Hamarosan véget ér a fűtési szezon Ukrajnában. A kormány az infrastruktúra helyreállításával és a fűtési hálózatok korszerűsítésével kezdi meg a felkészülést a jövő télre.
Ukrajnában a végéhez közeledik a fűtési szezon, és megkezdődik a felkészülés a következőre, jelentette be Olekszij Kuleba, a helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettes, Ukrajna közösségi és területfejlesztési minisztere szombaton Telegramon.
„Ukrajnában a végéhez közeledik a fűtési szezon, és megkezdődik a felkészülés a következőre. (…) Ez a téli időszak nem volt könnyű. Állandó támadások az energiarendszer ellen, vészhelyzetek, bonyolult időjárási dinamika. De a legtöbb régióban sikerült a stabil fűtést biztosítani. Átlagosan a lakóépületek 95,4%-a, az oktatási és egészségügyi intézmények közel 100%-a kapott meleget. Ez a kormány, a közművek szolgálatai, a helyi hatóságok és az energiavállalatok közötti egyértelmű koordináció eredménye”, mondta Kuleba.
Többek között a miniszterhelyettes megjegyezte, ezen a télen a régiókban 148 110,9 MW többletteljesítményű kogenerációs erőművet és 84 moduláris kazánházat helyeztek üzembe, összesen 156,9 MW teljesítménnyel.
Emellett elmondása szerint az idén több mint 330 kogenerációs energiatermelő blokk és 200 moduláris kazánház telepítését tervezik.
Kuleba egyben megjegyezte, hogy „már megkezdték a felkészülést a következő télre”. A következő szezonra való felkészülés fő prioritásai között szerepel az érintett régiók infrastruktúrájának helyreállítása, az elosztott termelés bevezetése, a fűtési hálózatok korszerűsítése és az energiahatékonyság növelése. Elmondása szerint kiemelt figyelmet fordítanak Krivij Rih városára, ahol a tervek szerint korszerűsítik a fűtési hálózatot és új hőellátási rendszert vezetnek be, valamint új berendezéseket telepítenek.
„Ezzel párhuzamosan minden régióban folyamatban van a javításra szoruló létesítmények adatbázisának kialakítása; folyamatban van a gáz-, széntartalékok és a berendezések felhalmozása; folynak a tárgyalások nemzetközi partnerekkel a technikai segítségnyújtásról”, összegezte Kuleba.
Minden EU-állampolgárnak fel kell halmoznia elegendő élelmiszert ahhoz, hogy válság esetén legalább 72 órán át önellátó legyen – figyelmeztet az Európai Bizottság. A dokumentumban Brüsszel kiemelt helyen kezeli a háborús helyzetet.
Szélsőséges fennakadások esetén a kezdeti időszak a legkritikusabb – áll a dokumentumban, amely különböző lehetséges forgatókönyveket vázol fel, a háborútól kezdve a kibertámadásokon és halálos járványokon át az éghajlatváltozás okozta árvizekig.
Öt év telt el a Covid–19-járvány első lezárásai és három év Oroszország ukrajnai inváziója óta, miközben a természeti katasztrófák és a pénzügyi megrázkódtatások folyamatos kockázatot jelentenek. A terv éppen akkor kerül nyilvánosságra, amikor Európa egyik válságból a másikba sodródik. „Az elmúlt évek egyik jelentős válsága sem volt elszigetelt vagy rövid életű” – áll a dokumentumban.
Európa nem engedheti meg magának, hogy továbbra is csupán reagáljon – áll a stratégiában.
A bizottság ügyvezető alelnöke, Roxana Minzatu szerdán mutatja be a stratégiát. „Addig javítsd meg a tetődet, amíg süt a nap” – fogalmazott az AFP.
A 17 oldalas tervezet szerint a stratégia célja egy biztonságos és ellenálló EU létrehozása, amely képes előre jelezni és kezelni a fenyegetéseket, függetlenül azok jellegétől vagy eredetétől. Ez magában foglalja az uniós tagállamoknak szóló iránymutatásokat
az alapvető készletek tárolásáról,
a válságtervezésről,
a menedékhelyek elérhetőségéről,
valamint a kritikus földi és űrinfrastruktúra biztosítását célzó intézkedésekről.
Alig néhány héttel azután, hogy Európa közzétette első védelmi stratégiáját, a készültségi terv sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg a válságkezelési képességeiket minden ágazatban.
Az orosz hadsereg Ukrajna elleni szerda hajnali rakétatámadása nem volt tömeges, de Moszkvában minden készen áll egy hatalmas csapásra – számolt be számolt be az rbc.ua hírportál Andrij Kovalenkóra, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) alá tartozó dezinformáció elleni központ vezetőjére hivatkozva.
A jelentés szerint az illetékes közölte: „A cirkálórakétákkal, ballisztikával (beleértve a KN23-asokat a KNDK-ból), valamint Shahedekkel végzett kombinált támadás eddig nem volt tömeges.” Szerinte az ellenség mindennel készen áll egy hatalmas támadáshoz.
„Az oroszok cirkálórakétákat halmoztak fel a télre, és továbbra is ezt teszik. A stratégiai légierő alkalmazása pedig megerősíti ezt” – tette hozzá Andrij Kovalenko, hangsúlyozva, hogy „az ellenség összes terve ismert és érthető, és Ukrajna szembeszáll velük”.
Az orosz megszálló erők nagy hatótávolságú fegyvereket próbálnak felhalmozni, hogy folytathassák Ukrajna támadását – jelentette ki Vagyim Szkibickij, a védelmi minisztérium Hírszerzési Főosztályának képviselője az Obozrevatelnek adott interjújában.
„Jelenleg Oroszország ismét megpróbál nagy hatótávolságú fegyvereket felhalmozni a rakétaterror folytatására” – mondta. Szkibickij megjegyezte, hogy a megszállók megváltoztatták támadási taktikájukat.
„Különböző típusú fegyvereket kombinálnak a légicsapások során, de a támadások során csökkent a rakéták száma. Az oroszok emellett rakéták indítását szimulálják, hamis célpontokat használnak, felderítést végeznek, beleértve az űrt is. Arra törekednek, hogy hiányosságokat azonosítsanak, hogy megkerüljék légvédelmi rendszerünket, vagy megtámadják komplexumainkat a levegőből” – magyarázta a védelmi minisztérium Hírszerzési Főosztályának képviselője.
Nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokban élő emberek nem jut elegendő mennyiségű biztonságos és hatékony koronavírus elleni vakcina az elkövetkező években, lévén a gazdagabb nemzetek már most annyi adag oltóanyagot rendeltek be, amennyire nem is lesz szükségük.
A People’s Vaccine Alliance, amely olyan szervezeteket tömörít, mint az Amnesty International, a Global Justice Now és az Oxfam, elmondta, hogy a gazdag országok már most elegendő adag oltóanyagot vásároltak ahhoz, hogy 2021 végére csaknem háromszor beoltsák a teljes lakosságukat. Ezzel szemben csaknem 70 alacsonyabb jövedelmű országban csak minden tizedik embert tudnak majd beoltani a koronavírus ellen a következő év során.
„Nem helyes, hogy valaki azért nem kapja meg az életmentő oltást, mert olyan országban él, ahol ez nem elérhető, vagy esetleg nincs elég pénze rá” – mondta Anna Marriott, az Oxfam egészségpolitikai vezetője. „Ha azonban nem történnek drámai változások, világszerte emberek milliárdjai nem kapnak biztonságos és hatékony oltást a Covid-19 ellen az elkövetkező években” – tette hozzá.
