Elfogadta a francia nemzetgyűlés szerdán a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezetet.
Az évek óta tartó parlamenti vita végén az alsóház a társadalmi javaslatot 299 szavazattal 226 ellenében fogadta el. A szöveget a végső elfogadás előtt azonban még a jobboldali többségű szenátusnak is meg kell vitatnia.
A „halálba segítéshez való jog” fogalmát létrehozó törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusa legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.
A törvénytervezetben megszabott feltételek nagyon szigorúak: a halálba segítést csakis francia állampolgárságú vagy Franciaországban tartózkodási engedéllyel rendelkező nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik képesek egyértelműen kifejezni akaratukat, és nem enyhíthető vagy elviselhetetlen állandó fizikai fájdalmakkal küzdenek súlyos vagy gyógyíthatatlan betegség következtében, amely életveszélyes vagy végső fázisban tart.
A javaslatban eredetileg „fizikai vagy lelki” szenvedés szerepelt, de a kormány kezdeményezésére a képviselők az utóbbit kivették a szövegből, úgy pontosítva, hogy „csak pszichológiai szenvedés semmilyen esetben sem jogosít fel a halálba segítésre”. A szöveget beterjesztő centrista képviselő, Olivier Falorni sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „a szenvedések hierarchiáját” állították fel ezzel a képviselők. A szöveg azt is előírja, hogy a beteg adja be önmagának a halálba segítő szert, kivéve, ha „fizikailag nem képes ezt megtenni”, ebben az esetben orvos vagy ápoló fogja megtenni.
A törvényjavaslat összességében végül alig változott az első olvasathoz képest, amelyet tavaly májusban fogadott el a nemzetgyűlés.
Spanyol orvosok egyedülálló arcátültetést hajtottak végre egy olyan donor alkalmazásával, aki halála előtt úgy döntött, hogy esélyt ad egy másik embernek az új életre.
Barcelonában az orvosok a világ első részleges arcátültetését végezték el egy olyan donor segítségével, aki beleegyezett az eutanáziába, számolt be a Reuters a Val d’Ebron Egyetemi Kórházra hivatkozva. A bonyolult műtétben körülbelül 100 szakember vett részt.
A nő, aki úgy döntött, hogy asszisztált öngyilkossággal vet véget életének, szerveit, szöveteit és arcának egy részét adományozta egy másik beteg megmentésére, mielőtt meghalt. Elizabeth Navas, az adományozás orvosi koordinátora rendkívüli önzetlenségnek és emberségességnek nevezte a cselekedetet.
Az adományozás kedvezményezettje egy Carme nevű beteg volt, aki súlyos arcszövet-károsodást szenvedett egy rovarcsípés következtében kialakult bakteriális fertőzés miatt. A betegség miatt képtelen volt normálisan beszélni, enni és nem látott.
A szakértők magyarázata szerint az arcátültetést olyan súlyos deformációk esetében alkalmazzák, amelyeket a hagyományos plasztikai sebészet nem tud korrigálni. A műtét előtt az orvosok gondosan ellenőrizték a donor és a recipiens kompatibilitását nem, vércsoport és anatómiai paraméterek tekintetében.
A felkészüléshez az orvosok 3D modellezést és tomográfiai képeket használtak, a mérnökök pedig speciális eszközöket készítettek a precíz beavatkozáshoz. A műtét során az arc bőrét, idegeit, izmait, zsírszövetét és csontszerkezeteit ültették át. A beavatkozás után Carme egy hónapig orvosi felügyelet alatt állt. Elmondása szerint a felépülés folyamata jól halad: tükörbe nézve fokozatosan kezdi újra felismerni önmagát.
Ontarióban egy 80 év feletti nőt eutanáziának vetettek alá kevesebb mint egy nappal azután, hogy a férje azt állította az orvosoknak: a felesége megváltoztatta a döntését. Korábban azonban a nő egyértelműen kijelentette, hogy nem akar eutanáziát, hanem palliatív, hospice-jellegű ellátást igényel.
A nő állapota súlyos szívműtét után romlott, ezért a fájdalomcsillapításra és életminőségre fókuszáló ellátást választotta. Férje később kimerültségre hivatkozva kezdeményezte az orvos által segített halált, miközben a nő vallási és személyes okokra hivatkozva továbbra is elutasította ezt, és kórházi vagy hospice-elhelyezést kért.
A hospice-kérelmet elutasították, az eutanáziát viszont felgyorsították. A bizottság szerint a döntés túl gyors volt, az alternatívákat nem vizsgáltak meg megfelelően, és fennáll a gyanú, hogy a nőre külső nyomás nehezedett. Az ügyben további vizsgálatokat rendeltek el.
[type] => post
[excerpt] => Ontarióban egy 80 év feletti nőt eutanáziának vetettek alá kevesebb mint egy nappal azután, hogy a férje azt állította az orvosoknak: a felesége megváltoztatta a döntését. Korábban azonban a nő egyértelműen kijelentette, hogy nem akar eutanáziát, ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1769625180
[modified] => 1769591851
)
[title] => Kanadában eutanáziát hajtottak végre egy nőn, aki valójában hospice-ellátást kért
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=270931&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 270931
[uk] => 270831
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 270832
[image] => Array
(
[id] => 270832
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/b38aa586f6cf37ccdef57cd9151a34538547c313.jpg
[original_lng] => 49479
[original_w] => 636
[original_h] => 382
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/b38aa586f6cf37ccdef57cd9151a34538547c313-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/b38aa586f6cf37ccdef57cd9151a34538547c313-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/b38aa586f6cf37ccdef57cd9151a34538547c313.jpg
[width] => 636
[height] => 382
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/b38aa586f6cf37ccdef57cd9151a34538547c313.jpg
[width] => 636
[height] => 382
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/b38aa586f6cf37ccdef57cd9151a34538547c313.jpg
[width] => 636
[height] => 382
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/b38aa586f6cf37ccdef57cd9151a34538547c313.jpg
[width] => 636
[height] => 382
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/b38aa586f6cf37ccdef57cd9151a34538547c313.jpg
[width] => 636
[height] => 382
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1769584651:5
[views_count] => 1005
[_thumbnail_id] => 270832
[_edit_last] => 5
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 709566453000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2551
[1] => 70839
[2] => 7461
)
[tags_name] => Array
(
[0] => botrány
[1] => eutanázia
[2] => Kanada
)
)
[3] => Array
(
[id] => 270522
[content] =>
Kanadában az orvosi segítséggel történő halál nem mindig csupán életvégi fizikai szenvedésen alapul. Most egy idős nő órákkal azután halt meg, hogy visszavonta eutanáziára vonatkozó kérését. A legújabb eset úgy történt, hogy egy az idős asszony közölte az orvosokkal, hogy élni szeretne, és inkább hospice ellátásban részesülne. Korábban szívműtét után súlyosan megbetegedett, és szintén idős férje otthon ápolta, akiről az orvosok megjegyezték, hogy „gondozói kiégés” állapotában van, azaz egyre nehezebben tudja feleségét ellátni.
A hivatalos felülvizsgálat szerint a nő az egyik értékelőnek azt mondta, hogy „személyes és vallási értékei” miatt vissza akarja vonni az asszisztált halálra vonatkozó kérelmét, és ehelyett hospice ellátást kért. Kérelmét gyorsan elutasították, és még aznap este elaltatták.
A bírálók azt mondják, hogy a rövid időkeret nem volt elegendő ahhoz hogy megismerjék és kiértékeljék a nő valódi kívánságait, az ügy pedig komoly kérdéseket vet fel Kanada eutanáziához való hozzáállásával kapcsolatban.
Annál is inkább mivel nem először történik hasonló eset. 2024-ben például nagy port vert fel, hogy egy teljesen egészséges fiatal nőt altattak el, aki autizmusára hivatkozva nem akart tovább élni.
A 61 éves Alan Nichols szintén MAID-et, vagyis halálhoz vezető orvosi asszisztenciát kapott, miközben családja szerint pszichés problémákkal küzdött. Az ügy nemzetközi visszhangot váltott ki, mert felmerült, hogy a mentális sérülékenység mellett mennyire tekinthető autonómnak az érintett kérése.
Egy Sophia nevű kérelmező „extrém környezeti érzékenységre” hivatkozva kért és kapott MAID-et. Az 51 éves Ontario-i hivatkozási alapja az volt, hogy érzékenysége miatt nem tudott olyan lakhatást találni, ahol nem érte kémiai és dohányfüst-expozíció. Őr 2022 februárjában altatták el.
Az ügy azt mutatta meg, hogy az eutanázia szociális és ellátási hiányosságokat is „megold meg”, nem pedig kizárólag gyógyíthatatlan betegséget. Keserű irónia, hogy a maid eredeti jelentése szerint „lány, hajadon” volt, és később lett belőle szolgálólány. A kanadai eutanázia-rendszer kritikusai szerint most már inkább az eltüntetést és a rendrakást idéz, mint a méltóságot.
Ezek az ügyek erősen felvetik a kérdést, hogy neurológiai diagnózis vagy a szociális beszorultság önmagában is jogosulttá tehet-e valakit eutanáziára abban a rendszerben, amely eredetileg életvégi, fizikai szenvedéshez kötötte a MAiD-et. Számos szakértő szerint ez a szenzitív esetek körének túlzott kiterjesztését jelenti, különösen akkor, ha egy személynél nem mutatnak ki súlyos testi fájdalmat vagy közvetlen életveszélyt.
Az előzmény Kanadában az eredeti MAiD-jogszabály 2016 óta teszi lehetővé az eutanáziát súlyos, visszafordíthatatlan állapotban szenvedők számára. A 2021-es módosítás azonban kiterjesztette a jogosultak körét olyanokra is, akiknél a halál „nem közvetlenül várható”, de a szenvedés tartós és elviselhetetlen. Ennek a megfogalmazásnak az értelmezési köre azonban túlszélesen is kezelhető.
Számos kritikus rámutat, hogy Kanadában nem egységesen elérhető a palliatív (fájdalmat, szenvedést enyhítő) vagy hospice ellátás, miközben a MAiD procedúrája adminisztratívan jól strukturált. Ez torzíthatja a döntési környezetet, ha a betegek alternatív ellátási lehetősége hiányzik, ami a világ 10. leggazdagabb országában legalábbis ellentmondásos.
Az uruguayi szenátus jóváhagyta az eutanázia dekriminalizálásáról szóló törvényjavaslatot, jelentette a The Independent.
A törvényjavaslat, amelyen az elmúlt öt évben dolgoztak, szerdán az utolsó akadályt is legyűrte, a 31 szenátorból 20 igennel szavazott.
A törvényjavaslat szenátusi jóváhagyása Uruguayt teszi az első országgá a túlnyomórészt katolikus Latin-Amerikában, amely törvényeinek módosításával legalizálja az eutanáziát.
Kolumbia és Ecuador korábban már dekriminalizálta a gyakorlatot országaik Legfelsőbb Bíróságainak határozatai révén.
Chilében Gabriel Boric elnök nemrégiben megismételte felhívását a régóta függőben lévő eutanázia-törvény szenátusi jóváhagyására.
Általánosságban elmondható, hogy az eutanázia legalizálásáról szóló vita az elmúlt években felerősödött Latin-Amerikában.
A szlovén parlament pénteken elfogadta az önkéntes eutanáziáról szóló, mérföldkőnek számító törvénytervezetet. A szlovén közszolgálati televízió beszámolója alapján az új jogszabályt a 90 tagú nemzetgyűlés 50 képviselője támogatta, 34 ellenezte.
A három kormánypárt képviselőinek egy csoportja által benyújtott törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az önálló, tájékozott döntés meghozatalára képes felnőttek a halálba segítés mellett döntsenek, ha állapotuk nem javul, és elviselhetetlen fájdalmat vagy pszichés stresszt szenvednek el, vagy mindkettőt.
A betegeknek kétszer kell majd kifejezniük szándékukat orvosuknak, mielőtt hivatalos kérelmet nyújtanak be, amelyet az orvos saját véleményével együtt továbbít egy külön bizottságnak. A bizottság egy független orvost jelöl ki a kérelmező állapotának felmérésére, valamint egy pszichiátert a kérelmező döntésképességének értékelésére.
A betegeknek maguknak kell lenyelniük vagy beadniuk az életüknek véget vető törvényes szert, és az egészségügyi dolgozóknak lehetőségük lesz arra, hogy megtagadják a halálba segítésben való részvételt.
A vita során a törvényt támogató képviselők hangsúlyozták, hogy a jogszabály a polgárok népszavazáson kifejezett akaratának érvényesítése. A konzervatív ellenzék eközben azzal érvelt, hogy inkább a palliatív ellátáson kellene javítani.
Vera Granfol, a legnagyobb kormánypárt, a Szabadság Mozgalom képviselője szerint a törvény a szenvedés megszüntetésére irányuló lelkiismeretes és felelős döntést testesíti meg. A halálba segítés nem a halálról, hanem a méltóságteljes életről szól – hangsúlyozta.
Bojana Mursic, a kisebbik kormánypárt, a Szociáldemokraták (SD) képviselője szerint a törvényjavaslat nem az élet elleni támadás, az együttérzésről, a szabadságról és az emberi méltóságról szól. Megjegyezte továbbá, hogy a jogszabály számos biztosítékot is tartalmaz.
Cigler Kralj, a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) képviselője kijelentette: “az öngyilkossághoz való segítségnyújtás skizofrén álláspont”, a törvény “a halál kultúráját és nem az élet kultúráját” támogatja. Az emberi élet sérthetetlenségének alkotmányos fogalma nem lehet egy törvény tárgya – tette hozzá.
Eva Irgl, a Demokraták képviselője úgy vélekedett: elsődlegesen a palliatív ellátáson kellene javítani, és csak azután lehetne vitát indítani a halálba segítésről.
A szavazás előtt a szlovén püspöki konferencia felszólította a nemzetgyűlést, hogy ne szavazza meg a jogszabálytervezetet, amely szerintük „törvénybe foglalja az elősegített öngyilkosság lehetőségét”.
„Az egyház a keresztény tanítás, az egészségügyi szakemberek tapasztalata és az etikai elvek alapján határozottan elutasít egy ilyen törvényjavaslatot, mivel az alapvetően összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal és az élet szentségével”– írták.
Első olvasatban elfogadták az eutanázia engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot.
Elfogadta első olvasatban a francia nemzetgyűlés kedden a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezetet.
Az egy évig tartó parlamenti vita végén az 577 fős nemzetgyűlésben 504-en szavaztak, közülük 305 képviselő igennel, 199 nemmel.
A „halálba segítéshez való jog” fogalmát létrehozó törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusának legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.
Catherine Vautrin egészségügyi miniszter annak a reményének adott hangot, hogy a szenátusi vitát és szavazást követően a parlament még a 2027-es választások előtt ratifikálni fogja a végleges változatot.
A halálba segítésről szóló törvénytervezetet megelőzően a palliatív ellátás megerősítéséről is szavazott kedden a parlament alsóháza, a szöveget egyöntetűen támogatta a szavazó 560 képviselő.
Los musulmanes en Francia ahora establecen nuevas reglas para las mujeres:
1. Prohibición de conducir 2. No utilizar las redes sociales 3. No se permite ropa corta. 4. Sin derecho a trabajar. 5. Prohibición de asistir a recintos deportivos mixtos.pic.twitter.com/LP58z3kLWj
🔴 Aubervilliers (93) || Les élèves, du lycée Le Corbusier, ont bloqué l’établissement pour protester contre le manque de professeurs depuis le début de l’année scolaire. pic.twitter.com/W1LO5Qg84F
#Démographie | Au 1er janvier 2026, la population résidant en France est estimée à 69,1 millions d’habitants : 66,8 millions en France métropolitaine et 2,3 millions dans les départements d’outre-mer. La population augmenterait de 0,25 % sur un an. 👉 https://t.co/bFFoPzmFoDpic.twitter.com/OlhN8c7dNs
📈 Plus de décès (635000) que de naissances (621300) sur 12 mois en France Métropolitaine: le solde naturel est **négatif** pour le 5ème mois consécutif, et pour la 1ère fois depuis la 2ème guerre mondiale. https://t.co/PaOPJyEbCspic.twitter.com/Z1ZMakMEMz
Belgiumban 2024-ben mintegy négyezer ember választotta az eutanáziát, ami 16,6 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A kérelmezők többsége 70 év feletti volt, és több mint felük rákos megbetegedésben szenvedett – írja az Index az MTI nyomán.
2024-ben Belgiumban 3991 beteg döntött az eutanázia mellett, ez 16,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – derült ki a belga eutanáziaellenőrző és -értékelő bizottság (FCEE) adataiból.
A legjelentősebb növekedés azok körében figyelhető meg, akik egyszerre több betegséggel is küzdöttek. Az eutanázia általi halálozás Belgiumban az összes haláleset 3,6 százalékát teszi ki.
Az FCEE eutanáziaeseteinek száma évek óta emelkedik, 2024-ben 15 százalékos növekedést regisztráltak.
Az eutanáziát kérők többsége időskorú, 72,6 százalékuk 70 év feletti, míg 43,2 százalékuk 80 évnél idősebb volt. A fiatalabb korosztályban ez az arány továbbra is alacsony, a 40 év alatti betegek csupán 1,3 százalékát tették ki. Egy kiskorú esetében is hajtottak végre eutanáziát, amellyel a 2014-es törvénymódosítás óta hatra emelkedett a kiskorúaknál történt beavatkozások e száma. A legtöbb eutanáziát kérő beteg
rákos megbetegedésben szenvedett, az összes eset 54 százalékában ez volt az alapbetegség.
Emellett egyre többen szenvedtek egyszerre több betegségben, ami az esetek 26,8 százalékát tette ki. Az idegrendszeri betegségek, például az amiotrófiás laterálszklerózis (ASL), a harmadik leggyakoribb indokot jelentették az eutanázia kérvényezésére. Az olyan kognitív zavarok, mint az Alzheimer-kór, ritkábbak voltak, és csupán az esetek 1,4 százalékát tették ki, ugyanakkor a pszichiátriai betegségek miatti eutanázia aránya is hasonló, 1,4 százalék maradt.
Az eutanáziaregisztrációs adatbázisban az orvosok azt is megjelölik, hogy a döntés mögött fizikai, pszichológiai szenvedés vagy esetleg mindkettő áll.
82,3 százalékban az orvosok mind fizikai, mind pszichológiai szenvedést jelöltek meg, míg 15,8 százalékban csak a fizikai szenvedés volt az indok. A páciensek több mint fele – 50,4 százaléka – az otthonában halt meg, 30 százaléka kórházban hunyt el, 17,6 százaléka pedig idősotthonban.
Külföldi állampolgárok is kérhetnek eutanáziát Belgiumban, az előző évhez hasonlóan a legtöbb külföldi páciens Franciaországból érkezett. 120 külföldi beteg kért eutanáziát, közülük 106 francia állampolgár volt.
Brit munkáspárti képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be az aktív eutanáziáról, melyet 2015-ben már egyszer leszavaztak. Jelenleg is megosztott a törvényhozás a kérdésben. Az öngyilkosságban való segítségnyújtás illegális az országban, amely több éves börtönbüntetéssel sújtható. Magyarországon Karsai Dániel próbált eredményt elérni a kérdésben a közelmúltban.
Brit képviselők javaslatokat fogalmaztak meg a halálos betegek eutanáziához való jogáról, melyet egy munkáspárti képviselő terjesztett be. A törvényjavaslat ebben a hónapban kerül a londoni parlament elé − írta meg a Politico.
Kim Leadbeater munkáspárti képviselő szerint eljött az ideje az eutanáziáról szóló törvény megvitatásának, melyet már egyszer 2015-ben elutasítottak. A részletek véglegesítése ugyan még zajlik, de várhatóan a korábbi igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslatot veszi alapul.
Keir Starmer brit miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy személyesen elkötelezett a törvény módosítása mellett, és megválasztása után ígéretet tett arra, hogy megvitatják ezt a javaslatot. A képviselők lelkiismereti szabadságukra hivatkozva voksolhatnak, nincs egységes pártutasítás a kérdésben. Az öngyilkosságban való segítségnyújtás Nagy-Britanniában illegális, és legfeljebb 14 év börtönbüntetéssel sújtható.
Megosztottak a brit képviselők a kérdésben Egy ismert brit műsorvezető, Esther Rantzen kampányolt az aktív eutanázia ügyében, aki tüdőrákosként egy svájci céghez fordult segítségért, ugyanis a közép-európai ország mellett Ausztria, Kanada és az Egyesült Államok 11 államában már legalizálták az eutanázia ezen formáját, valamint Skócia fontolgatja a törvénymódosítást.
A brit energiaügyi miniszter kegyetlennek nevezte a jelenlegi szabályozást, és támogatja a módosítást. Az egészségügyi miniszter ugyan 2015-ben még a törvény ellen szavazott, de a szabad választás jogát hangsúlyozva megváltoztatta véleményét.
Tanni Grey-Thompson egykori paralimpikon viszont ellenzi a „kiszolgáltatott emberekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggodalmak” miatt. Egészségügyi szakemberek és vallási vezetők is kétségeket fogalmaztak meg, de nincs egységes álláspont az ügyben.
Egy közvélemény-kutatás szerint a franciák 90 százaléka támogatja az eutanáziát.
Az Euractiv arról számolt be, hogy a Michel Barnier miniszterelnök által vezetett új francia kormány megosztott az élet végét érintő törvényjavaslatot illetően, amelyről az egyeztetések a nemzetgyűlés júniusi feloszlatása miatt akadtak el. A lap most úgy értesült, hogy a politikai spektrum minden képviselője a javaslat elfogadását szorgalmazza.
Mint írták, a centrista Olivier Falorni, aki az előző törvényhozásban az élet végéről szóló törvényjavaslat előadója volt, új szöveget terjesztett elő, amely „az utolsó vesszőig” megegyezik a francia nemzetgyűlés feloszlatása után elfogadottal.
„Ez az új szöveg azt jelenti, hogy nem kell a nulláról kezdenünk. Másrészt ugyanakkor kénytelenek vagyunk az elejére ugrani, és az első cikkelytől kezdve folytatni a tanulmányt” – nyilatkozta a képviselő az Euractivnak.
Ezután ismertették, hogy a törvényjavaslat szövege az asszisztált öngyilkosság és az eutanázia legalizálását írja elő bizonyos esetekben, különösen akkor, ha a beteg gyógyíthatatlan kórban szenved.
Falorni a lapnak leszögezte, „ez sz egy alapvető vita, amelyet le kell zárni. Törvényszerű volt, hogy ne dobjunk el több száz órányi meghallgatást, bizottsági ülést és ülést”.
A franciák döntő többsége is támogatja az eutanáziát
Az Euractiv beszámolójában hangsúlyozta, hogy az élet végi kezdeményezését kilenc parlamenti frakció 166 képviselője – köztük a szocialista François Hollande, a macronista Elisabeth Borne, a la France insoumise (LFI) Mathilde Panot és a nemzetgyűlés elnöke, Yaël Braun-Pivet – támogatja.
A lap felhívta arra a figyelmet, hogy Geneviève Darrieussecq, Franciaország új egészségügyi minisztere még nem nyilatkozott az ügyben, de amikor még az élet végével foglalkozó különbizottság képviselője volt, azt mondta, hogy a parlamenti viták során „több kérdés maradt benne, mint válasz”.
A törvényjavaslatot előadó képviselő ugyanakkor úgy véli, a tárcavezető hozzáállása az elmúlt hónapokban megváltozott.
Az Euractiv összeállításában idézte az IFOP francia közvélemény- és marketingkutató intézet júniusban közzétett felmérését is, mely szerint az ország lakosságának 90 százaléka támogatja az eutanázia bevezetését.
Nyugaton egyre többen döntenek a halál mellett
Ahogy arról korábban a Mandiner is beszámolt, a nyugati trendek azt mutatják, hogy egyre többen döntenek a halál mellett, akkor is, ha betegségük nem halálos, vagy akár még kezelhető.
A Free Press című lap korábban arra is emlékeztetett, hogy a világon elsőként Hollandiában legalizálták az eutanáziát, a jelentkezők száma pedig folyamatosan növekszik. 2022-ben például 8720 eutanáziát végeztek az országban, ami az ottani halálesetek 5 százalékát jelentette.
Los musulmanes en Francia ahora establecen nuevas reglas para las mujeres:
1. Prohibición de conducir 2. No utilizar las redes sociales 3. No se permite ropa corta. 4. Sin derecho a trabajar. 5. Prohibición de asistir a recintos deportivos mixtos.pic.twitter.com/LP58z3kLWj
🔴 Aubervilliers (93) || Les élèves, du lycée Le Corbusier, ont bloqué l’établissement pour protester contre le manque de professeurs depuis le début de l’année scolaire. pic.twitter.com/W1LO5Qg84F
#Démographie | Au 1er janvier 2026, la population résidant en France est estimée à 69,1 millions d’habitants : 66,8 millions en France métropolitaine et 2,3 millions dans les départements d’outre-mer. La population augmenterait de 0,25 % sur un an. 👉 https://t.co/bFFoPzmFoDpic.twitter.com/OlhN8c7dNs
📈 Plus de décès (635000) que de naissances (621300) sur 12 mois en France Métropolitaine: le solde naturel est **négatif** pour le 5ème mois consécutif, et pour la 1ère fois depuis la 2ème guerre mondiale. https://t.co/PaOPJyEbCspic.twitter.com/Z1ZMakMEMz
