A katonai orvosi bizottság döntése ellen bárki fellebbezhet, ha nem ért egyet a határozattal, közölte a védelmi tárca.
A hadkötelesek és más személyek, akik korlátozottan alkalmasak a katonai szolgálatra, fellebbezést nyújthatnak be a katonai orvosi bizottság döntése ellen a magasabb rendű bizottságokba és a bíróságra – nyilatkozta Okszana Szuhorukova, az ukrán védelmi minisztérium egészségvédelmi osztályának igazgatója a Jedini Novini telemaraton adásában.
A katonai orvosi bizottság határozata ellen bárki fellebbezhet. Az ismételt vizsgálatot a magasabb szintű katonai orvosi bizottság végzi el.
„Például a járási, majd a megyei, a regionális, vagy a központi orvosi bizottság. Ha valaki nem talál megértésre ily módon, és úgy véli, hogy megsértették a jogait, bírósághoz is fordulhat” – magyarázta a védelmi tárca egészségvédelmi osztályának igazgatója.
Ukrajnában a Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy az állampolgárok nem fellebbezhetnek a bíróságon a területi toborzási és szociális támogatási központok katonai behívók ellen – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Legfelső Bíróság részeként működő Semmítőszéki Közigazgatási Bíróság határozatára hivatkozva.
A semmítőszéki határozat leszögezi, hogy a katonai behívó a Semmítőszéki Közigazgatási Bíróság értelmezésében hatósági határozat vagy intézkedés nem hatósági szubjektum döntése vagy intézkedése, hanem csupán a hadköteles személy értesítésének eszköze, hogy a megjelölt időpontban megérkezzen a területi toborzóközpontba.
A taláros testület kiegészítésül jelezte, hogy a katonai behívó nem jelenti azt, hogy az érintettnek kötelező lesz katonai szolgálati szerződést kötni. A határozat hangsúlyozta, hogy a hadkötelesnek a területi toborzóközpontban való megjelenési kötelezettségét az idézés nyomán nem a katonai behívó, hanem Ukrajna hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló törvénye írja elő.
Mostantól Ukrajnában minden bíróság figyelembe fogja venni a Legfelsőbb Bíróság határozatát, ezért nincs értelme, hogy az állampolgárok bíróságon támadják meg a katonai behívót.
Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
From today, 1st August, Ninja Swords are officially banned across England and Wales. The final part of "Ronan’s Law" makes it illegal to sell, own or transport these dangerous weapons.
A Facebook idén létrehozott, függetlennek mondott testülete, az ellenőrző bizottság novemberben kezdte el befogadni a közösségi médiaplatformjain született moderátori döntésekkel szembeni fellebbezéseket. Első körben hat esetet vettek fel a napirendjükre, amelyből ötöt a következő időszakban tárgyalnak meg – olvasható a Híradó oldalán.
A Facebook állítása szerint az ellenőrző bizottság függetlenül működik a cégtől, a döntéseire hatást a cég nem gyakorol. A Facebook által felállított ellenőrzési modell egy új fejezetet jelent az online irányításban, állítja a techóriás.
Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az ellenőrző bizottság döntéseit végrehajtsuk. Várjuk a bizottság első döntéseit, amelyeket a következő hónapokban hoz majd meg – teszik hozzá.
A szakértők szerint ugyanakkor nem hoz majd felüdülést a Facebook gazdasági túlhatalmán túl a nyilvánosságra gyakorolt túlhatalmában sem: az új ellenőrző bizottságának objektivitása megkérdőjelezhető, a közösségi média tovább szűkíti majd a szólásszabadság jogát. A tárgyalásra kiválasztott mostani esetek túlnyomó többsége is a szólásszabadsághoz kapcsolódik.
A húsztagú testület magyar tagja a jogász Sajó András, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára, korábban Göncz Árpád köztársasági elnök tanácsnoka, majd a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság bírája, aki a Soros-univerzum egyik fontos alakja.
A Facebook ellenőrző bizottsága (Fotó: About.fb.com)
December elsejével elindult a bizottság publikus kommentáló rendszere is, amely lehetővé teszi, hogy az egyes esetekhez szakértők, civil szervezetek hozzászóljanak, illetve konkrét kutatásokkal és meglátásokkal is hozzájáruljanak.
A kezdeti hat ügyből időközben egy kiesett: az egyes számú ügyben egy felhasználó a volt malajziai miniszterelnök egy kommentjének gyűlöletbeszéd miatt eltávolítása kapcsán fellebbezett. A politikus kommentjében azt állította, a muszlimoknak joguk van ahhoz, hogy dühösek legyenek a franciákra, és milliónyit megöljenek a múltbéli mészárlásaikért cserébe.
Véleménye szerint amíg a muszlimok nem alkalmazzák a szemet szemért törvényét, addig a franciáknak sem kéne, inkább meg kellene tanulniuk, hogyan tiszteljék mások érzéseit. A fellebbezést a felhasználó saját állítása szerint csak azért nyújtotta be a testületnek, hogy felhívja a figyelmet a politikus szörnyű szavaira.
A második számú esetben egy felhasználó egy ismert fotót posztolt a Facebookra egy halott gyermekről, aki ruhában fekszik egy vízparton, a képhez pedig burmai nyelven azt írta, miért nincs Kína elleni válaszcsapás az ujgur muszlimokkal szembeni fellépésük miatt éppen úgy, ahogyan Franciaországban is volt válaszcsapás a megjelent Mohamed-karikatúrákért.
A Facebook a tartalmat eltávolította gyűlöletbeszéd miatt, de a felhasználó fellebbezett azzal az indokkal, hogy hangsúlyozni akarta, az emberélet jobban számít, mint a vallási ideológia.
A harmadik fellebbezés egy olyan Facebookra posztolt fotó ügyében érkezett be, amely alapján a felhasználó azt állította, hogy Azerbajdzsán fővárosát, Bakut örmények építették, és azt kérdezte, hová tűntek a templomaik. A felhasználó állítása szerint az örmények helyreállították a mecseteket a saját területükön, mert a történelmük részét képezik, de az azeriak nem.
A felhasználó állítása szerint ellene van az azerbajdzsáni agressziónak és a vandalizmusnak. A tartalmat a Facebook ugyancsak a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályaira hivatkozva tiltotta le. A fellebbező állítása szerint a szándéka az volt, hogy bemutassa kulturális és vallási szempontból jelentős emlékművek elpusztítását.
A negyedik számú ügyben egy brazíliai felhasználó posztolt az Instagramra egy olyan fotósorozatot, amely a mellrák tüneteire kívánta a figyelmet felhívni. A poszton belül nyolc fotó volt található, mindegyik alatt magyarázat is szerepelt a tünetekkel kapcsolatban. Öt fotón ezek közül láthatóan és takarás nélkül szerepeltek női mellbimbók. A másik három fotón női mellek szerepeltek, de mellbimbók mutatása nélkül.
A Facebook eltávolította a posztot a felnőtt meztelenséggel és szexuális tevékenységekkel kapcsolatos irányelveire hivatkozva. A fellebbezést benyújtó szerint a poszt rózsaszín hátterével is egyértelműen a mellrák megelőzéséért folyó „Pink October” kampányra utalt, ezért a poszt nem sérti a közösségi oldal irányelveit.
Az ötös számú ügyben egy amerikai felhasználó a Facebookon, az Ezen a napon történt funkció használatával újra megosztott az emlékei közül egy olyan posztot, amelyet két évvel korábban is. Ebben angol nyelven egy idézet szerepelt a náci propagandaminisztertől, Joseph Goebbelstől, ami szerint az emberek érzelmeire és ösztöneire kell hatni az eszük helyett.
A Facebook törölte a posztot a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályai miatt. A felhasználó azzal fellebbezett a testülethez, hogy az idézet reflektál a jelenlegi amerikai elnökre, aki szerinte fasiszta módon működik.
A hatodik esetben egy francia Facebook-csoportból távolítottak el egy több, mint ötvenezer felhasználó által megtekintett és ezerszer továbbosztott videót a hozzá kapcsolódó szöveggel, amely a francia egészségügyi hatóság egy állítólagos botrányáról szólt, és amelyben a felhasználó azt állítja, hogy a szervezet megtagadta a hidroxiklorokin és az azitromicin koronavírussal szembeni felhasználását, de hozzájárult egy remdesivirt promotáló levél kiadásához. A felhasználó kritizálta a francia kormányt azt állítva, hogy nincs egészségügyi stratégiája.
A Facebook törölte a videót arra hivatkozva, hogy a felhasználó megsértette az erőszakra és izgatásra vonatkozó irányelveket, egyben az ellenőrző bizottság figyelmébe ajánlotta azzal, hogy az eset jó példája annak, milyen kihívásokkal kell megküzdenie a Facebooknak, amikor a világjárvánnyal kapcsolatos félretájékoztatások miatt okozott offline károk kockázatával néz szembe.
