Szeptember elején indult a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) Jó gyakorlat a falusi turizmusban címmel, immár harmadik alkalommal meghirdetett tanfolyama. A huszonöt jelentkezőből huszonnégyen sikeresen el is végezték a képzést, akik október 9-én, a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark Látogatóközpontjában vették át okleveleiket.
Az oklevélátadó ünnepségen Mester András, a KMTT elnöke köszöntötte a megjelenteket. A turisztikai ismereteket átadó tanfolyam kapcsán elmondta, hogy rövid volt, de nagyon sok mindent magába foglalt a képzésük, amely során magyarországi és kárpátaljai turisztikai szakemberek adták át tudásukat és tapasztalataikat a résztvevőknek. Elmondta, hogy a mostani képzés 25 fővel indult, ami ideális csoportlétszám, korábban 100 fős képzésük is volt, ami már túl sok. Ezúttal családiasabb volt a hangulat, a diákok és tanárok jobban megismerhették egymást, több idő jutott egy-egy diák problémáinak megoldására. Az elnök elmondta, bízik abban, hogy a tanfolyamon megszerzett tudást kamatoztatni tudják majd az azt befejezők.
Bohdan Prannicsuk, az Ukrajnai Falusi Zöldturizmus Fejlesztéséért Egyesület megyei elnöke a Kárpátalján már 25 éves múlttal rendelkező falusi turizmus ukrajnai, jogi szabályozásának hiányosságairól beszélt. A KMTT programjaihoz és a turisztikai szakembereket képző tanfolyamhoz pedig gratulált, hisz mint fogalmazott nagyon komoly tartalékok vannak még Kárpátalján a falusi turizmusban, a terület fejlesztése pedig közös érdek.
A tanfolyamot finanszírozó magyar állam képviseletében Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul elmondta, hogy fontosnak tartják a Kárpátaljai kultúrtáj turisztikai kapacitásának növelését. Örvendetesnek nevezte, hogy az ukrán állam az idei évben a Nagy Építkezés program keretében jelentős közútfejlesztésbe kezdett Kárpátalján, ami nagymértékben segítheti a jövőben vidékünk turisztikai ágazatának a fejlődését. A magyar fél szorgalmazza azt is, hogy fejlesszék a határátkelőhelyeket. Elmondta, hogy küszöbön áll a Nagypalád–Nagyhódos határátkelőhely megnyitása, amely pótlólagos lehetőséget fog jelenteni a forgalom szétterítésére. A már meglévő határátkelőhelyek bővítése és korszerűsítése is a tervek között szerepel, ezek közül az új záhonyi Tisza-híd megépítésének tervét és az autópálya-összeköttetés megteremtésének fontosságát emelte ki. A szükséges közlekedési infrastruktúra megteremtésén túl azt is kiemelten fontos feladatnak nevezte a magyar főkonzul, hogy a koronavírus-járvány befejeztével remélhetőleg beinduló turisztikai hullámot a kárpátaljai idegenforgalmi vállalkozások ki tudják majd használni. Ehhez járulhat hozzá a mostani turisztikai képzés is.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára elmondta, hogy Kárpátalján a turisztika vezető gazdasági ágazat kell, hogy legyen, mert ehhez minden adottsága megvan a vidéknek. „Mindez viszont csak akkor működik majd, ha az ide érkező vendégeket megfelelően felkészült szakemberek fogadják. Ezért fontosak a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács által lebonyolított képzések, gondolok itt vendégfogadó és idegenvezető képzésekre egyaránt, vagy a vendégházak minősítésére. Mert önök, akik ezt a tanfolyamot végigcsinálták, láthatják, hogy egy vendéglátónak értenie kell a marketinghez és a gasztronómiához is, sőt értenie kell még a földrajzhoz és ismernie kell vidékünk történelmét is ahhoz, hogy teljes körű, jó minőségű szolgáltatást tudjunk nyújtani” – fejtette ki Molnár László, hangsúlyozva, hogy részt vett a tanfolyamot lezáró vizsgákon, és az ott látottak bizakodással töltik el az ágazat jövőjével kapcsolatban.
Berghauer Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turisztikai Tanszékének tanára a tanfolyamon oktatóként vállalt szerepet, s hangsúlyozta, hogy a turisztikai ágazatban nagyon fontos a kis- és mikrovállalkozások szerepe, ők azok, akik a leggyorsabban tudnak az ágazatra különösen jellemző változékonyságra reagálni. „Úgy gondolom, hogy önök is érzik, szükség van arra, hogy folyamatosan képezzék magukat. Remélem, kaptak annyi pluszinformációt, hogy a jövőben lehetőségük lesz kreatívan meglátni a hiányosságokat, pótolni azokat, és olyan sajátos utat találni, amely az önök sikeréhez, gazdagodásához vezet” – összegezte Berghauer Sándor.
A képzés koordinátora, Csizmár Sarolta, a KMTT alelnöke 25 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni falusi vendéglátással. Elmondta, hogy Kárpátalján fiatalodik a falusi vendéglátók köre, a mostani tanfolyamot befejezők 25 és 40 éves kor közöttiek, ami bizakodásra ad okot. A vidék adottságai, történelmi múltja, gasztronómiája, borkultúrája, épített öröksége által nyújtott lehetőségekkel élni kell és lehet. Közösen kell építeni vidékünket mint turisztikai desztinációt.
A tanfolyam nyolcvan elméleti órából és tizenhat gyakorlati foglalkozásból állt, ahol főztek is, olyan helyi ételek, specialitások elkészítését tanították meg a résztvevőknek, amelyek egykor széles körben elterjedtek voltak, de ma már felgyorsult világunkban kikoptak a konyhákból. Csizmár Sarolta elismerően szólt a tanfolyam résztvevőinek hozzáállásáról és kreativitásáról.
Végül 24 hallgató átvette a tanfolyam elvégzését igazoló oklevelet Csizmár Saroltától, Mester Andrástól és Berghauer Sándortól.
Mester András köszönetet mondott az anyagi támogatást biztosító Bethlen Gábor Alapnak és dr. Grezsa István miniszteri biztosnak, a KMKSZ-nek, aki egyes helyszíneket biztosított a képzéshez, valamint a Fazekas panziónak és Borzsován a Bencze Ilona Vendégháznak, akik ingyen biztosították a gyakorlati képzéshez a helyszíneket.
Tatjana Dzemba, a megyei turizmusért és üdülésért felelős főszakember átnyújtotta Csizmár Saroltának a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal elismerő oklevelét.
A tanfolyamot befejezők közül a beregszászi Popovics Konstantin tudósítónknak elmondta: „Sokan úgy gondolják, hogy vendégeket fogadni nagyon könnyű dolog. De amíg valaki a gyakorlatban nem próbálja ki, el sem tudja képzelni, hogy mindez mennyire összetett feladat. A szakács, a vendéglátó, a pincér, a reklámszakember egy-egy külön szakma, s mindhez értenie kell egy falusi vendéglátónak. A családomnak van egy szállodája, én Kijevben szálloda-vendéglátás szakon végeztem az egyetemen, mégis a helyi kulturális és gasztronómiai értékek terén nagyon sok újat tanultam ezen a tanfolyamon.”
Molnár Pál 15 éves kora óta Budapesten él, jogász, de kárpátaljainak tartja magát, s fontolgatja a hazatelepülésnek és egy itteni vendéglátással foglalkozó vállalkozás beindításának a lehetőségét, ezért iratkozott be a KMTT tanfolyamára. „Úgy gondolom, hogy ebben a régióban nagy jövője van a falusi turizmusnak, amely az itt élő falusi és városi lakosságnak kiegészítő jövedelmet tud biztosítani. A tanfolyamon nagyon jó tanárok adtak elő, és számomra a tudás mellett az itt létrejött barátságok a legfontosabbak. Szerintem az a csapat, akikkel itt együtt tanultam, nagy tervek megvalósítására is képes lehet itt, Kárpátalján. Nem szeretnék egyelőre beszélni a terveinkről, de azt gondolom, sokakat meg fogunk majd lepni a jövőben.”
Szeptember 28-án tartották Mezőgecsében a Jó gyakorlat a falusi turizmusban című tanfolyam gyakorlati óráit a Takaros vendégházban, ahol 17 diák sajátíthatta el a falusi vendéglátás kulináris szokásainak fortélyait.
A tanfolyamot idén harmadik alkalommal hívta életre a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) azzal a céllal, hogy javítsa a falusi vendéglátás minőségét megyénkben. A képzés alkalmával 68 órás elméleti előadásokon vesznek részt a tanulni vágyók, a gyakorlati órákat vizsgaköveti, s a sikeres vizsgát tevők megkapják a képzésről kiállított oklevelet. A turisztikai tanács az elmúlt évek során közel 200 főnek adott át oklevelet a képzés sikeres elvégzését illetően.
Csizmár Sarolta, projektkoordinátor a mostani gyakorlati képzés alkalmával elmondta: „A gyakorlati órákat két turnusban vezettük le, az elsőt a múlt hét szombatján Borzsován, a második –17 fő számára – most zajlik Mezőgecsében. A mostani órák alkalmával a résztvevőket beavattuk a falusi turizmus és gasztronómia fortélyaiba. A foglalkozások folyamán felvázoltuk, milyen ételeket fogunk készíteni, majd kétféle levest főztünk meg: táska- és korhelylevest, illetve készült házi készítésű tarhonya pörkölttel és lekváros derelye. A mai nap összesen nyolcféle ételt készítettünk el. Ezek az ételek benne vannak már a falusi vendéglátás menüjében. Ha Ukrajna különböző részéről érkeznek a vendégek, akkor csak magyaros ételeket igyekszünk főzni számukra. A tanfolyam a gyakorlati órákkal zárul. Kárpátalján nagyon sokan elvégezték az elmúlt évek során a falusi turizmus tanfolyamát. A KMTT szívesen szervezi ezeket a tanfolyamokat, mert látjuk, hogy a diákok is szívesen jönnek, és ezáltal is igyekszünk minőségessé és versenyképessé tenni a kárpátaljai falusi turizmust.”
A hallgatók október 2-án vizsgával zárják a képzést.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) Jó gyakorlat a falusi turizmusban címmel harmadik alkalommal hirdetett tanfolyamot, melynek ünnepélyes megnyitójára szeptember 3-án került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Gross Arnold termében. A képzésre húszan jelentkeztek.
„A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács egyik legfőbb célja olyan programok szervezése, amelyek minőségében előre viszik a kárpátaljai magyar turizmust” – emelte ki köszöntőjében Mester András, a KMTT elnöke, aki rámutatott: vidékünkön nagy verseny zajlik a turizmushoz kapcsolódó számos területen, ezért hatalmas jelentőséggel bír a minőségi és versenyképes vendégfogadás. „A minőséges szolgáltatás és szállás a falusi vendéglátásban alapvető dolog kell, hogy legyen” – fogalmazott, reflektálva a falusi vendéglátókat célzó képzés meghirdetésének okára, ugyanis itt lehetőség nyílik a meglévő tudás gyarapítására, új tapasztalatok, ismeretek szerzésére.
Békésyné dr. Lukács Angéla beregszászi magyar konzul beszédében elmondta: „A helyi turizmus, valamint a szívünkhöz közel álló magyarajkú vendéglátók Kárpátalján szívvel-lélekkel, nagy-nagy tudással és a folyamatos képzésekkel magas színvonalat képviselnek.” A konzul asszony ennek folytatásához kívánt szerencsét és számos lehetőséget a tapasztalatok és a tudás átadására.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Csizmadia Alexandra külgazdasági attasé köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében összegezte a Magyarországra vonatkozó adatokat a turizmus terén, kiemelve: a belföldi turizmus a járvány enyhülését követően „lábra állt”, s Magyarország „biztonságos” besorolásának köszönhetően a nemzetközi turizmus is elkezdett visszatérni a pandémiát megelőző szintekre, melyekhez nagyban hozzájárulnak az országban szervezett ingyenes koncertsorozatok, beruházások stb.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke bizakodóan szólt a képzésen résztvevőkhöz, aláhúzva: sok dologban kell még előrelépésnek történnie ahhoz, hogy Kárpátalja valóban a „Kelet Svájca” legyen, amelyhez a természeti adottságok megkérdőjelezhetetlenül hozzájárulnak, ugyanakkor a falusi vendéglátás meglehetősen szép úton halad.
A KMTT legtöbb programjának lebonyolításában kiemelkedő szerepet tölt be a beregszászi Rákóczi-főiskola, melynek képviseletében dr. Molnár József, a Földtudományi és Turizmus Tanszék vezetője osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Kifejtette, hogy a XXI. század első negyedében járva ugyan nehéz lenne megmondani, hogy minek az évszázadát éljük, az azonban vitathatatlan, hogy a turizmusnak hatalmas szerep jut az élet számos területén.
Dr. Hanusz Árpád, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára és a Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke aktív szerepet vállal a KMTT munkájában is annak megalakulása óta. Köszöntőjében elmondta, hogy a turizmushoz fűződő kapcsolata éppen a napokban ötvenéves, ugyanis ötven éve szervezett először idegenvezetői képzést a Nyíregyházi Főiskolán. Kárpátalján eddig 16 településen szerveztek tanfolyamot több mint 600 résztvevővel. „A falusi vendéglátás akkor jó, hogy ha jó szakemberek végzik” – vallja Hanusz Árpád, hangsúlyozva: a falusi turizmusban nem a korábbi dolgokat kell mindenképpen utánozni, sokkal inkább a turizmus új szellemében kell „ügyesnek lenni”, hiszen a „falusi turizmus nem egyenlő a falusi szállásadással; a falusi turizmus ott kezdődik, amikor a vendég elégedett a szállásával kapcsolatosan egy adott településen, minden más már a turizmus”.
Csizmár Sarolta projektkoordinátor kiemelte, a kárpátaljai turizmus jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Felidézte az 1990-es években történt falusi turizmus kialakulását a területen. A KMTT szervezésében elindított képzésen eddig már 200 falusi vendéglátó kapott oklevelet, s ez a szám a tanfolyam végeztével csak gyarapodni fog – fogalmazott. A képzésről szólva Csizmár Sarolta elmondta, az elméleti előadások 68 órában fognak zajlani hétvégenként, melyek alkalmával magyarországi felsőoktatási intézmények és a beregszászi főiskola tanárai, valamint a turizmusban tevékenykedő személyek tartanak előadásokat. A gyakorlati foglalkozásokon különböző hagyományos ételek elkészítése lesz a feladat, s a képzés vizsgával zárul, melyen a sikeresen szereplők az Európai Unióban elismert oklevelet kapnak kézhez.