Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka utasította a hadseregcsoport- és hadtestparancsnokokat, hogy május 20-ig ellenőrizzék a katonai állomány logisztikai ellátottságának szervezését – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint az első védelmi vonalban lévő harcosok logisztikai ellátottságának ellenőrzéséről van szó. „Szirszkij azt is elrendelte, hogy tegyenek meg minden intézkedést a szállítás, az evakuálás, a földi robotkomplexumok és egyéb felszerelések biztosítására” – tette hozzá a vezérkar.
A napokban botrány robbant ki a médiában a 14. gépesített lövészdandár katonáinak ellátásával kapcsolatban, akik Kupjanszk térségében teljesítenek harci feladatokat. Kiderült, hogy a katonák hetek óta élelem és víz nélkül voltak harci feladatok végrehajtása közben. A helyzet odáig fajult, hogy esővizet kellett inniuk és 10, 14, sőt 17 napig is várniuk kellett az élelemre.
Lesoványodott és rendkívül kimerült férfiak fotói jelentek meg az interneten, akik 80-90 kilogrammot nyomva mentek a frontra, majd körülbelül 50 kilogrammra fogytak.
Április 12-én, az ortodox húsvét idején a Nemzeti Rendőrség szelektív, felületes ellenőrzéseket végezhet a lehetséges provokációk megelőzése érdekében – közölte az Ukrinformnak az Ukrán Nemzeti Rendőrség szóvivője.
„A Nemzeti Rendőrség, mint minden évben, a húsvéti ünnepek alatt fokozott készültséggel dolgozik. Legfontosabb feladatunk a közrend és a polgárok biztonságának biztosítása a tömegesen látogatott helyeken, elsősorban a templomok közelében, az utcákon és az autóutakon. A rendőri egységek a lehető legközelebb vannak a szertartások helyszíneihez” – mondta a szóvivő.
Felhívta továbbá a figyelmet, hogy szükség esetén a rendőrség megelőző intézkedéseket hajthat végre, például szelektív felületes ellenőrzéseket, „csak a provokációk elkerülése és az emberek biztonságának garantálása érdekében”.
A szóvivő hangsúlyozta: az ünnepek ellenére a háborús állapot miatti veszély továbbra is fennáll. Felkérte a polgárokat, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadó jelzéseit, tartsák be az előírt korlátozásokat, és segítsék a rendőrséget a feladataik ellátásában.
A cseh kormánykoalíció szigorítani tervezi az Ukrajna és Csehország közötti autóbusz-közlekedés feltételeit. Tomio Okamura, a cseh képviselőház elnökének elmondása szerint fennáll a gyanú, hogy egyes fuvarozók a személyszállítás leple alatt fegyvereket juttatnak be Ukrajnából Csehországba – számolt be róla Magyar Nemzet.
A lap kiemeli, Okamura úgy fogalmazott, hogy a hatályos szabályok szerint az utasokról listát kell vezetni, ugyanakkor a tapasztalatok szerint több fuvarozó még adót sem fizet. Állítása szerint körülbelül kétmillió ember utazik rendszeresen Csehország és Ukrajna között. A képviselőház elnöke szerint nem mindig egyértelmű, hogy kik érkeznek Csehország területére.
Hozzátette: a rendőrség egy munkacsoport felállításával vizsgálná az ügyet, melyet azonban a rendőrség szóvivője, Ondrej Moravcík a CTK hírügynökség kérdésére cáfolt. Közlése szerint a rendőrség figyelemmel kíséri a felmerült biztonsági kérdéseket, az információkat folyamatosan értékelik és megosztják az illetékes partnerekkel, de külön munkacsoport létrehozásáról nincs tudomása.
A fuvarozói szövetség szerint, ha a fuvarozók érvényes engedéllyel működnek, a járatoknak közzétett menetrendjük van és az utasok jogai biztosítottak, akkor nincs kifogás a működésük ellen. A szervezet hangsúlyozta, hogy a tisztességes üzleti működést támogatja.
2026 februárjában több mint 398 ezer ideiglenes védelemmel rendelkező ukrán állampolgárt tartottak nyilván az országban. A cseh belügyminisztérium adatai szerint – mint azt írta a Magyar Nemzet – havonta még mindig mintegy hatezer ember érkezik Ukrajnából.
Okamura szerint sok fuvarozó nem rendelkezik engedéllyel rendszeres személyszállításra, és ezt úgy kerülik meg, hogy úgynevezett „túrákat” szerveznek Ukrajnából.
A koalíciós tanács ülésén jelen voltak a belügyminisztérium képviselői, valamint Ivan Bednárik közlekedési miniszter is. A politikus közölte: a külföldiek csehországi tartózkodási feltételeinek szigorítása összhangban áll a kormány programnyilatkozatával.
A tervek szerint módosítanák a külföldiek tartózkodási engedélyéről szóló törvényt is. Okamura szerint a javaslatot májusban terjeszthetik a koalíciós tanács elé, majd ezt követően a kormány tárgyalhat róla.
Emellett az új polgári törvénykönyv keretében előkészítik a Csehországban élő külföldiek – köztük az Európai Unióból érkezők – kötelező regisztrációjának digitalizálását is.
Február 26-án megerősített ellenőrzési rend lépett életbe a Kárpátalja területére vezető belépési pontokon. A „blokposztokon” a hatóságok fokozott jelenléttel vizsgálják az érkező járműveket és személyeket, különös figyelmet fordítva a fő közlekedési útvonalakra és a hegyi átkelőkre.
Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják a hadköteles korú férfiak katonai nyilvántartási dokumentumait. Szemtanúk szerint egyes pontokon szúrópróbaszerű átvizsgálás alá vonják a menetrend szerinti autóbuszokat, valamint a más megyék rendszámával közlekedő személygépkocsikat is.
A következő helyszíneken kell számítani ellenőrzésekre:
Alsóverecke,
Mezőhát (Lazescsina).
Az alsóvereckei ellenőrzőpontnál a teherforgalomban és a személyszállító járművek esetében az alaposabb okmányellenőrzések miatt lassabb áthaladásra kell számítani.
A mezőháti ellenőrzőponton megerősített kontroll működik az Ivano-Frankivszk megye irányából érkező forgalom esetében.
A megye járásai közötti útvonalakon mobil ellenőrző egységek is szolgálatot teljesítenek.
A szigorított intézkedések a hadiállapot hatályos jogszabályai alapján zajlanak. Az állampolgároknak kötelező maguknál tartani személyazonosító okmányaikat, a hadköteleseknek pedig katonai igazolványt vagy a Rezerv+ alkalmazásban rögzített nyilvántartási adatokat. A hatóságok hangsúlyozzák: a járművek és személyes tárgyak szúrópróbaszerű átvizsgálása a különleges jogrend idején jogszerű eljárásnak minősül.
Az utazóknak javasolt irataikat előre előkészíteni, valamint a hágókon 30–40 perces menetidő-növekedéssel kalkulálni.
Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadásokkal szemben a hatóságok fokozni fogják a szisztematikus munkát, hogy az állampolgárok egyértelműen tudják, hol kérhetnek segítséget vészhelyzet esetén – jelentette ki vasárnap Olekszij Kuleba, Ukrajna helyreállításáért felelős miniszterelnök-helyettese, közösség- és területfejlesztési miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kuleba elmondta, hogy a legyőzhetetlenségi pontokat a Gyija alkalmazásban gyűjtik össze. Minden legyőzhetetlenségi pontot folyamatosan frissítenek és ellenőriznek. Ezeket a Gyija alkalmazásban gyűjtik össze, ahol az ukránok gyorsan megtalálhatják a tartózkodási helyükhöz legközelebbi pontot – tette hozzá. Szerinte jelenleg országszerte folyamatban van a legyőzhetetlenségi pontok ellenőrzése.
„Jelenleg az összes legyőzhetetlenségi pont ellenőrzése folyamatban van, ezért hálásak lennénk a visszajelzésekért és észrevételekért a Gyijában. Ez segít nekünk a hiányosságok gyors feldolgozásában és kijavításában” – tette hozzá miniszterelnök-helyettes.
A vállalatokat arra kérik, hogy csatlakozzanak a legyőzhetetlenségi pontok hálózatához. Kuleba külön felhívást intézett a vállalatokhoz, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Azok az intézmények, amelyek a legyőzhetetlenségi pontok funkcióit el tudják látni, regisztrálhatnak a projekt hivatalos weboldalán.
Regisztráció és ellenőrzés után egy ilyen pont megjelenik a nyilvános térképen. „A mi feladatunk, hogy minden városban és közösségben az emberek világosan tudják, hová fordulhatnak fűtésért, világításért és kommunikációért, és ezeket az információkat néhány kattintással másodpercek alatt megtalálják” – emlékeztetett Olekszij Kuleba.
Január 13-án vált ismeretessé, hogy az ukrán energiaszektorban vészhelyzetet vezetnek be. Az ok az áramellátás nehéz helyzete és az erős fagyok voltak.
A javaslat közel 40 országból érkező utazóra vonatkozik, akik 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak az Egyesült Államokban.
Az USA kormánya azt javasolja, hogy egyes külföldről érkező utazókat kötelezzen arra, hogy az országba való belépéshez megadják közösségi hálón közzétett előzményeiket az elmúlt öt évre vonatkozóan, számolt be a Bloomberg.
Ausztrália, Németország, Japán és az Egyesült Királyság állampolgárairól van szó, akik vízum nélkül léphetnek be az Egyesült Államokba.
Az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériumának szerdán kiadott közleménye értelmében az USA Vám- és Határvédelmi Hivatala „kötelező adatelemként hozzáadja a közösségi hálót” a vízummentességi program keretében az Egyesült Államokba belépő utazók szűréséhez.
A hivatal 60 napig várja a kezdeményezéssel kapcsolatos észrevételeket.
Összességében a javaslat közel 40 országból érkező utazókra vonatkozna, akik vízum nélkül 90 napig tartózkodhatnak az Egyesült Államokban, és akik utazás előtti szűrésen esnek át az ESTA néven ismert elektronikus rendszeren keresztül.
A lépés a legutolsó Donald Trump elnök kormányzatának azon intézkedéssorozatában, amelyek célja az Egyesült Államokba belépő külföldi állampolgárok ellenőrzésének szigorítása.
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
Befejeződött Ukrajna Állami Migrációs Szolgálat nagyszabású intézkedése, a „Migráns” művelet, amely 2025. szeptember 15. és november 1. között valósult meg. Az intézkedések eredményeként 635 illegális migránst azonosítottak, számolt be az Állami Migrációs Szolgálat Facebookon.
Az Állami Migrációs Szolgálat megjegyezte, hogy az intézkedések fő célja az illegális migráció megelőzése és leküzdése, valamint az ukrán migrációs jogszabályok megsértésének felderítése.
Az intézmény adatai szerint a művelet során 635 olyan személyt azonosítottak, akik a migrációs szabályok megsértésével tartózkodtak Ukrajna területén. Velük kapcsolatban az alábbi döntéseket hagyták jóvá:
550 személynek el kell hagynia Ukrajna területét, vissza kell térnie származási országába;
85 embert kiutasítottak;
63 külföldit ideiglenes szállástáborokban helyeztek el;
941 külföldinek tiltották meg a belépést Ukrajnába.
Az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat pontosította, hogy a szabálysértők többsége az alábbi országok állampolgárai:
Azerbajdzsán — 24,4%;
Moldova — 15,1%;
Orosz Föderáció — 11,8%;
Üzbegisztán — 6,3%;
Örményország — 5%;
Grúzia — 4,6%;
Kolumbia — 4,3%.
Ukrajna Állami Migrációs Szolgálata 2025. szeptember 12-i, 245. számú rendelete értelmében a műveletben részt vett az Állami Határőrszolgálat, a Nemzeti Rendőrség, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda, az Állami Munkaügyi Szolgálat, az Oktatási és Tudományos Minisztérium és más kormányzati szervek is.
Az intézkedéseket Ukrajna egész területén végrehajtották, kivéve azokat a területeket, ahol harci cselekmények folynak, vagy amelyeket ideiglenesen megszállt az Oroszországi Föderáció.
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
Az Európai Unió október 12-től megkezdi a digitális határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetését a külső határokon, elsősorban Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországban és Romániában – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Állami Határőrszolgálat Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a határőrség közölte, hogy a határbeléptetési rendszer minden harmadik országbeli állampolgárra, köztük az ukránokra is vonatkozni fog, akik rövid távú (180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos) tartózkodás céljából lépik át a schengeni övezet határát.
A rendszer automatikusan rögzíti a belépés és kilépés dátumát, időpontját és helyét, felváltva az útlevelekben található pecséteket. Az első belépéskor biometrikus adatokat rögzítenek – arcképet és ujjlenyomatokat. A jövőben az elektronikus adatellenőrzésnek köszönhetően az ellenőrzési folyamat felgyorsul.
Az Európai Bizottság egy hat hónapos átmeneti időszakot tervez a rendszer teljes körű bevezetésére. Az újítás fő célja az ellenőrzések felgyorsítása, a biztonság növelése és a tartózkodási idők megsértésének megelőzése. „Arra kérjük az állampolgárokat, hogy utazásaik tervezésekor vegyék figyelembe ezeket a változásokat” – tette hozzá a határőrség.
Korábban már beszámoltak arról, hogy 2025. október 12-től új határregisztrációs rendszer (EES) lép hatályba az Európai Unióban. Ez a harmadik országok, köztük Ukrajna állampolgáraira is vonatkozik. Az uniós országokba való belépéshez szükséges biometrikus ellenőrzést szakaszosan vezetik be.
Vasárnaptól jelentős változások lépnek életbe az Európai Unióba történő belépés és kilépés tekintetében. Minden nem uniós állampolgár, így a brit látogatók számára is fontos módosítás, hogy a régóta halogatott új biometrikus belépés-ellenőrzési rendszer október 12-én működésbe lép.
A szabálymódosítás értelmében a belépési/kilépési rendszer (EES) előírja, hogy minden nem uniós állampolgárnak regisztrálnia kell személyes adatait, beleértve ujjlenyomatát és arcképét is, amikor először lép be a schengeni övezetbe, vagyis Írországot és Ciprust kivéve minden uniós tagállamba, valamint Izlandra, Norvégiába, Svájcba és Liechtensteinbe.
A Reuters cikke szerint az adatgyűjtést fokozatosan vezetik be a határátkelőhelyeken, a teljes bevezetés 2026. április 10-ig történik majd meg. A fokozatosság célja az, hogy elkerüljék a hosszú sorok kialakulását a határokon.
Az új elektronikus rendszer megszünteti az EU külső határain az útlevelek kézi lepecsételésének követelményét, ezt digitális nyilvántartások váltják fel, amelyek biometrikus adatok segítségével összekapcsolják az úti okmányt az adott beutazó személyazonosságával.
Az Európai Unió célja, hogy modernizálja külső határainak ellenőrzését, megakadályozva ezzel az illegális migrációt, a személyazonosság-csalásokat, és figyelemmel tudja kísérni, hogy a vízum nélkül az unióba utazók betartják-e a 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos tartózkodásra vonatkozó szabályt.
Így zajlik majd a belépés az Európai Unió területére
Aki először érkezik a schengeni térségbe, annak be kell szkennelnie útlevelét, regisztrálnia kell ujjlenyomatát és arcszkennelést is elvégeznek rajta. A schengeni övezetből való távozáskor az utasok adatait az EES-adatbázisban ellenőrzik, így tudják megerősíteni a tartózkodási időre vonatkozó hatályos szabályok betartását, valamint regisztrálják a távozást is. A további beutazások esetén ez a regisztrációs folyamat értelemszerűen már nem szükséges, azonban az arc biometrikus ellenőrzést ekkor is elvégzik. A 12 év alatti gyermekeket is regisztrálni kell az EES-ben, azonban róluk csak fényképet készítenek.
Fontos kiemelni, hogy az utasoknak az EES nem okoz pluszköltséget, a regisztráció és a belépés is ingyenes.
Az ellenőrzéseket a schengeni térség nemzetközi repülőterein, kikötőiben, vasútállomásain és közúti határátkelőhelyein egyaránt elvégzik.
Nagy-Britanniában azonban ebben is vannak speciális eltérések. A doveri kikötőben, és a Csalagútnál (vagyis a folkestone-i Eurotunnel terminálon és a londoni St Pancras Eurostar terminálon) az Egyesült Királyságból való távozáskor is EES-regisztrációra lesz szükség, ezt a francia határőrök felügyelik.
Azonban a doveri kikötőben és a folkestone-i terminálon október 12-től egyelőre még csak a teherforgalom és az autóbusz-forgalom lesz az EES-ellenőrzés tárgya.
A személygépkocsik ellenőrzése novemberben Doverben, az év végéig pedig az Eurotunnel-terminálon is megkezdődik meg.
Az Eurostar vasúttársaság bejelentette, hogy fokozatosan vezeti be az új határátlépési eljárásokat.
A brit kormány azt tanácsolja az utazóknak, hogy az új európai uniós rendszerek bevezetése miatt több időt tervezzenek utazásaikra. A brit közúti fuvarozói szövetség szerint forgalmas időszakokban hosszabb várakozási időre lehet számítani.
További szigorítások érkeznek a közeljövőben
Mivel az EES bevezetése fokozatosan történik, így az Európai Unió bízik abban, hogy nem lesznek jelentős fennakadások. A határőrök azonban a kezdeti időszakban dönthetnek úgy, hogy rövid időre felfüggesztik az ellenőrzéseket, amennyiben a feldolgozási idő túl hosszúra nyúlik.
Az első nagy próbatételt a 2026-os húsvéti ünnepek jelentik majd, utána a 2026-os nyár lesz a következő, sok család ugyanis ebben a két időszakban utazik majd először az EES bevezetése után.
Ráadásul az EES nem az út vége, hanem egy másik rendszer előfutára lesz. A tervek szerint 2026 végén fog működésbe lépni az Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS). Ennek értelmében a schengeni térségen kívüli állampolgároknak utazásuk előtt ETIAS-engedélyt kell igényelniük, ennek során személyes adataikat és utazásuk részleteit meg kell adniuk, valamint 20 euró díjat kell fizetniük. Az engedély három évig vagy az útlevél lejáratáig érvényes, attól függően, hogy melyik következik be előbb.
Lengyelország szerte megkezdődtek az óvóhelyek ellenőrzései, számolt be az RMF24. Mint ismeretes, a 2025–2026-os időszakra az ország kormánya 5 milliárd zlotyit különített el az óvóhelyek korszerűsítésére/javítására, védőszerkezetek építésére, valamint riasztó- és kommunikációs rendszerek fejlesztésére.
2025. szeptember 12-ig a lengyel biztonsági szolgálatok közel 4000 ellenőrzést végeztek olyan épületekben, amelyek óvóhelyként vagy ideiglenes óvóhelyként használhatók. Az ellenőrzések az állambiztonság területén egyre növekvő kihívásokra adott válaszok voltak.
Lengyelország Állami Tűzoltó Szolgálata (PSP) és a járási építési felügyelet (PINB) már több mint 2000 ellenőrzést végezett, amelyek eredményei alapján műszaki következtetéseket adtak ki a polgári védelmi hatóságok számára. Az előzetes adatok szerint több mint ezer épület felel meg a Belügyminisztérium és a lengyel hatóságok követelményeinek, és vészhelyzet esetén óvóhelyként használhatóak.
A kollektív védelmi létesítmények két típusba sorolhatók:
ideiglenes óvóhelyek,
védelmi építmények, óvóhelyek.
Mindkét kategória kulcsfontosságú a városok és falvak lakosainak biztonsága szempontjából.
A 2025–2026-os Lakosságvédelmi és Polgári Védelmi Program részeként a helyi önkormányzatok közel 5 milliárd zlotyi támogatást kapnak. Az összeget az alábbiakra fordítják:
meglévő óvóhelyek korszerűsítése és javítása,
új védelmi létesítmények építése,
riasztó- és kommunikációs rendszerek fejlesztése.
Elsőbbséget élveznek a „Keleti Pajzs” nemzeti elrettentési és védelmi programban részt vevő régiók, de finanszírozást kapnak számos, a vajdaságok által a legsebezhetőbbnek minősített városok és területek is. Az új lakosságvédelmi és polgári védelmi rendelet kötelezi a helyi önkormányzatokat, hogy határozzák meg azokat az objektumokat, amelyek védelmi építményekké alakíthatóak át. Ez vonatkozik mind a meglévő épületek földalatti tereire, mind az új beruházásokra.
Az ilyen épületek tulajdonosai és kezelői célirányú támogatásokra pályázhatnak – az állam akár 100%-ban is fedezheti az óvóhelyek kialakításának költségeit.
A programba az iskolákat is bevonták, beleértve az úgynevezett „millenniumi generációt” (az 1960-as években nagy számban épült oktatási intézmények). A tervek szerint korszerűsítik őket, hogy fenyegetés esetén biztonságos helyekké válhassanak a gyermekek és a tanárok számára.
Az új normák értelmében a városokban a lakosság legalább 50%-a (beleértve a menedékhelyeken élő 25%-ot), vidéki területeken pedig a lakosok 25%-a (ebből 15% menedékhelyen) számára kell helyet biztosítani a kollektív védelmi létesítményekben.
A polgármestereket, a közösségek vezetőit, a vajdaságokat, a vajdasági marsallokat és a belügyminisztert jelölték ki a menedékhelyi infrastruktúra létrehozásáért és karbantartásáért felelős személyeknek.
A minisztérium már kiadta az összes szükséges jogszabályt az óvó- és menedékhelyek modernizálását és építését előíró nagyszabású program elindításához.
