A klímaváltozás négyszeresére növelheti a fegyveres konfliktusok valószínűségét az erőforrások szűkössége miatt, közölte Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímavédelmi biztosa a Financial Timesnak adott kommentárjában.
Elmondása szerint, az elmúlt évben magas rangú tisztviselők keresték meg azzal a céllal, hogy összehasonlítsa az adatokat arról, hogy a tengerszint emelkedése, az aszály, az árvizek és a bozóttüzek hogyan befolyásolják a katonai tevékenységet, valamint arról, hogy a migráció és az erőforrások hiánya hogyan válthat ki konfliktusokat.
„A klímaváltozás és annak következményei kristálytiszta közvetlen és közvetett hatással vannak a geopolitikára, a biztonságra és a védelemre” – mondta Hoekstra.
„Az erőforrásokhoz való hozzáférés mindig is része volt a konfliktusoknak és háborúknak. De a klímaváltozás drámai hatásai miatt ez a hatás négyszeresére fog nőni”, jelentette ki.
Az utóbbi időben a gazdasági és katonai prioritások kiszorították az éghajlatot az Európai Unió fő témái közül. Hoekstra azonban megjegyezte, hogy ezeket a területeket kéz a kézben kell kezelni tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos konfliktusok kockázatára és a globális felmelegedés katonai tevékenységekre gyakorolt hatására.
A nyár átlagosan 36 nappal hosszabbodott meg Spanyolországban az elmúlt 50 évben. Egy globális felmelegedés és az aszály közötti összefüggéseket vizsgáló új tanulmány szerint az országban egyre inkább a sivatagi éghajlat lesz jellemző.
A mediterrán ország egyértelműen az éghajlatváltozás frontvonalában van Európában. Most a barcelonai Universitat Politècnica de Catalunya (UPC) kutatói mélyebben is elmerültek az ország éghajlati viszonyaiban – írja a Euronews.
Előrejelzések szerint 2050-re a csapadékmennyiség a jelenlegi szinthez képest akár 20 százalékkal is csökkenhet. Ez Spanyolországot a mérsékelt mediterrán éghajlatból sztyeppés, sőt sivatagos éghajlatúvá változtatná, a Köppen-rendszer szerint, amely a világot a növények növekedése alapján öt különböző éghajlati övezetre osztja.
Az éghajlatváltozásból eredő felmelegedési folyamat a spanyol szárazföldön és a Baleár-szigeteken erőteljes, igazi forró pontot jelent – írják a kutatók, akiknek a hónap elején Barcelonában, az Európai Meteorológiai Társaság (EMS) nemzetközi meteorológiai kongresszusán bemutatott eredményei egy komoly változásban lévő éghajlatról árulkodnak.
1971 és 2022 között a spanyol szárazföldön és a Baleár-szigeteken (köztük a népszerű üdülőhelyen, Mallorcán) 3,27 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet.
Ez már jóval meghaladja az 1,19 Celsius-fokos világátlagot és az 1,58 Celsius-fokos mediterrán átlagot – állítják a UPC Talajpolitikai és Talajértékelési Központ (CPSV) szakértői.
A nyári napok – amikor a napi maximális hőmérséklet 25 Celsius-fok vagy annál magasabb – az 1971-es 82,4 napról 2022-re 117,9 napra emelkedtek (47 százalékos növekedés). Fél évszázad alatt a nyár átlagosan 36 nappal nyúlt el Spanyolországban.
Hőhullámok tekintetében, a kánikulai időszakok gyakorisága az 1971–1980 közötti évi átlagosan kevesebb mint egyről majdnem kettőre nőttek a 2013–2022 közötti évtizedben. Maguk a hőhullámok hossza is elnyúlt, átlagosan háromról kilenc napra.
A tanulmány „szoros kapcsolatot” mutat az elmúlt 50 év hőmérséklet emelkedés és a csapadékmennyiség csökkenés között Spanyolországban.
1971 és 2022 között a csapadék mennyisége évente 0,93 mm-rel csökkent, ami az országot aszályos időszakok felé vitte. Ez már hatással volt a lakosságra és a munkavállalókra is.
Ezzel egyidejűleg a szélsőséges csapadékmennyiség Spanyolország nagy részén megnőtt. Az özönvízszerű esőzések (több mint 60 mm/nap) Andalúziában, Castilla La Mancha, Murcia, Valencia, Katalónia déli része, a Baleár-szigetek, Aragónia, Navarra, Baszkföld és Asztúria területén súlyosbodtak.
