A következő öt évben is várhatóan a rekordközeli tartományban marad a globális átlaghőmérséklet – figyelmeztet a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) legfrissebb, csütörtökön közzétett jelentése. A jelentésről az MTI számolt be.
A WMO előrejelzése szerint – amelyet a brit meteorológiai intézet (Met Office) állított össze a világ 13 intézetének előrejelzései alapján – az éves globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között várhatóan 1,3 és 1,9 Celsius-fok közötti értékkel lépi át az iparosodás előtti szintet. Mivel 2026 végére El Nino jelenséget jósolnak, Leon Hermanson, a jelentés vezető szerzője hozzáfűzte, hogy ez „növeli annak az esélyét, hogy a következő év, 2027 újabb rekordév lesz”.
A jelentés szerint 91 százalékos a valószínűsége, hogy 2026 és 2030 között legalább egy évben az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, valamint 86 százalékos valószínűséggel dől meg a 2024-es globális rekord. Annak azonban, hogy 2026 és 2030 között bármelyik évben 2 Celsius-fokos növekedés következne be, a WMO kevesebb mint 1 százalékos esélyt jósolt a BBC News közlése szerint.
A világ átlaghőmérséklete 2024-ben 1,55 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.
A párizsi klímaegyezmény azt a célt tűzte, ki, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti korhoz képest legfeljebb 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. A küszöbérték túllépése egyetlen évben még nem jelenti a cél meghiúsulását, de a jelentés kiemelte, hogy egyre gyakrabban kell rekordmelegekre számítani. A WMO közlése szerint a felmelegedés különösen markáns az Északi-sarkvidéken, és a tengeri jég várhatóan tovább fog csökkenni egyebek között a Barents-tengeren, a Bering-tengeren és az Ohotszki-tengeren is.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Csak a múlt hónapban legkevesbb 238 civil halt meg és 1404 sérült meg Ukrajnában, ami a legmagasabb havi mutató 2025 júliusa óta.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának adatai szerint 2022 februárja óta 15 850 civil halálát erősítették meg Ukrajnában, köztük 791 gyermek, további 2752 gyermek sérült meg, jelentette be Kayoko Goto, az ENSZ Politikai Ügyek és Békeépítés Osztályának képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának május 19-i ülésén, jelentette az Interfax-Ukrajina. Elmondása szerint további 44 809 ember, köztük 2752 gyermek sérült meg. A tényleges számok valószínűleg sokkal magasabbak.
Goto emlékeztetett arra, hogy csak a múlt hónapban legalább 238 civil halt meg és 1404 sérült meg Ukrajnában, ami a legmagasabb havi civil áldozatok száma 2025 júliusa óta.
„Ez a civileket ért károk folyamatos növekedését is tükrözi” – tette hozzá az ENSZ.
Goto megerősítette, hogy az elmúlt héten Ukrajna egyik legnagyobb légi bombázása történt az Oroszországi Föderáció 2022. februári teljes körű inváziója óta. Május 13-14-én az Oroszországi Föderáció állítólag több mint 1500 drónt és több tucat rakétát indított ukrán városok célpontjává országszerte.
Megjegyezte, az ENSZ ukrajnai személyzete két drónokkal kapcsolatos incidensben is részt vett a múlt héten. Május 14-én kétszer is megtámadtak egy ENSZ-járművet Herszonban.
„A jól láthatóan megjelölt jármű egy, a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala által vezetett ügynökségek közötti humanitárius misszió része volt. A misszióról a feleket előzetesen értesítették. Ezt egy május 12-i incidenst követte, amikor egy másik, jól láthatóan megjelölt ENSZ-járművet, amely a Világélelmezési Program humanitárius konvojának része volt, állítólag egy távirányítású drón támadott meg” – mondta az ENSZ képviselője.
Kiemelte, a nemzetközi jogot, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot is, mindenkor tiszteletben kell tartani, és a civileket, beleértve a humanitárius személyzetet, valamint a civil objektumokat meg kell védeni.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az orosz–ukrán háború lezárása után is ukrán menekültek milliói maradhatnak hosszú távon Európában – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentéséből, melyet a Sztrana szemlézett.
A szervezet a jelentésben három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az orosz–ukrán háború alakulására 2029 végéig:
a harcok folytatódását,
egy „törékeny békét engedményekkel”, valamint
Ukrajna győzelmét.
A „törékeny béke” forgatókönyve szerint a harcok ugyan véget érnek, de Oroszország megtartja az elfoglalt területek feletti ellenőrzést, miközben az Európai Unióban biztosított ideiglenes védelem 2027 márciusában lejár.
Az UNHCR becslése alapján ebben az esetben mintegy 2,9 millió ukrán maradna Európában, ami a jelenlegi menekültek 56 százaléka.
A jelentés szerint, ha a háború folytatódik, az ukrán menekültek 99 százaléka továbbra is Európában maradna. Még egy ukrán győzelem esetén is körülbelül 1,67 millió ember maradhat külföldön, ami a jelenlegi létszám nagyjából egyharmada. A legtöbb ukrán várhatóan Németországban maradna, ahol közel 789 ezer ember élhet hosszabb távon is. Lengyelországban több mint 530 ezer ukrán maradhat.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ENSZ szerint sok ukrán már beilleszkedett az európai életbe: a gyerekek helyi iskolákba járnak, a családtagok dolgoznak, és sokan nem látják a gyors hazatérés feltételeit.
Marina Tverdostup, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (wiiw) kutatója is kiemelte, hogy az Eurostat-alapú elemzések azt mutatják, hogy a munkaképes korú ukránok körében a foglalkoztatási ráta lényegesen magasabb, mint az elmúlt években az EU-ba érkezett más menekültcsoportok körében. Az ENSZ jelentése azonban arra is kitér, hogy az Európában dolgozó ukránok közel 60 százaléka nem a végzettségének megfelelő munkát végez, ráadásul átlagosan mintegy 40 százalékkal alacsonyabb jövedelmet kap, mint a helyi lakosok. Az UNHCR figyelmeztette Brüsszelt, hogy az ideiglenes védelem 2027-es hirtelen megszüntetése káoszt okozhat, túlterhelheti a menekültügyi rendszereket, és újabb migrációs hullámot indíthat el Európán belül.
A szervezet ezért azt javasolja, hogy az uniós országok hosszú távú megoldásokat dolgozzanak ki az ukránok tartózkodásának rendezésére, például egyszerűsített tartózkodási engedélyekkel és új védelmi formákkal.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Idén is kritikus lesz az éhezés mértéke a világban dúló válságok, az aszály és a segélyek megcsappanó mértéke miatt, az élelmezési bizonytalanság pedig várhatóan nő a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben – áll a globális élelmezési válságokról és súlyos éhínségekről szóló, pénteken közzétett éves jelentésben (Global Report on Food Crises).
Az ENSZ, az Európai Unió és segélyszervezetek adatai alapján készített jelentésben felhívják a figyelmet arra, hogy duplájára nőtt az akut éhezés mértéke az utóbbi tíz évben, és 2025-ben – először a feljegyzések készítésének kezdete óta – két éhínséget is jelentettek, a Gázai övezetből és Szudánból. Hozzátették, hogy az akut élelmezési bizonytalanság fő okozói továbbra is a fegyveres konfliktusok, azonban figyelmeztetett arra is, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek is hozzájárultak az élelmezési válság mélyüléséhez. Az adatok szerint 2025-ben 47 országban és területen összesen 266 millióan voltak kitéve súlyos élelmezési bizonytalanságnak, illetve 1,4 millióan éltek „katasztrofális körülmények közepette”, a többi között Maliban, Dél-Szudánban, Jemenben és a Gázai övezetben.
Csak 2025-ben 35,5 millió, akut alultápláltságban szenvedő gyermek élt világszerte, köztük 10 millió súlyosan alultáplált is.
A jelentés összeállítói hangsúlyozták, hogy a mérték idén sem változott komolyabb mértékben, jóllehet kis mértékű előremozdulás történt a többi között Haitin, Bangladesben és Szíriában.
„Többé nem átmeneti válságokról van szó, hanem tartós krízisekről” – figyelmeztetett Alvaro Lario, az ENSZ-nek a jelentés elkészítésében segítséget nyújtó Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának (UNIFAD) vezetője, hozzátéve, hogy az élelmezési bizonytalanság immár a globális stabilitást veszélyezteti. Lario kiemelte azt is, hogy az iráni háború tovább súlyosbította a helyzetet, hangsúlyozva, hogy az energia- és műtrágya-kereskedelem tartós zavara átterjedhet a globális élelmiszerpiacokra, és tovább súlyosbíthatja az éhezést az olyan, az importnak kitett országokban, amelyek már így is válságban vannak. Mint mondta, még ha most azonnal véget is érne az iráni háború, az elkövetkezendő hat hónapban – részben az elmaradó műtrágyázás miatt – így is emelkedni fognak az élelmiszerárak, és nő az infláció is.
Ezzel kapcsolatban úgy vélte, a válságot enyhíteni lehetne a kevésbé vízigényes, a szélsőséges éghajlatnak ellenálló növények termesztésének támogatásával, valamint segítséget nyújtanának a gazdáknak abban, hogy helyben állítsanak elő trágyát, és befektetésre ösztönöznék a helyi kisvállalkozásokat.
Emlékeztetett arra is, hogy Nyugat-Afrika és a Száhel-övezet esetében már a február végén kirobbant háború előtt is úgy tűnt, hogy a fegyveres konfliktusok és az infláció okozta nyomás idén is fennmarad, hozzátéve, hogy egyedül Nigériával kapcsolatban szakértők úgy vélték, hogy idén további 4,1 millióval nő az akut éhségben szenvedők száma.
A jelentésben arra is felhívták a figyelmet, hogy mindeközben erősen megcsappant a humanitárius és fejlesztési segélyek mértéke és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog.
Rendkívül aggasztó, valós humanitárius katasztrófahelyzet fenyegeti Libanont a több mint egymillió belső menekült miatt – figyelmeztetett pénteki nyilatkozatában az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) Libanonba delegált képviselője. Babar Baloch, a UNCHR szóvivője szerint Iránban is humanitárius veszélyhelyzet alakult ki. Az iráni háború miatt milliós migránstömegre figyelmeztetnek a szakértők, a közel-keleti konfliktus legrosszabb forgatókönyve szerint hamarosan akár egymillió menekült is érkezhet Irán felől, köztük jelentős számban afgán és pakisztáni állampolgárok.
A libanoni fővárosban tartózkodó Karolina Lindholm Billing egy videókonferenciával egybekötött genfi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy még a menekültek sem érzik magukat biztonságban Bejrútban, mert több mint 136 ezer ember kénytelen osztozni azon a máris túlzsúfolt 660 menedékhelyen, amelynek a többsége iskolaépület.
„Az ott élő családok állandó félelemben élnek, és a lelki sérülések – különösen a gyerekek esetében – sokáig érezhetők lesznek a jelenlegi konfliktus vége után is”
– mondta; hozzátéve, hogy az izraeli hadseregnek a dél-libanoni, stratégiai fontosságú hidak ellen intézett légicsapásai több mint 150 ezer embert hoztak földrajzilag elszigetelt helyzetbe, rendkívüli módon megnehezítve ezzel a humanitárius segélyek hozzájuk való eljuttatását. A Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) arról számolt be pénteken, hogy Libanonban takarók, matracok, étel, kenyér és ivóvíz formájában osztanak segélyt a háztartások számára; a terület mentőszolgálatát ellátó Libanoni Vöröskereszt pedig sürgősségi tervet dolgozott ki és működtet a libanoni kórházak vérellátásának a biztosítására.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteken közölte, hogy a Dubajban található központjából elindította az első szárazföldi humanitárius konvoját Libanonba.
A harcok miatt a libanoni lakosság egyötöde, körülbelül egymillió ember hagyta el lakhelyét.
Babar Baloch, a UNCHR szóvivője a genfi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a világon a legtöbb menekültet befogadó Iránban is humanitárius veszélyhelyzet alakult ki. Ennek oka, hogy az országban már a közel-keleti háború kirobbanása előtt is nagy számban, mintegy 4,5 millióan éltek afgán, és több százezren iraki menekültek, akiktől az UNHCR több ezer kétségbeesett segélyhívást kap naponta. Ezért – mondta – az ENSZ ügynökségei az UNHCR vezetésével egy olyan 80 millió dollár összegű adománygyűjtési és gyorsreagálású vészhelyzeti tervet dolgoztak ki, amely a márciustól május végéig összegyűjtendő összegből juttat majd humanitárius segélyt a mintegy 1,8 millió háborús menekült és az őket befogadó iráni közösségek mintegy egymillió lakosa számára. Kiemelte, hogy a konfliktus súlyosan megterhelte az iráni szociális rendszereket, és a segítségnyújtás iránti igény ugrásszerűen nő az érintett területeken.
Az iráni háború miatt milliós migránstömegre figyelmeztetnek a szakértők, a tömeges beáramlás nemcsak humanitárius, hanem gazdasági és biztonsági kihívásokat is jelentene. A közel-keleti konfliktus legrosszabb forgatókönyve szerint hamarosan akár egymillió menekült is érkezhet Irán felől, köztük jelentős számban afgán és pakisztáni állampolgárok, akiket a perzsa országban a kitoloncolás veszélye fenyeget.
Eközben – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – a Pentagon katonai lehetőségeket dolgoz ki az iráni rezsim elleni „végső csapásra”, amelyek a szárazföldi erők bevetését és egy nagyszabású bombázási kampányt is magukban foglalhatnak. Belső megbeszéléseket ismerő források szerint Donald Trump amerikai elnök négy lehetséges forgatókönyv közül választhat.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az UNFPA – az ENSZ nemek közötti egyenlőséggel, reproduktív egészséggel és a fiatalok felhatalmazásával foglalkozó ügynöksége – új tanulmánya szerint Kelet-Európában és Közép-Ázsiában széles körben elterjedt a nők szülés közbeni bántalmazása.
A jelentés több mint 2600 nemrég szült nő online felmérésén alapul, és 16 országot fed le.
A tanulmány eredménye szerint a válaszadók 67%-a tapasztalt legalább egyfajta erőszakot a szülés során, a beleegyezés nélküli orvosi beavatkozásoktól a verbális vagy fizikai nyomásig. A válaszadók 48,1%-a számolt be arról, hogy beleegyezése nélkül orvosi beavatkozásokat tapasztalt a szülés során. Ide tartozik különösen a Christeller-eljárás (a baba „kitolása”), a gátmetszés, az oxitocin adagolása vagy a császármetszés.
A válaszadók további 47,4%-a számolt be problémákról az egészségügyi személyzettel való kapcsolat során. Ezek közé tartozott az eljárások megfelelő magyarázatának hiánya, nyomásgyakorlás a beavatkozásokba való beleegyezés során, valamint a kísérő személy jelenlétének megtagadása a szülés során.
A nők körülbelül 24%-a számolt be verbális bántalmazásról, beleértve a fenyegetéseket, a megalázást vagy a durva bánásmódot az egészségügyi személyzet részéről.
A válaszadók 12%-a külön megjegyezte, hogy fizikailag lefogták őket a szülés során, beleértve az ágyhoz kötözést is. A válaszadók további 10,4%-a számolt be a szexuális bántalmazás különböző formáiról, beleértve a nem megfelelő érintést vagy a megalázó manipulációt.
A nők körülbelül negyede rossznak minősítette a szülési ellátás minőségét. A főbb problémák közé tartozott a vizsgálatok és eljárások során elkövetett magánélet-sértések, valamint az orvosi személyzet nem megfelelő képzése. Az ilyen esetek előfordulása ellenére a nőknek mindössze 2%-a jelentette őket hivatalosan. A jelentés szerint ennek oka az intézményekkel szembeni bizalmatlanság, a negatív következményektől való félelem és az ilyen gyakorlat megszokottnak tekintése lehet.
Összességében a megkérdezett nők többsége kielégítőnek értékelte az egészségügyi személyzet szülés közbeni ellátását és hozzáállását. Ugyanakkor a válaszadók 21,4%-a jegyezte meg, hogy elégedetlen a tapasztalataival, további 8% pedig teljesen negatív értékelést adott.
A 18-29 éves nők számoltak be leggyakrabban elégedetlenségről – ebben a csoportban a válaszadók 34,8%-a számolt be ilyen tapasztalatról. Összehasonlításképpen, a 35-46 éves nők körében ez az arány 14,5% volt.
Az elégedettségi szintek az egészségügyi intézmény típusától függően is eltérőek: a magánklinikákon szült nők 70,4%-a értékelte pozitívan a tapasztalatait, míg az állami kórházakban – 49,5%.
A tanulmány külön is rámutat a „szülészeti erőszak” fogalmának alacsony ismertségére: a válaszadók 53,7%-a nem ismeri ezt a kifejezést. A vidéki területeken élő nők, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségűek leggyakrabban nincsenek tisztában vele.
A tanulmány adatai szerint a fiatalabb nők, a kiszolgáltatott gazdasági helyzetű és alacsonyabb iskolai végzettségű nők nagyobb valószínűséggel számoltak be nem megfelelő bánásmódról.
A jelentésben külön megjegyezték, hogy a vizsgált országok közül a legmagasabb elégedetlenségi szintet a Nyugat-Balkánon – különösen Albániában, Szerbiában és Koszovóban – mérték.
Florence Bauer, az UNFPA kelet-európai és közép-ázsiai regionális igazgatója szerint a tanulmány eredményei egy rendszerszintű problémára világítanak rá.
„Ezek az eredmények komoly figyelmeztetést jelentenek. Minden nőnek joga van a lehető legmagasabb szintű egészséghez, ami magában foglalja a méltósággal és tisztelettel való bánásmódot a szülés során” – mondta.
Hozzátette: „A szülészeti erőszak nem csupán klinikai probléma; ez az emberi jogok megsértése, amely tehetetlenné és stresszessé teszi a nőket, hosszú távú következményekkel járva egészségükre és jólétükre nézve.”
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re Ukrajna a világ legkisebb fiatal arányával rendelkező országává válhat. Ha 2000-ben a 15–24 éves fiatalok a lakosság 14,8%-át tették ki (7,349 millió fő), 30 év múlva számuk akár 2,315 millióra is csökkenhet, ami mindössze a lakosság 6,6%-át jelentené – olvasható a World Population Highlights 2026: Youth jelentésben.
A svédországi Kristianstad Egyetem egykori professzora, Alex Kostiuk hangsúlyozza, hogy Ukrajna vezeti a világ „ellenlistáját” ezen a mutatón, és a fiatalok az országban hiánycikké válnak.
Az adatok elemzése azt mutatja, hogy fél évszázad alatt Ukrajnában a fiatalok száma több mint háromszorosára csökkenhet. Összehasonlításképp, 2050-re a szomszédos országok és az EU vezetői országai lényegesen magasabb fiatal aránnyal rendelkeznek:
Magyarország – 10,2%
Lengyelország – 11%
Szlovákia – 12%
Franciaország – 12,7%
Németország – 15,4%
Kostiuk kiemeli, hogy ezek az országok sokkal jobban megőrzik humán tőkéjüket, míg Ukrajna a demográfiai válság miatt gyakorlatilag „biztonsági pufferként” működik.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re Ukrajna a világ legkisebb fiatal arányával rendelkező országává válhat. Ha 2000-ben a 15–24 éves fiatalok a lakosság 14,8%-át tették ki (7,349 millió fő), 30 év múlva számuk akár 2,315 millióra is csökkenhet, a...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1773684480
[modified] => 1773663262
)
[title] => ENSZ: Ukrajna a következő évtizedekben elveszítheti fiatal generációját
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=276369&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 276369
[uk] => 276172
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 276173
[image] => Array
(
[id] => 276173
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg
[original_lng] => 70721
[original_w] => 650
[original_h] => 420
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2-300x194.jpg
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1773656062:5
[_thumbnail_id] => 276173
[_edit_last] => 5
[views_count] => 917
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 767407348002
[_oembed_c9eca05ea4c0140d987cbb2a8ec36efe] =>
[_oembed_time_c9eca05ea4c0140d987cbb2a8ec36efe] => 1776877446
[_oembed_f8a1b60566dfae72047372dcf3367037] =>
[_oembed_time_f8a1b60566dfae72047372dcf3367037] => 1779732334
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 2026-ban 614 millió dollárra becsülte az ukrán menekültek megsegítésére fordított pénzügyi szükségleteket. Ez 23,6%-kal kevesebb a 2025-re tervezett összegnél (803,6 millió dollár), olvasható a szervezet hivatalos weboldalán.
Az UNHCR megjegyezte, hogy 2025-ben a harci cselekmények eszkalációja, melyet a fokozott légicsapások és a kulcsfontosságú infrastruktúrák elleni csapások váltottak ki, számos civil áldozatot és újabb lakóhelyről való elvándorlási hullámot eredményezett. Ezek a fejlemények valószínűleg 2026-ban is hatással lesznek az országon belüli és kívüli szükségletekre. Még négy évvel a teljes körű orosz agresszió kezdete után is a probléma továbbra is akut.
Ugyanakkor a segélyprogramok finanszírozási szintje jelentősen csökkent. 2025-ben a terv finanszírozásának aránya mindössze 43,7% (351,1 millió dollár), szemben a 2024-es 64%-kal (635,7 millió dollár). Ez pedig jelentősen kevesebb, mint a 2023-as (84%, azaz 924 millió dollár) és a háború első évének, 2022-nek az adatai (91,7%, azaz 1,1 milliárd dollár).
Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziójának 2025. decemberi jelentése szerint a tavalyi év volt a legvéresebb a civilek számára Ukrajnában a 2022-es katonai agresszió kezdete óta. 2514 ember halt meg és további 12 142-en sérültek meg a katonai erőszak következtében – ez 31%-os növekedés 2024-hez képest. 2025 végére az Ukrajnából érkező menekültek száma elérte az 5,86 millió főt, akik közül mintegy 5,3 millió Európában tartózkodik. Ugyanakkor 3,7 millió ember továbbra is belső menekült Ukrajnán belül, akiknek 73%-a több mint két éve rendelkezik ezzel a státusszal.
A 2026-os humanitárius szükségletekre és reagálásra vonatkozó terv szerint több mint 10,8 millió embernek lesz szüksége humanitárius segítségre és védelemre Ukrajnában. Sokan közülük többszörös menekültek, és a folyamatban lévő konfliktus miatt egyre kiszolgáltatottabbak. 2025 szeptemberére több mint 1,4 millió ukrán menekült tért vissza otthonába, és legalább három hónapja ott tartózkodott. Közülük több mint 300 000-en állandó lakóhelyüktől eltérő településre tértek vissza.
„A frontvonalon bekövetkezett változások továbbra is újabb elvándorlásokat okoznak: 2025 júniusa és decembere között több mint 150 000 embert evakuáltak a frontvonalbeli területekről a kormány vagy humanitárius szervezetek támogatásával, és még többen menekültek el önként” – jegyezték meg a jelentésben.
Becslések szerint 2,5 millió belső menekült családnak nincs megfelelő lakhatása Ukrajnában. Ezenkívül a 2025-2026-os téli nagyszabású orosz támadások miatt az energetikai infrastruktúra több millió embert maradt fűtés, víz és áram nélkül a kihívást jelentő mínuszok alatti hőmérsékletek miatt.
A menekülteket befogadó országokban sokan továbbra is akadályokkal szembesülnek a lakhatáshoz, a tisztességes munkához, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a szociális védelemhez való hozzáférés terén. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) megjegyzi, hogy a folyamatban lévő, teljes körű háború miatt kiszolgáltatottságuk napról napra csak mélyül.
A dokumentum szerint a 2026-os terv 2,1 millió ukrajnai és további 482 000 külföldön tartózkodó ukrán menekült támogatását célozza meg. A kezdeményezéshez 470 millió dollárra lesz szükség Ukrajna belföldi szükségleteinek kielégítésére és 144 millió dollárra külföldi segítségnyújtásra. Moldovának 64 millió dollárra, Romániának 21,8 millió dollárra, Lengyelországnak pedig 18,4 millió dollárra van szüksége.
A szervezet továbbá kifejtette, hogy az országban tartózkodó 2,1 millió emberből közel egymillió szorul védelmi szolgáltatásokra, 652 ezren várhatóan pénzbeli támogatásban részesülnek, 325 ezren otthonfelújításhoz szükséges anyagokat vagy elhelyezési támogatást kapnak, további 178 ezer ember pedig alapvető szükségleteket lát el.
Az UNHCR 2024-es ukrajnai segélytervének finanszírozottsága 44%-os volt (243 millió dollár), szemben az egy évvel korábbi 57%-kal (338,5 millió dollár). Ez a segélyek csökkenéséhez vezetett: 2025 novemberéig 1,14 millió ember részesült szolgáltatásban, szemben az előző év azonos időszakában mért 1,6 millióval.
A 2025–2026-os téli kampány során 176 000 ember kapott pénzbeli segélyt. Ez 32%-os csökkenést jelent a 2024–2025-ös téli kampányhoz képest, amikor 258 300 ember kapott segítséget.
Azt is megjegyezték, hogy az UNHCR 12 partnerrel működik együtt Ukrajnában, amelyek közül 11 helyi szervezet. Ukrajnán kívül az ügynökség 39 partnerrel működik együtt 11 országban, amelyek közül 33 szintén helyi.
Az ENSZ kezdeményezésére 1992 óta december harmadika a fogyatékkal élő emberek világnapja. A napot azzal a céllal hívták életre, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő személyek társadalmi helyzetére, jogaira és lehetőségeire. A világnap a társadalmi szemléletformálás egyik eszköze, amely arra ösztönzi a döntéshozókat, szervezeteket és magánszemélyeket, hogy támogassák a fogyatékossággal élők integrációját, esélyegyenlőségét és méltóságát. Ennek jegyében Beregszászon is minden éven különböző programokat szerveznek. A Beregszászi Kistérség oktatási intézményeiben jelenleg 80 különleges nevelést igénylő fiatallal foglalkoznak, akik számára különleges programot szerveztek a tiszacsomai Árpád Fejedelem látogatóközpontban.
