Az előző évhez képest 0,8 évvel nőtt, ezzel 81,4 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentésében.
Az uniós hivatal közlése szerint a születéskor várható élettartam legmagasabb értékét az elmúlt két évtizedben ezt megelőzően 2019-ben érte el az EU-ban, amikor a születéskor várható élettartam 81,3 év volt, és 3,7 évvel több, mint 2002-ben. A koronavírus-járvány kitörését követően ez a mutató 2020-ban 80,4 évre, 2021-ben pedig 80,1 évre csökkent – emlékeztettek.
A jelentésből kiderült, hogy 2023-ban a születéskor várható élettartam – az előző évhez hasonlóan – a spanyol fővároshoz, Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb, 86,1 év. A madridi régiót az olaszországi Trento régiója követte (85,1 év), majd a finnországi Aland (85,1 év), majd pedig a spanyolországi Navarra tartomány és az olaszországi Bolzano környéki régió (mindkettő 85 év).
Ezzel szemben a születéskor várható élettartam legalacsonyabb számait három bulgáriai régióban (73,9 év-75,2 év), valamint az észak-magyarországi régióban és a franciaországi Mayotte tengeren túli régióban (mindkettő 74,9 év) jegyezték fel.
Az Eurostat szerint a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon átlagosan 76,7 év volt, azaz 74,9 és 78,9 év között mozgott régiótól függően. A jelentés hét magyarországi régió és Budapapest lakosságának születéskor várható élettartamát sorolta fel. Ez az adat a nyugat-dunántúli régióban a 2022-es 76,9-ről 77,4-re emelkedett. A Pest vármegyei régióban a 2022-es 76,7-ről szintén 77,4-re emelkedett. A dél- és a közép-dunántúli régióban a születéskor várható átlagos élettartam egyaránt 76,7 évre emelkedett 2023-ban a megelőző évben feljegyzett 75,8-ről. A dél-alföldi régióban a 2022-es 75,5-ről 76,2-re nőtt. Az észak-alföldi régióban az előző éves 75-ről 75,7-re emelkedett. Az észak-magyarországi régióban a 2022-es 74,1-ről 74,7-re, míg Budapesten pedig az előző éves 78,1 helyett 78,8 év volt a lakosság születéskor várható élettartama.
Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban – az előző éves 83,3 évről – 84 évre emelkedett, ami a koronavírus járvány előtti, 2019-es év adataival megegyező érték. A férfiak esetében ez az adat – az előző éves 77,9 évhez képest – 78,7 év volt 2023-ban, ami a 2019-es évhez képest +0,2 éves emelkedést jelent.
Amíg 2023-ban az uniós tagállamokban született nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel volt magasabb, mint a férfiaké, az országok között eltérések voltak. A sort Lettország vezeti, ahol a nők várhatóan 10,1 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ezt Litvánia követi ahol ez a különbség 9 év, majd Észtország, ahol 8,8 év. A legkisebb különbség Hollandiában (3 év), majd Svédországban és Luxemburgban (3,3 év) volt.
Magyarországon a nők születéskor várható élettartama a 2022-ben feljegyezett 79,3 évről 79,9 évre emelkedett, a férfiaké a 2022-es 72,6 évről pedig 73,4 évre – derült ki az Eurostat jelentéséből.
Az EU-ban a 2024. december 31-i adatok szerint 4,3 millió ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet, miután elhagyták Ukrajnát az orosz–ukrán háború miatt.
Az Eurostat február 10-én tette közzé ezeket az adatokat.
A legtöbb ideiglenes védelmet biztosító ország az EU-ban Németország (1 161 450 fő; az összes védelmet kapó 27,3%-a), Lengyelország (991 630 fő; 23,3%) és Csehország (388 625 fő; 9,1%). 2024. november végéhez képest az EU-ban az ideiglenes védelmet élvező személyek száma december végére 25 590 fővel nőtt (+0,6%). A legnagyobb növekedés Németországban (+8 830 fő; +0,8%), Lengyelországban (+3 705 fő; +0,4%) és Csehországban (+3 435 fő; +0,9%) volt megfigyelhető.
A 2024. október 31-i adatok szerint közel 4,2 millió, az EU-n kívüli állampolgár, akik Oroszország ukrajnai agressziója miatt menekültek el, rendelkezett ideiglenes védelmi státusszal az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.
Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint az EU azon tagállamai, amelyek a legtöbb ukrajnai ideiglenes védelmet élvező személyt fogadták, Németország (1 140 705 fő; az EU-ban lévő összes kedvezményezett 27,2%-a), Lengyelország (983 880 fő; 23,4%) és Csehország (379 370 fő; 9,0%).
2024 szeptember vége és október vége között az ideiglenes védelem alatt álló személyek összlétszáma az EU-ban stabil maradt.
Az EU tagállamok lakosságához viszonyítva a legmagasabb számú ideiglenes védelmet élvező személy 1000 főre vetítve Csehországban (34,8), Lengyelországban (26,9) és Észtországban (25,3) volt.
2024. június 25-én az Európai Tanács döntött az ukrán menekültek ideiglenes védelmének meghosszabbításáról 2025. március 4-től 2026. március 4-ig.
Az Eurostat pénteken közzétett jelentése szerint október végére az előző hónapokhoz képest enyhe növekedést mutatott az ukrajnai menedékkérők száma, akik ideiglenes védelmi státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagállamában. Az érintettek száma közel 4,2 millióra emelkedett.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.
A jelentés szerint október végén 4 189 480 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, 1115-tel többen, mint szeptember végén.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 140 705), Lengyelország (983 880) és Csehország (379 370) biztosította.
A szeptember végi adatokhoz képest októberben a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (11 370-nel, vagyis 1 százalékkal), Lengyelországban (4045; 0,4 százalék), és Spanyolországban (3600; 1,6 százalék) növekedett. Jelentősebb csökkenést pedig Litvániában (33 455; 41,3 százalék) jelentettek az inaktív státuszú jogállások nyilvántartásból való törlése miatt. Az átmeneti védelem alatt álló ukrajnaiak száma Litvánia mellett az EU-tagországok közül csak Olaszországban (1105; 0,7 százalék) és Franciaországban (280; 0,5 százalék) csökkent.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva október végén Csehországban (34,8), Lengyelországban (26,9) és Észtországban (25,3) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45 százalékát nők, 32 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 23 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
Az Eurostat jelentése szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 38 480 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónap, október folyamán pedig 495-öt.
Az előző hónapok adataihoz képest szeptember végén valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában. A vizsgált hónap végére számuk megközelítette a 4,2 milliót – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak. A jelentés szerint szeptember végén 4 197 365 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, míg számuk augusztus végén 4 163 655 volt.
Az átmeneti védelmet biztosító jogállást a legtöbb ukrajnai menekült számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 129 335), Lengyelország (979 835) és Csehország (378 480) biztosította. Az augusztus végi adatokhoz képest szeptemberben a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (7005; 0,6 százalék), Lengyelországban (4645; 0,5 százalék) és Spanyolországban (3170; 1,5 százalék) növekedett. Jelentősebb csökkenést pedig Franciaországban (570; 0,9 százalék) jegyeztek fel.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva szeptember végén Csehországban (34,7), Litvániában (28,1) és Lengyelországban (26,8) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45 százalékát nők, 32,3 százalékát 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 22,7 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki. A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 37 985 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, szeptemberben 733-at.
Áprilisban az előző év azonos hónapjához képest 12 százalékkal több, 76 695 nem uniós állampolgár nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, az adat emellett mintegy háromezerrel haladja meg a márciusi számokat – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az áprilisi menekültügyi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 7260 volt azon nem uniós állampolgárságú menedékkérők száma, akik korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket, ez 26 százalékkal több a tavaly áprilisinál.
Az előző hónapokhoz hasonlóan áprilisban is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (12 075), őket a venezuelaiak (6125), majd az afgán (5610) állampolgárságúak követték.
A menedékkérelmek 76 százalékát négy uniós országban, Németországban (18 585), Spanyolországban (15 430), Olaszországban (13 485), és Franciaországban (10 505) nyújtották be.
Az EU egészében százezer emberre áprilisban 17,1 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Cipruson (163,6), Írországban (37,9), Görögországban (36) és Spanyolországban (3,7) volt a legmagasabb.
A vizsgált hónapban 2790 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában. A kiskorúak legtöbbje szíriai (935) és afgán (405) volt. Közülük a legtöbben Németországba (1165) és Hollandiába (455) érkeztek – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
Január végén 4 303 115 ukrajnai állampolgár rendelkezett ideiglenes védelemmel az Európai Unióban, míg februárban ez a szám 4 234 595-re csökkent – áll az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett jelentésében.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, munkát vállalhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 286 580) nyújtotta, majd Lengyelország (957 200) és Csehország (385 075). A januári adatokhoz képest februárban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+16 430; +1,3 százalék), Lengyelországban (+5640; +0,6 százalék) és Csehországban (+3885; +1,0 százalék) növekedett.
A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent: Ausztriában (-1420; -1,7 százalék), Észtországban (-550; -1,5 százalék), Franciaországban (-685; -1,1 százalék), Hollandiában (-120; -0,1 százalék) és Máltán (-20; -1 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva február végén Csehországban (35,6), Litvániában (26,5) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,4 volt.
A kedvezményezettek 46 százalékát nők, 32,9 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 845, az elmúlt hónapban 595 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Január végén már 4 303 115 ukrán menekült rendelkezett ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal az Európai Unióban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Azt írják, az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 270 150) nyújtotta, majd Lengyelország (951.560) és Csehország (381 190).
Németország vezeti a listát
A decemberi adatokhoz képest a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+18 905; +1,5 százalék), Csehországban (+8155; +2,2 százalék) és Spanyolországban (+2830; +1,5 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent, nevezetesen Olaszországban (-18 125 fő; -11,2 százalék), Lengyelországban (-3235; -0,3 százalék), Észtországban (-225; -0,6 százalék), Franciaországban (-205; -0,3 százalék) és Luxemburgban (-10; -0,2 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva január végén Csehországban (35,2), Bulgáriában (26,7), Litvániában (26,4), Észtországban (26,2) és Lengyelországban (25,9) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,6 volt. A kedvezményezettek 46,1 százalékát nők, 33,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,7 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 250, az elmúlt hónapban 370 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – adta hírül az MTI.
Az Európai Unió tagországaiban 3,88 millió csecsemő született 2022-ben, ami enyhe csökkenést jelent a 2021-es 4,09 millió születéshez képest – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön kiadott jelentéséből.
A 2022-es adatokat rögzítő jelentés megjegyezte, az EU-ban született gyermekek száma 2008 óta folyamatosan csökken, akkor 4,68 millió gyermek született.
A uniós termékenységi ráta 2022-ben 1,46 születés volt egy édesanyára vetítve, ami szintén visszaesést jelent a 2020-ban és 2021-ben feljegyzett kismértékű növekedés után, amikor a termékenységi ráta 1,51, illetve 1,53 volt.
A tagországok között a legmagasabb termékenységi mutatót Franciaországban (1,79) jegyezték fel, majd Romániában (1,71), Bulgáriában (1,65) és Csehországban (1,64), Szlovákiában (1,57), valamint Magyarországon (1,56). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi rátát Máltán (1,08), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24).
A jelentés szerint Magyarország esetében a termékenységi mutató a 2022-ös 1,56-öt megelőzően 2019-ben 1,55, 2020-ban 1,59, 2021-ben pedig 1,61 volt.
December végéig 4 312 215 volt azon ukrán állampolgárok száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Decemberben, a november végi adatokhoz képest 37 585-tel nőtt az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak száma az EU-ban. A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, ezek közül három ország, Olaszország (-125; -0,1 százalék), Franciaország (-245; -0,4 százalék) és Lengyelország (-315; -0,03 százalék) kivétel. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (+15 285; +1,2 százalék), Csehországban (+3705; +1 százalék) és Spanyolországban (+2255; +1,2 százalék) jegyezték fel.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 235 960), Lengyelország (955 110) és Csehország (369 330) biztosította. Ez a három ország a menedékes státuszok 59,8 százalékát biztosították.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a december végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (34,5), Bulgáriában (26.5), Észtországban (26.3), Litvániában (26,2) és Lengyelországban (26) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,6.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,2 százalékát nők, 33,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabbak, 20,6 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 880 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára. Az előző hónaphoz képest 160-nal többet.
