Ma este debütál a Ványa bácsi – Buborékkeringő című Csehov-színmű tévéfilmadaptációja. A történet valahol a rendszerváltás környékén játszódik egy szarvasmarhatelepen, ahol két férfi verseng egymással egy harmadik férfi feleségének szerelméért. A világirodalmi alapműnek számító darabból a Megafilm Service és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) koprodukciójában, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült tévéfilm, amely elsőként a Dunán látható országos tévépremierben 21 órától. A következő cikkben néhány kulisszatitkot olvashatnak a filmről.
1. Görög László és Czakó Julianna a való életben házaspár, de ez az első film, amelyben együtt szerepelnek. Érdekesség, hogy a filmben szerelmük csak egyoldalú.
2. Csarnóy Zsuzsanna – a színpadi előadással szemben – a filmben nem Ványa édesanyját, hanem a nővérét alakítja. Ez az új szerep lehetőséget adott a színésznő számára a karakter újraértelmezésére.
3. A film nyolc színésze már jól összecsiszolódott, hiszen 2023 márciusa óta együtt játsszák a Ványa bá című darabot a Thália Színházban. A közös színpadi munka alapozta meg azt az összhangot, amit majd a televízióban is viszontláthatnak.
4. A „Buborékkeringő” alcím Fazakas Péter rendező ötlete volt, és tökéletesen tükrözi a történet mélyebb rétegeit. A „buborék” egyszerre szimbolizálja az álmokat, vágyakat és a szépséget, ugyanakkor a bezártságot, a belső valóságot is. A Vojnár Major lakói mind a saját „buborékjukban” élnek – egymástól elszigetelve, a világ zajától távol, és sokszor még egymást sem értik meg igazán. A „keringő” pedig a romantika, a szépség és a tánc varázsát idézi, de ugyanúgy magában hordozza a céltalanságot és az örökös körforgást, amely Iván életét jellemzi. Ezek a motívumok nemcsak a történetben, hanem a film minden képkockáján visszaköszönnek.
5. Bár Csehov Ványa bácsi című művét világszerte színházak tűzik műsorra, a filmes feldolgozások száma meglepően alacsony: eddig mindössze három változat készült belőle. A „Buborékkeringő” modern adaptációként folytatja a sort, és egyedi látásmódjával új dimenziót ad a klasszikus történetnek.
6. A „Buborékkeringő” az első olyan adaptáció, amely nemcsak időben, hanem térben is újragondolta Csehov klasszikusát. A történet ezúttal a rendszerváltás utáni Magyarországon játszódik, a színházi hagyományos ábrázolásokkal szemben modern, mégis időtlen világba helyezve a karaktereket. Ez az első film, ami eltávolodott az orosz, csehovi világától, hogy a rendszerváltás utáni Magyarországon mesélje újra a történetet. Fazakas Péter fekete komédiája a forró nyár hangulatába ágyazva időtlen dilemmákat tár elénk: hogyan létezzünk egymás mellett, miközben mindannyian a saját kis „buborékjainkban” rekedünk?
7. Jakab dolgozószobájának különleges atmoszférája nem díszlet: a jeleneteket a Bodor Major tulajdonosának saját szobájában forgatták. A rendező, Fazakas Péter annyira beleszeretett a helyiségbe, hogy nem volt kérdés, ez lesz a film egyik fontos helyszíne.
8. Szabó Győző nemcsak kiváló színész, hanem egyedi megoldások mestere is. A forgatáson a saját lakóautóját használta, amit egy régi német mentőautóból alakítottak át. A „Charlie” névre keresztelt járgány másfél év alatt készült el, és épp olyan karakteres, mint gazdája.
A román külügyminisztérium hivatalosan is megerősítette az Orlovka–Iszakcsa ellenőrző pont megnyitását augusztus 10-én, jelentette be Jurij Dimcsohlo, az Odesszai Megyei Tanács elnökhelyettese.
Az Orlovka–Iszakcsa dunai átkelő kompot 2019 szeptemberében tesztelték. Egyelőre csak teherautók kelhetnek át rajta. A tervek szerint az Orlivka–Iszakcsa komp közvetlen kijáratot biztosít Odessza megye déli részéről az Európai Unióba. Ennek a projektnek köszönhetően az út 200 km-re csökken, az rakomány regisztrációjának ideje pedig 10-12 órával. Az átkelő-komp teljes megnyitása várhatóan a román vám- és határvédelmi szolgálatok teljes felszerelését követően várható. Feltételezések szerint, az átkelőn négy komp működik majd. Az átkelő a Duna legszűkebb pontján épült – a folyó szélessége itt nem haladja meg a 900 métert. A projekt költsége 12 millió euró és két magántársaság finanszírozza. A román hatóságok 2020-ra 8000 belépési engedélyt adtak ki az ukrán fuvarozók számára. Az infrastrukturális minisztérium szerint a dokumentumok a közeljövőben elérhetőek lesznek.
Három sorozattal is jelentkezik digitális platformjain a Duna Televízió. A közmédia főadója két új műsorát – Kedves történetek és Tehetségeink más stílusban – a Duna Facebook-oldalán indítja el, a tízéves születésnapját ünneplő Hogy volt?! pedig a Médiaklikken jelentkezik jubileumi részekkel.
A Duna Facebook-oldalán már nézhető a Kedves történeteink című új sorozat, melyben a csatorna műsorvezetői egy-egy személyes történettel kiegészítve mesélnek a legkedvesebb emlékükről, tárgyukról, gyűjteményükről, sportjukról. A hétfőtől szombatig naponta megjelenő kisfilmekben minden héten két műsorvezető osztja meg egy-egy kedves emlékét, imádott tárgyát, érdekes otthoni praktikáját vagy kivételes gyűjteményét. Az első héten Bősze Ádám és Rátonyi Kriszta legjeit és történeteit ismerhetik meg a nézők.
Szintén elérhető a Duna Facebook-oldalán a Tehetségeink más stílusban, melyben a Virtuózok és a Fölszállott a páva egykori versenyzői adnak elő egy-egy számukra kedves dalt, de olyan műfajt választanak, amire a korábbi szerepléseik alapján vélhetően nem számítanak a nézők. A sorozat hetente kétszer, kedden és pénteken jelentkezik új részekkel.
A közkedvelt Hogy volt?! legjobb adásainak ismétléseit a megszokott vasárnapi időpontban továbbra is láthatják a nézők a Dunán, de a tizedik születésnapját ünneplő műsor a Médiaklikken a jubileum alkalmából friss tartalommal is jelentkezik.
Radványi Dorottya felidézi a legemlékezetesebb pillanatokat, melyhez gyerekkori barátját, Sztankay Ádám újságírót hívja segítségül.
Az első részben természetesen a Kossuth- és kétszeres Jászai-díjas Sztankay Istváné a főszerep. Az adásból megtudhatjuk, hogy mi történt, amikor az idejét legszívesebben az otthonában töltő színészt családja egyszer megpróbálta elvinni egy római vakációra, de kiderül az is, hogy Sztankay Ádám kiválóan tudja édesapja hangját utánozni.
Az elmúlt két évszázad alatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza, s mindez az emberi beavatkozások miatt – állapították meg egy kedden közzétett tanulmányban kutatók.
A bajor tartományi hivatal által közzétett folyómeder-kutatás szerint a 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is.
A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.
A kutatás megállapította azt is, hogy az emberi beavatkozások következményeként a folyó hordaléka nem jut el a Duna-deltába, hanem lerakódik a mederben, ami tartósan megváltoztatja a víz minőségét.
A kutatást azért végezték, hogy megállapítsák, milyen kedvezőtlen következményekkel járt az emberi beavatkozás és intézkedéseket javasoljanak az orvoslásukra.
