Az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítélete értelmében a tagállamoknak joguk van visszavonni az átmeneti védelmet az ukrajnai lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, ám Ukrajnában a háború kitörésekor állandó tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyektől.
A luxemburgi testület döntése értelmében az a tagállam, amely az uniós jog által előírtakon túl e védelmet kiterjesztette személyek bizonyos kategóriáira, visszavonhatja tőlük az említett védelmet anélkül, hogy megvárná az uniós jog alapján biztosított átmeneti védelem megszűnését.
Az ítéletet Hollandiával kapcsolatban hozták, ahol az előző kormány – már ügyvivői státuszban – márciusban úgy döntött, nem nyújt tovább védelmet azon harmadik országbelieknek – például diákoknak –, akik az ukrajnai háború kitörése idején csupán ideiglenes ukrán tartózkodási engedéllyel rendelkeztek.
A holland államtanács, valamint az Amszterdamban eljáró hágai bíróság ekkor kérdéseket terjesztett az Európai Unió Bírósága elé arra vonatkozóan, hogy a tagállam megszüntetheti-e az ilyen körülmények között biztosított fakultatív védelmet, és amennyiben igen, milyen módon
A bíróság csütörtöki döntése azt is jelenti, hogy ezek az emberek elesnek Hollandiában a többi között az önkormányzati lakások lehetőségétől, valamint elveszítik az oktatási rendszerben mind ez idáig élvezett kedvezményeiket – jegyzi meg az NL Times című holland hírportál.
Az EU-s bíróság ugyanakkor továbbra is kötelezi az uniós tagállamokat arra, hogy védelmet nyújtsanak azon, az ukrajnai háború nyomán lakhelyüket elhagyni kényszerülő ukrán állampolgároknak és családtagjaiknak, hontalanoknak és családtagjaiknak, illetve olyan, harmadik országbeli személyeknek és családtagjaiknak, akik valamilyen más okból jogosultak menekültstátuszra, valamint minden olyan hontalannak és harmadik országbelinek, aki rendelkezik állandó ukrajnai tartózkodási engedéllyel, az utóbbiaknak azonban csak abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva nem tudnak hazatérni.
Az EU az ukrajnai háború kitörése nyomán vezetett be átmeneti védelmi mechanizmust az ukrajnai lakóhelyüket elhagyni kényszerülők esetében.
Az EU a mai napon hivatalosan is büntetést szabott ki 1.8 milliárd eurós összegben az Apple-re. A Spotify által kezdeményezett, de gyakorlatilag minden más streaming-szolgáltató, sőt, közvetetten bármilyen, az iPhone-okra alkalmazásokat fejlesztő cég számára kedvező döntésében az Európai Bizottság a szabad verseny korlátozása miatt ítélte el az almás vállalatot.
Az Apple megint korlátozta a tisztességes és szabad versenyt
„A Bizottság különösen azt állapította meg, hogy az Apple korlátozásokat alkalmazott az alkalmazásfejlesztőkre, amelyek megakadályozták őket abban, hogy tájékoztassák az iOS-felhasználókat az alkalmazáson kívül elérhető alternatív és olcsóbb zenei előfizetési szolgáltatásokról. Ez az uniós trösztellenes szabályok szerint jogellenes”, írta az EB az ügy kapcsán kiadott közleményében, ami egyértelművé tette, hogy a fogyasztók szempontjait szem előtt tartva járt el az ügyben.
„Ezek az irányításellenes rendelkezések nem szükségesek és nem arányosak az Apple kereskedelmi érdekeinek védelméhez az Apple intelligens mobileszközein található App Store-ral kapcsolatban, és negatívan érintik az iOS-felhasználók érdekeit, akik nem tudnak tájékozott és hatékony döntést hozni arról, hogy hol és hogyan vásároljanak zenei streaming-előfizetést a készülékükön való használatra”, mutatott rá az iPhone- és iPad-felhasználókat ért hátrányokra a Bizottság.
Az Apple megkárosította az iPhone- és iPad-felhasználókat
„Az Apple közel tíz éven át tartó magatartása miatt sok iOS-felhasználónak jelentősen magasabb árat kellett fizetnie a zenei streaming-előfizetésekért, mivel az Apple magas jutalékot szabott ki a fejlesztőkre, amelyet az Apple App Store-ban ugyanazon szolgáltatás magasabb előfizetési árai formájában továbbadott a fogyasztóknak. Ezen túlmenően az Apple rendelkezései nem anyagi károkat okoztak a felhasználói élmény romlása formájában: az iOS-felhasználóknak vagy nehézkes keresgéléssel kellett foglalkozniuk, mielőtt az alkalmazáson kívüli releváns ajánlatokhoz jutottak, vagy pedig soha nem fizettek elő egyetlen szolgáltatásra sem, mert nem találták meg a megfelelőt maguktól.”
A Spotify a maga részéről üdvözölte a döntést. Szerintük „Az Apple szabályai szájkosarat rakott a Spotify-ra és más zenei streaming szolgáltatásokra, hogy azok közvetlenül az alkalmazásunkban ne oszthassák meg felhasználóinkkal a különböző előnyöket — megtagadva tőlünk, hogy kommunikáljunk velük a frissítés módjáról és az előfizetések áráról, akciókról, kedvezményekről vagy számos más kedvezményről. Azzal, hogy az Európai Bizottság felszólítja az Apple-t, hogy hagyjon fel az EU-ban folytatott jogellenes magatartásával, a fogyasztókat helyezi előtérbe. Ez a szabad piac egyik alapkoncepciója — a vásárlóknak tudniuk kell, milyen lehetőségeik vannak, és a vásárlóknak, nem pedig az Apple-nek kell eldönteniük, hogy mit, hol, mikor és hogyan vásároljanak.
Ez még nem a történet vége – több szempontból sem
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy szinte borítékolható, hogy a döntést és a büntetést az Apple megfellebbezi – és nem csak azért, mert a vállalat ugyanígy járt el a múltban is hasonló ügyekben. Hanem azért is, mert a cég a napokban életbe lépő, az egységes európai digitális piacokra vonatkozó szabályozást (DMA) is hasonló módon, annak szellemét teljesen szembe köpve próbálta meg „teljesíteni”, ami egyértelművé teszi, hogy a cég anyagi érdekeit körme szakadtáig előnyben részesíti a szabad és tisztességes versennyel, illetve a jogszabályok szellemének betartásával szemben.
Emiatt egyébként az is szintén borítékolható, hogy a DMA rendelkezéseinek be nem tartása miatt is eljárás indul majd a céggel szemben, ahol még az eddiginél is sokkal durvább büntetés kiszabására számíthat majd a vállalat.
[type] => post
[excerpt] => Az EU a mai napon hivatalosan is büntetést szabott ki 1.8 milliárd eurós összegben az Apple-re. A Spotify által kezdeményezett, de gyakorlatilag minden más streaming-szolgáltató, sőt, közvetetten bármilyen, az iPhone-okra alkalmazásokat fejlesztő ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1709589900
[modified] => 1709628282
)
[title] => Az Apple 1.8 milliárd eurós büntetést kap a Spotify ügye miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=180184&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 180184
[uk] => 180231
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 180185
[image] => Array
(
[id] => 180185
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/a466ef7c-29a7-4a95-8d06-419c5f63aa00.jpg
[original_lng] => 98273
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/a466ef7c-29a7-4a95-8d06-419c5f63aa00-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/a466ef7c-29a7-4a95-8d06-419c5f63aa00-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/a466ef7c-29a7-4a95-8d06-419c5f63aa00-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/a466ef7c-29a7-4a95-8d06-419c5f63aa00.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/a466ef7c-29a7-4a95-8d06-419c5f63aa00.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/a466ef7c-29a7-4a95-8d06-419c5f63aa00.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/a466ef7c-29a7-4a95-8d06-419c5f63aa00.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1709638429:3
[_thumbnail_id] => 180185
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2499
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1203032262001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 590
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => IT
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 805759
[1] => 11246
[2] => 805761
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Apple pénzbírságolása
[1] => Európai Unió Bírósága
[2] => szabad verseny korlátozása
)
)
[2] => Array
(
[id] => 170702
[content] =>
Tagállami közigazgatási szerv dönthet úgy, hogy megtiltja munkavállalói számára a vallási jelképek munkahelyi viselését – közölte ítéletében az Európai Unió Bírósága kedden.
Az ügy előzménye, hogy a belgiumi Ans önkormányzata egyik női munkavállalójának – aki munkáját ügyfeleivel való érintkezés nélkül látja el – megtiltotta, hogy munkahelyén iszlám fejkendőt viseljen.
Ezt követően az önkormányzat módosította a munkaügyi szabályzatát, és arra kötelezte munkavállalóit, hogy tartsák tiszteletben a semlegesség elvét: a hittérítés semmilyen formája sem megengedett, és az ideológiai vagy vallási hovatartozásra utaló látható jelképek viselése minden munkavállaló számára tilos.
Az érintett annak megállapítását kérte, hogy sérült-e a vallásszabadsághoz való joga, illetve hátrányos megkülönböztetés érte-e – tájékoztattak.
A luxembourgi székhelyű EU-bíróság ítéletében azt írta: minden tagállam és minden, az államinál alacsonyabb szintű szerv a hatásköre keretein belül, illetve saját konkrét körülményeitől függően mérlegelési mozgástérrel rendelkezik az általa a munkahelyen előmozdítani kívánt közszolgáltatás semlegességének kialakítása során.
A teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében a közigazgatási szerv megtilthatja a filozófiai vagy vallási meggyőződésre utaló bármely jelkép munkahelyen történő látható viselését. Egy ilyen szabály nem hátrányosan megkülönböztető, ha azt általános jelleggel és különbségtétel nélkül alkalmazzák a teljes személyi állományra vonatkozóan, és azt a feltétlenül szükséges mértékre korlátozzák – húzták alá.
A szigorú semlegesség politikája tehát, amelyet valamely közigazgatási szerv a saját munkavállalói számára egy teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében ír elő, jogszerű cél által igazoltnak tekinthető – írták.
Igazolt ugyanakkor az olyan politika kialakítása is, amely általánosan és különbségtétel nélkül engedélyezi valamely meggyőződés, többek között a filozófiai vagy vallási meggyőződés látható jelképeinek viselését, az ügyfelekkel való kapcsolattartás esetén is, és jogszerű az ilyen jelképek viselésének az ilyen kapcsolattartással járó helyzetekre korlátozódó tilalma is.
A nemzeti bíróságok feladata, hogy megvizsgálják az említett követelményeknek való megfelelést – tették hozzá.
Ukrajna még legalább két hétig az Európai Unió zöld országlistáján marad, így az ukránok külön covid-korlátozások nélkül utazhatnak be a területére adta hírül pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint az EU Tanácsa pénteken tette közzé azoknak az országoknak a megújított listáját, amelyekből szigorító korlátozások nélkül léphetnek be az EU-ba. A két héttel ezelőtti névsorhoz képest a tanács egy országot sem vett le a listáról, sőt arra felkerült Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok. Jelenleg azoknak a harmadik országoknak a listáján, amelyekből külön megkötések nélkül érkezhetnek utasok, 16 államot tartalmaz, Ukrajnát is beleértve.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajna a formális kritériumokat tekintve már most sem felel meg az EU-s covid-követelményeknek.
Mint hírportálunk október 4-én megírta, Dmitro Kuleba külügyminiszter közölte, Ukrajna azon dolgozik, hogy megtartsa a helyét az Európai Unió zöld országok listáján, de a kizárást nem kerülheti el, ha jelentős mértékben megnő a koronavírusos megbetegedések száma.
