Amerikai kutatók a héten számoltak be arról, hogy sikerült egy olyan bolygót azonosítaniuk szinte tőszomszédságunkban – legalábbis kozmikus távokban –, ami elképesztő hasonlóságot mutat a Földdel. Az alig 40 fényévre felfedezett Gliese-12b-nek ugyanis mérete és összetétele is rendkívül közel van a Földéhez, és olyan távolságban kering központi csillagától, ami alkalmas lehet az élet fenntartására. Bár az elmúlt évtizedek során a kutatóknak már több mint 5600 darab, a Naprendszeren kívüli bolygót sikerült már azonosítaniuk, de még egyetlen olyat sem találtak közöttük, ami ekkora hasonlóságot mutatna a Földdel. A legtöbb eddig felfedezett exobolygó mérete ugyanis jelentősen nagyobb a Földénél, vagy olyan távolságban kering csillaga körül, ahol túl meleg vagy túl hideg van a földihez hasonló élet lehetővé tételéhez.
Ugyanakkor egy fontos kérdés még nem tisztázott a frissen azonosított bolygóval kapcsolatban. Ez pedig az, hogy van-e légköre neki, és az milyen összetételű. Ez nem csak abból a szempontból fontos, hogy az lélegezhető-e, de abból is, hogy a bolygó légköre nem-e olyan pokoli katlant alakított ki, mint amilyen a Vénuszon is található. Utóbbi bolygó méreténél és távolságánál fogva szintén képes lehetne az élet megtartására – de légköre az üvegházhatás miatt elképesztő forróságot és légnyomást alakított ki, ami miatt ez a gyakorlatban kizárt. A Gliese-12b egyébként a Földnél jóval közelebb kering központi csillagához – annyira, hogy konkrétan rajta egyetlen év alig kicsit több mint 12 földi napig tart csak. Az ok, amiért mégis alkalmas lehet az élet befogadására az az, hogy a csillag, amihez ennyire közel kering, egy ún. vörös törpe, ami sokkal kisebb és sokkal hűvösebb, mint a Föld Napja. Ezért a szűkebb keringési pálya ellenére is a földihez hasonló hőmérsékletek uralkodhatnak a bolygón – feltéve, hogy légköre megfelelő ehhez.
A kutatók most azt remélik, hogy a James Webb űrteleszkóp segítségével közelebbről is meg tudják majd vizsgálni a frissen felfedezett exobolygót, és azt, hogy rendelkezik-e légkörrel, illetve az milyen összetételű. „A JWST valószínűleg képes lesz tiszta képet adni arról, hogy milyen a légköre. Jelenleg egy bolygó légköre valószínűleg a legnagyobb jelentős ismeretlen, ami a lakhatóságát eldönti”, közölte a tudóscsoport egyik tagja.” A feltételezés, hogy ez a bolygó lakható lehet, nagyon izgalmas – de még izgalmasabb, hogy ezt a hipotézist valóban egyértelműen tesztelni is tudjuk”.
A TOI-1452b 100 fényévre van a Földtől, és ha valóban víz van a felszínén, akkor az élet után is érdemes lehet kutatni rajta.
A kanadai Montreali Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsapat egy olyan exobolygót – vagyis a Naprendszeren kívül, idegen csillag körül keringő bolygót – fedezett fel, amelynek felszínét teljes egészében víz boríthatja. A TOI-1452b 100 fényévre van a Földtől a Sárkány csillagképben – számolt be róla az Interesting Engineering.
Külön érdekessége, hogy mérete 70 százalékkal, tömege pedig 5-ször nagyobb a Földnél, és a lakható zónában kering, vagyis alkalmas lehet arra, hogy a hőmérsékletnek köszönhetően folyékony víz létezzen rajta.
Nem ez az első alkalom, hogy vízzel rendelkező égitestre bukkanna a kutatók. A Jupiter és a Szaturnusz egyes holdjait vastag vízréteg borítja, a most felfedezett bolygó azonban még a Földnél is nedvesebb.
A mérete és a súlya ellenére a sűrűsége arra utal, hogy könnyebb anyagokból áll, mint amit a Föld belsejében találni. Ilyen könnyebb anyag a víz is. A számítások szerint a bolygó 30 százaléka lehet víz, a Földnél ez csupán 1 százalékot tesz ki.
A kutatók a NASA egyik szondájával bukkantak a bolygóra. Charles Cadieux, a tanulmány vezető szerzője szerint bár eddig nem bukkantak olyan bolygóra, ami az élet fenntartására alkalmas lehet, ha valóban víz van a TOI-1542b felszínén, akkor érdemes lesz további vizsgálatokat folytatni.
A tudósok szerint ugyanakkor még nem teljesen biztos, hogy egy óceánbolygóról van szó, az is lehet ugyanis, hogy egy kőzetbolygó, aminek a légköre héliumból és hidrogénből áll.
A bolygót a jövőben a James Webb űrteleszkóppal is szemügyre fogják venni, ami pontosabb eredményeket adhat majd róla.
Kartik Pinglé és Jasmine Wright még a középiskolát sem fejezte be, de már felfedeztek négy új bolygót, és társszerzőként publikáltak egy tudományos cikket. Az újonnan felfedezett, a Földtől mintegy 200 fényévnyire lévő bolygókról szóló tanulmányukat januárban a The Astronomical Journal jelentette meg – írja a CNN cikke alapján a Travelo.
„Emlékszem, amikor hazaértem, és elújságoltam a szüleimnek: »Nos, azt hiszem, felfedeztünk egy többtagú bolygórendszert«, nem igazán értették, hogy ez különösen nagyobb dolog lenne” – mesélte a 18 éves Jasmine Wright, aki a Massachusetts állambeli Bedfordban jár középiskolába.
A lány és a 16 éves Kartik Pinglé barátja, aki a cambridgei Rindge & Latin School tanulója, egy olyan kutatási programban vettek részt, amely a helyi középiskolásokat köti össze a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (angolul Massachusetts Institute of Technology, rövidítve MIT) tudósaival. A mentorprogram a Harvard & Smithsonian Asztrofizikai Központban zajlik, ahol a hallgatók egy hónapot töltenek el együtt egy képzésen, mielőtt egy éven át tartó kutatási projektbe kezdenének a számukra kirendelt mentorukkal.
Pinglé elmondta, hogy az ő projektjük például azzal kezdődött, hogy valami különlegeset kerestek a NASA TESS küldetését elemző adatok között. A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) a NASA egyik programja keretében a MIT által megépített műhold, amelyet 2018. április 19-én bocsátottak fel a világűrbe. A fényes csllagok vizsgálatára fellőtt, Föld körül keringő műhold segítségével a NASA egyik nagy látószögű távcsövének adatait elemezték a srácok, majd közel két hónapnyi munka után megtalálták egy több tagú bolygórendszer jeleit.
„Felfedezésük azért jelentős, mert egy olyan fényes csillagalapú rendszerre bukkantak, amelynek több mint három exobolygója (Naprendszeren kívüli bolygója) van, és a naprendszerünkkel összehasonlítva tanulmányozható” – mondta a két tinédzser mentora Tansu Daylan, aki egyben a MIT Kavli Asztrofizikai és Űrkutatási Intézetének posztdoktori kutatója.
„Az ilyen csillagok által kibocsátott fény miatt viszonylag könnyen észlelhető a tranzit jelensége, vagyis amikor egy bolygó halad el a csillag előtt, ami jelentős információval szolgál az exobolygókat kutatók számára. A több bolygót is befogadó rendszerek pedig azért érdekesek a tudósoknak, mert azonos eredetűek és nagyrészt ugyanolyan a történetük, kialakulásuk is. E kettő kombinációja teszi ezt az egészet meglehetősen egyedivé” – magyarázta Daylan.
A NASA a weboldalán kiemelte a tinédzserek felfedezését, és az általuk azonosított egyik égitestet úgy írta le, mint „egy perzselően forró szuper-föld, amely másfélszer akkora, mint a mi bolygónk, a felszíni hőmérséklete pedig az 1500 Fahrenheitet (~816 Celsius fokot) is meghaladhatja”.
A Földtől nagyjából 200 fényévre fekvő égitesteket végül a HD 108236 B, C, D és E névre keresztelték, a két fiatal pedig a CNN riporterének elmondta, hogy az egyetemen mindketten asztrofizikát szeretnének tanulni. Az Amerikai Egyesült Államokban számos hasonló programban vehetnek részt a fiatalok, és a NASA is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a csillagászat iránt érdeklődő diákoknak már az egyetemi képzés előtt is lehetőséget adjon a kutatómunkára.
(travelo.hu)
[type] => post
[excerpt] => Kartik Pinglé és Jasmine Wright még a középiskolát sem fejezte be, de már felfedeztek négy új bolygót, és társszerzőként publikáltak egy tudományos cikket. Az újonnan felfedezett, a Földtől mintegy 200 fényévnyire lévő bolygókról szóló tanulmányuk...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1614375120
[modified] => 1614314181
)
[title] => Két tini elemezve a NASA űrtávcsövének adatait, felfedeztek négy exobolygót
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=47192&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47192
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47193
[image] => Array
(
[id] => 47193
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bolygok-1.jpeg
[original_lng] => 68649
[original_w] => 644
[original_h] => 362
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bolygok-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bolygok-1-300x169.jpeg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bolygok-1.jpeg
[width] => 644
[height] => 362
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bolygok-1.jpeg
[width] => 644
[height] => 362
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bolygok-1.jpeg
[width] => 644
[height] => 362
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bolygok-1.jpeg
[width] => 644
[height] => 362
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bolygok-1.jpeg
[width] => 644
[height] => 362
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1614306981:12
[_thumbnail_id] => 47193
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2033
[translation_required_done] => 1
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] =>
Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
A tőlünk 63 fényévre lévő Beta Pictoris c-t sikerült láthatóvá tenniük a Cambridge-i Egyetem szakértőinek.
Közvetlen fotó készült a Földtől 63 fényévnyire lévő Beta Pictoris c-ről, pontosabban a planéta körvonaláról és látható fényéről – derül ki a PhysOrg cikkéből. A Beta Pictoris c egy exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli bolygó. Ilyen égitestről még nem sikerült – közvetlen – képet készíteni, mert a kutatók általában közvetett módszerekkel dolgoznak.
A szóban forgó planétát nem most fedezték fel: még 2019-ben igazolták a jelenlétét. Ez egyébként a rendszerben talált második planéta, ráadásul igen fiatal is: az objektumot 23 millió évesnek tartják a kutatók, körülötte még rengeteg törmelék található. Testvérét, a Beta Pictoris b gázóriást 2008-ban azonosították.
A c jelű bolygóról a Cambridge-i Egyetem szakértői tudtak közvetlen felvételt készíteni, amelyhez a Very Large Telescope-ot használták, illetve a GRAVITY nevű eszközt. A teleszkóp a világ egyik legnagyobb csillagászati távcső-rendszere. A műszerek segítségével a kutatók külön tudták választani a két objektumot.
