Új szabványt vezettek be a dohánytermékek címkézésében Ukrajnában. Mostantól a gyártóknak a csomagoláson nemcsak a dohányzás veszélyeiről és következményeiről szóló orvosi figyelmeztetések szövegével ellátott illusztrációkat kell elhelyezni, hanem egy QR-kódot is, amely az „Abbahagyom a dohányzást” weboldalra irányítja az érdeklődőt. Az alkalmazás arra is lehetőséget nyújt, hogy a látogató személyre szabott tanácsokat kapjon és kidolgozza saját leszokási ütemtervét. A fő cél az, hogy segítsék a lakosságot a nikotinnal folytatott küzdelemben. Az egészségügyi szakemberek által végzett felvilágosító munka, a cigarettás dobozokon feltüntetett elrettentő képek mind a leszokásra ösztönzik az embereket, és csökkentik a dohányzás vonzerejét azok körében, akik még nem váltak szenvedélybeteggé. Ezek ellenére Ukrajnában a lakosság egyharmada dohányzik. Ez a függőség komoly veszélyt jelent az egészségre, ezért fontos, hogy megértsük az általa okozott károkat, és rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra. A dohányzásról való leszokás javítja fizikai állapotunkat, növeli az állóképességet. Azoknak tehát, akik szeretnének megszabadulni ettől a rossz szokástól, érdemes olyan külső segítséget is igénybe venniük, mint az „Abbahagyom a dohányzást” weboldal.
A WHO dohányzás elleni küzdelméről szóló Keretegyezmény részes feleinek 10. konferenciáján a küldöttek bemutatták adataikat országaik előrehaladásáról, és megállapodtak abban, hogy öt évvel meghosszabbítják a dohányzás elleni küzdelem felgyorsítására irányuló globális stratégia végrehajtását, számolt be az Egészségügyi Minisztérium.
A konferencián több mint 180 ország, négy kormányközi és 18 civil szervezet képviselői vettek részt.
Az Egészségügyi Minisztérium megjegyezte, a Globális stratégia a dohányzás elleni küzdelem, valamint a dohányzás emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásaira vonatkozó kiemelt irányvonalakat tartalmazza mind globális szinten, mind pedig az egyezményben részt vevő országok megközelítéseit figyelembe véve.
Az idei, 10. konferenciát a dohányzás elleni küzdelem további megvitatására szánták az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak megvalósítása keretében.
Többek között:
a dohánytermékek határokon átnyúló reklámozására és szponzorálására vonatkozó korlátozások,
a környezet védelme a dohányzás következményeitől,
dohány címkézése.
„A dohányzás elleni globális küzdelem az egyes országok szintjén folyamatos nyomon követést és gyors reagálást igényel mind a dohányáruk értékesítésével és reklámozásával, mind az innovatív dohánytermékek, például az elektronikus cigaretta és a dohánytermékek szabályozásával kapcsolatos kihívásokra, valamint a dohányzás hatására az emberi egészségre. A WHO adatai szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség a harmadik helyen áll a halálesetek számát nézve a világon, és az erős dohányosok a legkiszolgáltatottabbak a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel szemben. Ezért az értékesítés ellenőrzése, a reklámkorlátozások, a dohányosok számára nyújtott szolgáltatások és támogatások létrehozása az egészségügyi ellátórendszerben, valamint a potenciális dohányosok számának csökkentését segítő jogszabály-módosítások országunk prioritásai, és egybeesnek a Globális célokkal. A WHO Ukrajnai irodájával és a nemzetközi partnerekkel való együttműködés keretében megerősítjük a dohányzás elleni küzdelmet az ukránok egészségének védelme érdekében”, – szögezte le Ihor Kuzin miniszterhelyettes, Ukrajna tiszti főorvosa a konferencián.
Az ukrán delegáció nyilatkozatot hozott nyilvánosságra, amelyben egyebek mellett a COP8 határozatra emlékeztettek, amely a dohányzás elleni küzdelemre vonatkozik rendkívüli helyzetekben. Nevezetesen, amikor a WHO a dohányzás elleni küzdelméről szóló Keretegyezmény végrehajtását rendkívüli körülmények nehezítik, és a Globális célok teljesítése ellenére a dohányzás és a dohányzással összefüggő betegségek növekedéséhez vezet.
A konferencia eredményeként több fontos döntés is született.
Többek között:
a Panamai nyilatkozat, amely összefoglalja a dohányzás elleni küzdelem terén elért eredményeket a világon, és meghatározza a nemzeti és regionális programok prioritásait
a környezetvédelemmel kapcsolatos döntések, amelyeket a dohányzás okoz határozatok
a dohánytermékek határokon átnyúló reklámozására és szponzorálására vonatkozó korlátozásokról.
A bemutatott jelentések szerint évente 4,5 billió cigarettacsikket dobnak ki a világon, ami 1,69 milliárd font műanyagot tartalmazó mérgező hulladékot jelent.
Bizonyos körülmények között, például napfénynek és nedvességnek kitéve, a cigarettaszűrők kisebb műanyagdarabokra bomlanak, és az egyetlen cigarettában található 7000 vegyi anyag egy részét kimossák.
Ezen vegyszerek közül sok káros a környezetre. Ezért a 18. cikkely alapján elfogadott határozat megerősíti a műanyagszennyezés elleni küzdelmet, beleértve a tengeri környezetet is.
A konferencián hozott másik fontos döntés a dohánytermékek határokon átnyúló reklámozása, promóciója és szponzorálása, valamint a dohánytermékek a szórakoztatóiparban és a sajtóban való megjelenítése elleni küzdelem irányvonalainak megerősítése.
Az elfogadott Panamai nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ébernek kell maradni a dohányiparnak a közegészségügyi politikába való beavatkozásával kapcsolatban.
A WHO a dohányzás elleni küzdelméről szóló Keretegyezménye egy 2003-ban aláírt nemzetközi szerződés, amely támogatja a globális dohányzás elleni küzdelmet. Ukrajna 2006-ban ratifikálta a Keretegyezményt, és azóta jelentős előrelépést tett a dohányzás visszaszorítása terén, többek között a hatékony jogszabályok bevezetésének köszönhetően.
A WHO sürgeti az országokat, hogy folytassák a dohányzásellenőrzési politikák végrehajtását és küzdjenek a dohányipar beavatkozása ellen.
Világszerte csökken a dohányfogyasztás, annak ellenére, hogy a dohányipar arra törekszik, hogy növelje a dohányzók számát. Ez áll a WHO jelentésében.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint ma 1,25 milliárd felnőtt dohányfogyasztó van a világon.
„A 2022-es trendek a dohányfogyasztás csökkenését mutatják világszerte. Világszerte minden ötödik felnőtt dohányzik” – áll a jelentésben.
A dokumentum szerint 150 ország sikeresen csökkenti a dohányfogyasztást. Brazília például 35%-os csökkenést ért el 2010 óta, míg Hollandia a 30%-os küszöbön áll.
Július 11-től lépnek hatályba a dohányzásellenes jogszabályokat módosító 1978. számú törvény rendelkezései. A tilalmak mostantól az elektronikai eszközökre is vonatkoznak majd, számolt be az Állami Élelmezési és Fogyasztói Szolgálat.
Mi változik:
megtiltják a dohánytermékek, elektronikus cigaretták és a hozzávaló folyadékok reklámozását és értékesítésének promócióját;
1020 hrivnya pénzbírságot szabnak ki ezen termékek 18 éven aluli személyeknek való értékesítéséért, egy éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság 10 200 hrivnya;
betiltják az ízesített cigaretták értékesítését;
a hagyományos cigarettához hasonlóan bevezetik a dohányzás tilalmát az elektronikus cigaretták esetében is nyilvános helyeken és zárt helyiségekben.
„2023 áprilisa óta újra ellenőrzik a dohányzásellenes jogszabályok betartását. Az előre nem tervezett állami ellenőrzések indokai lehetnek a vállalkozás saját kérelme, Ukrajna miniszterelnökének megbízása és magánszemély kérelme” – áll az Állami Élelmezési és Fogyasztói Szolgálat közleményében.
2023 áprilisában hatályba lépett az Egészségügyi Minisztérium rendelete, amely meghatározza a dohányzásellenes jogszabályok területén a nem tervezett állami felügyeleti intézkedések végrehajtásának indokait a hadiállapot idejére, jelentette be Jurij Szahno, az Állami Termelési és Fogyasztói Szolgálat reklámellenőrzési és dohányzásellenes jogszabályainak betartásával foglalkozó osztályának főszakértője egy tematikus sajtótájékoztatón, számolt be Ukrinform.
Megjegyezte, hogy az említett rendelet az alábbi indokokat írja elő: a vállalkozás saját maga kéri az ellenőrzést; Ukrajna miniszterelnöke rendeli el; vállalkozó nyújt be indítványt.
Az Állami Termelési és Fogyasztói Szolgálat képviselője emlékeztetett arra, hogy a háború kezdete óta a kormány moratóriumot vezetett be a dohányzásellenes jogszabályokat illetően, ezzel megszűnt betartásának ellenőrzése.
Tájékoztatott arról is, hogy a dohányzás elleni jogszabályok megsértése esetén az éttermekre, a helyiségekben való dohányzásért 1000 és 10000 hrivnya közötti bírságot szabnak ki. 2023. július 11-től ennek összege 3000 hrivnya első szabálysértése esetén, és 15 000 hrivnya minden további jogsértés esetében.
A „Zsittya” civil szervezet ügyvezető igazgatója, Dmitro Kupyia megjegyezte, hogy a 2022. szeptember-decemberben végzett „Dohányzásmentes fiatalság” kampány önkéntesei megfigyelésének eredményei szerint a legtöbb létesítmény betartja a dohányzási tilalmat, ugyanakkor a létesítmények 20%-a megsérti a szabályt.
Megjegyezte: a törvény által tiltott helyen történő dohányzás miatti panasz elektronikus úton, illetve mobiltelefonon nyújtható be az Ukrajnai Népegészségügyi Központ szervizközpontján keresztül.
Egyben felhívta a vállalkozások (terjesztő és reklámozó) figyelmét a reklámra vonatkozó módosított jogszabályok előírásainak betartására, valamint a reklámhordozókon megjelenő reklámok tartalmának a jogszabályi előírásokhoz való igazítására.
2022-ben az éttermek, kávézók és bárok 80%-a megfelelt a dohányzást korlátozó törvény előírásainak, vagyis nem engedélyezték a cigarettázást és a vízipipát alkalmazását – áll a Dohányzástól mentes fiatalok szervezet önkéntesei által végzett felmérésben.
Az önkéntesek 320 intézményt ellenőriztek Ukrajna 5 városában, nevezetesen Kijevben, Dnyiproban, Lvivben, Odesszában és Ternopilben.
A szervezet képviselői az esti órákban látogatták meg a vendéglátóipari egységeket, figyelték a törvénysértés közvetett bizonyítékait, nevezetesen: hamutartók jelenlétét, dohányfüstöt, a dolgozók szóbeli engedélyét a dohányzásra a helyiségekben, valamint a dohányzás tilalmáról szóló tájékoztató táblák meglétét.
A leggyakrabb törvénysértés a vízipipa alkalmazása (88%), valamint elektromos cigaretta és hasonló eszközök használata (44%). A jogsértések 27%-a dohányzással, elektronikus cigarettával, 9%-a pedig klasszikus dohánytermékekkel kapcsolatos.
„A felmérés során feljegyzett jogsértések minden egyes esetére indítványt nyújtottunk be az Állami Fogyasztói Szolgálathoz. Proaktív reakcióban reménykedünk, amely megállítja a jogsértéseket, valamint az alkalmazottaknak és a látogatóknak okozott károkat” – mondta Oleh Szlaboszpickij, Dohányzástól mentes fiatalok országos kampány koordinátora.
Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
Elfogadta a törvényjavaslatot az új-zélandi országgyűlés, 2023-tól minden évben megemelik a dohányzás alsó korhatárát – írja a Guardian. A cél, hogy a most 14 éves és annál fiatalabb korosztály soha többé ne vásárolhasson legálisan cigarettát Új-Zélandon, és az ország 2025-re teljesen „füstmentes” legyen.
Ayesha Verrall egészségügyi miniszterhelyettes a törvény keddi elfogadásakor elmondta: „Emberek ezrei fognak hosszabb, egészségesebb életet élni, és az egészségügyi rendszer 5 milliárd dollárt spórol majd azon, hogy nem kell kezelni a dohányzás okozta betegségeket, például a rák számos típusát, a szívrohamot, a sztrókot és az amputációkat.”
Új-Zéland a világon elsőként vezetheti be az évente emelkedő dohányzási korhatárt, amely biztosítja, hogy 2009. január 1-jén vagy azt követően születettek számára nem lehet majd dohányárut eladni.
A törvényt egy sor más intézkedés fogja kísérni, amelyek célja, hogy a dohányzás kevésbé legyen megfizethető és hozzáférhető. Csökkentik például a dohánytermékekben lévő nikotin legális mennyiségét, a dohánytermékeket pedig ezentúl csak dohányszaküzletekben lehet majd árusítani. A cigarettát legálisan árusító üzletek számát a jelenlegi tizedére csökkentik – 6000-ről országszerte mindössze 600-ra.
Az ország emellett növelte az egészségügyi szolgáltatások és kampányok finanszírozását, és kifejezetten a māori és csendes-óceáni közösségek számára kialakított leszokást segítő szolgáltatásokat is.
Az új törvények azonban nem fogják korlátozni a vape-értékesítést. A novemberi adatok szerint a naponta dohányzók száma 8 százalékra csökkent a tavalyi 9,4 százalékról, a napi vape-használók számának növekedése azonban nagyobb volt, mint a naponta dohányzók számának csökkenése: a felnőttek 8,3 százaléka szív elektromos cigarettát naponta, szemben a tavalyi 6,2 százalékkal.
Thank you Kiingi Tuheitia Pootatau Te Wherowhero VII for your service. May you find peace & rest now as you join your ancestors. 😢 pic.twitter.com/y7RGEwn2oD
Július 11. óta Ukrajnában tilos a dohányzás nyilvános helyeken. 2021. december 16-án a Parlament megszavazta a „A dohány káros hatásaival szembeni közegészség védelemről” szóló törvény módosításait.
A törvény fő újítása, hogy a cigaretta és az elektronikus cigarettán kívül betiltották az elektronikus „dohányt melegítő eszközöket” is. Mostantól tehát tilos az e-cigaretta, az IQOS és a glo, vízipipa és hasonló eszközök használata nyilvános helyeken.
Emellett a törvény tiltja a gyümölcsízű és aromájú cigaretták árusítását. A jogalkotók azzal indokolják a tilalmat, hogy a gyümölcsök, bogyók vagy édességek aromái dohányzásra csábítják a gyerekeket, – számolt be a Liga.net.
Az elektromos cigaretta dobozán és a hozzávaló folyadékok csomagolásán orvosi figyelmeztetéseket vezetnek be a káros hatásukról, tilos lesz azok reklámozása és eladásának ösztönzése ugyanúgy, mint a dohánytermékeké.
Mennyit költenek cigarettára az ukránok?
Egy ukrán dohányos évente átlagosan 823 dollárt költ cigarettára, dobozonként átlagosan 2,26 dollárt. A cigarettára költött összeg a dohányos éves kiadásainak 15%-át teszi ki. Ezt bizonyítja a Picodi.com kutatása.
A cigaretta árát tekintve Ukrajna 104 ország közül a 19. helyen áll. A világ legdrágább cigarettái Ausztráliában több mint 25 dollárba kerülnek dobozonként, ezt követi Írország (16,49 dollár) és Anglia (15,66 dollár).
Ezen országok kormányai célzott politikát folytatnak a dohányosok számának csökkentésére. Azokban az országokban, ahol nincs ilyen cél, a cigaretta nagyon olcsó. Például Kazahsztánban 1,18 dollárba kerül a cigaretta, Nigériában pedig 0,97 dollár csomagonként.
Kinek tiltották be a dohányzást?
Az ukrán Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Központja elmondta, a dohányzás tilalmát nyilvános helyeken vezetik be a dohányzásmentes környezet védelme érdekében. Ezért közterületen tilos lesz a dohányzás, a gyógynövényből készült termékek, a dohánytermékek, a vízipipa, az elektronikus cigaretta, a használatukkal összefüggő tárgyak, a dohánytermék elégetése nélküli fogyasztására szolgáló eszközök dohányzása, fogyasztása, használata.
Mely helyeken tilos?
Tilos a dohányzás egészségügyi intézmények, munkásszállók, repülőterek, vasút- és autóbuszállomások, oktatási intézmények területén és helyiségeiben. Ugyancsak tilos a dohányzás az állami szervek és intézmények helyiségeiben, kulturális létesítményekben, éttermekben, bármilyen tulajdonformájú intézményben és szervezetben, szállodákban. Emellett tilos a dohányzás a játszótereken, a tömegközlekedési megállókban, a liftekben, a lakóépületek közös helyiségeiben, a földalatti átjárókban és a tömegközlekedésben, még a taxiban is.
A helyi önkormányzatok jogosultak olyan helyeket kijelölni, ahol tilos a dohányzás bármely időszakban. A szabályszegők pénzbírságot kapnak.
Milyen bírsággal jár a nyilvános helyeken való dohányzás?
A tiltott helyen való dohányzás 51-től 170 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal, ismételt szabálysértés esetén pedig 170–340 hrivnya pénzbírsággal sújtható.
A gazdálkodó szervezetek kötelesek tájékoztatni dolgozóikat az új szabályokról, valamint a dohányzás tilalmáról grafikus táblát és szöveget kihelyezni, minden hamutartót és konténert eltávolítani, a tilalomról tájékoztatni a látogatókat, szabálysértés esetén a rendőrséget hívni.
Ugyanakkor az intézményekre kiszabható bírság a hamutartók elhelyezéséért eléri az 1000 hrivnyát, ismételt jogsértés esetén pedig a tízszeresére nő. Az éttermek esetében az első szabálysértésért 3000 hrivnya, a második szabálysértésért pedig 15 000 hrivnya pénzbírságot állapítanak meg.
Emelkedtek a kiskorúaknak dohánytermékek vagy elektronikus cigaretták, folyadékok árusításáért kiszabott bírságok összege: 1020 hrivnya, ismételt szabálysértés esetén 10200 hrivnya.
A fogyasztói jogok védelme
Az állampolgároknak joguk van a tilalom ellenére dohányzó személy esetében az intézmény adminisztrációjához, vagy a rendőrséghez fordulni, illetve panasszal élni az Állami Termelési és Fogyasztói Szolgálatnál. A kérelemben meg kell adnia a gazdálkodó szervezet nevét, adószámát, valamint fényképes és videós bizonyítékot kell csatolnia a jogsértésről.
Holnaptól érvénybe lép a törvény, melynek értelmében tilos dohányozni Ukrajnában nyilvános helyeken. A törvény mind a közönséges cigarettára, mind pedig az IQOS, Glo és a vízipipára is vonatkozik.
Július 11-től a következő helyeken tilos rágyújtani:
éttermekegészségügyi intézmények
sportlétesítmények, üdülőhelyek
hotelek, kollégiumok
vállalatok, hivatalok, szervezetek helyiségei
irodai és állami épületekmegállók (busz, vonat, stb.)
játszóterek
közös udvarok, liftek, földalatti átjárók, stb.
A szabálysértőkre 51–170 hrivnyás pénzbírság vár, ismételt szabálysértés esetén pedig 170–340 hrivnyás.
