Az EU a felsőoktatás potenciáljának fejlesztésére irányuló Erasmus+ programjában 13 projekt kerül finanszírozásra, amelyben 51 ukrajnai egyetem és egyéb szervezet vesz részt – számolt be az EU ukrajnai képviseletének sajtószolgálata.
„Összesen 145 projekt nyert a pályázaton. Ukrajna rendelkezik a legtöbb projekttel a Keleti partnerség régiójában, és a programban részt vevő 12 ország között van” – áll a közleményben.
Az említett 13 projekt a környezetvédelmi oktatási programok, az egészségügyi oktatás, az ökológia és a természeti erőforrásokkal való innovatív gazdálkodás, az aquakultúra és a halászat területén a Green Deal bevezetésére irányuló képzés, az irányítás korszerűsítése és a tudományos szabadság, a szakmai képzés és a hallgatói elkötelezettség átfogó mentorálása és korrepetálása, a tanárok szakmai fejlesztése, valamint a felsőoktatási rendszerek és a társadalom közötti kapcsolatok erősítésére irányul.
„A partnerek befolyása és tapasztalata szerint a projektek az alábbi három csoportra oszthatóak: 1) az együttműködéshez való hozzáférés elősegítése (egy projekt); 2) átalakítási partnerség (tizenegy projekt); 3) strukturális reformok (egy projekt)” – hangsúlyozta a képviselet.
Az ügynökség jelentése szerint kilenc nemzeti és négy nemzetközi projektet finanszíroznak. A projektben 24 ország 65 partnere vesz részt: Ausztria, Albánia, Belgium, Örményország, Görögország, Grúzia, Észtország, Spanyolország, Olaszország, Kazahsztán, Lettország, Litvánia, Moldova, Németország, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Üzbegisztán és Horvátország, Csehország, Montenegró és Svédország.
„A 72 ukrajnai partner 51 felsőoktatási intézményt, két kutatóintézetet és számos állami szervet, köztük Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumát, Mikolajivi Megyei Adminisztráció Oktatási és Tudományos Osztályát, a Nemzeti minőségi oktatást biztosító Ügynökséget, a Nemzeti Képesítési Ügynökségét, Ukrajna Energiahatékonysági és Energiatakarékossági Állami Ügynökségét, IT és más üzleti klasztereket, az Ukrajnai Városok Szövetségét, Kereskedelmi és Ipari kamarákat, különböző szakmai szövetségeket és állami szervezetek képvisel” – jegyezte meg a képviselet.
A projekteket négy ukrajnai egyetem koordinálja: a Bukovinai Állami Orvostudományi Egyetem, a Lembergi Politechnikai Nemzeti Egyetem, a Zsitomiri Politechnikai Nemzeti Egyetem és a Petro Mohila Fekete-tengeri Nemzeti Egyetem.
„Ukrajna 51 felsőoktatási intézménye politechnikai, orvostudományi, pedagógiai, gazdasági, mezőgazdasági, építészeti és belügyi szakirányt képvisel. A partnerségi együttműködésben 6, az ideiglenesen megszállt területekről áttelepített egyetem vesz részt. Öt egyetem három projektben szerepel partnerként: a Bohdan Hmelnickij Melitopoli Állami Pedagógiai Egyetem (áttelepített), a Csernyihivi Politechnikai Nemzeti Egyetem, a Dnyiprói Politechnikai Nemzeti Egyetem, a Lembergi Politechnikai Nemzeti Egyetem – közölte az ügynökség.
Ezen projektek hozzájárulnak az ukrajnai felsőoktatás reformjához is.
Elfogadta az Európai Parlament (EP) a brüsszeli plenáris ülésén az Erasmus+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló oktatási programját, és jóváhagyta az előző hétéves időszakhoz képest csaknem kétszer akkora, több mint 28 milliárd eurós költségvetését – közölte az uniós parlament szerdán.
Az EP-képviselők kiemelték: az Erasmus+ programot a következő hét évben a megnövelt költségvetésnek köszönhetően az eddiginél sokkal több diák és oktató veheti majd igénybe. Azonban annak a kidolgozását sürgették, hogy azok is elutazhassanak tanulni, akiknek erre eddig kevesebb lehetőségük volt, például a fogyatékossággal, a szegénységben és a távol eső helyeken élők, valamint a bevándorló hátterű és más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai.
A megújult Erasmus+ program keretében mostantól a felnőttoktatásban részt vevők is eltölthetnek akár hat hónapot egy másik uniós országban. Leegyszerűsödik és kevesebb papírmunkával jár majd a pályázás. A programon belül pedig külön rendszer működik majd a kisebb szervezetek, például ifjúsági egyesületek és sportklubok támogatására. A program többet fordít majd a környezet védelmére és saját környezeti lábnyomának csökkentésére, például klímabarát közlekedésre ösztönzi a résztvevőket. A program továbbá ingyenes utazási igazolványt biztosít a fiataloknak ahhoz, hogy tanulás céljából eljussanak az oktatási intézményekbe, például intenzív nyelvtanfolyamokra vagy múzeumi műhelyfoglalkozásra.
Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, Magyarország számára is fontos előnyökkel jár a program, mely az egyetemi modellváltás miatti modernizációnak köszönhetően még tovább növeli a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit, egyéni és szakmai fejlődését, nemzetközi kilátásaikat.
Reményét fejezte ki, hogy a hagyományos, nemzeti kisebbségek és nyelveik támogatására is több forrás jut majd a pályázati kiírásokon keresztül, hiszen – mint írta – „ezek is értékes részét képezik az európai kulturális örökségnek”.
Kósa Ádám fideszes EP-képviselő a közleményben elengedhetetlennek nevezte a tárgyalóképes nyelvtudást megszerzését, amely véleménye szerint hozzájárul az unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és mobilitáshoz. Az online eszközök szélesebb körű használata, az e-tanulás, amennyiben az illeszkedik a program résztvevőinek sajátos igényeihez, segítheti az egyenlő esélyű hozzáférést a nyelvtanuláshoz – mondta.
A képviselő üdvözölte, hogy az Erasmus+ program keretében a nemzeti jelnyelvek tanulására is biztosított a lehetőség. Magyarországon idén nyáron már államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni magyar jelnyelvből, köszönhetően az Európában egyedülálló magyar jelnyelvi törvénynek – tette hozzá Kósa Ádám.
Közeledik nemzeti ünnepünk, Március 15. - az 1848-as forradalom és szabadságharc 172.évfordulója. Bár a hivatalos ünnepségek elővigyázatosságból elmaradnak, a márciusi ifjakat és múltunk e dicső eseményét szíveinkben ugyanúgy méltatjuk! Tisztelet a hősöknek! ??
Áldott Karácsonyt és örömökben, szeretetben gazdag új évet kívánok! ???Bízom abban, hogy idén Karácsonykor határon innen és túl a szívekben megszületik a valódi béke és szeretet! ❤️
Posted by Bocskor Andrea on Wednesday, December 23, 2020
Nagy-Britannia a cserediák-programból is kilépett, Skóciának nem engedték az újracsatlakozást – írta szerdán a Politico hírportál.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elutasította Skócia újrafelvételét az Erasmus nemzetközi cserediák programba, miután az Egyesült Királyság európai uniós kilépésével kivált a programból is.
A brüsszeli testület elnökének 145 európai parlamenti képviselő levelet írt, amelyben arra kérték a bizottságot, hogy tegyék lehetővé Skócia és Wales újracsatlakozását az ösztöndíjprogramhoz, miután az észak-írországi diákok továbbra is részt vehetnek abban az ír kormány finanszírozása által.
Von der Leyen az erre adott válaszában kiemelte, hogy Skócia és Wales felvétele kizárólag akkor lehetséges, ha az Egyesült Királyság egésze visszalép az Erasmus programba.
Leszögezte, hogy az Európai Unió társulást ajánlott fel az Egyesült Királyságnak az uniós projektekben részt vevő harmadik országok szokásos pénzügyi hozzájárulása fejében, azonban a londoni vezetés úgy döntött, hogy ezt nem veszik igénybe.
A bizottságnak szóló levelet kezdeményező zöld EP-képviselő, Terry Reintke jelezte, hogy vitát kíván indítani a témában a képviselőtestületben.
Január elején az Egyesült Királyság kormánya elindította az Erasmust helyettesítő saját programját, amelynek a kezdeti finanszírozása 100 millió font. A projektet Alan Turing brit matematikusról nevezték el.
Épp az Egyesült Királyságban tették le a népszerű program alapjait.
Bár Boris Johnson januárban még magabiztosan állította, nem lesz probléma a diákok külföldön tanulására lehetőséget kínáló Erasmus-programmal, most úgy tűnik, a brexit miatt bukják ezt a brit diákok: a Guardian híre szerint Johnson kilép a programból, és sajátot indít.
Az Alan Turingról elnevezett program részleteiről még nem sokat tudni, de az ígéret szerint nem csak Európa más országaiba, hanem a világ más tájaira is utazhatnak a kalandvágyó diákok.
Adam Tickell, a Sussexi Egyetem rektorhelyettese szerint azért is szomorú, hogy elhagyja az ország a programot, mert épp náluk tették le az egész program alapjait, ami az elmúlt években többezer (többek közt magyar) diák életét változtatta meg teljesen.