1. Gyermekkor. Soha nem járt iskolába. Mint a királyi család sok tagja korábban, Erzsébet soha nem járt állami iskolába, és soha nem érintkezett diákokkal. Ehelyett otthon tanult. Együtt tanult Margittal, a húgával. A tanítói között volt apja, VI. György király és S.G. Merten, az Eton College tanára. Számos francia és belga nevelőnő tanította franciául, Canterbury érseke pedig a hittant tanította. Erzsébet hercegnő lovaglást, úszást, táncot, képzőművészetet és zenét is tanult.
2. A második világháború és Erzsébet hercegnő. Erzsébet második főhadnagyi rangot kapott. A második világháború idején a fiatal Erzsébet hercegnőt rövid ideig 230873-as néven ismerték, az 1-es számú segédközlekedési szolgálat Elizabeth Alexandra Mary Windsor főhadnagyaként. Több hónapig kérte szülei engedélyét, hogy tehessen valamit a katonai műveletek érdekében. Ennek eredményeként a trónörökös megtanult mentő- és teherautókat vezetni és karbantartani. Néhány hónap múlva tiszteletbeli ifjabb parancsnoki rangot kapott.
3. Hogyan élt a palota zárt ajtaja mögött? A leendő királynő gyakran komoly ember benyomását keltette. Sokan felfigyeltek szenvtelen arcára. De azok, akik ismerték, huncut humorérzékkel és paródiás tehetséggel jellemezték. Például Rowan Williams, Canterbury egykori érseke egyszer azt mondta, hogy a királynő rendkívül vicces tud lenni. És Michael Mann püspök, házi lelkésze is megjegyezte színészi tehetségét. Legutóbb a platina jubileumi ünnepségen mutatta meg huncut oldalát. Egy komikus videóban is szerepelt az animációs Paddington medvével, és arról mesélt, hogyan rejtett el lekváros szendvicseket a táskájába.
4. II. Erzsébet fizetett adót (legalábbis az elmúlt 30 évben). Annak ellenére, hogy királynő volt, ő is fizetett adót – legalábbis 1992 óta. Mint ismeretes, 1992-ben tűzvész pusztította el a windsori kastélyt, a királynő „hétvégi” rezidenciáját. A lakosság pedig fellázadt az ellen, hogy több millió fontot fizessen a felújításért. Akkor a királynő önként vállalta, hogy adót fizet jövedelme után. Ugyanakkor kijelentette, hogy a helyreállítási munkálatok költségeinek 70%-át ő maga fogja fizeti. II. Erzsébet úgy döntött, hogy elsőként megnyitja otthonát a nagyközönség előtt a Buckingham-palotában, hogy a belépődíjból további forrásokat szerezzen.
5. Milyen volt II. Erzsébet királynő házassága? II. Erzsébet és férje, Fülöp herceg több mint 70 évig élt stabil kapcsolatban. Ez a frigy messze túlélte négy gyermeke közül három: Charles, Anna és Andrew házasságát. „Fülöp herceg volt az ereje és a támasza ezekben az években” – mondta a királynő férjéről a 50. házassági évfordulójuk alkalmából. Történetük 1939-ben kezdődött. Fülöp herceg, a jóképű 18 éves tengerészkadét azt a feladatot kapta, hogy egy napig szórakoztassa a 13 éves Erzsébetet. Néhány évvel később a királyi család meghívta Fülöpöt karácsonyra a windsori kastélyban. Később óvatosan affelől érdeklődött, vajon megfelelő vőlegénynek tartják-e.
A pár a Westminster apátságban házasodott össze 1947-ben. Fülöp 99 évesen 2021-ben halt meg. Erzsébet férje halálát, mint „egy hatalmas űrt az életében jellemezte”.
6. A királynő születésnapját évente többször is megünnepelték. II. Erzsébet 1926. április 21-én született, de a közvélemény néha nem tudta, mikor ünnepelje uralkodója születésnapját, mert nem volt általánosan elfogadott nap a hivatalos születésnapjára. A kormány döntése értelmében június első, második vagy harmadik szombatja volt. Igazi születésnapját a királynő és legközelebbi hozzátartozói körében ünnepelte.
7. Hány corgi kutyája volt valójában? Köztudott, hogy II. Erzsébet ezt a kutyafajtát szerette. Diana hercegnő a kutyákat a királynő „mozgó szőnyegének” is nevezte, mert mindenhová elkísérték. Több mint 30 corgija volt! És volt még két dorgiája is – egy tacskó és egy corgi „keveréke”, akiknek beceneve Candy és Vulcan. Érdekesség, hogy Erzsébetet egy kutyával fényképezték le még 1936-ban, 10 évesen. A 18. születésnapjára pedig egy Susan nevű corgit kapott. Ezt a fajtát apja, VI. György király ismertette meg a királyi családdal 1933-ban, amikor egy Dookie nevű hím corgit vásárolt egy helyi kennelből.
Érdekes tény, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország királynőjeként gyakorlatilag több ezer hattyú tulajdonosa volt a nyílt brit vizeken. II.Erzsébetnek joga volt az összes tonhalra, delfinre, bálnára és delfinre a királyságban egy 1324-ből származó különleges oklevél értelmében.
1933. május 12-én hunyt el Budapesten Krúdy Gyula, a magyar irodalom egyik legtermékenyebb alkotója, Szindbád, Rezeda Kázmér, Alvinczi Eduárd alakjának megteremtője.
„Hírlapírónak szöktem el a szülői háztól, vidéki színésznőbe bolondultam, boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem, nem is tudom, hogy mi történt velem…” – vallott egyik írásában életéről, amely olyan volt, mintha egy ihletett órán ő maga teremtette volna.
Nyíregyházán született 1878. október 21-én. Apja jómódú ügyvéd, anyja cselédlány volt, kapcsolatukból számos szerelemgyerek született, és csak a tizedik után házasodtak össze. Gyula, az elsőszülött fiú kora gyermekéveitől fogva csak író akart lenni.
Iskoláit szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte. 15 évesen megjelent első novellája, diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát, hogy hírekkel lássa el a fővárosi lapokat.
Az érettségi előtt Debrecenbe szökött hírlapírónak, de egy tanára hazavitte. Az érettségi vizsga után egy ideig a nagyváradi Szabadság munkatársa volt, 1896-ban a millenniumi ünnepségekre Pestre utazott, s végleg a fővárosban maradt.
Budapesten alakította ki sajátos életformáját, a bohémvilág kedvenc találkozó- és mulatóhelyei voltak fő „támaszpontjai”, itt teremtődött meg írásainak sajátos légköre és itt talált rá különc figuráira is.
1897-ben jelent meg első novelláskötete, az Üres a fészek, s ettől kezdve évente jelentkezett 2-3 kötettel és naponta jelentek meg írásai különböző lapokban. Fáradhatatlanul dolgozott, írás közben csak rövid cigarettaszüneteket tartott.
Bár népszerű író lett, az igazi ismertséget egy párbaj hozta meg számára – ennek oka az volt, hogy 1911-ben egy borozóban vagdalkozó huszártiszttől könnyedén elvette a kardját, s lovagias gesztussal átadta egy hölgynek.
Ettől kezdve testi erejéről, soha nem nyugvó szerelmi étvágyáról, a szakácsművészet, a finom italok iránt érzett vonzalmáról, féktelen mulatozásairól legendák keringtek a városban. Kétszer nősült, négy gyermeke született, anyagi helyzete ritkán volt stabilnak mondható, többször fenyegette a kilakoltatás réme.
Írói pályájának első szakaszára a romantika, Jókai, Mikszáth és Reviczky Gyula, a külföldi írók közül Turgenyev hatása nyomta rá bélyegét. A századfordulóig majdnem félezer elbeszélést írt, a lapokban hét kisregénye jelent meg és novelláskötetet is kiadott. Idővel a történelmi témák felé fordult.
1911-ben a Szindbád ifjúsága és utazásai című kötetben teremtette meg Szindbád alakját, s egyben saját költői alteregóját is. A Szindbád-történetek középpontjában az utazás, az eltűnt idő utáni vágyakozás, a jelen sivársága elől való menekülés áll.
A mitikus hajós alakja tűnik fel a Francia kastély, a Szindbád: A feltámadás, a Szindbád megtérése és a Purgatórium lapjain is. A Szindbádból a színészkirály, Latinovits Zoltán főszereplésével Huszárik Zoltán készített felejthetetlen filmet 1971-ben.
Első igazi közönségsikerét A vörös postakocsi című regényének köszönhette, amelyben a századforduló Pestjének világát idézte fel. Az I. világháború idején született művei (Palotai álmok, Aranykéz utcai szép napok) a bohémvilág krónikái. Műveiben csodás illatok, ízek, finoman derengő női testek idéződnek fel, finom pasztellszínekkel festi meg varázsos világát.
Krúdy az 1918–19-es forradalmak idején szerkesztette a Néplapot, tudósított a kápolnai földosztásról. A húszas évek elejétől népszerűsége csökkent, anyagi és publikációs gondokkal küzdött, egészsége is megrendült.
E korszakának csúcsa a Rezeda Kázmér szép élete, amely csak halála után jelent meg. 1930-ban megkapta a Baumgarten-díjat, de a jelentős pénzösszeggel járó elismerés alig enyhített anyagi gondjain.
El kellett költöznie a Margitszigetről, ahol 1918 óta lakott, utolsó éveit szegénységben, nehéz anyagi körülmények között élte. 1933 tavaszán állapota rosszabbodott, anyagilag is mélypontra került, az író május 12-én, hajnalban hunyt el. Krúdy több mint 60 regényt, 3000 elbeszélést, ezernél több cikket hagyott maga után, nevét számos utca, közintézmény, étterem őrzi Magyarországon.
