„A konfliktusokat a mai világban könnyebben táplálják, mint ahogyan az emberek élelemhez jutnak” – értékelte a világ helyzetét XIV. Leó pápa a Világélelmezési Program (WFP) római székházában mondott beszédében hétfőn.
A pápa rámutatott, hogy miközben a globális termelés precedens nélkülinek számít, folyamatosan bővül a kiszolgáltatott térségek aránya. „A fegyveres konfliktusokat könnyebben táplálják, mint ahogyan az emberek élelemhez jutnak” – jelentette ki XIV. Leó, aki úgy vélte, hogy nem egyszerűen cselekvési hiányosságról van szó, hanem a politikai és erkölcsi prioritások felborulásáról.
Az éhezés nem kizárólag humanitárius aggodalmat képez, az éhezés „felbontja a társadalmi összetartást, növeli a konfliktusok veszélyét, és táplálja a kényszerített migrációt” – jelentette ki. Hozzátette, hogy az éhezés aláaknázza az államok képességét a fenntartható gazdasági növekedés vagy a hatékony oktatás biztosításában. Az éhezés válságciklusokhoz vezet, ami az egész nemzetközi közösség életét sújtja – összegezte a pápa.
Hangoztatta, hogy az élelemhez, vízhez, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést nem lehet piaci megfontolásnak vagy geopolitikai érdekeknek alávetni. A táplálkozáshoz való hozzáférés alapvető jognak számít, és annak biztosítása „nemcsak csökkenti a szenvedést, hanem a geopolitikai instabilitás mély okait is segít felszámolni” – mondta XIV. Leó.
Az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó ügynökségének plenáris ülésén, angolul elhangzott rögtönzött beszédében a pápa kijelentette, hogy a gazdasági növekedést szolgáló erők gyakran ugyanazok, amelyek a kirekesztést, mások peremre szorítását előidézik.
A pápa szerint a nemzetközi intézmények feladata, hogy a humanitárius válsághelyzetek ne változzanak visszafordíthatatlan összeomlássá.
XIV. Leó megismételte többször hangoztatott nézetét, miszerint a korábbi multilaterális nemzetközi rendszer multipolárissá vált, ami bizalmatlansághoz és egyre inkább fragmentált nemzetközi rendhez vezet.
Egy állam sem képes szembeszállni a globális kihívásokkal, a tartós béke és az integrált, fenntartható emberi fejlődés csakis „mindenki részvételével lehetséges, amelyet az őszinte nemzetközi párbeszéd és a közös jó felé irányított együttműködés segít” – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy a mai válságokat az elhúzódó konfliktusok, a krónikus élelmiszerbizonytalanság, a gazdasági volatilitás és a klímaváltozás erősödő hatásai okozzák. A pápa szerint alapvető kérdésnek számít, hogy melyik globális rend képes mindezt normalizálni és „a rendszer miért termeli ki magából mindig ugyanazokat a problémákat, amelyeket utána javítania kell”. A pápa szavai szerint a szolidaritás bürokratikus eljárássá változott, az emberi élet pedig csendesen termékké alakult át.
Miközben az emberek szenvedése széles körben elismert, „egyre inkább fennáll a veszély, hogy humanitárius kérdések másodlagos szerepet kapnak a nemzetközi célkitűzések sorában”. Bírálta, hogy az alapvető javakhoz, köztük az élelemhez való hozzáférést túl gyakran gazdasági vagy stratégiai megfontolások befolyásolják, érthetetlen politikai döntések, vagy torzult ideológiai nézetek és áttörhetetlen vámsorompók akadályozzák.
XIV. Leó pápa a világ kormányaihoz és népeihez fordulva az éhezés elleni küzdelemre fordított források növelését sürgette.
„A világnak ma éhezés nélkül kellene élnie. A forrásoknak meg kellene lenniük, az élelmiszertermelési képességek adottak, mégis a források gyakran háborúkra, konfliktusokra és más, mondhatjuk, kevésbé fontos kérdésekre vannak elköltve. Ebből következik, hogy az éhezés a világ egyes részein növekszik” – mondta XIV. Leó.
A Világélelmezési Program 1963-ban nyitotta meg központját Rómában. Utoljára Ferenc pápa kereste fel a WFP-székházat 2016-ban. A L’Avvenire, az olasz katolikus püspöki kar napilapja rámutatott, hogy a szervezet a világ több mint százhúsz országában tevékeny. Az idei évre kitűzött célok szerint 110 millió emberhez juttatnak el élelmiszert.
Az elefántok a kormány szerint túlszaporodtak, ezért több a konfliktus az ember és a vadon élő állatok között. Az elefántok élelmezési célú levágása tehát kettős célt szolgál – állítják.
Zimbabwe engedélyezte az elefántok tömeges lemészárlását, hogy az évtizedek óta legsúlyosabb aszály miatt éhező embereket táplálhassák.
Mivel az ország lakosságának közel felét akut éhínség fenyegeti, „célunk 200 elefánt levágása” – mondta Tinashe Farawo, a Zimbabwei Parkok és Vadvilág Hatóság szóvivője a CNN-nek.
Namíbiában korábban hasonló döntést hoztak az elefántok és más vadállatok levágásáról, hogy enyhítsék az elhúzódó aszály okozta élelmiszerhiányt. Az állatvédők és a természetvédők erős kritikával illették a döntést.
Zimbabwe több mint 84 ezer elefántnak ad otthont, ami körülbelül kétszerese a 45 ezres „befogadóképességének”.
A zimbabwei elefántpopuláció a második legnagyobb a világon, csak Botswanáé haladja meg azt.
Sithembiso Nyoni környezetvédelmi miniszter a múlt héten azt mondta a parlamenti képviselőknek, hogy „Zimbabwében több elefánt van, mint amennyire szükségünk van, és több elefánt, mint amennyit az erdőink el tudnak látni”.
Hozzátette, hogy az elefántok túlszaporodása azt eredményezi, hogy nem nincs elegendő élelem a táplálkozásukhoz, ez vezet az ember és a vadon élő állatok közötti egyre gyakoribb konfliktusokhoz.
Namíbiában a múlt hónapban 700 vadon élő állat, köztük elefántok levágását engedélyezték, és azt, hogy húsukat szétosszák az élelmiszerhiánnyal küzdő emberek között.
Namíbia Környezetvédelmi, Erdészeti és Idegenforgalmi Minisztériuma szerint már több mint 150 állatot öltek le, és több mint 57 ezer kiló húst osztottak szét.
Zimbabwe és Namíbia csak két ország a számos dél-afrikai ország közül, amelyek az El Niño okozta súlyos szárazságtól szenvednek – ez a természetes éghajlati minta az év eleje óta nagyon kevés csapadékot eredményezett a régióban, amit jelentősen súlyosbított az éghajlatváltozás.
Keith Lindsay természetvédelmi biológus és természeti erőforrásokkal foglalkozó tanácsadó nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vadon élő állatokat az élelmezési bizonytalanság enyhítésére használják, és a CNN-nek azt mondta, hogy „nagyon valószínű, hogy ez a vadon élő állatok húsa iránti rendszeres és folyamatos kereslet növekedéséhez vezet, ami fenntarthatatlan lenne”.
Farawo szerint azonban Zimbabwe döntése az elefántok levágásáról – amely 1988 óta az első vágás – része az elefántok és az emberek közötti konfliktusok csökkentését célzó szélesebb körű intézkedéseknek, miután az elefántok sorozatosan megtámadták az embereket.
„Az állatok nagy pusztítást okoznak a közösségekben, embereket ölnek. Múlt héten elvesztettünk egy nőt az ország északi részén, akit egy elefánt ölt meg. Az előző héten ugyanez történt. Tehát ez a vágás a szabályozás egyik módja is” – mondta.
Idén legalább 31 ember halt meg Zimbabwében az emberek és a vadon élő állatok közötti konfliktus következtében.
[type] => post
[excerpt] => Az elefántok a kormány szerint túlszaporodtak, ezért több a konfliktus az ember és a vadon élő állatok között. Az elefántok élelmezési célú levágása tehát kettős célt szolgál – állítják.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726572780
[modified] => 1726556201
)
[title] => Zimbabwében kétszáz elefántot ölnek le, hogy élelmezni tudják az aszály miatt éhező embereket
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=214813&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 214813
[uk] => 214825
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 214814
[image] => Array
(
[id] => 214814
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/elefantok.jpg
[original_lng] => 68640
[original_w] => 560
[original_h] => 308
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/elefantok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/elefantok-300x165.jpg
[width] => 300
[height] => 165
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/elefantok.jpg
[width] => 560
[height] => 308
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/elefantok.jpg
[width] => 560
[height] => 308
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/elefantok.jpg
[width] => 560
[height] => 308
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/elefantok.jpg
[width] => 560
[height] => 308
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/elefantok.jpg
[width] => 560
[height] => 308
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1726566695:8
[_thumbnail_id] => 214814
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2535
[_oembed_79e379e76121717039b7713485d454b3] =>
CHAN 2021 opener in Yaoundé overshadowed by pre-match accusations of witchcraft from the hosts by Zimbabwe coach Logarusic after a bat carcass is found on the pitch
