabb kérdés, hogy mi az, amit az adott közösséget alkotó egyének tudnak tenni? „Ha egyénenként mindannyian felismerjük azt, hogy nekünk dolgunk van akkor, amikor vásárolunk, amikor a hulladékainkkal valamit teszünk a környezetünkben, vagy amikor komposztálunk, s ha ez egy összefogásban történik, akkor azt gondolom, hogy sokat teszünk nem csak a ma emberéért” – jelentette ki.
Számos, a témában végzett tanulmány és kutatás eredményét ismertetve a miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott: a jelenlegi életvitelt folytatva most 1,75 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani mai életvitelünket. Azonban ha mindenki észak-amerikai színvonalon szeretne élni, akkor öt bolygóra lenne szükségünk. A tény, hogy a következő generációktól veszünk el erőforrást, meghökkentő és szomorú. 2023. augusztus 2. – a túllövés napja, mely annyit jelent, hogy ezen a dátumon használta el az emberiség a 2023-ban felhasználható erőforráskeretet, nehezítve ezzel az utódaink sorsát.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és a hozzá tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A menetrend – az éghajlatváltozásról szóló párizsi klímamegállapodással együtt – arról szól, hogy hogyan lehet közös erővel jobbá tenni a világot, valamint a fenntartható fejlődés és annak gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és irányítási dimenziói terén végzett nemzetközi együttműködés globális keretként szolgál. A Párizsban megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célt – a szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése, egészség és jólét, minőségi oktatás, nemek közötti egyenlőség, tiszta víz és alapvető köztisztaság, megfizethető és tiszta energia, tisztességes munka és gazdasági növekedés, ipar, innováció és infrastruktúra, egyenlőtlenségek csökkentése, fenntartható városok és közösségek, felelős fogyasztás és termelés, fellépés az éghajlatváltozás ellen, óceánok és tengerek védelme, szárazföldi ökoszisztémák védelme, béke, igazság és erős intézmények, valamint partnerség a célok eléréséért – minden országnak be kellene tartania. Szili Katalin külön kiemelte a béke jelentőségét, hiszen ma elsősorban, ha valamiről itt, Kárpátalján beszélni kell, az a béke – fogalmazott. Szerinte a béke megteremtését követően az lesz a legfontosabb kérdés, hogy miként lehet megküzdeni a globális problémákkal, és „milyen lesz az élete a gyermekeinknek, unokáinknak, dédunokáinknak, és ők milyen kihívásokkal fognak szembenézni”.
Előadását Mezei András egy elgondolkodtató idézetével zárta: „Lesz-e bárka, mely megtelik majd minden égi és földi fénnyel? Visszatérnek-e madarak csőrükben oxigénnel?”
Az előadást követően Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője köszönetet mondott a részletes prezentációért, s elmondta, hogy a tervek szerint a központban kéthetente kívánnak szervezni hasonló közösségi eseményeket, melyekre szeretettel várják az érdeklődőket nemtől, kortól és nemzetiségtől függetlenül. Október 12-én például a mostani rendezvényre és témára építve Zero Waste napot tartanak. Hozzátette azt is, hogy amennyiben ukrán anyanyelvűek regisztrálnak egy-egy eseményre, számukra szinkrontolmácsolást biztosítanak, ezáltal elérhetővé téve a rendezvényt mind a magyarul, mind az ukránul beszélő kárpátaljaiak számára.
A rendezvény további részében kötetlen beszélgetésre és eszmecserére volt lehetőség.
Az MCC az új beregszászi képzési központjában tartotta tanévnyitó ünnepségét. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: Magyarország támogatja Kárpátalját, az itt élőket, támogatja a kárpátaljai magyarságot, az alapvetői jogaik biztosítását, a nyelvhasználati jogaik visszaszerzését, mindenekelőtt az anyanyelv szabad használatát, különösen az oktatásban. Viktor Mikita, a kárpátaljai katonai közigazgatás vezetője megköszönte Magyarország Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségét. Rámutatott: az orosz agresszor ellen hősiesen harcoló ukrán katonáknak, köztük a magyar nemzetiségűeknek is köszönhető, hogy ezt a tanévnyitót is nyugodt körülmények között lehessen megtartani Kárpátalján. Babják Zoltán, a Beregszászi Kistérség polgármestere köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vállaltak abban, hogy az intézmény Beregszász egyik leg patinásabb épületében folytathatja tevékenységét. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója kiemelte: a beregszászi képzési központ az utóbbi évek nehézségei ellenére is folyamatosan fejlődött és bővült az intézmény tevékenységi köre Programjai iránt évről évre egyre nagyobb az érdeklődés. Az új tanévet 234 diákkal kezdték meg. Amikor az MCC megnyitotta az egyik első külhoni képzését éppen itt az ukrajnai Beregszászon, akkor nem csak az MCC történetében indult el egy új fejezet, hanem a kárpátaljai fiatalok életében is. Egy olyan központ jött létre, amely kifejezetten a tehetséges fiatalok lehetőségeinek megsokszorozását tűzte ki célul, de nem valamilyen távoli városban, hanem itt helyben a legnépesebb magyar közösséggel rendelkező városban, Beregszászon. Az MCC a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézményeként rendkívül fontosnak tartja, hogy minden tehetséges diáknak a szülőföldjéhez lehető legközelebb támogassa tehetsége kibontakoztatásában. Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Központjának vezetője arról beszélt, hogy mindenkinek gyökerekre van szüksége az érvényesüléshez. Ennek táptalaját próbálja biztosítani az MCC közössége is. A cél pedig az, hogy a diákok érezzék, tartoznak valahová. A központban hetente tartanak majd fejlesztő foglalkozásokat és előadásokat. Az elsőt már szerdán Szili Katalin, miniszterelnöki tanácsadó a 21. század globális kihívásairól.
