Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja vezeti azt a nemzetközi programot, amelyben földi mérési adatokon alapuló előrejelzéssel segítik a műholdak és űreszközök zavartalan működését – közölte az egyetem kedden.
A napkitörések és a földmágneses viharok hatására a Föld felsőlégkörébe töltött részecskék és plazma sodródik a napszélből. Ezek a kis vagy közepes energiájú részecskék a sugárzási övekben nagy energiára tesznek szert az ott lezajló hullám-részecske kölcsönhatásokban és „csapdába esnek” a földi mágneses térben. Amíg a csapdában vannak, komoly veszélyt jelentenek a műholdak és űreszközök elektronikájára. Ezért nagyon fontos, hogy a kutatók előre tudják jelezni, mennyi ideig tart, amíg ezek a nagyenergiájú részecskék kiszóródnak a csapdából.
A mágneses viharok a Nap dinamikája következtében rendszeresen, bár nem szabályos időközönként megtörténnek. „A műholdoperátorokat azonban elsősorban nem az érdekli, hogy mikor lesz mágneses vihar és mikor keletkeznek nagyenergiájú részecskék, hanem az, hogy ha már itt a „baj”, az meddig tart: egy óráig, fél napig, vagy két napig” – mondta Lichtenberger János, a FARBES-projekt vezetője.
A problémák elkerülése érdekében, az adott időintervallumban a műholdakat alapállapotba kell kapcsolni, ilyenkor a hibás műveletek esélye lényegesen alacsonyabb. A kikapcsolt műhold azonban veszteséges az üzemeltetőknek, ezért a cél az, hogy a műhold csak addig maradjon kikapcsolva, amíg az a biztonsága szempontjából feltétlenül szükséges.
A folyamat előrejelzéséhez valós idejű műholdas mérések kellenének, de jelenleg nincs ilyen műhold. „Nemzetközi konzorciumunk éppen ezért földi mérésekre alapozva készít olyan előrejelzéseket, amelyek nem a finom részletekre koncentrálnak, hanem a már említett veszélyes periódusok időtartamát becslik meg sugárzásiöv-modellek segítségével” – tette hozzá az ELTE professzora.
A közlemény szerint a sugárzásiöv-modellek kulcsparamétereit földi mérésekből származtatják. Ezekben a mérésekben több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja. Korábban kiépítettek egy olyan globális mérőhálózatot (AWDANet), amelyben a felsőlégkör és a plazmaszféra elektronsűrűséget a villámok által keltett jelek (úgynevezett whistlerek) segítségével mérik. A hálózat olyan természetes eredetű rádiójelek vételére is alkalmas, melyeknek erőssége a sugárzási övek modelljeinek egyik fontos bemeneti paramétere.
A csoport irányítja a korábbi Eötvös Loránd Geofizikai Intézet által létrehozott európai mágneses mérőhálózatot (EMMA), amelynek mérései – más frekvenciatartományban – szintén a sugárzási övek modelljeinek fontos bemeneti paraméterei.
Az említett földi mérőhálózatokat a PLASMON FP7-es pályázatban – amelyet szintén az ELTE koordinált – fejlesztették tovább. A most induló FARBES-projekt célja a plazmaszféra és a sugárzásiöv-modellek operatív alkalmazása az Európai Űrügynökség (ESA) űrbiztonsági programjában.
A projektben részt vesz a francia Office National d’Etudes et de Recherches Aérospatiales, a brit British Antarctic Survey, a Cseh Tudományos Akadémia Felsőlégkörfizikai Intézete, az athéni Nemzeti Egyetem és az észak-amerikai New Mexico Consortium is.
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.
Eredményeik alapján a kutatók rámutattak az agy rendkívül későn érő prekuneális hálózatára, valamint kiemelték a nagy felbontású EEG-felvételek szerepét az agyi érés pontos topográfiai követésében – közölte az ELKH hétfőn. A kutatást Kovács Ilona, az ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője irányította. A vizsgálat eredményeit bemutató tanulmányok a Nature Scientific Reports és a Journal of Sleep Research című szakfolyóiratokban jelentek meg.
Az emberi agy érésével kapcsolatos mai megközelítések az agy ingerfeldolgozó, illetve cselekvéseket irányító területeihez kötődnek. Az eddig is ismert volt, hogy az agykéreg viselkedéskontrollért felelős elülső, frontális területei csak a serdülőkor végén kezdenek beérni, jóval az érzékelési folyamatokkal foglalkozó hátsó, poszterior területek érését követően.
Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára – figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben.
A European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.
Az elérhető nedvesség szezonális trendjei az európai mezőgazdasági területek talajainak felső 0–28 cm-es rétegében 1981 és 2017 között (0.1◦ × 0.1◦ felbontás). N: negatív irány; P: pozitív irány; S: jelentős változás; NS: nem jelentős változás.
Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel – figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály.
A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.
A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás.
A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Managed Aquifer Recharge, azaz Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.
Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 ezer kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon – áll a közleményben.
Cuts to the dairy herd of 65,000 cows per year for the next three years will be needed to meet agriculture's climate targets Department of Ag officals have estimated in an internal briefing paper seen by the Farming Independent. Read the full story here: https://t.co/SVRfMUX65d
— Farming Independent (@Farming_Indo) May 30, 2023
Cuts to the dairy herd of 65,000 cows per year for the next three years will be needed to meet agriculture's climate targets Department of Ag officals have estimated in an internal briefing paper seen by the Farming Independent. Read the full story here: https://t.co/SVRfMUX65d
— Farming Independent (@Farming_Indo) May 30, 2023
Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel, amiről a Science Magazin is beszámoltak pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is.
A baktériumok a Föld egyik legsokszínűbb és legnagyobb számban jelen lévő organizmusai. A DNS-szekvenálásnak köszönhetően egyre többet tudunk felépítésükről, életmódjukról és funkciójukról, valamint meghatározhatjuk rokonsági viszonyukat, ami a filogenetika tudományág legfőbb célja.
A filogenetikusok dolgát azonban megnehezíti, hogy a növényekkel és állatokkal ellentétben a baktériumok nemcsak „szüleiktől” örökölhetnek géneket (vertikális öröklődés), hanem jelentős a környezetből felvett funkcióik száma is (horizontális öröklődés) – olvasható az ELTE közleményében. Példaként említik, hogy ez által szerezhet egy baktérium antibiotikummal szembeni rezisztenciát egy, akár teljesen más fajhoz tartozó társától.
A horizontális és vertikális öröklődés együttes jelenléte miatt a kutatókban felmerült a kérdés, hogy leírható-e egyetlen családfával évmilliárdokra visszamenőleg a rokonsági viszonyok hálózata, rekonstruálható-e minden ma élő modern baktérium közös őse?
Az ELTE TTK-n működő, Szöllősi Gergely János magyar biofizikus által vezetett ERC GENECLOCKS és MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika kutatócsoportok a Bristoli és Queenslandi Egyetemmel együttműködve kísérelték meg a fenti kérdések tisztázását.
Módszerük lényege, hogy a horizontális géntranszfereket, melyeket a tudományterület eddig jellemzően zajként kezelt, és gyakran figyelmen kívül hagyott, explicit modellezték a filogenetikai rekonstrukció során. Ennek a megközelítésnek a létjogosultságát megerősítette az az eredmény, hogy a génöröklődés kétharmada vertikális, míg egyharmada horizontális volt. Ezek alapján lehetségessé vált egyetlen fával leírni a baktériumok evolúcióját, ugyanakkor fontos a horizontális komponensek figyelembevétele is.
A vertikális és horizontális öröklődést együttesen kezelő módszer segítségével sikerült az egyes gének evolúcióját visszakövetni időben, és így minden eddiginél pontosabban meghatározni a közös ős géntartalmát, ennek segítségével pedig közvetetten különböző tulajdonságait. A vizsgálat szerint ez az egysejtű, ami több mint hárommilliárd éve élt, egy pálcika formájú, kétmembrános (diderm), mozgásra és környezetének érzékelésére képes (chemotaxis), vírusok elleni védelemmel rendelkező (fejlett CRISPR/Cas rendszer), viszonylag komplex élőlény volt.
A közös őst követően a bakteriális evolúció két fő ágra vált szét, a Gracilicutesra – melyek ma is élő képviselője például a bélben élő Escherichia coli – és a Terrabacteriára – melyek közé többek között a cianobaktérium is tartozik.
A közlemény szerint a projekt megvalósításához elengedhetetlen volt az ERC GENECLOCKS és MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika kutatócsoportok mintegy 30.5 FP64 TFLOPS számítási teljesítményű HPC klasztere, melyet Szánthó Lénárd Lajos, az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék mesterszakos hallgatója tervezett, állított össze és üzemeltet az ELTE Informatikai Igazgatóság (IIG) által biztosított szerverteremben.
A világ különböző pontjain élő hat border collie méri össze tudását a magyar Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak nemzetközi kutatási projektjében. Az élőben közvetített tudományos kísérletben a kutyák szótanulási képességét vizsgálják a kutatók.
A Genius Dog Challenge november 11-től december 16-ig tart és hat, szóértésben különösen tehetséges kutya méri össze tudását élő közvetítéseken – mondta el az MTI-nek Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék vezetője.
Felidézte, hogy a megmérettetést megelőzően a tanszék munkatársai több mint két éven keresztül keresték a világban a kiemelkedő szóértéssel, szótanulási képességgel rendelkező kutyákat. A közösségi médiában közzétett felhívásra többen jelentkeztek, közülük az etológusok hat kutyát választottak ki, ezek mindegyike border collie, akik a világ különböző pontjain élnek. A projektben résztvevő kutyák egy része csaknem száz játék nevét ismeri.
A megmérettetésen Spanyolországból, Norvégiából, Magyarországról, Floridából, Brazíliából és Hollandiából származó kutyák vesznek részt. Az etológus szerint, bár a résztvevő különleges tehetséggel rendelkező kutyák mindegyike border collie, nem csak ez a fajta kutya képes erre a feladatra. Az azonban megfigyelhető, hogy a border collie-knál gyakrabban jelenik meg ez a képesség. A vizsgálat egyebek mellett azt segít megérteni, hogy miben különböznek ezek a kutyák társaiktól.
A mezőny legfiatalabb versenyzője a magyar Max. A pásztorkutya kétéves korára több mint 100 játék nevét tanulta meg.
„Azok a kutyák, akik ilyen mértékben értik az emberi szavakat, nagyon ritkák és különlegesek. Tanulmányozásuk segíthet megérteni az emberi nyelv mechanizmusait is” – magyarázta Miklósi Ádám, az ELTE Etológiai Tanszékének vezetője.
A versenyről elmondta, hogy a kihívás két szakaszban teszteli a kutyák tanulási képességeinek határát. Az első hét alatt a kutyáknak hat új játék nevét kell megtanulniuk. A második szakasz viszont kétszer olyan nehéz, mint az első, a kutyáknak egy hét áll a rendelkezésére, hogy 12 új játék nevét megtanulják.
Az egyes szakaszok végén a kutatók élő közvetítésekben tesztelik a kutyákat a Facebook és a YouTube segítségével.
„Arra szeretnénk ösztönözni a kutyabarátokat szerte a világon, hogy vegyenek részt a kihívásban, csatlakozzanak hozzánk, hogy még jobban megértsük legjobb barátunkat. E közös kutatás révén esetleg megtudhatunk magunkról, emberekről, is valamit” – mondta Miklósi Ádám.
A kihívást az ELTE Etológiai Tanszékének nemzetközi kutatócsoportja kezdeményezte a Családi Kutya Program keretében, amelyben csaknem 20 éve tanulmányozzák a kutya-ember kapcsolat viselkedési és kognitív aspektusait. A kihívásról a nemzetközi sajtó is beszámolt.
A versenyzőket december 16-ig minden héten egy alkalommal élő közvetítésben tesztelik a Facebookon és a YouTube-on este 7 órakor.
Ahogy az embereknél, úgy a kutyáknál is változik korral a személyiség, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek – állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban.
Turcsán Borbála, az ELTE Etológia Tanszékének kutatója szerint még mindig nagyon keveset tudunk a kutyák személyiségfejlődésének időbeli dinamikájáról, arról, hogy milyen életszakaszokban változik legerősebben a kutyák személyisége és mennyit változik a személyiség a kutyák életében. Ezért egy kutatásban – melynek eredménye a Scientific Reports című tudományos lapban jelent meg – az etológusok 217 border collie-t vizsgáltak négy éven keresztül. A vizsgálatban a border collie-k személyiségét egy több helyzetből álló tesztsorozat segítségével mérték fel a szerzők. A legfiatalabb kutya fél, a legidősebb 15 éves volt. A kutatók 7 korcsoportra osztották a kutyákat.
A kutatás eredményei szerint, ahogy emberek esetében, úgy kutyáknál is változik a személyiség a korral és ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek: a különböző személyiségvonások különböző dinamika szerint, eltérő életszakaszokban és eltérő irányokba változnak – hangsúlyozta a beszámolóban Virányi Zsófia, a bécsi Clever Dog Lab egyik vezető kutatója. Így például a vizsgálat alapján a kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és problémamegoldó képessége körülbelül 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik.
Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, ám ez után folyamatosan és erősen csökken. A kutyák aktivitása szintén csökkenő tendenciát mutat a korral, de ennél a vonásnál a kölyökkor és az 1-2 éves (kamasz) kor között figyelhető meg erős, ugrásszerű csökkenés. Felnőtt és idős korban ez a jellemvonás lassabban és kisebb mértékben változik.
A vizsgálat szerint ugyanakkor nem minden személyiségvonás változik a korral. A kutatók csak gyenge tendenciát találtak arra, hogy a kutyák valamivel jobban tolerálják a frusztráló helyzeteket idősebb korukban, mint fiatalon, míg az emberrel szembeni barátságosságuk úgy tűnik, életük végéig stabilan egy szinten marad.
A felmérés fontos eleme volt, hogy a kutatók nem csupán korcsoportok között, de hosszútávon is megvizsgálták a személyiség időbeli változását. Ehhez 4 évvel az első teszt után 37 vizsgált kutyának ismét felmérték a személyiségét. A beszámoló szerint az eredmények megerősítették, hogy a kutyák személyiségének is van stabil komponense, ugyanis a kutyák egymáshoz képest mind az 5 személyiségvonás esetében ugyanúgy helyezkedtek el, tehát például a legaktívabbak négy évvel később is a legaktívabbnak bizonyultak. Ám az egyedek mégsem egyforma mértékben változtak ez alatt az idő alatt. Emberi kutatási eredményekhez hasonlóan az „érettebb” személyiségű kutyák, akik már az első tesztnél kevésbé aktívak, kevésbé kíváncsiak és jobb problémamegoldók voltak, kevesebbet változtak 4 év alatt, mint társaik.
További érdekességként említik, hogy a szerzők több, időskori szellemi és/vagy érzékszervi leépülésben szenvedő kutyát is azonosítottak. Ezek a kutyák nem tudták megszerezni az elrejtett jutalomfalatokat és extrém aktívak voltak, szinte folyamatosan jöttek-mentek.
„Kutatásunkban részletesen leírjuk, hogyan változik általában a kutyák személyisége az egyes életszakaszokban, milyen irányú és mértékű változások járnak együtt tipikusan az öregedéssel. Az ettől való erős eltérés különböző mentális vagy fizikai betegségekre is utalhat” – emelte ki Kubinyi Enikő, az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott ELTE Szenior Családi Kutya Program vezető kutatója. „Korábbi vizsgálataink szerint a kutya jó állatmodell az emberi kognitív öregedés vizsgálatához. A mostani eredmények azt igazolják, hogy a személyiség időbeli változását is hasonló folyamatok szabályozzák az embereknél és a kutyáknál.”
We recently secured a ban on the selling and killing of dogs and cats at Indonesia’s “Tomohon Extreme Market”—but the survivors face uncertain futures unless we act fast!
Please, DONATE to help rescue the surviving animals and protect those who need us the very most:… pic.twitter.com/gUGTuhASAF
— Humane Society International (@HSIGlobal) July 20, 2023
We recently secured a ban on the selling and killing of dogs and cats at Indonesia’s “Tomohon Extreme Market”—but the survivors face uncertain futures unless we act fast!
Please, DONATE to help rescue the surviving animals and protect those who need us the very most:… pic.twitter.com/gUGTuhASAF
— Humane Society International (@HSIGlobal) July 20, 2023
A járványhelyzetre tekintettel a kollégiumokban is több változást vezetett be az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE); alternatív szálláshelyeket is kínálnak kollégistáik számára – közölte az intézmény csütörtökön az MTI-vel.
Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja közleményében azt írta: a szobákban elszállásolható diákok számát kettőre csökkentették, hogy az ajánlott védőtávolság tartható legyen, továbbá kézfertőtlenítőket helyeztek ki a bejáratoknál, és a takarítás is gyakoribb lesz az épületekben.
Kiemelte: alternatív szálláslehetőségeket is elérhetővé tettek, amelyekre – a nemrég lezárult kollégiumi felvételi adatai alapján – nyitottak az ELTE kollégistái: csaknem 90 százalékuk nyilatkozott ugyanis úgy, hogy kollégiumi férőhely hiányában élne a lakhatási támogatással a következő félévben.
Az óvintézkedések miatti létszámkorlátozás az ELTE vidéki kollégiumait nem érinti. Budapesten a kieső férőhelyeket a magánkollégiumi kapacitások bővítésével és olcsó albérleti lehetőségekkel pótolják. Az ilyen magánszállás bérléséhez lakhatási támogatást is nyújtanak a hallgatóknak, ennek összege 20–40 ezer forint havonta.
Az ELTE 17 kollégiumot és szakkollégiumot működtet vagy bérel az országban, ezek közül 11 Budapesten található. Kollégiumi épületein kívül egy csaknem 200 ember elhelyezésére szolgáló apartmanházat vettek bérbe a magyar hallgatók számára, a nemzetközi hallgatók részére pedig egy 500 férőhelyes magánszállást biztosítanak, valamint további 900–1300 férőhelyet kötöttek le kedvezményes áron elérhető szálláshelyeken, így összesen körülbelül 1600–2000 hallgató elszállásolására alkalmas albérleti és magánkollégiumi lehetőség érhető majd el a diákok számára.
Azt írták: az alternatív szálláslehetőségek nagy része a belvárosban, illetve jó közlekedésnél található, és az ELTE által biztosított lakhatási hozzájárulásnak köszönhetően a hallgatóknak jellemzően csupán 15–35 ezer forintot kell ezekért havonta fizetniük. Tervezik továbbá, hogy 2021 februárjától ismét üzembe helyezik a Kunigunda úti, jelenleg felújítás alatt lévő kollégium B épületét, ami 518 kívül-belül megújított, önálló fürdőszobás férőhelyet jelent majd a kollégistáknak.
Az egyetem azt is tervezi, hogy önkéntes alapon és indokolt esetben támogatja a koronavírus-teszt elvégzését. Jelenleg vizsgálják, hogy ez milyen keretrendszerben és pénzügyi feltételek mellett valósítható meg – olvasható a kancellári közleményben.
