Ukrajna a világ legrosszabb demográfiai dinamikájú országai közé tartozik. Az elmúlt 25 évben a lakosság 32,5%-kal csökkent – a 2000-es 48,8 millióról 2025-re 32,9 millióra, számolt be a Visual Capitalist a Nemzetközi Valutaalapra hivatkozva.
A legnagyobb népességcsökkenéssel rendelkező országok listáján szerepel még Bulgária (-23,2%), Lettország (-21,6%), Litvánia (-17,5%), Moldova (-18,8%) és Románia (-16,1%). Oroszországban a csökkenés körülbelül 1% volt.
Ezzel szemben a népesség növekedésében Katar (+423,4%), az Egyesült Arab Emírségek (+249,7%) és Egyenlítői-Guinea (+166,6%) áll az élen.
Los musulmanes en Francia ahora establecen nuevas reglas para las mujeres:
1. Prohibición de conducir 2. No utilizar las redes sociales 3. No se permite ropa corta. 4. Sin derecho a trabajar. 5. Prohibición de asistir a recintos deportivos mixtos.pic.twitter.com/LP58z3kLWj
🔴 Aubervilliers (93) || Les élèves, du lycée Le Corbusier, ont bloqué l’établissement pour protester contre le manque de professeurs depuis le début de l’année scolaire. pic.twitter.com/W1LO5Qg84F
#Démographie | Au 1er janvier 2026, la population résidant en France est estimée à 69,1 millions d’habitants : 66,8 millions en France métropolitaine et 2,3 millions dans les départements d’outre-mer. La population augmenterait de 0,25 % sur un an. 👉 https://t.co/bFFoPzmFoDpic.twitter.com/OlhN8c7dNs
📈 Plus de décès (635000) que de naissances (621300) sur 12 mois en France Métropolitaine: le solde naturel est **négatif** pour le 5ème mois consécutif, et pour la 1ère fois depuis la 2ème guerre mondiale. https://t.co/PaOPJyEbCspic.twitter.com/Z1ZMakMEMz
Ukrajnában meredeken zuhant a születési ráta, aminek következtében az ország a világ egyik legsúlyosabb demográfiai válságával néz szembe, a születési ráta csökkenése a totális háború kezdete óta csak fokozódott – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a szakértők már most példátlannak nevezik az ukrajnai demográfiai helyzetet. Vezető demográfusok becslései szerint a születési arány kritikus szint alá esett: átlagosan egy ukrán nő kevesebb mint egy gyermeket szül élete során, ami jelentősen alacsonyabb az európai és az egyesült államokbeli átlagnál.
A szakértők megjegyzik, hogy a demográfiai helyzet több okból is romlott: háború és veszteségek a fronton – a halottak jelentős része házas volt és gyermekei voltak, ami az özvegyek és árvák számának növekedéséhez vezet; tömeges ifjúsági kivándorlás – mintegy 6 millió állampolgár, köztük fiatal nők és gyermekek, távoztak külföldre, és még mindig nem tértek vissza; családok szétesése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság – a háború miatt sok ukrán halogatja a gyermekvállalási döntést.
Ella Libanova, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet demográfusa katasztrofálisnak nevezte a jelenlegi helyzetet, hangsúlyozva, hogy az emberhiány rendkívül megnehezíti az ország hosszú távú fejlődését.
A csökkenő születési ráta és az elhúzódó ukrajnai háború miatt jelentősen megnő a biológiai szülők nélkül élő gyermekek száma. A statisztikák szerint jelenleg az országban mintegy 59 000 gyermek él nevelőszülőknél saját szülők nélkül. Ugyanakkor egyes ukrán családok továbbra is szülnek és nevelnek gyermekeket az országban, tükrözve a normális élet iránti vágyat még háborús körülmények között is.
A legfrissebb adatok szerint számos demográfiai mutató – beleértve a természetes népességnövekedést és a migrációt is – riasztó tendenciákat mutat. Már a háború előtt is csökkent a születési arány Ukrajnában, de az Oroszország elleni háború jelentősen felgyorsította ezeket a folyamatokat.
A szakértők úgy vélik, hogy a helyzet stabilizálásához átfogó társadalmi és gazdasági intézkedésekre van szükség, amelyek célja a családok támogatása, a menekültek hazatelepítése és a népesség helyreállításának feltételeinek megteremtése.
Az elmúlt hónapban körülbelül 7000 civil hagyta el Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt álló területét – jelentette ki csütörtökön Vadim Filaskin, Donyeck megye vezetője egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Filaskin elmondta: „Mindössze egy hónap alatt körülbelül 7000 ember hagyta el Donyeck megyét. És köszönöm nekik, hogy elmentek, és gondoskodtak magukról, és szeretteikről. Mindent megteszünk, ami tőlünk telik. És köszönöm azoknak a megyéknek, amelyek befogadják őket.”
A megyevezető azt is közölte, hogy az elmúlt 10 napban a Fehér Angyalok rendőri egység és a Phoenix Állami Mentőszolgálat 53 embert és 11 gyermeket evakuált a frontvonalhoz közeli településekről. De jelenleg még mindig 190 ezer ember tartózkodik az ukrán ellenőrzés alatt álló Donyeck megyében, akik közül 12 ezer gyermek – tette hozzá Vadim Filaskin.
Az utolsó hivatalos népszámlálás Ukrajnában 2001-ben volt. Ma már csak becslések vannak, amelyek szerint a jelenleg Ukrajnában maradt lakosság körülbelül 30 millióra csökkenhetett – mondja Bendarzsevszkij Anton Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A háború előtt az Ukrajna által ellenőrzött területeken nagyjából 40 millióan éltek.
A csökkenés tehát 10 milliós, ebből 6-7 millió ember külföldre ment, egyfelől túlélni a háborút – a sorköteles férfiak esetében –, másfelől pedig milliók váltak földönfutóvá a harcok pusztítása nyomán. A szakértő szerint azonban megvan a remény arra, hogy ezeknek egy része haza fog térni, ha véget ér a háború. Tavaly év végén a külföldre vándorolt ukránok mintegy fele még azt tervezte, hogy hazatér – ez az arány vélhetően azóta csökkent.
A 2025 augusztusi döntés, amely engedélyezte a 18–22 év közötti férfiaknak, hogy szabadon elhagyhatják az országot, azt mutatja, az ukrán vezetés azzal számol, hogy vélhetően három éven belül a háború lezárul, és ezekre a fiatalokra nem lesz szükség, hiszen 25 év a sorköteleseknél az alsó korhatár.
Ezzel együtt azonban a munkaképes korú férfilakosság jelentős részét elvitték katonának. Ezért aztán szerepcsere is történt, hiszen mára a gyárakban, bányákban a férfimunkákat sok helyen nők vették át, egyszerűen a munkaerőhiány miatt.
Ukrajnát három év alatt több mint ötmillió ember hagyta el a háború következményeként. A migráció nemcsak humanitárius, hanem demográfiai és gazdasági válságot is előidézhet, különösen, ha a menekültek jelentős része végleg külföldön marad. A visszatérésre egyre kevesebben számítanak, és a nemzetközi támogatás is fokozatosan apad.
A Migrációkutató Intézet a szemléjében a kijevi Centre for Economic Strategy (CES) kutatásait elemzi, amelyek az elmúlt évek kivándorlási hullámait, a menekültek helyzetét és a hazatérés lehetőségeit vizsgálták. Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i kitörése óta eddig négy nagyobb migrációs hullámot azonosítottak, amelyek szoros összefüggésben állnak a harcok intenzitásával és az orosz támadások időzítésével. A legintenzívebb kivándorlás 2022 márciusában történt, amikor mintegy 2,5 millióan hagyták el az országot. A menekültek zöme nő és gyermek, különösen magas a 35–44 év közötti nők aránya.
A migráció gazdasági és demográfiai következményei
2024 novemberének végéig már 5,2 millió ukrán menekültet regisztráltak külföldön, közülük 1,3 millióan Oroszországba vagy Belaruszba kerültek – többségük nem önként. A Migrációkutató Intézet szerint a kivándorlás nemcsak emberi tragédiák sorát jelenti, hanem Ukrajna demográfiai jövőjét is súlyosan veszélyezteti. Az ország már a háború előtt is az elöregedés és a népességcsökkenés problémájával küzdött, és a tartós külföldi tartózkodás tovább rontja a helyzetet.
A kutatások alapján 1,7–2,7 millió menekült maradhat hosszú távon külföldön, ami évente 5,1–7,8 százalékos GDP-veszteséget is jelenthet Ukrajnának.
Az Eurostat adatai szerint a legtöbb menekült Németországban (27 százalék) és Lengyelországban (23) él, de jelentős számú ukrán közösség alakult ki az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban is. Csehországban a legnagyobb az egy főre jutó menekültek aránya. A háború első hónapjaiban sok ország bőkezűen támogatta az érkezőket, de mára a szociális juttatások és támogatások sok helyen csökkentek vagy szigorúbb feltételekhez kötöttek.
Ugyanakkor a legtöbb európai ország 2026 márciusáig biztosítja az ukrán menekültek tartózkodási és szociális jogosultságait, feltéve, ha a háború tovább húzódik.
A CES felmérései szerint a háború kitörése után az ukránok 34,7 százaléka képes volt mind az alapvető, mind a drágább termékek megvásárlására, 2023 májusára ez az arány hat százalékra esett vissza. 2024 végére újra nőtt a számuk – 31,4 százalékra –, de a megélhetés még mindig sokaknak nehézséget okoz külföldön.
Migrációs típusok és a visszatérés lehetősége
A CES kutatásai alapján a külföldre került menekültek négy fő csoportba sorolhatók. Az első, „hazafias” kategóriába tartozik a menekültek 28 százaléka, akik erősebben kötődnek Ukrajnához, és a többieknél nagyobb arányban (86 százalék) tervezik a hazatérést. A második csoport a „kvázi munkavállalók” rétege, akik már dolgoznak a befogadó országban, kevésbé részesülnek segélyekben, jobban integrálódtak, és csak húsz százalékuk biztos benne, hogy visszatér. A harmadik csoportba a hagyományos értelemben vett menekültek tartoznak, akik inkább a biztonság hiánya miatt hagyták el Ukrajnát, és a visszatérésüket is ehhez kötik. A negyedik csoport azoké, akik a harcok vagy a megszállt régiók miatt menekültek el: ők a legmegosztottabbak a jövőt illetően – 26,3 százalékuk határozottan visszatérne, de sokan végleg külföldön maradnának.
A Migrációkutató Intézet szerint a visszatérés legfőbb akadályai továbbra is az orosz–ukrán háború bizonytalan kimenetele, az infrastruktúra pusztulása és a gazdasági bizonytalanság. A visszatérési hajlandóságot befolyásolja a nyelvtudás, a munkalehetőségek, valamint az, hogy ki mennyire tudott beilleszkedni új környezetébe. Azok, akik a befogadó ország nyelvét legalább B2 szinten beszélik, jóval ritkábban terveznek visszatérni, mint azok, akik nyelvi akadályokkal küzdenek.
A migráció kezelése és a hazatérés ösztönzése
A CES és a Migrációkutató Intézet egyaránt hangsúlyozza, hogy hosszú távon elengedhetetlen a hazatérés támogatása, ha Ukrajna meg akarja őrizni gazdasági és társadalmi működőképességét. Ennek részeként javasolják a diplomáciai képviseleteken keresztüli kapcsolattartás erősítését, a gyermekek reintegrációját az ukrán oktatási rendszerbe, valamint a felsőoktatásba visszajutás támogatását.
Kiemelt szerepet kap a háborús övezetek újjáépítése és az ott élők célzott segítése is.
Az elemzés szerint alapvető fontosságú lenne, hogy az ukrán állampolgárok továbbra is élhessenek az uniós polgárokkal egyenrangú szabad mozgás és lakóhelyválasztás jogával az Európai Unión belül, még a háborút követően is. A hazatérés szándékát ugyanis gyakran az a félelem gyengíti, hogy Ukrajnában nem tudnak majd biztos megélhetést találni, miközben az új országban már kialakult egyfajta egzisztencia.
A Migrációkutató Intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy a hazatérés ösztönzése nemcsak Ukrajna érdeke, hanem az európai országoknak is kedvező lehet, hiszen a menekültek hosszú távú integrációja komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat jelent.
A következő években ezért nem csupán humanitárius, hanem stratégiai kérdés is lesz, hogyan alakul az ukrán migráció sorsa.
Okszen Liszovij ukrán oktatási és tudományos miniszter megjegyezte, hogy megfigyelhető a diákok 11. osztály befejezését követő külföldre való kiutazásának tendenciája, de ez nem tömeges, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Nem mondanám, hogy tömeges kiutazás tapasztalható, de a tendencia megfigyelhető. Természetesen számos ötletünk van arra, hogyan lehetne enyhíteni ezt a negatív tendenciát anélkül, hogy fenyegetés szintjére emelnénk” – mondta Liszovij kedden Kijevben az újságíróknak, arra a kérdésre válaszolva, hogy a tanulók a 11. osztály befejezését követően elhagyják Ukrajnát.
Liszovij hangsúlyozta, hogy a középiskolás diákok migrációjának kulcstényezője a biztonság.
Amikor Olekszij Csernisov miniszterelnök-helyettesnek az ukrán iskolákban a külföldről hazatért gyerekek számára garantált helyekről szóló kijelentésével kapcsolatban kérdezték, a miniszter megerősítette, hogy vannak helyek az ilyen gyerekek számára.
Szerinte sok iskola létszámhiányos, és szívesen fogadnak tanulókat.
„Nincs itt semmi probléma, ez teljesen helyes politika” – tette hozzá a miniszter.
A legtöbb menekült közvetlenül a 2022-es háború kezdete után hagyta el Ukrajnát, a kiáramlás azonban jelenleg is folytatódik – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium első negyedévi gazdasági jelentésére hivatkozva.
Amint a jelentés rámutatott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2025. április 17-én világszerte 6,918 millió Ukrajnából érkező menekültet regisztráltak (6,358 millió ukrán menekültet Európában és 0,56 millió menekültet Európán kívül). A 2024. december 16-i adatokhoz képest 104 ezerrel nőtt az Európában tartózkodó ukrán menekültek száma.
Az ENSZ szerint a legtöbb ukrán a következő országokban él: Németország – 1,443 millió fő, Lengyelország – 999,7 ezer fő, Csehország – 401,4 ezer fő, Nagy-Britannia – 254,0 ezer fő, Spanyolország – 235,7 ezer fő, Olaszország – 171,0 ezer fő, Franciaország – 70,1 ezer fő. Ezen kívül 1,2 millió menekültet regisztráltak Oroszországban (a 2022. június 30-i állapotok szerint), és 44 ezer menekültet Fehéroroszországban (a 2025. március 31-i állapotok szerint).
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint 2024 folyamán folytatódott a migránsok kiáramlása Ukrajnából, és összesen 0,5 millió embert tett ki. Az NBU várakozásai szerint idén további 200 000 ember fogja elhagyni Ukrajnát.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A legtöbb menekült közvetlenül a 2022-es háború kezdete után hagyta el Ukrajnát, a kiáramlás azonban jelenleg is folytatódik.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747941000
[modified] => 1747923253
)
[title] => Az év eleje óta további 100 000 ember hagyta el Ukrajnát – Gazdasági Minisztérium
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=242755&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 242755
[uk] => 242772
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 242756
[image] => Array
(
[id] => 242756
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukran-menekultek-2.jpg
[original_lng] => 53364
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukran-menekultek-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukran-menekultek-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1747914625:8
[_thumbnail_id] => 242756
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3421
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1034229984002
[_oembed_771958c658e9629949bf663181fed750] =>
[_oembed_time_771958c658e9629949bf663181fed750] => 1748842371
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
We just removed a feature from @ChatGPTapp that allowed users to make their conversations discoverable by search engines, such as Google. This was a short-lived experiment to help people discover useful conversations. This feature required users to opt-in, first by picking a chat… pic.twitter.com/mGI3lF05Ua
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Idén további 200 ezer állampolgár hagyhatja el Ukrajnát. A migránsok visszatérése csak a biztonsági kockázatok jelentős csökkenése után várható – számolt be az RBC-Ukrajina az Ukrán Nemzeti Bank 2025 áprilisi „Inflációs jelentésére” hivatkozva.
„A migrációs folyamatok továbbra is negatívak, mivel a lehetséges tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdése ellenére azok kimenetele bizonytalan. Mindeközben fokozódtak Ukrajna területének bombázásai és a civil lakosság elleni terrorcselekmények” – áll a dokumentumban.
A jegybank hangsúlyozta, az ukrán menekültek jogi státuszát a befogadó országokban a harci cselekmények utáni időszakra még nem szabályozták. E tekintetben további népességkiáramlás várható külföldre mindaddig, amíg a biztonsági fenyegetettség szintje magas marad.
Az előrejelzések szerint a feltételezések változatlanok maradnak: 2025-ben a migránsok kiáramlása várható, mintegy 200 ezer fő, míg 2026-tól fokozatos hazatérést jósolnak – szintén mintegy 200 ezer főt, 2027-ben pedig a hazatérők száma akár 500 ezer főre nőhet.
„Az ukrán migránsok visszatérése fokozatos lesz, így a munkaerőhiány középtávon is fennmarad. Ez hozzájárul a bérek további, a munkatermelékenységet meghaladó ütemű növekedéséhez, ami fokozott inflációs nyomáshoz vezet. Ezenkívül a munkaerő hiánya fékezni fogja a gazdasági fellendülés ütemét” – áll az Ukrán Nemzeti Bank „Inflációs jelentésében” (2025. április), amelyre az RBC-Ukrajina hivatkozik.
Emlékeztetőül, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a 2024. december 16-i adatok szerint az ukrán menekültek száma a világon 6,8 millió fő volt. Az oroszországi és fehéroroszországiakat nem számítva azonban ez a szám 5,5 millió. A jegybank adatai szerint 2024 végén az ukránok külföldre való kiáramlása körülbelül 0,5 millió fő volt.
Vajon itthon vagy külföldön egyesülnek a családok?
Az Ukrán Nemzeti Bank megjegyezte, hogy számos felmérés eredménye az ukránok fokozatos külföldi alkalmazkodását jelzi. Egyre több állampolgár talál munkát, és biztosít családjának olyan életszínvonalat, amely az ukrajnai háború előtti szintnek felel meg. Ez az adaptáció csökkenti a hazatérni tervezők számát, és egyúttal növeli a családegyesítés valószínűségét más országokban.
A jegybak „Inflációs jelentésében” (2025. április) hangsúlyozza, a fokozott biztonsági fenyegetések, az energiaellátási zavarok, valamint a befogadó országok kormányainak aktív intézkedései az ukránok külföldön tartására negatív kockázatokat jelenthetnek a migrációs előrejelzésekre nézve. Ilyen forgatókönyv esetén csökkenhet a belföldi fogyasztói kereslet, és fokozódhat a munkaerőhiány, ami negatívan befolyásolhatja az inflációt és a gazdasági növekedést.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy pozitív tényezők is vannak: a magas jövedelmek és az ukrajnai lakhatás elérhetősége hozzájárul az itthon maradás melletti döntéshez. Ezért a gazdasági növekedés, a lakásállomány és az infrastruktúra helyreállítása felgyorsíthatja az ukránok hazatérését.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Idén további 200 000 ember hagyja el Ukrajnát, a menekültek fokozatos visszatérése csak a biztonsági kockázatok jelentős csökkentése után várható – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) inflációs jelentésére hivatkozva (2025. április).
A jelentés szerint az NBU közölte: „A negatív migrációs tendenciák továbbra is fennállnak, mivel a lehetséges tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdése ellenére azok kimenetele bizonytalan, miközben Ukrajna egész területe elleni támadások és a polgári lakosság elleni terrortámadások száma folyamatosan nő.”
Amint azt az NBU megjegyezte, még nem határozták meg véglegesen a befogadó országok azon szándékát, hogy a béke létrejöttét követően megváltoztassák vagy megszüntessék-e az ukrán menekültek ideiglenes védelmének jogi státuszát. Ezért a nettó külső migráció várhatóan mindaddig folytatódni fog, amíg a magas biztonsági kockázatok fennállnak.
Az előrejelzések változatlanok maradnak: a menekültek további nettó kiáramlása 2025-ben (kb. 0,2 millió fő) és a visszatérésük kezdete 2026-tól (kb. 0,2 millió fő), ami 2027-ben felgyorsul (kb. 0,5 millió fő).
„A menekültek visszatérése fokozatosan fog megtörténni, így a munkaerőhiány az előrejelzési horizonton is fennmarad. Ez további, a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékű béremelést ösztönöz, ami növeli az inflációs nyomást. Tovább fékezi a munkaerőhiány miatti gazdasági fellendülést is” – áll az NBU jelentésében.
Abban az esetben, ha a lakosság minden kategóriája számára megnyílna a határ, az ukránok 20,7 %-a szeretne állandó letelepedés céljából másik országba költözni, míg a nagy többség (70,0 %) az országban szeretne maradni, a válaszadók 9,3 %-a bizonytalan volt – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ nemrég végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az Ukrajnát elhagyni vágyók aránya magasabb a férfiaknál (25 %), mint a nőknél (17 %). „Ez érthető, hiszen a nők előtt nem zárták le a határokat, és akik akartak, azok már elmentek” – mondta Polina Bondarenko, a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány elemzője.
A felmérés szerint a fiatalok (18-29 évesek) körében a válaszadók 33 %-a akarja elhagyni Ukrajnát, a 60 év felettiek körében csak 9 %. Az Ukrajnából való távozás okai között leggyakrabban a következőket említették: a fejlődési lehetőség hiánya – 30,5 %, egészség- és életveszély a háború következtében – 28,6 %, az állam elégtelen szociális támogatása – 28,6 %, újra egyesülni a már eltávozott hozzátartozókkal – 26,2 %.
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány a Razumkov Központtal közösen végezte 2024. november 29. és december 14. között, az ukrán kormány által ellenőrzött területeken, ahol nem folynak harcok 1518 18 év feletti válaszadó bevonásával személyes intrjú formájában. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,6 %-ot.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Abban az esetben, ha a lakosság minden kategóriája számára megnyílna a határ, az ukránok 20,7 %-a szeretne állandó letelepedés céljából másik országba költözni, míg a nagy többség (70,0 %) az országban szeretne maradni, a válaszadók 9,3 %-a bizony...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1737574020
[modified] => 1737552427
)
[title] => Az ukránok több mint 20 százaléka végleg elhagyná Ukrajnát, ha megnyitnák a határt – közvélemény-kutatás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=230183&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 230183
[uk] => 230189
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 71549
[image] => Array
(
[id] => 71549
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/ua-utazas-kivandorlas.jpg
[original_lng] => 105457
[original_w] => 1200
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/ua-utazas-kivandorlas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/ua-utazas-kivandorlas-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/ua-utazas-kivandorlas-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/ua-utazas-kivandorlas-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/ua-utazas-kivandorlas.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/ua-utazas-kivandorlas.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/ua-utazas-kivandorlas.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1737549131:8
[_thumbnail_id] => 71549
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3785
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831911639002
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
