Lengyelország a hadköteles korú ukrán férfiak kizárását szorgalmazza az Európai Unió országaiban működő ideiglenes védelmi rendszerből, számolt be az RMF24.
A kiadvány információja szerint Varsó a brüsszeli zártkörű konzultációk során fejti ki álláspontját az ukrán menekültek jövőbeli státuszáról az EU-országokban.
A kérdést várhatóan június 4-én vitatják meg az EU belügyminiszterei.
Ezt követően az Európai Bizottság javaslatot terjeszt elő az ukránok ideiglenes védelmi mechanizmusának 2028-ig történő meghosszabbítására.
„Véleményünk szerint nem lehet ellentmondás abban, hogy azok az emberek, akik nem tudják legálisan elhagyni Ukrajnát, nem kapnak ideiglenes védelmet az EU-országokban” – idézett a kiadvány egy lengyel diplomatát.
Varsóban úgy vélik, hogy a hadköteles korú ukrán férfiak jogait általános feltételekkel kell szabályozni, mint más külföldiek esetében, anélkül, hogy automatikusan ideiglenes védelmi státuszt kellene adni nekik.
Ugyanakkor a lengyel fél nem támogatja azt az elképzelést, hogy az ideiglenes védelemhez való jogot az ukrajnai lakóhely szerinti régióhoz kössék.
Varsóban hangsúlyozzák, hogy rakétatámadások az egész országban előfordulhatnak, ezért ezt a megközelítést igazságtalannak tartják.
[type] => post [excerpt] => Lengyelország a hadköteles korú ukrán férfiak kizárását szorgalmazza az Európai Unió országaiban működő ideiglenes védelmi rendszerből, számolt be az RMF24. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780500180 [modified] => 1780488364 ) [title] => Lengyelország azt javasolja, hogy a hadköteles ukrán férfiaktól vonják meg az ideiglenes védelmet az EU-ban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285808&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285808 [uk] => 285725 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 285726 [image] => Array ( [id] => 285726 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-18.png [original_lng] => 488921 [original_w] => 770 [original_h] => 489 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-18-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-18-300x191.png [width] => 300 [height] => 191 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-18-768x488.png [width] => 768 [height] => 488 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-18.png [width] => 770 [height] => 489 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-18.png [width] => 770 [height] => 489 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-18.png [width] => 770 [height] => 489 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-18.png [width] => 770 [height] => 489 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1780477564:12 [_thumbnail_id] => 285726 [_edit_last] => 12 [views_count] => 164 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_f59cdffdf73fe1b5687d00bf4934b524] =>
Az Európai Unió népessége 2025 elején elérte a 451 millió főt, ami mintegy egymillióval több az egy évvel korábbinál, ugyanakkor az unió társadalma tovább öregszik, a természetes népességfogyás pedig tartós maradt – derült ki EU statisztikai hivatalának közzétett demográfiai felméréséből.
A luxembourgi székhelyű Eurostat adatai szerint az elmúlt húsz évben a tagállamok közül 19-ben nőtt, nyolcban pedig csökkent a népesség. A legnagyobb arányú növekedést Luxemburgban, Máltán, Cipruson és Írországban mérték, míg a legnagyobb visszaesést Lettországban, Bulgáriában és Litvániában regisztrálták.
2025 elején az EU-ban 230 millió nő és 221 millió férfi élt, vagyis száz férfira átlagosan 104,2 nő jutott. A nők a legnagyobb mértékben Lettországban voltak többségben.
Az EU népességének 14 százaléka volt 15 év alatti gyermek 2025-ben. A legmagasabb arányt Írországban, a legalacsonyabbat Olaszországban jegyezték fel. A 65 év felettiek aránya elérte a 22 százalékot, míg a 80 év felettiek az uniós lakosság 6 százalékát tették ki. A mediánéletkor két évtized alatt 39,6 évről 44,9 évre emelkedett.
A jelentés szerint 2024-ben közel hatmillió bevándorló érkezett az EU országaiba, közülük 4,2 millióan unión kívüli államokból. A legtöbb bevándorlót Spanyolország, Németország, Olaszország és Franciaország fogadta. Ugyanebben az évben 3,1 millió ember hagyta el valamelyik uniós tagállamot.
Az uniós országok tavaly csaknem 1,2 millió embernek adtak állampolgárságot, 12 százalékkal többet, mint 2023-ban. A legnagyobb csoportot a szíriaiak, a marokkóiak és az albánok alkották.
A születési ráta az EU-ban 2024-ben 7,9 élveszületés volt ezer lakosra vetítve, míg a halálozási ráta 10,7. A legmagasabb halálozási arányt Bulgáriában, Lettországban és Magyarországon mérték; Magyarországon ez a mutató 13,4 volt ezer lakosra vetítve az Eurostat szerint.
A természetes népességváltozás az EU egészében negatív maradt, vagyis továbbra is több haláleset történt, mint ahányan születtek. Az első gyermeküket vállaló nők átlagéletkora az EU-ban 30 évre emelkedett 2024-re.
A születéskor várható élettartam az EU-ban 81,5 év volt 2024-ben. A legmagasabb értéket Spanyolországban, Svédországban és Olaszországban, a legalacsonyabbat Bulgáriában, Lettországban és Romániában mérték.
Az Eurostat szerint a nők átlagosan 84,1 évig, a férfiak 78,9 évig élnek az EU-ban, Magyarországon a nők várható élettartama 79,9, a férfiaké 72,2 év volt.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió népessége 2025 elején elérte a 451 millió főt, ami mintegy egymillióval több az egy évvel korábbinál, ugyanakkor az unió társadalma tovább öregszik, a természetes népességfogyás pedig tartós maradt – derült ki EU statisztikai hivat... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780344300 [modified] => 1780340047 ) [title] => Csak a bevándorlás miatt nem csökkent az EU népessége [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285667&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285667 [uk] => 285714 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 285668 [image] => Array ( [id] => 285668 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/10277052-bevandorlassal-tudott-csak-novekedni-az-eu-nepessege-1.jpg [original_lng] => 53639 [original_w] => 825 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/10277052-bevandorlassal-tudott-csak-novekedni-az-eu-nepessege-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/10277052-bevandorlassal-tudott-csak-novekedni-az-eu-nepessege-1-300x164.jpg [width] => 300 [height] => 164 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/10277052-bevandorlassal-tudott-csak-novekedni-az-eu-nepessege-1-768x419.jpg [width] => 768 [height] => 419 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/10277052-bevandorlassal-tudott-csak-novekedni-az-eu-nepessege-1.jpg [width] => 825 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/10277052-bevandorlassal-tudott-csak-novekedni-az-eu-nepessege-1.jpg [width] => 825 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/10277052-bevandorlassal-tudott-csak-novekedni-az-eu-nepessege-1.jpg [width] => 825 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/10277052-bevandorlassal-tudott-csak-novekedni-az-eu-nepessege-1.jpg [width] => 825 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1780386867:3 [_thumbnail_id] => 285668 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 265 [_oembed_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => [_oembed_time_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => 1780329251 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 962815459001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 472624 [1] => 1072 [2] => 13579 ) [tags_name] => Array ( [0] => bevándorlás [1] => Európai Unió [2] => népesség csökkenés ) ) [2] => Array ( [id] => 284246 [content] =>
A kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselői, nevezetten a KMKSZ és az UMDSZ elnöksége megerősítik változatlan támogatásukat Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása, valamint államunk európai demokratikus fejlődési útja iránt. Támogatják Ukrajna további előrehaladását az Európai Unióhoz való csatlakozás felé, és úgy vélik, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása, a jogállamiság és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme az európai integráció elválaszthatatlan részét képezi. Üdvözlik az ukrán–magyar államközi párbeszéd újraindulását a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról, és a jelenlegi konzultációs szakaszt nem egy új folyamat kezdeteként, hanem egy többéves párbeszéd folytatásaként értelmezik, amelynek keretében már sikerült bizonyos előrelépést elérni. – áll a KMKSZ és UMDSZ vezetőségének levelében. Az elmúlt időszakban Ukrajna több fontos lépést tett a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és a nyelvpolitika területén. A nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén bekövetkezett pozitív változások ellenére számos kérdés továbbra is rendezetlen, és világos törvényi, illetve politikai garanciákat igényel. – vélik a kárpátaljai magyarságszervezetek. Meggyőződésük szerint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló további ukrán–magyar párbeszédnek elsősorban három kulcskérdésre kell összpontosítania: a magyar nemzeti kisebbség hatékony politikai képviseletének biztosítására, a kulturális önkormányzat mechanizmusainak fejlesztésére, valamint a nemzeti jelképek használatára vonatkozó kiszámítható és diszkriminációmentes szabályok garantálására. Különös jelentőséggel bír a nemzeti kisebbségek politikai képviseletének kérdése, valamint a lakosság etnikai és nyelvi összetételének megfelelő figyelembevétele a választókerületek kialakítása során. Elvi jelentőségűnek tartják, hogy a nemzeti kisebbségek jogairól szóló további ukrán–magyar államközi párbeszéd a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselőinek megfelelő bevonásával valósuljon meg, mint közvetlenül érintett közösség részvételével. – áll dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének valamint dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökének 2026.május 19-én, Ungváron kelt nyilatkozatában.
Az Európai Unió valószínűleg újabb egy évvel – 2028 márciusáig – meghosszabbítja az ukránok ideiglenes védelmét, jelentette ki Ylva Johansson, az EU ukránokért felelős különmegbízottja a DW-nek adott interjújában.
Elmondása szerint jelenleg az EU tagállamai között folynak a tárgyalások az ukránok jövőbeni ideiglenes védelmének közös megközelítéséről.
„Véleményem szerint úgy tűnik, hogy eljutunk az ideiglenes védelem meghosszabbításához, talán kisebb kiigazításokkal, de alapvetően még egy évre” – mondta Johansson.
Megjegyezte, hogy a döntés oka az, hogy a háború folyamatban van, és a közeljövőben nem várható békemegállapodás vagy akár állandó tűzszünet Ukrajna és Oroszország között.
Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy azoknak az ukránoknak, akik több éve az EU-országokban élnek, fokozatosan át kell térniük az ideiglenes védelmi rendszerről a tartózkodás más jogszerű alapjaira.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az Európai Unió országaiban a ideiglenes védelem alatt álló ukrán állampolgárok száma csökkenő tendenciát mutat. Márciusban közel 68 980 fővel lett kevesebb az érintettek száma – derül ki az Eurostat hivatalos adataiból.
A statisztikák szerint 2026 márciusában összesen 4,33 millió ukrán rendelkezett ideiglenes védelemmel az EU-ban, ami 1,6%-os csökkenést jelent az előző hónaphoz képest.
A legnagyobb visszaesést Olaszországban regisztrálták, ahol több mint 30 ezerrel csökkent a védelmi státusszal rendelkezők száma. A jelenséget részben adminisztratív okokkal magyarázzák, mivel sokaknál lejártak az éves tartózkodási engedélyek.
Jelentős csökkenést mutatott Csehország (-19,8 ezer fő) és Finnország (-8 ezer fő) is. Ugyanakkor 14 uniós tagállamban növekedést is mértek: Németországban például mintegy 7,5 ezerrel, Spanyolországban 2 665-tel, Romániában pedig 2 125-tel nőtt az ukránok száma.
A szakértők szerint a változások mögött egyrészt az EU-n belüli vándorlás áll, amikor a menekültek jobb feltételeket keresve egyik országból a másikba költöznek, másrészt továbbra is érkeznek újabb ukrán állampolgárok az unió területére.
Összességében a legtöbb ukrán továbbra is Németországban tartózkodik, amely az összes érintett közel egyharmadát fogadja. A második helyen Lengyelország áll.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A lengyel titkosszolgálatok szerint Oroszország egyre intenzívebben hajt végre hibrid műveleteket az Európai Unió országaiban: radikalizálódott fiatalokat, bűnözői körökhöz tartozó embereket és külföldieket toboroznak ezekhez az akciókhoz – számolt be róla a UATV English.
Az információt az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács mellett működő Dezinformációellenes Központ tette közzé Telegram-csatornáján.
A lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) vezetője, Rafal Syrysko azt mondta: Oroszország egyre nagyobb mértékben szervez hibrid műveleteket az EU tagállamaiban, és ehhez főként az interneten keresztül toboroz embereket.
Mint fogalmazott, úgynevezett „olcsó ügynököket” vetnek be gyújtogatásokhoz, megfigyelésekhez, információgyűjtéshez és más szabotázsakciókhoz.
Lengyelországban már most is egyre több ilyen esetet regisztrálnak
A közlemény szerint ezekben az akciókban radikalizálódott fiatalok, bűnözői csoportokhoz köthető emberek és külföldiek is részt vesznek. Előfordulhat, hogy egyes végrehajtók nincsenek is tisztában azzal, hogy valójában az orosz titkosszolgálatok érdekeit szolgálják.
A tájékoztatás szerint a Kreml azért alkalmazza ezt a módszert, mert olcsó, egyszerű, és így nehezebb közvetlen kapcsolatot bizonyítani az orosz titkosszolgálatokkal. Emellett Moszkva fokozatosan egy szervezettebb, kiképzett emberekből álló szabotázshálózat kiépítésére törekszik.
A Dezinformációellenes Központ szerint Oroszország a Nyugat elleni hibrid háború erősítésével Európa destabilizálását, az állami intézményekbe vetett bizalom gyengítését és az Ukrajna melletti társadalmi támogatás csökkentését akarja elérni.
2025-ben jelentősen megnőtt az orosz állampolgároknak kiadott schengeni vízumok száma. A listát Franciaország vezeti az EU-s országok között: nemcsak a legtöbb vízumot állította ki, hanem a legmagasabb növekedést is itt regisztrálták – több mint 23%-ot 2024-hez képest, számolt be az Euractiv az Európai Bizottság és európai diplomaták bizalmas adataira hivatkozva. Az Európai Bizottság adatai szerint 2025-ben az oroszok több mint 670 000 schengeni vízumkérelmet nyújtottak be, ami 8%-kal több, mint az előző évben.
A tagországok több mint 620 000 vízumot adtak ki, ami 10,2%-kal több, mint 2024-ben. A turisztikai vízumok több mint 477 000-et tettek ki – a 2025-ben kiadott vízumok teljes számának mintegy 77%-át.
Az orosz állampolgárok által benyújtott összes kérelmek közel háromnegyedét Franciaország, Olaszország és Spanyolország tette ki. Párizs nemcsak a legtöbb vízumot állította ki, hanem a legnagyobb növekedést is regisztrálta – több mint 23%-ot az előző évhez képest. A hivatalos adatok szerint 2019-ben több mint 56 000 orosz él Franciaországban, akik közül jelentős számban a délkeleti Riviérán élnek. Ebben a régióban az oroszok régóta kapcsolatokat ápolnak és ingatlanokkal rendelkeznek Antibes és Monaco közötti partvidéken; a helyi hatóságok több mint 50 ingatlant fagyasztottak be, amelyek olyan jogi személyekkel és magánszemélyekkel kapcsolatosak, akikkel szemben az ukrajnai háborúval összefüggésben szankciókat vezettek be.
Ez az eloszlás tükrözi a földrajzi szakadékot az Európa keleti szárnyától távol eső országok – Franciaország, Olaszország és Spanyolország, amelyek általában nyitottabbak a befektetésekre és a turisztikai áramlásokra, valamint Lengyelország és a balti államok – között, amelyek közvetlenül érzik a háború hatását.
Az Európai Unió továbbra is alakítja politikáját az orosz turistákkal kapcsolatban: Ukrajna nagyszabású inváziója után felfüggesztették a Moszkvával kötött vízumkönnyítési megállapodást. 2025-ben új szabályokat vezettek be, amelyek csökkentik a többszöri belépésre jogosító vízumok számát, és minden EU-ba való utazáshoz új kérelmet írnak elő. Ez a kiadott vízumok számának csökkenésében mutatkozik meg az orosz agresszió előtti állapotokhoz képest.
Ezek a változások feszültséget okoztak az EU fővárosai között, és fokozták a vitát az Oroszországgal kapcsolatos politikáról. Különösen érdekes a Schengeni Barométer, az Európai Bizottság által az országok által használt, a határmentes övezet állapotának nyomon követésére szolgáló eszköz. A dokumentum adatokat tartalmaz az orosz állampolgároknak kiadott schengeni vízumok számáról az ukrajnai háború kontextusában. Néhány főváros tiltakozását fejezte ki, amikor a vonatkozó adatok megjelentek a barométerben.
Ez az adat rávilágít az Európa keleti szárnyától távol eső országok és az Oroszországgal szembeni bánásmódjuk közötti különbségre: Franciaország, Olaszország és Spanyolország kevésbé korlátozó az utazás terén, míg Lengyelország és a balti államok szigorúbb megközelítést alkalmaznak.
Az EU-s adatok kontextusában folyamatban vannak a megbeszélések az Ukrajnában harci tapasztalattal rendelkező orosz állampolgárokra vonatkozó lehetséges korlátozásokról; várhatóan júniusra benyújtanak egy erre vonatkozó kezdeményezést. A szakpolitikai változások és a schengeni vízumok kiadásának dinamikája rávilágít a tagállamok közötti különbségekre az Oroszországgal való kapcsolattartás terén, miközben kiemeli Franciaország, Olaszország és Spanyolország szerepét, mint az orosz kérelmezők kulcsfontosságú célpontjait.
A megközelítések összehangolása és az EU további lépései a biztonság és a stabilitás érdekében fogják meghatározni a schengeni övezet jövőbeli rendszerét és az Oroszországgal való kapcsolatokat.
A keleti blokk egzisztenciális fenyegetésnek éli meg az ukrajnai háborút, Párizs pedig eközben sorozatban állítja ki a vízumokat az orosz állampolgároknak.
Az oroszok egyre inkább néznek európai országokat nyaralási úti célnak, miközben az Európai Unió szankciót sorát vezette be ellenük a több mint négy éve tartó ukrajnai háború miatt.
Az Euractiv által megszerzett adatok azt mutatják, hogy az orosz állampolgároknak kiadott schengeni vízumok száma 2025-ben emelkedett. Ugyanezek az adatok látványosan tükrözik a földrajzi megosztottságot az Európa keleti szárnyától távol eső országok (például Franciaország, Olaszország és Spanyolország), illetve a keleti államok, mint például Lengyelország és a balti államok között, melyek a háborút egzisztenciális fenyegetésnek tekintik.
Növekvő számok
Az adatok szerint az orosz állampolgárok több mint 670 ezer schengeni vízumkérelmet nyújtottak be 2025-ben, ami közel 8 százalékos növekedés 2024-hez képest, az EU-s országok pedig több mint 620 ezer vízumot adtak ki, ami 10,2 százalékos növekedést jelent. A turisztikai vízumok száma 477 ezer volt 2025-ben, mely a kiadott összes vízumnak nagyjából a 77 százalékát teszi ki. A második legnagyobb kategóriát a családtagok és barátok látogatása jelentette, ezt követték az üzleti utak.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország az orosz állampolgárok által benyújtott vízumkérelmek közel háromnegyedét tette ki. Párizs állította ki a legtöbb vízumot ki, ami annak fényében nem meglepő, hogy a 2019-es hivatalos adatok szerint Franciaországban több mint 56 ezer orosz él, jelentős részük pedig az ország délkeleti részén lévő Riviérán. Antibes és Monaco partjai között a helyi hatóságok több mint 50 olyan ingatlant zároltak, melyek az ukrajnai háborúval kapcsolatban szankcionált szervezetekhez és személyekhez kapcsolódnak.
Az oroszok vízuma nem élvezhet prioritást
Az Európai Bizottság az Euractivnak azt mondta, hogy a nemzeti kormányokat már 2022-ben arra kérték, hogy az oroszok vízumkérelmei ne élvezzenek prioritást, egyes esetekben pedig jobb tartózkodni a vízumok kiadásától. Az EU az ukrajnai invázió miatt felfüggesztette a Moszkvával kötött korábbi, a vízumkiadást megkönnyítő megállapodásokat, 2025-ben pedig új szabályokkal szüntették meg az orosz állampolgárok többszöri belépésre jogosító vízumait. Az oroszoknak 2025-től minden EU-s utazáshoz új vízumkérelmet kell benyújtani, így lehetővé téve a szorosabb és gyakoribb biztonsági ellenőrzéseket.
A Schengen Barometer egy, az Európai Bizottság által használt eszköz, mellyel az övezetben lévő mozgást tudják követni. A rendszer arról is tájékoztat, hogy az EU-tagállamok hány schengeni vízumot adtak ki orosz állampolgároknak az ukrajnai háború folyamán. 2025-ben az adatok mértéke feszültséget szított az EU fővárosai között, egyben elmélyítette a megosztottságot a blokk Oroszország-politikájában. Az Euractiv megjegyzi, hogy több, a megbeszéléseket ismerő diplomata és tisztviselő szerint egyes fővárosok határozottan tiltakoztak, amikor az orosz vízumkiadásra vonatkozó adatok megjelentek a barométerben, Franciaország pedig különösen nyugtalan volt a dokumentumban szereplő számok miatt. A balti és az északi országok szerint az oroszoknak nem szabadna Európában vakációzniuk, míg tart az ukrajnai háború.
A tagállamok közötti nézeteltérés 2026 év elején tovább eszkalálódott, ugyanis a diplomaták észrevették, hogy az orosz vízumadatok teljesen eltűntek a statisztikák újabb kiadásából. Több diplomata is elmondta az Euractivnak, hogy meglepődtek azon, hogy a dokumentum egyik politikailag legérzékenyebb részét egyszerűen eltávolították. EU-s tisztviselők a lappal közölték, hogy több főváros is visszakozott az oroszok vízumkiadásának politikailag érzékeny kérdésében, egyesek pedig azt állították, hogy a vita egy tágabb stratégiai dilemmát tükröz, hogy vajon visszaüt-e az oroszokra, ha elvágják őket a Kreml hatalmán kívüli élettől.
A vízumadatokat végül májusban megküldték, de a Bizottság nem volt hajlandó közölni, hogy a nemzeti kormányok gyakoroltak-e bármilyen nyomást az ügyben. Az EU azt is vitatja, hogy kitiltsák a korábban az ukrajnai háborúban harcoló orosz állampolgárokat a blokkból – ez a kezdeményezés várhatóan még június előtt kerül bemutatásra.
Az Európai Unió határozottan elítéli a szervező Biennálé Alapítvány (Fondazione Biennale) azon döntését, amellyel lehetővé teszi Oroszország számára, hogy újra megnyissa nemzeti pavilonját a 2026-os Velencei Biennále 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán – jelentette ki Henna Virkkunen technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős uniós biztos Brüsszelben kedden.
Sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva az uniós biztos közölte: ismételten levelet írt a biennálét szervező alapítványnak, amelyben hangsúlyozta, hogy az orosz nemzeti pavilon újranyitása a Moszkvával szemben az ukrajnai invázió miatt bevezetett uniós szankciók lehetséges megsértését jelenti, ez pedig a művészeti kiállítás mintegy kétmillió eurós uniós finanszírozásának fenttartását veszélyezteti.
Amennyiben az uniós támogatást lehetővé tevő együttműködésben foglaltak megszegése megerősítést nyer, az Európai Bizottság azonnal felfüggeszti vagy megszünteti a hozzájárulást, mert – mint fogalmazott – „az európai adófizetők pénzének védenie kell a demokratikus értékeket és a sokszínűséget”.
Emlékeztetett arra, hogy az idei biennálé május 9-én szombaton, az Európa-napon nyílik meg. Az Európa-napnak a békét kell ünnepelnie, nem pedig lehetőséget biztosítania Oroszországnak, hogy megmutathassa magát a kiállításon – tette hozzá az uniós biztos.
A kétévente megrendezett Velencei Biennálé idén május 9-től november 22-ig tart nyitva. Az ukrajnai háború 2022-es megindítása után a szervezők megtiltották a részvételt mindenkinek, aki az orosz kormányhoz kötődik. Az orosz nemzeti pavilon ez idáig zárva tartott, az idei kiadást azonban már a 2024-ben kinevezett új igazgató, Pietrangelo Buttafuoco vezetése alatt tartják, aki úgy döntött, hogy nyissák meg újra a pavilont.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió határozottan elítéli a szervező Biennálé Alapítvány (Fondazione Biennale) azon döntését, amellyel lehetővé teszi Oroszország számára, hogy újra megnyissa nemzeti pavilonját a 2026-os Velencei Biennále 61. Nemzetközi Művészeti Kiáll... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778081820 [modified] => 1778007077 ) [title] => Elítéli az EU, hogy a szervezők lehetővé tették Oroszország részvételét a 2026-os Velencei Biennálén [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=282388&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 282388 [uk] => 282518 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 282389 [image] => Array ( [id] => 282389 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/biennale-orosz-pavilon.jpg [original_lng] => 360643 [original_w] => 1400 [original_h] => 875 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/biennale-orosz-pavilon-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/biennale-orosz-pavilon-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/biennale-orosz-pavilon-768x480.jpg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/biennale-orosz-pavilon-1024x640.jpg [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/biennale-orosz-pavilon.jpg [width] => 1400 [height] => 875 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/biennale-orosz-pavilon.jpg [width] => 1400 [height] => 875 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/biennale-orosz-pavilon.jpg [width] => 1400 [height] => 875 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1778086843:2 [_thumbnail_id] => 282389 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 399 [translation_required_done] => 1 [_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => [_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1778071029 [_algolia_sync] => 58745828000 [_oembed_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => [_oembed_time_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => 1779908843 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 271 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Kultúra [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1072 [1] => 3910611 [2] => 3890664 [3] => 799244 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => Henna Virkkunen [2] => orosz pavilon [3] => Velencei Biennálé ) ) [9] => Array ( [id] => 281976 [content] =>
Az Európai Bizottság elindította az új BraveTechEU tesztelési platformot, amelynek célja Ukrajna támogatása és a katonai innovációk ösztönzése – tájékoztatott az Európai Bizottság sajtóosztálya.
A BraveTech EU egy közös kezdeményezés, amelynek célja a katonai technológiák az ukrán védelmi iparba való bevezetésének felgyorsítása.
A 35 millió eurós költségvetésű platform célja, hogy biztosítsa a kiemelt innovációk gyors bevezetését közvetlenül az ukrán harci övezetekben.
A kezdeményezés már folyamatban van, az első minősítő eseményekre 2026 júniusára, az első terepi kísérletekre és értékelési kampányokra pedig Ukrajnával szoros együttműködésben 2026 őszén kerül sor. Ez a fázis a BraveTech EU első fázisának folytatása, amelyet a Civitta, a Starburst Accelerator és a Darkstar által alkotott vállalati konzorciumra bíztak. A fázis azonosította és kiválasztotta a legígéretesebb megoldásokat az európai újítók közül.
A nemrégiben beindított platform most szigorú tesztelésnek veti alá ezeket a technológiákat, szimulálva az ukrajnai háború sajátos működési körülményeit.
A BraveTech EU programot először 2025 júliusában jelentette be Andrius Kubilius európai biztos és Mihajlo Fedorov ukrán miniszter.
A program szorosan együttműködik az ukrán innovációs klaszterrel, a Brave1-gyel, az ukrán kormányzati védelmi technológiai platformmal, annak biztosítása érdekében, hogy az európai technológiai fejlesztések relevánsak legyenek a modern hadviselés realitásaival szemben.
