Az előző hónapok adataihoz képest szeptember végén valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában. A vizsgált hónap végére számuk megközelítette a 4,2 milliót – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak. A jelentés szerint szeptember végén 4 197 365 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, míg számuk augusztus végén 4 163 655 volt.
Az átmeneti védelmet biztosító jogállást a legtöbb ukrajnai menekült számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 129 335), Lengyelország (979 835) és Csehország (378 480) biztosította. Az augusztus végi adatokhoz képest szeptemberben a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (7005; 0,6 százalék), Lengyelországban (4645; 0,5 százalék) és Spanyolországban (3170; 1,5 százalék) növekedett. Jelentősebb csökkenést pedig Franciaországban (570; 0,9 százalék) jegyeztek fel.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva szeptember végén Csehországban (34,7), Litvániában (28,1) és Lengyelországban (26,8) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45 százalékát nők, 32,3 százalékát 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 22,7 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki. A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 37 985 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, szeptemberben 733-at.
Áprilisban az előző év azonos hónapjához képest 12 százalékkal több, 76 695 nem uniós állampolgár nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, az adat emellett mintegy háromezerrel haladja meg a márciusi számokat – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az áprilisi menekültügyi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 7260 volt azon nem uniós állampolgárságú menedékkérők száma, akik korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket, ez 26 százalékkal több a tavaly áprilisinál.
Az előző hónapokhoz hasonlóan áprilisban is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (12 075), őket a venezuelaiak (6125), majd az afgán (5610) állampolgárságúak követték.
A menedékkérelmek 76 százalékát négy uniós országban, Németországban (18 585), Spanyolországban (15 430), Olaszországban (13 485), és Franciaországban (10 505) nyújtották be.
Az EU egészében százezer emberre áprilisban 17,1 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Cipruson (163,6), Írországban (37,9), Görögországban (36) és Spanyolországban (3,7) volt a legmagasabb.
A vizsgált hónapban 2790 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában. A kiskorúak legtöbbje szíriai (935) és afgán (405) volt. Közülük a legtöbben Németországba (1165) és Hollandiába (455) érkeztek – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
Január végén 4 303 115 ukrajnai állampolgár rendelkezett ideiglenes védelemmel az Európai Unióban, míg februárban ez a szám 4 234 595-re csökkent – áll az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett jelentésében.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, munkát vállalhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 286 580) nyújtotta, majd Lengyelország (957 200) és Csehország (385 075). A januári adatokhoz képest februárban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+16 430; +1,3 százalék), Lengyelországban (+5640; +0,6 százalék) és Csehországban (+3885; +1,0 százalék) növekedett.
A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent: Ausztriában (-1420; -1,7 százalék), Észtországban (-550; -1,5 százalék), Franciaországban (-685; -1,1 százalék), Hollandiában (-120; -0,1 százalék) és Máltán (-20; -1 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva február végén Csehországban (35,6), Litvániában (26,5) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,4 volt.
A kedvezményezettek 46 százalékát nők, 32,9 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 845, az elmúlt hónapban 595 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Január végén már 4 303 115 ukrán menekült rendelkezett ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal az Európai Unióban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Azt írják, az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 270 150) nyújtotta, majd Lengyelország (951.560) és Csehország (381 190).
Németország vezeti a listát
A decemberi adatokhoz képest a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+18 905; +1,5 százalék), Csehországban (+8155; +2,2 százalék) és Spanyolországban (+2830; +1,5 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent, nevezetesen Olaszországban (-18 125 fő; -11,2 százalék), Lengyelországban (-3235; -0,3 százalék), Észtországban (-225; -0,6 százalék), Franciaországban (-205; -0,3 százalék) és Luxemburgban (-10; -0,2 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva január végén Csehországban (35,2), Bulgáriában (26,7), Litvániában (26,4), Észtországban (26,2) és Lengyelországban (25,9) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,6 volt. A kedvezményezettek 46,1 százalékát nők, 33,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,7 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 250, az elmúlt hónapban 370 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – adta hírül az MTI.
Az Európai Unió tagországaiban 3,88 millió csecsemő született 2022-ben, ami enyhe csökkenést jelent a 2021-es 4,09 millió születéshez képest – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön kiadott jelentéséből.
A 2022-es adatokat rögzítő jelentés megjegyezte, az EU-ban született gyermekek száma 2008 óta folyamatosan csökken, akkor 4,68 millió gyermek született.
A uniós termékenységi ráta 2022-ben 1,46 születés volt egy édesanyára vetítve, ami szintén visszaesést jelent a 2020-ban és 2021-ben feljegyzett kismértékű növekedés után, amikor a termékenységi ráta 1,51, illetve 1,53 volt.
A tagországok között a legmagasabb termékenységi mutatót Franciaországban (1,79) jegyezték fel, majd Romániában (1,71), Bulgáriában (1,65) és Csehországban (1,64), Szlovákiában (1,57), valamint Magyarországon (1,56). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi rátát Máltán (1,08), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24).
A jelentés szerint Magyarország esetében a termékenységi mutató a 2022-ös 1,56-öt megelőzően 2019-ben 1,55, 2020-ban 1,59, 2021-ben pedig 1,61 volt.
December végéig 4 312 215 volt azon ukrán állampolgárok száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Decemberben, a november végi adatokhoz képest 37 585-tel nőtt az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak száma az EU-ban. A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, ezek közül három ország, Olaszország (-125; -0,1 százalék), Franciaország (-245; -0,4 százalék) és Lengyelország (-315; -0,03 százalék) kivétel. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (+15 285; +1,2 százalék), Csehországban (+3705; +1 százalék) és Spanyolországban (+2255; +1,2 százalék) jegyezték fel.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 235 960), Lengyelország (955 110) és Csehország (369 330) biztosította. Ez a három ország a menedékes státuszok 59,8 százalékát biztosították.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a december végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (34,5), Bulgáriában (26.5), Észtországban (26.3), Litvániában (26,2) és Lengyelországban (26) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,6.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,2 százalékát nők, 33,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabbak, 20,6 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 880 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára. Az előző hónaphoz képest 160-nal többet.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => December végéig 4 312 215 volt azon ukrán állampolgárok száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1707419340
[modified] => 1707408256
)
[title] => Több mint 4,3 millió ukrajnai menekült van az EU-ban, akik ideiglenes védelmi státuszt kaptak – Eurostat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=177778&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 177778
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 175533
[image] => Array
(
[id] => 175533
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[original_lng] => 52270
[original_w] => 768
[original_h] => 512
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1707401056:5
[_thumbnail_id] => 175533
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1033
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 83884
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 237295
[1] => 574946
[2] => 1995
[3] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Eurostat
[1] => ideiglenes védelem
[2] => statisztika
[3] => ukrán menekültek
)
)
[6] => Array
(
[id] => 171709
[content] =>
Október végéig meghaladta a 4,2 milliót, 4 238 010 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menekültstátuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekülteket továbbra is enyhén növekvő számban regisztrálták ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Októberben, a szeptember végi adatokhoz képest 51 845-tel nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, egyedül Dánia a kivétel, ahol 4,5 százalékkal (1700-zal) csökkent a befogadott ukrajnaiak száma. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 465 fő; 1,7 százalék), Csehországban (6490; 1,8 százalék) és Hollandiában (4005; 3,0 százalék) jegyezték fel.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 215 365 fő), Lengyelország (960 620) és Csehország (364 450) biztosította. Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 325 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,7), Észtországban (26,3), Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 26,1), valamint Litvániában (25,8) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,5. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,4 százalékát nők, 33,4 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
Egyre nő az ideiglenes védelemben részesülő ukránok száma Európában, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az ukrajnai háború elől csaknem 4,2 millió menekült tartózkodik az Európai Unióban – számolt be az rbc.ua hírportál a schengenvisainfo.com európai uniós hírportálra hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajnából már 4 millió 155 ezer ember vesz igénybe ideiglenes védelmet Európában. 98 %-uk ukrán állampolgárságú. Három uniós ország fogadja be a legtöbb menekültet: Németország (1 175 695 fő, az összes Európába menekült ukrán 28 %-a), Lengyelország (960 550, 23 %) és Csehország (365 085, 9 %).
E hónap során 41 275 fővel nőtt az átmeneti védettséget kérők száma. Ezek az Eurostat 2023 augusztus végi adatai. A legnagyobb növekedés a menedékkérők számában a következő országokban volt: Németország (+21 830, +1,9 %), Csehország (+7545, +2,1 %); Hollandiában (+2635, +1,7 %).
Eközben néhány ország jelezte az ukránok kiutazását. Három országban csökkent az ideiglenes védelemben részesülők száma: Lengyelország (– 10 530, –1,1 %); Olaszország (–550, –0,3 %),
Franciaország (–420; –0,6 %). Általánosságban elmondható, hogy a helyi lakossághoz viszonyítva (1000 lakosra vetítve) a legtöbb ukrán menekült a következő országokban marad: Csehország (33,7), Észtország (26,2), Lengyelország (26,1), Bulgária (25,6), Litvánia (25,3). Uniós szinten ez a mutató átlagosan 9,3 ezer főre vetítve.
Időközben Svájcban tervet dolgoztak ki az ukránok hazatérésére. Akár 4000 eurót is fizetnek a háború befejezése után Ukrajnába való önkéntes távozásért.
[type] => post
[excerpt] => Egyre nő az ideiglenes védelemben részesülő ukránok száma Európában, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az ukrajnai háború elől csaknem 4,2 millió menekült tartózkodik az Európai Unióban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1697062020
[modified] => 1697057241
)
[title] => Több európai országban nő az ukrán menekültek száma az Eurostat adatai szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=164821&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164821
[uk] => 164823
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 160032
[image] => Array
(
[id] => 160032
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[original_lng] => 45835
[original_w] => 740
[original_h] => 415
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff-300x168.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1698754358:5
[_thumbnail_id] => 160032
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2461
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8fba0ec688c3f629fd459ecb3f849480] =>
[_oembed_time_8fba0ec688c3f629fd459ecb3f849480] => 1699467093
[_oembed_1997c50e04295fe618badc2f077cca8d] =>
[_oembed_time_1997c50e04295fe618badc2f077cca8d] => 1716470718
[_oembed_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] =>
[_oembed_time_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] => 1729852712
[_oembed_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] =>
[_oembed_time_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] => 1731953148
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 83884
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 237295
[2] => 85053
[3] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Eurostat
[2] => orosz–ukrán háború
[3] => ukrán menekültek
)
)
[8] => Array
(
[id] => 160989
[content] =>
Július végére 4,1 millió fölé emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek júliusban az előző hónaphoz képest enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A vizsgált hónapban június végéhez képest 45 915-tel, azaz 1,1 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 445 ember; +1,8 százalék), Csehországban (8400; +2,5 százalék) és Hollandiában (3515; +2,9 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben két tagországban, Lengyelországban (-6660; -0,7 százalék) és Lettországban (-1760; -4,2 százalék) csökkent az ideiglenes védelemben részesültek száma.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország biztosította a legtöbb ilyen jogállást (1 153 865), ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (971 080; 24 százalék), majd Csehország (357 540; 9 százalék) követte.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a július végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33), Lengyelországban (26,4), Észtországban (25,9), Bulgáriában (25,3) és Litvániában (25) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,2.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,6 százalékát nők, 34,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 32 260 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az áprilisban feljegyzett több mint 72 ezerről májusban 80 ezer fölé emelkedett az Európai Unió valamely tagállamában első alkalommal menedéket kérők száma, ez 27 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
A májusi adatokat tartalmazó jelentés szerint a hónapban 80 375 EU-n kívüli állampolgárságú menedékkérő nyújtott be kérelmet nemzetközi védelmi jogállás megszerzése iránt az uniós országokban. További 5325-en a korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották menedékkérelmüket: ez a szám 16 százalékkal kevesebb a tavaly májusi 6370-nél, ugyanakkor valamelyest meghaladja az idén áprilisban feljegyzett 5310-et.
Az előző hónapokhoz hasonlóan májusban is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (12 110), őket az afgánok (7210) követték, megelőzve a venezuelaiakat (7015) és a kolumbiaiakat (6745). Ez a sorrend hónapok óta változatlan – jegyezték meg.
A menedékkérelmek 78 százalékát négy uniós országban, Németországban(23 235), Spanyolországban (17 405), Olaszországban (11 045) és Franciaországban (10 850) nyújtották be.
Az EU egészében egymillió emberre májusban 179 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Cipruson volt a legmagasabb, ahol egymillió lakosra 1092 kérelmező jutott, a legalacsonyabb pedig Magyarországon, ahol egymillió lakosra 0,2 ilyen kérelem jutott májusban – közölték.
A vizsgált hónapban 3065 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában, a kiskorúak legtöbbje afgán (985) és szíriai (870) volt. Közülük a legtöbben Németországba (1200), Hollandiába (410) és Ausztriába (405) érkeztek.
A jelentésben kiemelték: Oroszország Ukrajna elleni, tavaly február 24-én indított háborúját követően jelentősen megnőtt az ukrán állampolgárságú menedékkérők száma. A 2022 februárjában feljegyzett 2105-ről az év márciusára 12 190-re ugrott a menedéket első alkalommal kérelmezők száma, majd folyamatosan csökkent. Idén januárban 1030, februárban 1110, márciusban 1160, áprilisban 895, májusban pedig 945 ukrán állampolgárságú kérelmezőt vettek nyilvántartásba. Ez nem tartalmazza azoknak a számát, akik az unió által biztosított ideiglenes védelmi jogállásra regisztrálnak, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Májusban 1435 volt az orosz állampolgárságú menedékkérők száma, míg áprilisban 1720, márciusban 2480, februárban 2385, januárban pedig 2560 – tették hozzá.
