Array
(
[count_posts] => 7
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjQ1OTU7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 184177
[content] =>
Norvégia északkeleti csücskében elhelyezkedő városának lakosai ennek érdekében már az Európai Bizottsághoz fordultak. Vadso polgármestere szerint ezzel több idő jutna a családtagoknak egymásra.
A projektnek a MOREtime, azaz több idő nevet adták, és azt állítják, hogy ez az Északi-sark és az orosz határ közelében város lakosainak életviteléhez igazodna. Vadso polgármestere, Wenche Pedersen úgy véli, a 26 órás nap előnyeit többen látnák meg, így többen is telepednének le náluk.
Ha az Európai Bizottság jóváhagyja kérésüket, akkor egy külön 26 órás időzónát kellene létrehozniuk. Ennek gyakorlati alkalmazását maguk a kérvényezők sem dolgozták ki.
Bevallom, nem sokat gondolkoztam ezen, mivel kétlem, hogy elfogadják ezt, gondolom 12-ről 13-ra váltana az óra, aztán meglátjuk – fogalmazott a polgármester a Politicónak.
Az Európai Bizottság egyik képviselője az ügyben úgy nyilatkozott, hogy ilyen kérésekkel azért sem foglalkoznak, mert minden országnak saját hatásköre az időzóna.
Az „akciózóna” területen élőknek ezzel több idejük lenne halászatra, vadászni, illetve bármilyen szabadidős tevékenységre. Ettől azt remélnék, hogy a fiatalok számára vonzóbb lenne itt élni, ami népességnövekedéshez vezetne. Pedersen szerint a napi két óra nyereséggel le lehetne számolni a rohanó életformával, nem kellene többé a busz után, vagy a munkába sietni.
Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszország közelsége miatt kritikus pontnak tartják a város népességfogyásának megoldását, ennek megállítására néha extrém ötletekkel állnak elő.
[type] => post
[excerpt] => Norvégia északkeleti csücskében elhelyezkedő városának lakosai ennek érdekében már az Európai Bizottsághoz fordultak. Vadso polgármestere szerint ezzel több idő jutna a családtagoknak egymásra.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713046260
[modified] => 1713031122
)
[title] => Egy norvég településen azt akarják, hogy 26 órából álljon a nap
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=184177&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184177
[uk] => 184394
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184178
[image] => Array
(
[id] => 184178
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/morvegia.jpg
[original_lng] => 73529
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/morvegia-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/morvegia-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/morvegia-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/morvegia-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/morvegia.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/morvegia.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/morvegia.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1713174184:8
[_thumbnail_id] => 184178
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1801
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 882338
[1] => 4595
[2] => 882336
[3] => 9691
[4] => 882333
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 26 órás nap
[1] => Északi-sark
[2] => MOREtime
[3] => Norvégia
[4] => Vadso
)
)
[1] => Array
(
[id] => 32669
[content] =>
Egy évig tartó útja végén hétfőn visszaérkezett az Északi-sarkról kiindulási pontjára a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedícióján kutatta a sarkvidék klímáját – írja a Magyar Nemzet.
A bremerhaveni Lloyd hajógyárban számos érdeklődő mellett Anja Karliczek tudományos kutatásokért felelős német miniszter és az Alfred Wegener Intézet igazgatója, Antje Boetius várta a visszatérő nemzetközi kutatócsoportot és a hajó legénységét.
A Mosaic nevet viselő expedícióra a Polarstern 2019. szeptember 20-án indult útnak Norvégia irányába.
Az expedíció vezetője, Markus Rex a megérkezést követően elmondta, útjuk teljes siker volt, rengeteg adatot gyűjtöttek, melyek évekre, ha nem évtizedekre adnak kutatási alapot. Mint mondta, annak is nagyon örül, hogy a fedélzeten senki sem veszítette el egyetlen ujját sem, holott egyiküket fenyegette ez a veszély. Az Arktiszon ugyanis télen mínusz 65 Celsius-fok alá is süllyedt a hőmérséklet.
A jégtörő csaknem tíz hónapon keresztül sodródott a Jeges-tengeren egy jégtáblába fagyva, csakúgy, mint 125 éve a Fram nevű hajó a norvég Fridtjof Nansen vezetésével.
Az útvonalat és a sebességet csak a szél és az áramlatok által hajtott jégtábla sodródása határozta meg. A 20 ország 80 kutatója így mérni és dokumentálni tudta a jég teljes ciklusát fagyástól az olvadásig. Az Északi-sarkvidék télen másképp megközelíthetetlen lenne.
A jégből és hóból vett minták a tudósoknak új, az óceánokra és a légkörre vonatkozó információkat jelenthetnek. A méréseknek jelentős hatásuk van a sarkvidék kutatására – mondta Rex.
Az Északi-sarkvidék a klíma változásait korábban jelzi, az elmúlt évtizedekben ez a terület melegedett legerőteljesebb a Föld régiói közül. Nansen idejében a telek még tíz Celsius-fokkal hűvösebbek voltak.
A Mosaic 140 millió eurós (50 milliárd forintos) költségével az eddigi legdrágább és logisztikailag legösszetettebb expedíció volt, amely az Arktisz középső területeit célozta meg.
Anja Karliczek bejelentette, hogy további 10 millió euróval (3,5 milliárd forinttal) finanszírozzák az adatok kiértékelését, hogy minél előbb rendelkezésre állhassanak az eredmények.
„Akkor leszünk csak abban a helyzetben, hogy nálunk, Németországban is óvintézkedéseket tegyünk a klímaváltozás ellen és hatékonyan lépjünk fel vele szemben, amikor megtudjuk, hogyan változik a klíma az Északi-sarkvidéken. Az Arktisz a klímaváltozás gócpontja” – mondta a miniszter.
Az expedíció során egymást szakaszosan váltva összesen 450, a világ minden tájáról érkezett ember dolgozott a Polarstern fedélzetén. A hajót más jégtörők látták el rendszeresen új személyzettel, élelmiszerrel, üzemanyaggal és eszközökkel.
(magyarnemzet.hu)
[type] => post
[excerpt] => Egy évig tartó útja végén hétfőn visszaérkezett az Északi-sarkról kiindulási pontjára a Polarstern német kutatóhajó.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1602625024
[modified] => 1602621089
)
[title] => Egy év után visszatért az Északi-sarkvidékről a Polarstern kutatóhajó
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=32669&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32669
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 32671
[image] => Array
(
[id] => 32671
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/polarstern.jpg
[original_lng] => 71750
[original_w] => 1000
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/polarstern-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/polarstern-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/polarstern-768x461.jpg
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/polarstern.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/polarstern.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/polarstern.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/polarstern.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1602610956:5
[_thumbnail_id] => 32671
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3460
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 596
[3] => 49
[4] => 592
[5] => 598
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Érdekes
[3] => Hírek
[4] => Társadalom
[5] => Tudomány
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4595
[1] => 1449
[2] => 23037
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi-sark
[1] => expedíció
[2] => Polarstern
)
)
[2] => Array
(
[id] => 30416
[content] =>
Csaknem mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet mintegy 30 évvel ezelőtt rögzítettek egy grönlandi mérőállomáson – derítették ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói.
A szakemberek az északi-sarkvidéki mérőállomások adatainak archívumában kutatva fedezték fel, hogy 1991. december 22-én mínusz 69,6 Celsius-fokot rögzítettek a grönlandi Klinck állomás automata műszerei. Ez csaknem 2 fokkal hidegebb az oroszországi Verhojanszkban 1892 februárjában (mínusz 67,8 Celsius-fok), valamint a szintén oroszországi Ojmjakonban 1933 februárjában (mínusz 67,7 Celsius-fok) mért korábbi rekordoknál – olvasható a The Guardian című brit lap internetes kiadásában.
Az északi félteke tekintetében mindhárom hőmérséklet kivételesnek számít, azonban messze elmaradnak a bolygón mért eddigi leghidegebb hőmérséklettől, amelyet – a déli félteke telének derekán -, 1983. július 21-én rögzített az antarktiszi Vosztok mérőállomás: mínusz 89,2 Celsius-fokot.
A sarkvidékek időjárási szélsőségeinek tanulmányozása különösen fontos a régmúltra és a jövőre vonatkozó éghajlati modellek elkészítése miatt. Ezen a héten az északi-sarki tengeri jég második legkisebb kiterjedését mérték a kutatók az elmúlt 40 évre visszamenőleg. A régióban szokatlanul meleg volt idén nyáron, Szibérián hőhullám söpört végig. A verhojanszki mérőállomás 38 Celsius-fokot rögzített június 20-án. A WMO szakemberei szerint jó eséllyel ez lehet az Északi-sarkkörtől északra mért eddigi legmagasabb hőmérséklet.
Az archívumban felfedezett adatot szigorú ellenőrzésnek vetették alá, mielőtt hivatalosan is elfogadták az új rekordot. A szakemberek a Royal Meteorological Society folyóiratában publikálták az eredményeiket.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Csaknem mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet mintegy 30 évvel ezelőtt rögzítettek egy grönlandi mérőállomáson.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1600884553
[modified] => 1600868609
)
[title] => Csaknem mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=30416&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30416
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 30417
[image] => Array
(
[id] => 30417
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/minusz70169.jpg
[original_lng] => 115339
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/minusz70169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/minusz70169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/minusz70169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/minusz70169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/minusz70169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/minusz70169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/minusz70169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1600857810:10
[_thumbnail_id] => 30417
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3541
[_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] =>
[_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1600857811
[_oembed_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] =>
[_oembed_time_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] => 1600857811
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1604686878
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1608066977
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609117271
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611291826
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624789518
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627828119
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631820979
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648622193
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652429237
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670589240
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4595
[1] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi-sark
[1] => kutatás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 22756
[content] =>
A Meteorológiai Világszervezet az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet: az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot. Ez a rendkívüli hőhullám hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.
„Az Északi-sark kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál, ami nagyon megviseli a helyi lakosságot, az ökoszisztémát és globális következményekkel jár” – hangsúlyozta Petteri Taalas, a WMO főtitkára pénteki közleményében.
A WMO korábban már beszámolt arról, hogy a szibériai Verhojanszkban június 20-án 38 Celsius-fokos hőséget mértek, ami a szervezet szerint rekord volt az Északi-sarkon.A kiugró értéket azt követően mérték, hogy a térségben tüzek pusztítottak,amelyek kiterjedését a műholdak is észlelték.
A hivatal szerint a hőhullám a blokkolt légköri nyomáshoz és a térségbe meleg levegőt juttató, északra tolódott futóáramlathoz köthető. A WMO ugyanakkor rámutatott, hogy egy közelmúltban publikált tanulmány szerint ilyen mértékű felmelegedés az ember okozta klímaváltozás nélkül szinte elképzelhetetlen lenne a térségben.
A WMO által gyűjtött adatok szerint a szibériai hőség felgyorsította az orosz partvidék jegének olvadását, különösen június végén, így a Laptyev- és a Barents-tengeren nagyon kevés jég maradt.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Meteorológiai Világszervezet az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet: az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot. Ez a rendkívüli hőhullám hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tombol...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1595794920
[modified] => 1595794145
)
[title] => Rendkívül gyorsan melegszik az Északi-sark
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=22756&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22756
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 22760
[image] => Array
(
[id] => 22760
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eszaki-sark-2.jpg
[original_lng] => 105875
[original_w] => 1024
[original_h] => 640
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eszaki-sark-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eszaki-sark-2-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eszaki-sark-2-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eszaki-sark-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eszaki-sark-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eszaki-sark-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eszaki-sark-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1595783346:10
[_thumbnail_id] => 22760
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 1
[views_count] => 4077
[_oembed_c6d7621f357b31f613d8b5516547e06d] => Quite remarkable temperatures in western Siberia today.
For example 26.4°C as north as Arctic Circle (66.6°N) and 30.1°C at 62.5°N. pic.twitter.com/nH5TDipUMk
— Mika Rantanen (@mikarantane) May 21, 2020
[_oembed_time_c6d7621f357b31f613d8b5516547e06d] => 1595626021
[translation_required_done] => 1
[_oembed_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] => Satellite animation, from July 30 to August 4, shows the collapse of the last fully intact #iceshelf in #Canada. The Milne Ice Shelf, located on #EllesmereIsland in #Nunavut, has now reduced in area by ~43%. #MilneIceIsland #seaice #Arctic #earthrightnow #glacier pic.twitter.com/jjs1gawoxA
— ECCC Canadian Ice Service (@ECCC_CIS) August 4, 2020
[_oembed_time_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] => 1597949956
[_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] => ?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
Read the full press release here?https://t.co/UcitQaihSF #CopernicusClimate pic.twitter.com/whonmosxxf
— Copernicus EU (@CopernicusEU) January 8, 2021
[_oembed_time_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] => 1610747056
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629329421
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663317560
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675355429
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685281625
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1719555968
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4595
[1] => 1746
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi-sark
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 13065
[content] =>
Bezárult
a példátlanul nagy ózonlyuk az Északi-sark felett – adta hírül
Twitter-üzenetében az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata.
„A poláris örvény szétesett, lehetővé téve, hogy ózonban gazdag levegő áramoljon az Északi-sark térségébe, ami összhangban van a Copernicus szolgálat múlt heti előrejelzésével” – írták.
A légkörkutatók március elején hívták fel a figyelmet
arra, hogy szokatlan erős az ózonlebomlás a térségben, március második felében
már mintegy egymillió négyzetkilométeres ózonlyukat figyeltek meg. Kialakulását
a megszokottól eltérő légköri jelenségekkel, köztük a sztratoszféra
szélsőségesen hideg hőmérsékleteivel magyarázták. Utoljára mintegy tíz éve
észleltek hasonló jelenséget.
„Az ózonlyuk, amelyet idén figyeltünk meg az Arktisz felett, kevesebb mint egymillió négyzetkilométeres kiterjedésű. Ez a Déli-sarkvidék felett lévőhöz képest kicsi, mivel az 3-4 hónapon keresztül 20-25 millió négyzetkilométeres is lehet” – mondta akkor Diego Loyola, az Európai Űrügynökség (ESA) szakértője.
A piros színnel jelzett ózondús levegő elönti az atmoszférát az Északi-sark felett április 23-án, bezárva az Arktiszon valaha észlelt legnagyobb ózonlyukat.
Forrás: https://www.livescience.com/arctic-ozone-hole-closes.html Az ózonréteg egy természetes gázréteg, amely a Földet a
Nap ultraibolya-sugárzásától védi. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a
tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete
és egy stabil sarkvidéki örvény áll. Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett
sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a
környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont.
Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak
ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k
előállítása régóta tiltott, ha ez nem így lenne, a tudósok szerint sokkal
rosszabb lenne a helyzet. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az
Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
[type] => post
[excerpt] => Bezárult a példátlanul nagy ózonlyuk az Északi-sark felett – adta hírül Twitter-üzenetében az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1588272060
[modified] => 1588204855
)
[title] => Bezárult a nagy kiterjedésű ózonlyuk az Északi-sark felett
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=13065&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 13065
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 13067
[image] => Array
(
[id] => 13067
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[original_lng] => 39064
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1588194056:12
[_thumbnail_id] => 13067
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4663
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 598
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Tudomány
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4595
[1] => 4596
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi-sark
[1] => ózonlyuk
)
)
[5] => Array
(
[id] => 12656
[content] =>
Minden idők legnagyobb északi-sarkvidéki expedíciója háromhetes szünetre kényszerül, hogy megtörténhessen a Polarstern német jégtörőhajón a legénység következő váltása, amely a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt egyre nagyobb késedelmet szenved.
A Mosaic-expedícióban egy időben résztvevő 100, különféle nemzetiségű kutatót kéthavonta kell lecserélni, a járvány miatt elrendelt utazási korlátozások miatt azonban az április elejére tervezett váltás mindeddig nem történhetett meg a jégtáblákkal együtt sodródó kutatóhajón, sőt végül a mérési munkák szüneteltetésére kényszerültek.
Markus Rex expedícióvezető pénteki bejelentése szerint hónapok óta tartó sodródás után május közepén újra beindítják a jégtörő motorját, hogy a Polarstern elhajózhasson a jeges-tengeri jégtábla széléig, ahol találkozik a váltószemélyzetet szállító két német ellátóhajóval, a Sonnéval és a Maria S. Meriannal, amelyek ugyancsak május közepén indulnak útnak az észak-németországi Bremerhaven kikötőjéből.
Az expedícióvezető azt mondta, hogy a koronavírus-világjárvány súlyosságához képest a kényszerszünet csak mérsékelt hatással lesz az egyéves arktiszi expedícióra, és örülnek, hogy egyáltalán rátaláltak erre a megoldásra. Szerencsének mondta, hogy a Polarstern már jócskán az Északi-sark innenső oldalán tartózkodik. Az április eleji váltást eredetileg a Norvégiához tartozó Spitzbergákról tervezték repülőgépekkel és hajókkal Norvégia más pontjairól.
A legénység leváltása után a jégtörő visszatér ahhoz a jégtáblához, amelyhez hozzáfagyva hónapok óta sodródik, és a háromhetes szünet után folytatják a kutatómunkát – közölte Markus Rex. Hét kutatót már szerdán sikerült elhozni a hajóról két kanadai repülőgéppel, amely sikerrel landolt a jégtáblán kialakított leszállópályán, a Twin Otter típusú gépek azonban túl kicsik ahhoz, hogy a teljes váltást lebonyolíthassák velük.
Az expedíció vezetője elárulta az AP-nek, hogy a járványügyi utazási korlátozások miatt sokáig bizonytalan volt, hogy egyáltalán megtörténhet-e a legénység esedékes leváltása, és már felmerült annak lehetősége is, hogy az expedíciót félbe kell szakítani. A kényszerszünet miatt számos tudományos mérés elmarad, de ez még mindig a kisebbik rossz a kutatóexpedíció teljes lefújásához képest – mondta Markus Rex.
A 17 ország részvételével zajló, 140 millió eurós (50 milliárd forintos) expedíció tavaly szeptemberben indult Bremerhavenből, az ottani Alfred Wegener Sark- és Óceánkutató Intézet vezetésével, célja pedig a globális felmelegedés Északi-sarkvidékre gyakorolt hatásának tanulmányozása és a klíma változását előrejelző tudományos modellek tökéletesítése. Az expedíciót továbbra is az eredeti időpontban, októberben tervezik befejezni.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Minden idők legnagyobb északi-sarkvidéki expedíciója háromhetes szünetre kényszerül, hogy megtörténhessen a Polarstern német jégtörőhajón a legénység következő váltása, amely a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt egyre nagyobb késedelmet s...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1587938220
[modified] => 1587924461
)
[title] => Kényszerszüneten az északi-sarki expedíció
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=12656&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 12656
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 12657
[image] => Array
(
[id] => 12657
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/mosaic-exped.jpg
[original_lng] => 138407
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/mosaic-exped-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/mosaic-exped-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/mosaic-exped-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/mosaic-exped-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/mosaic-exped.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/mosaic-exped.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/mosaic-exped.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1587913661:12
[_thumbnail_id] => 12657
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3381
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 598
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Tudomány
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4595
[1] => 1449
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi-sark
[1] => expedíció
)
)
[6] => Array
(
[id] => 10733
[content] =>
Az Északi-sark felett továbbra is szokatlanul nagy ózonlyuk van. Közel 18 kilométeres magasságban lebomlott az ózonréteg nagy része – tudatta az Európai Unió Copernicus megfigyelőszolgálata.
A tudósok már március elején felhívták a figyelmet a régióban szokatlanul erős ózonlebomlásra. A Copernicus Légkörmonitorozó Szolgálat friss felvételei szerint még mindig részben el van vékonyodva az ózonréteg.
A Déli-sarkvidék felett évtizedek óta megfigyelhető az ózonlyuk néhány hónapig az ottani tél után, amikor az ózon lebomlásához alkalmas feltételek fennállnak.
Az, hogy szokatlan módon az északi féltekén is megjelent egy ehhez képest kisebb ózonlyuk, az idén a megszokottól eltérő légköri jelenségeknek, például a sztratoszféra szélsőségesen hideg hőmérsékleteinek tudható be. A szakértők már korábban is megfigyeltek kisebb ózonlyukakat az Északi-sark felett, de soha ilyen nagy kiterjedésben.
„Az ózonlyuk, melyet idén figyeltünk meg az Arktisz felett, kevesebb mint egymillió négyzetkilométeres kiterjedésű. Ez a Déli-sarkvidék felett lévőhöz képest kicsi, mivel az 3-4 hónapon keresztül 20-25 millió négyzetkilométeres is lehet” – mondta Diego Loyola, az Európai Űrügynökség (ESA) szakértője.
A tudósok úgy vélik, hogy az ózonlyuk hamarosan bezárul. „A jóslatunk a sarkvidéki örvény hőmérsékleteinek emelkedésén alapul, azzal ugyanis lelassul az ózon lebomlása, végül teljesen leáll” – mondta Vincent-Henri Peuch, a Copernicus légkörmonitorozó részlegének igazgatója.
Az ózonréteg egy természetes gázréteg, mely a Földet a Nap ultraibolya-sugárzásától védi. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll.
Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont.
Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, ha ez nem így lenne, a tudósok szerint sokkal rosszabb lenne a helyzet. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
A Déli-sark feletti ózonlyuk, amelynek 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Az Északi-sark felett továbbra is szokatlanul nagy ózonlyuk van. Közel 18 kilométeres magasságban lebomlott az ózonréteg nagy része – tudatta az Európai Unió Copernicus megfigyelőszolgálata.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1586626440
[modified] => 1586612559
)
[title] => Az Északi-sark felett továbbra sem csökkent a szokatlanul nagy ózonlyuk mérete
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=10733&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10733
[uk] => 11009
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 10734
[image] => Array
(
[id] => 10734
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark.jpg
[original_lng] => 59303
[original_w] => 1512
[original_h] => 850
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark.jpg
[width] => 1512
[height] => 850
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark.jpg
[width] => 1512
[height] => 850
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark.jpg
[width] => 1512
[height] => 850
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1586783438:2
[_thumbnail_id] => 10734
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 5210
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4595
[1] => 4596
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi-sark
[1] => ózonlyuk
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 4595
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 4595
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Északi-sark (1 Oldal)
