Martin Green, az Eurovízió igazgatója arról biztosított, hogy jelenleg nincs tervben Oroszország a dalversenyre való visszatérésére. Előző nap bírálatok érték, amiért azt mondta, hogy ez „elméletileg” lehetséges, ha az orosz műsorszolgáltató bizonyítja függetlenségét a Kremltől. Erről a verseny döntője előtt tartott sajtótájékoztatón beszélt.
Egy nappal korábban Pablo O’Gana újságíró interjút közölt Greennel, amelyben kifejtette, miért zárták ki Oroszországot az Európai Műsorszórók Uniójából Ukrajna inváziója miatt, míg Izraelt nem a Gázai övezet inváziója miatt.
Elmondása szerint az egyik ok az, hogy az orosz közszolgálati műsorszolgáltató nem tudta bizonyítani függetlenségét az orosz kormánytól. Egy másik ok az, hogy „globális konszenzus” volt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, míg az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban nem.
Amikor azt kérték, pontosítsa, hogy Oroszország visszatérhet-e az Eurovízióra abban az esetben is, ha a háború folytatódik, ha a műsorszolgáltatója betartja a függetlenségi szabályokat, Green így válaszolt: „Elméletileg igen”, de azonnal hozzátette, hogy „nem rajong ezekért a »ha«-kért”. Az Oroszország Eurovízióba való „elméleti” visszatéréséről szóló kijelentése kritikát váltottak ki – Tom Gordon brit képviselő „erkölcsi gyávaságnak” nevezte a kijelentést.
A döntő előtti sajtótájékoztatón Greent ismét megkérdezték Oroszország visszatéréséről, amire azt válaszolta, hogy az újságíró, aki feltette a kérdést, „valószínűleg olvasott néhány kissé félreértelmezett információt a sajtóban”.
„Tehát hadd legyek nagyon világos. Nincsenek tárgyalások az orosz televíziós műsorszórás Eurovíziós visszatéréséről. És erre nincsenek tervek sem” – hangsúlyozta.
[type] => post [excerpt] => Martin Green, az Eurovízió igazgatója arról biztosított, hogy jelenleg nincs tervben Oroszország a dalversenyre való visszatérésére. Előző nap bírálatok érték, amiért azt mondta, hogy ez „elméletileg” lehetséges, ha az orosz műsorszolgáltató bizon... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779137280 [modified] => 1779097879 ) [title] => Az Eurovízió igazgatója visszakozott saját szavait illetően, miszerint „elméletileg” Oroszország visszatérhet a dalversenyre [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283947&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 283947 [uk] => 283788 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 283789 [image] => Array ( [id] => 283789 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056.webp [original_lng] => 102982 [original_w] => 1312 [original_h] => 738 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056.webp [width] => 1312 [height] => 738 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056.webp [width] => 1312 [height] => 738 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056.webp [width] => 1312 [height] => 738 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779087079:12 [_thumbnail_id] => 283789 [_edit_last] => 12 [views_count] => 459 [_oembed_9724473a53628761a98f407ede7b7018] => [_oembed_time_9724473a53628761a98f407ede7b7018] => 1779126487 [_algolia_sync] => 935762613001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 271 [3] => 592 [4] => 39 [5] => 91 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Kultúra [3] => Társadalom [4] => Világ [5] => Zene ) [tags] => Array ( [0] => 3834 [1] => 3927840 [2] => 689 [3] => 25391 ) [tags_name] => Array ( [0] => Eurovíziós Dalfesztivál [1] => Martin Green [2] => Oroszország [3] => visszatérés ) ) [1] => Array ( [id] => 283826 [content] =>
Szombat este a bécsi Wiener Stadthalléban lezárult a 70. Eurovíziós Dalfesztivál. Bár a fogadóirodák és a szakértők teljesen más forgatókönyvet jósoltak, az est végén a papírformát totálisan felrúgva Bulgária zsebelte be történelmi, első győzelmét. A grandiózus döntő az ünneplés mellett nem volt mentes a bakiktól, illetve tetőfokára hágott a geopolitikai szavazás is. Egy helyen minden, ami a jubileumi Eurovízió döntőjében történt.
Szombat este pontban kilenckor kezdetét vette az Eurovíziós Dalfesztivál mindent eldöntő fináléja, amelyet az ünnepi alkalomhoz illően a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekara nyitott meg. A 70. évforduló ténye az egész adáson végigvonult, a szervezők többször is megemlékeztek a világ legnagyobb zenei televíziós műsorának hét évtizedes múltjáról. (Azt ugyanakkor már csak halkan, tényleg csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a két műsorvezetőnek, Victoria Swarovskinak és Michael Ostrowskinak a hétvégére sem sikerült összekovácsolódnia; a felkonferálásaik továbbra is a szekunder szégyen határait súrolták.)
A döntőben összesen 25 ország előadója mérettette meg magát: az első és második elődöntőből továbbjutott 10-10 nemzet képviselője, a Spanyolország bojkottja miatt idén csak „Nagy Négyesként” (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország) jelen lévő fő támogatók, valamint a házigazda Ausztria. A sort a dánok nyitották, a hazai pályán versenyző osztrák produkció pedig utolsóként lépett színpadra.
Becsúszott egy nagyobb baki
Aki abban reménykedett, hogy a döntőre a delegációk rejtegettek valami vizuális vagy zenei meglepetést, annak csalódnia kellett. A produkciók érdemben egyáltalán nem változtak az elődöntőkben látottakhoz képest, a fellépők milliméterre pontosan ugyanazt a koreográfiát és show-t hozták.
Vagyis hozták volna, ha a technika nem szól közbe.
Csehország produkciójába ugyanis egy egészen elképesztő, amatőr hiba csúszott: a dal utolsó harmadában egyszerűen elromlott az egyik fő kamera. Ilyen technikai malőrök esetén a legtöbb esetben a versenyző ország lehetőséget kap arra, hogy az összes fellépő után megismételje a produkcióját. Az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) azonban most hajthatatlan volt, és nem adott engedélyt az újrázásra. A szervezet hivatalos közleménye szerint a döntést azzal indokolták, hogy a hangsáv nem sérült, így a dal zenei értékéből semmit sem vont le a vizuális baki. Tipikus EBU-s válságkezelés.
Ázsiába megy az Eurovízió
Miközben Európa (és a világ) a szavazatokat küldte, a szervezők bedobtak egy igazi bombahírt: hivatalosan is bejelentették a franchise bővülését. Hosszú évek szervezése és pletykái után idén októberben tényleg elindul a Eurovision Song Contest Asia, amelynek első házigazdája a thaiföldi Bangkok lesz. Ennek részleteiről vélhetően a következő hetekben, hónapokban árulnak el többet a szervezők, egyelőre még nem tisztázott, pontosan mely ázsiai országok vesznek részt a spin-offban.
A szünetet kitöltő fellépők sorát egy eurovíziós ikonokat felvonultató medley, illetve az osztrák elektro-swing úttörője, Parov Stelar erősítette, a pontok bejelentése előtti feszült pillanatokat pedig a legendás Billy Joel exkluzív videóüzenete törte meg, aki sok sikert kívánt a kontinens – és Ausztrália – legjobbjainak.
Geopolitika a köbön
A szavazás első körében a nemzeti szakmai zsűrik pontjait (az összesített eredmény 50 százalékát) ismertették, amelyek alapján hamar kiderült, hogy idén a geopolitikai és szomszédvári szavazás talán minden korábbinál erősebb. Ciprus zsűrije – micsoda meglepetés – a görög dalt tartotta a legjobbnak, és ez természetesen fordítva is így történt. Az albán zsűri az olaszoknak adta a maximális 12 pontot, akárcsak San Marino ítészei. Montenegró szakértői (szintén egyáltalán nem meglepő módon) a szerb produkciót látták a legkiemelkedőbbnek – és ezt napestig folytathatnánk.
Nem túlzunk, amikor azt írjuk, hogy bizonyos országoknál csupán egy térkép segítségével ki lehetett találni, kinek adják majd a 12 pontjukat.
Ez persze a közönségszavazatoknál tulajdonképpen megakadályozhatatlan (mikor még indultunk, mi is szép számmal szórtuk pontjainkat pl. a lengyeleknek), jelen esetben viszont az országok által delegált szakmai zsűri véleményéről beszélünk, akiknek egyetlen feladata az lett volna, hogy elvonatkoztassanak attól, melyik dal melyik ország zászlaja alatt jelent meg. Hát ez nem sikerült. Szintén megér egy misét az olasz szakmai zsűri taktikája: ők azokban az években, amikor úgy érzik, reális esélyük van a győzelemre – így idén is –, maximális 12 pontjukat a lehető legvéletlenszerűbb (más országok zsűrilistájának utolsó negyedében ténfergő) országnak adják. Ez idén Belgium lett, akik összesen 36 pontot kaptak és 21. helyen végeztek.
A baráti pontcserék ellenére az élmezőnyben hamar egyértelművé vált, hogy valami nagyon nem az előzetes várakozások szerint alakul. A zsűriszavazást ugyanis – a papírformát totálisan felrúgva – Bulgária nyerte meg. Őket követte a rangsorban Ausztrália, Dánia, Franciaország és Finnország.
Bulgária történelmet írt
A zsűriszavazatokhoz hasonlóan a közönségszavazatok is meglepetést hoztak. A nézők idén kegyetlen őszinteséggel osztották a pontokat: az Egyesült Királyság, Németország és Belgium is megsemmisítő 0 pontot kapott a néptől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a dalok egyetlen részt vevő országban sem tudtak bekerülni a top 10-be a telefonos szavazatok alapján.
Ahogy arról korábbi eurovíziós összefoglalóinkban is beszámoltunk, a bookmakerek előzetesen Finnországot, Görögországot, illetve Ausztráliát várták a dobogó legfelső fokára, a közönség azonban másképp döntött. A bolgár DARA Bangaranga című dalával valósággal ledarálta Európát: elképesztő, 312 pontot zsebelt be a nézőktől.
Ezzel nemcsak az első helyre ugrott (összesen 516 pontot szereztek), de a dalfesztivál történetében ritka módon mind a zsűri, mind pedig a közönségszavazást megnyerte. DARA elsöprő győzelme egyben történelmi pillanat is: Bulgária fennállása óta először nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált, így jövőre Szófia adhat otthont a 71. kiadásnak. Feltéve, ha az EBU addig nem cseréli le a teljes produkciót mesterséges intelligenciára.
A svájci énekes, Nemo volt a fesztivál történetének első nonbináris győztese. Úgy érzi, Izrael beengedése a versenyre szemben áll az Eurovízió értékeivel.
A 2024-es Eurovíziós Dalverseny nyertese, a svájci Nemo visszaadja a díját, így tiltakozva az ellen, hogy a verseny szervezői megszavazták, nem zárják ki Izraelt a versenyző államok közül – írja a Guardian.
A 26 éves nonbináris énekes azt írta, szerinte nyilvánvaló, hogy ütköznek az Eurovízió elvei az „egységről, befogadásról és méltóságról” azzal, hogy Izrael is versenyezhet. „Már nem érzem úgy, hogy ennek a díjnak ott a helye a polcomon” – írta.
A fesztivált mostanra már öt ország bojkottálja Izrael gázai háborúban elkövetett tettei miatt: Izland, Írország, Spanyolország, Hollandia és Szlovénia.
Izrael részvételének engedélyezése miatt Írország, Spanyolország, Hollandia és Szlovénia is bojkottálja a 2026-os Eurovíziós Dalfesztivált. Az Európai Műsorszolgáltatók Uniója 2025. december 4-én, csütörtökön ülést tartott, és új szabályokat fogadtak el a tisztességtelen szavazási kampányok megakadályozására, cserébe a tagok lemondtak az Izrael kizárásáról szóló szavazásról.
Engedélyezték Izrael részvételét a 2026-os Eurovíziós Dalfesztiválon, emiatt több ország is bojkottálni fogja a versenyt – írja a BBC. Írország, Spanyolország, Hollandia és Szlovénia is Izrael kizárását követelték a gázai háború, valamint tisztességtelen szavazás miatt.
Mintegy 50 műsorszolgáltató – köztük a BBC is – vett részt csütörtökön az Európai Műsorszolgáltatók Uniójának (EBU) ülésén, hogy megvitassák a verseny jövőjét, amelyet évente több mint 150 millió ember néz világszerte.
Szavaztak, jön a bojkott
Felkérték őket, hogy támogassák azokat az új szabályokat, amelyek célja: megakadályozni a kormányokat és harmadik feleket abban, hogy szavazási kampányokat szervezzenek saját versenyzőik javára, miután idén felmerült, hogy Izrael tisztességtelenül támogatta indulóját, Yuval Raphaelt.
A lap információi szerint az intézkedések elfogadásáról szóló szavazás olyan záradékhoz kapcsolódott, amelyben a tagok megállapodtak, hogy nem folytatják le a szavazást Izrael részvételéről.
Ez a szavazás azt jelenti, hogy minden EBU-tag, aki részt kíván venni a 2026-os Eurovíziós Dalfesztiválon és vállalja az új szabályok betartását, jogosult a versenyre – közölte az EBU.
Martin Green, az Eurovíziós Dalfesztivál igazgatója elmondta, „elégedett” azzal, hogy a tagok lehetőséget kaptak Izrael versenybeli részvételének „megvitatására” a szavazás előtt. Jichak Hercog izraeli elnök üdvözölte a döntést és „nagyra értékelt szolidaritási, testvériségi és együttműködési gesztusnak” nevezte.
Az Avrotros holland műsorszolgáltató azonban közleményében kijelentette, hogy „a jelenlegi körülmények között való részvétel összeegyeztethetetlen azokkal a közszolgálati értékekkel, amelyek számunkra alapvetőek”. Az RTVE spanyol műsorszolgáltató hozzátette, „az RTVE igazgatótanácsa tavaly szeptemberben úgy határozott, hogy Spanyolország visszalép az Eurovíziótól, ha Izrael is részese lesz”.
Az RTV szlovén műsorszolgáltató röviden közölte, hogy álláspontjuk „változatlan marad”. A lap szerint Izland várhatóan szintén bojkottálni fogja a versenyt, de terveit még nem erősítette meg. A belga műsorszolgáltató pedig közölte, hogy „a következő napokban foglal állást”.
Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének (EBU) tagjai december 4-én, csütörtökön a szervezet genfi közgyűlésén támogatást adtak több olyan célzott szabálymódosításnak, amelyek az Eurovíziós Dalfesztivál lebonyolítását érintik. Erről az EBU sajtószolgálata számolt be.
A szavazás azt jelenti, hogy minden EBU-tag, amely részt szeretne venni az Eurovízió 2026 dalversenyen, és elfogadja az új szabályokat – amelyek célja a bizalom, az átláthatóság és a rendezvény semlegességének megerősítése –, jogosult lesz erre. Ez tehát Izraelre is vonatkozik.
Közölték, hogy a tagországok képviselőinek titkos szavazást ajánlottak fel arról, elégedettek-e az előző hónapban bemutatott új intézkedésekkel és garanciákkal. Külön szavazást a jövő évi részvételről nem tartottak.
A tagok elsöprő többsége úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további voksolásra a részvétel kérdésében, és az Eurovízió 2026-ot a tervek szerint kell megrendezni.
A szavazást megelőzően széleskörű vita zajlott, amelyben a tagok különböző véleményeket fogalmaztak meg az országok részvételéről.
Több tag élt a lehetőséggel, hogy hangsúlyozza: rendkívül fontos megőrizni a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségét és a sajtószabadságot, különösen konfliktusövezetekben – például Gázában.
„A szavazás eredménye jól mutatja, hogy tagjaink közösen elkötelezettek az Eurovíziós Dalfesztivál átláthatóságának és hitelességének megőrzése mellett, amely a világ legnagyobb élő zenei eseménye” – fogalmazott Delphine Ernotte Cunci, az EBU elnöke.
A mostani voksolást követően a nemzeti műsorszolgáltatókat felkérik, hogy erősítsék meg részvételi szándékukat az Eurovízió 2026-on.
A dalfesztivál 70. évfordulójának teljes résztvevői listáját karácsonyig teszik közzé.
Az Európai Műsorszórók Uniója (EBU) az Eurovíziós Dalfesztivál szavazási szabályainak változásait jelentette be a bizalom és az átláthatóság megerősítése érdekében, olvasható az EBU hivatalos honlapján közzétett közleményben, írta az Ukrinform.
Az új szabályok korlátozásokat vezetnek be a befolyást kiváltó reklámkampányokra, beleértve a harmadik felek, köztük a kormányok által szervezett és támogatott kampányokat is. A résztvevőknek és a műsorszolgáltatóknak tilos lesz részt venniük az ilyen kampányokban, és támogatniuk azokat.
A különböző formátumú szavazások során (online, SMS-ben és telefonon) a leadható szavazatok maximális száma 20-ról 10-re csökken. Az elődöntők ugyanazt a szavazási rendszert alkalmazzák, mint a döntők – „50/50”. A pontok felét a közönség, a másik felét pedig a zsűri ítéli oda az előadónak.
A zsűritagok száma 5-ről 7-re nő, legalább két zsűritagnak 18 és 25 év közöttinek kell lennie. A zsűritagoknak alá kell írniuk egy „hivatalos nyilatkozatot”, amelyben kötelezik magukat a független és pártatlan szavazásra.
Technikai eszközöket is bevezetnek a csalárd vagy összehangolt szavazás felderítésére. A „gyanús viselkedési modellek” ellenőrzését fokozzák a közönségszavazás eredményeibe vetett bizalom fenntartása érdekében.
Az EBU közleménye szerint ezek az intézkedések növelik a verseny eredményeibe vetett bizalmat, annak átláthatóságát és a közönség bevonását.
Megjegyezték, hogy az új szabályok 2026-tól lépnek hatályba.
Oroszországot kitiltották a nemzetközi versenyekről az ukrajnai invázió után, több ország szerint ugyanezt kellene tenni Izrael esetében is.
A holland közszolgálati műsorszolgáltató azt közölte, hogy Szlovéniához, Izlandhoz, Spanyolországhoz és Írországhoz csatlakozva bojkottálni fogják a jövő évi Eurovíziós Dalfesztivált, ha Izrael is részt vesz rajta – írta az Euronews.
A holland AVROTROS műsorszolgáltató azt írta: „Az Eurovíziós Dalfesztivált 1956-ban azért alapították, hogy a mély megosztottság és a háború után összehozza az embereket. Hetven évvel ezelőtti megalakulása óta a zene áll a verseny középpontjában, mint egyesítő erő, amelynek alapvető értékei a béke, az egyenlőség és a tisztelet.”
A műsorszolgáltató szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nem lehet tovább indokolni Izrael részvételét, „tekintettel a folyamatos és súlyos emberi szenvedésre a Gázai övezetben”.
Májusban Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is Izrael kizárását követelte, mondván, hogy Oroszországot is kitiltották a nemzetközi versenyekről az ukrajnai invázió után, és szerinte ugyanezt kellene tenni Izrael esetében is.
A tavalyi győztes, az osztrák énekes, JJ azt mondta, hogy ő is azt szeretné, ha Izrael nem lenne ott a 2026-os Eurovízión.
Az ír nemzeti műsorszolgáltató (RTÉ) döntött úgy, hogy bojkottálja a 2026-os Eurovíziós Dalfesztivált, amennyiben Izrael részt vesz rajta. A társaság az EBU határozata alapján hozná meg a végleges döntést a témában. A döntést a gázai eseményekkel indokolták.
Az ír nemzeti műsorszolgáltató (RTÉ) úgy döntött, hogy nem közvetíti a 2026-os Eurovíziós Dalfesztivált, amennyiben Izrael részt vesz rajta. Korábban a szlovén média döntött úgy, hogy feltételekhez köti a részvételt – írja a The Guardian.
A társaság az EBU határozata alapján hozná meg a végleges döntést a témában. Úgy vélik, „Írország részvétele elfogadhatatlan lenne a Gázában folyamatosan bekövetkező és megdöbbentő emberéletek fényében. Az RTÉ-t mély aggodalommal tölti el újságírók célzott meggyilkolása Gázában, a nemzetközi újságírók területre jutásának megtagadása, valamint a megmaradt túszok nehéz helyzete.”
A lap szerint a döntés kérdéseket vet fel a közszolgálati csatorna pártatlanságával kapcsolatban. Nemrég a spanyol kulturális miniszter beszélt arról, hogy országának nem szabadna elutaznia az eseményre.
Idén májusban Ausztria nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált, ezért a 2026-os eseményt Bécsben rendezik meg. A győztes előadó, Johannes Pietsch Izrael kizárását követelte az eseményről.
Izrael végzett a második helyen, ám Yuval Raphael versenyen való részvétele nem emiatt marad emlékezetes. Bázelben palesztinbarát tüntetések voltak, az izraeli énekes előadását kifütyülték, és megpróbálták festékkel leönteni a színpadon.
2026-ban az Eurovíziós Dalfesztivált Ausztria fővárosában, Bécsben rendezik meg, közölték az Eurovízió szervezői.
Az elődöntőkre május 12-én és 14-én, a döntőre május 16-án kerül sor Ausztria legnagyobb fedett arénájában, a Wiener Stadthallé-ban.
Két osztrák város küzdött meg a jövő évi Eurovízió rendezési jogáért: Innsbruck és Bécs.
Ausztria az idei versenyen JJ énekesnője győzelmének köszönhetően nyerte el a 2026-os Eurovízió rendezési jogát.
Az ország először 1957-ben, Frankfurtban szerepelt az Eurovízión. Akkor az osztrák énekes, Bob Martin a 10 résztvevő közül az utolsó helyen végzett a Wohin, Kleines Pony című dalával.
Ausztria csak 1966-ban érte el első vitathatatlan sikerét, amikor Udo Jürgens előadta a Merci, Chérie című balladát, ez az ország harmadik részvétele volt a versenyen.
Ausztria másodszor 2014-ben aratott győzelmet, Conchita Wurst drag-artist-nak köszönhetően, aki a Rise Like a Phoenix című dalt énekelte. Wurst később JJ támogatója lett, aki a 2025-ös bázeli Eurovízión a ranglista élére került.
Az idei Eurovíziós Dalfesztivál győztese azt követelte, hogy jövő évben zárják ki a versenyből Izraelt, a gázai háború miatt.
Ausztria nyerte a 2025-ös Eurovíziós Dalfesztivált Johannes Pietsch (JJ) Wasted Love című operettballadájával. Az előadó kifejezte nemtetszését és követelte, hogy jövő éven Izrael ne indulhasson a versenyen a gázai háború miatt.
A The Guardian beszámolója szerint bírálatok érték az Eurovíziót, amiért „a pusztító gázai háború ellenére” Izrael részt vehet a versenyen. A hétvégén palesztinbarát aktivisták szerveztek tüntetést Svájcban. Megemlítendő, hogy Oroszország nem vesz részt a dalversenyen, miután 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen.
Nagyon kiábrándító, hogy Izrael továbbra is részt vesz a versenyben. Szeretném, ha a jövő évi Eurovíziót Izrael nélkül rendeznék meg Bécsben – fogalmazott a győztes JJ.
Továbbá nagyobb átláthatóságot követelt a közönségszavazással kapcsolatban, miután Yuval Raphael izraeli énekes a második helyen végzett. A héten Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Izraelt ki kellene zárni, valamint szolidaritását fejezte ki „Palesztina népével, amely a háború és a bombázások igazságtalanságát éli meg”.
Harmadszor nyert Ausztria
Mint megírtuk, ez a harmadik alkalom, hogy Ausztria nyerte meg a versenyt, először 1966-ban nyert Udo Jürgens a Merci Cherie című dal előadásával, majd 2014-ben Conchita Wurst előadásával. A portálnak adott interjújában JJ kifejtette, hogy dala a viszonzatlan szerelemről és a fájdalmas érzelmeken keresztüli erőkeresésről szól:
A dal elég szomorú, de aztán ott van benne a remény, hogy mindig van fény az alagút végén. És ha van egy rövid, rossz szakaszod, az azt jelenti, hogy túl tudod tenni magad rajta, mert… tényleg sosincs vége a világnak. Minden helyzetből mindig pozitívan kerülsz ki. A remény hal meg utoljára.
Izrael a második helyen végzett a ranglistán, Yuval Raphael – a Hamász október 7-i támadásainak egyik túlélője – a New Day Will Rise című dal előadásával nyerte el a támogatást. Bár a szervezők ragaszkodnak ahhoz, hogy az Eurovízió politikamentes esemény, Izrael részvétele miatt politikailag mégis megosztott lett a verseny. A döntőt megelőzően palesztinbarát tüntetések zajlottak az eseménynek otthont adó Bázelben. Az izraeli előadás alatt pedig palesztin zászlókat lobogtattak, és kifütyülték az énekesnőt.
