Az eddigieknél is magasabb nyomást helyezhetnek Moszkvára, melynek célja, hogy annyira megnövekedjenek a háborús költségnek, hogy a Kremlnek drasztikusan kelljen változtatnia a tervein – írja a CNN.
A lap szerint a szankciók ellenére az orosz gazdaság nincs mélyrepülésben, de vannak erre utaló jelek. Egy elemző szerint a katonai kiadások emelése arra utal, hogy Vlagyimir Putyin elhúzódó konfliktusra készül.
A portál által megkérdezett szakértők szerint szigorúbb, de ésszerűbb intézkedéseket kellene bevezetni Moszkva ellen, többek között 20-30 százalékos másodlagos vám az orosz exportra. Jó iránynak nevezték, hogy az Európai Unió befagyasztott orosz vagyonból biztosítana hitelcsomagot Kijevnek. Emellett az is megfelelő lépés lehet, hogyha megpróbálják külföldre csábítani a képzett orosz munkaerőt.
Az elemzés szerint az ukrán drónok jelentik a legnagyobb csapást az orosz gazdaságra, mivel üzemanyaghiányt okoztak. Megemlítik azt is, hogy a Tomahawk rakéták Kijevnek történő átadása jelenthet nehézséget a Kremlnek.
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
Az ukránok 54%-a a 2,5 évnyi teljes körű orosz agresszió után úgy gondolja, hogy Ukrajna egy még hosszabb háborút is képes lesz túlélni– derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezett ukránok 28%-a nem ért egyet azzal, hogy Ukrajna képes lesz kibírni egy hosszabb távú háborút, további 18%-uk pedig nem tudott egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatások időtartamát illetően az ukrán társadalomban a vélemények egyértelműen megoszlottak. A válaszadók 40%-a gondolja úgy, hogy a Nyugat nem fogja sokáig támogatni Ukrajnát, míg 39,5% nem ért egyet ezzel.
A társadalomnak nincs világos elképzelése arról, hogy Ukrajna politikai és katonai vezetése hogyan járjon el abban az esetben, ha a nyugati országok katonai segélyei csökkennek vagy leállnak. Tehát valamivel több mint egyharmad (35%) úgy gondolja, hogy akkor az ukrán hatóságoknak tárgyalásokat kell kezdeniük Oroszországgal a háború befejezéséről, 23,5% befagyasztaná a konfliktust, de nem tenne engedményeket Oroszországnak, míg 21% hajlik arra a véleményre, hogy az ukrán vezetésnek folytatnia kell a háborút mindentől függetlenül, még akkor is, ha a nyugati segélyeket csökkentik vagy leállítják.
A nagy veszteségeket, amelyeket Ukrajna már elszenvedett ebben a háborúban, a relatív többség (45%) inkább okként tekinti arra, hogy ne egyezzen bele egy olyan békébe, amely nem felel meg Ukrajna szükségleteinek és követelményeinek. A megkérdezettek 32%-a számára ezek a veszteségek és a még több ember elvesztésének esélye a tárgyalások megkezdése és a háború befejezése mellett szól.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ felmérését 2024. augusztus 8. és 15. között végezték 2017 válaszadó bevonásával, csak azokon a területeken, amelyeket az ukrán kormány ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok 54%-a a 2,5 évnyi teljes körű orosz agresszió után úgy gondolja, hogy Ukrajna egy még hosszabb háborút is képes lesz túlélni.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724968140
[modified] => 1724948339
)
[title] => Az ukránok többsége kész elviselni egy még hosszabb háborút is Oroszország ellen – közvélemény-kutatás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=212837&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 212837
[uk] => 212863
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 212843
[image] => Array
(
[id] => 212843
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[original_lng] => 41739
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1724942409:2
[_thumbnail_id] => 212843
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3337
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1203085688001
[_oembed_81c1510eb6dc7da0798dc61e9c3fb8ec] =>
[_oembed_time_81c1510eb6dc7da0798dc61e9c3fb8ec] => 1749408846
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
Egy elhúzódó háború esetén 2025 nyarán Oroszország dilemma elé néz: vagy „megállítja az egészet”, vagy újabb nagyszabású mozgósítást kell hirdetnie – jelentette ki szerdán Kirilo Budanov vezérőrnagy, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője, számolt be az rbc.ua hírportál a Forbes magazinra hivatkozva.
A jelentés szerint Budanov elmondta, hogy az oroszországi mozgósítással nem minden olyan egyszerű – az emberi erőforrásokkal kapcsolatos problémák körülbelül három hónapja kezdődtek, bár ezt a pillanatot nem mindenki ismeri. „Most Oroszország védelmi minisztériuma próbálja korrigálni a helyzetet (mozgósítással – a szerk.). Az ellenség tudja, hogy ha az elhúzódó háború folytatódik, akkor legkésőbb 2025 nyarán Oroszország dilemmával szembesül: vagy megállítja az egészet, vagy meghirdet egy ismételt nagyszabású mozgósítást, mert az orosz vezetés szerint a nagyszabású mozgósítás komolyan alááshatja a politikai helyzetet.
A tábornok emlékeztetett arra, hogy korábban nem volt probléma a mozgósítással Oroszországban – a teljes körű háború kezdetén az ellenség részleges mozgósítást hirdetett. „Továbbá nagy összegeket kezdtek felajánlani az embereknek. De így sem sikerült eleget mozgósítaniuk. Régiótól függően az összegek már elérték a 2 millió orosz rubelt. Ez óriási pénz Oroszországban” – állapította meg. Úgy vélte, hogy az önkéntesek áramlása katasztrofálisan csökken. „És az elmúlt hónapokban az orosz hadsereg először szembesült létszámhiánnyal. Oroszországnak van mozgósítási terve, és eszerint közel 10%-os hiányt rögzítették” – mondta el Kirilo Budanov.
A brit katonai hírszerzés jelentése szerint Oroszország bővíti katonai struktúráit a háború elhúzódása miatt.
A minisztérium állítása szerint Oroszország egy új alakulatot, a 18. Összevont Fegyveres Hadsereget hozza létre, válaszul a „háborús realitásokra”.
Mint írják, a hadseregben számos, jelenleg Herszonban állomásozó egysége egyesül, és valószínűleg főként mozgósított személyzetből fog állni, és a dél-ukrajnai védelmi műveletekre fog összpontosítani.
A védelmi minisztérium értesülései szerint Oroszország célja valószínűleg az, hogy felszabadítsa a tapasztaltabb egységeket a kulcsfontosságú területeken való harcra. Reális a lehetősége annak, hogy ez vezetett a légi erők közelmúltbeli átcsoportosításához Herszonból az erősen vitatott Orihiv szektorba – közölte a Sky News.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
Ukrajnának új, teljes értékű tartalékra lesz szüksége a háborúban, mivel továbbra is folytatódnak a harcok, az emberek pedig folyamatosan esnek el, vagy sérülnek meg – idézte az Unian ukrán hírügynökség Miroszlav Haj, az Ukrán Fegyveres Erők tisztjének szavait.
A tiszt szerint Ukrajnának kisebbek a mozgósításai forrásai, emellett sok embert vesztett a hadsereg belső és külső okok miatt. Mindemellett hozzátette, hogy Oroszország jelentős mozgósítási forrásokkal rendelkezik.
