Array ( [count_posts] => 7 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjMyMTkzO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 215451 [content] =>A nyár átlagosan 36 nappal hosszabbodott meg Spanyolországban az elmúlt 50 évben. Egy globális felmelegedés és az aszály közötti összefüggéseket vizsgáló új tanulmány szerint az országban egyre inkább a sivatagi éghajlat lesz jellemző.
A mediterrán ország egyértelműen az éghajlatváltozás frontvonalában van Európában. Most a barcelonai Universitat Politècnica de Catalunya (UPC) kutatói mélyebben is elmerültek az ország éghajlati viszonyaiban – írja a Euronews.
Előrejelzések szerint 2050-re a csapadékmennyiség a jelenlegi szinthez képest akár 20 százalékkal is csökkenhet. Ez Spanyolországot a mérsékelt mediterrán éghajlatból sztyeppés, sőt sivatagos éghajlatúvá változtatná, a Köppen-rendszer szerint, amely a világot a növények növekedése alapján öt különböző éghajlati övezetre osztja.
Az éghajlatváltozásból eredő felmelegedési folyamat a spanyol szárazföldön és a Baleár-szigeteken erőteljes, igazi forró pontot jelent – írják a kutatók, akiknek a hónap elején Barcelonában, az Európai Meteorológiai Társaság (EMS) nemzetközi meteorológiai kongresszusán bemutatott eredményei egy komoly változásban lévő éghajlatról árulkodnak.
1971 és 2022 között a spanyol szárazföldön és a Baleár-szigeteken (köztük a népszerű üdülőhelyen, Mallorcán) 3,27 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet.
Ez már jóval meghaladja az 1,19 Celsius-fokos világátlagot és az 1,58 Celsius-fokos mediterrán átlagot – állítják a UPC Talajpolitikai és Talajértékelési Központ (CPSV) szakértői.
A nyári napok – amikor a napi maximális hőmérséklet 25 Celsius-fok vagy annál magasabb – az 1971-es 82,4 napról 2022-re 117,9 napra emelkedtek (47 százalékos növekedés). Fél évszázad alatt a nyár átlagosan 36 nappal nyúlt el Spanyolországban.
Hőhullámok tekintetében, a kánikulai időszakok gyakorisága az 1971–1980 közötti évi átlagosan kevesebb mint egyről majdnem kettőre nőttek a 2013–2022 közötti évtizedben. Maguk a hőhullámok hossza is elnyúlt, átlagosan háromról kilenc napra.
A tanulmány „szoros kapcsolatot” mutat az elmúlt 50 év hőmérséklet emelkedés és a csapadékmennyiség csökkenés között Spanyolországban.
1971 és 2022 között a csapadék mennyisége évente 0,93 mm-rel csökkent, ami az országot aszályos időszakok felé vitte. Ez már hatással volt a lakosságra és a munkavállalókra is.
Ezzel egyidejűleg a szélsőséges csapadékmennyiség Spanyolország nagy részén megnőtt. Az özönvízszerű esőzések (több mint 60 mm/nap) Andalúziában, Castilla La Mancha, Murcia, Valencia, Katalónia déli része, a Baleár-szigetek, Aragónia, Navarra, Baszkföld és Asztúria területén súlyosbodtak.
[type] => post [excerpt] => A nyár átlagosan 36 nappal hosszabbodott meg Spanyolországban az elmúlt 50 évben. Egy globális felmelegedés és az aszály közötti összefüggéseket vizsgáló új tanulmány szerint az országban egyre inkább a sivatagi éghajlat lesz jellemző. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1727126460 [modified] => 1727035423 ) [title] => Kezd elsivatagosodni Európa, Spanyolország az első áldozat [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=215451&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 215451 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 215452 [image] => Array ( [id] => 215452 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol.webp [original_lng] => 110140 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol.webp [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1727024623:12 [_thumbnail_id] => 215452 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1521 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 592 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Társadalom [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1331482 [1] => 1331481 [2] => 1061 [3] => 32193 ) [tags_name] => Array ( [0] => éghajlat változás [1] => elsivatagosodás [2] => Európa [3] => felmelegedés ) ) [1] => Array ( [id] => 114346 [content] =>Magas a kockázata annak, hogy hurrikánok vagy akár trópusi ciklonokhoz hasonló szélviharok is kialakuljanak ősszel a Földközi-tenger térségében a víz hőmérsékletének rendkívüli felmelegedése miatt – állítja egy francia klímakutató.
A Földközi-tenger teljes nyugati medencéjének partvidékein jelenleg a víz hőmérséklete 5 Celsius-fokkal magasabb az ebben az évszakban szokásosnál: megközelíti a 30 Celsius-fokot.
Caroline Jane Muller, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) Osztrák Tudományos és Technológiai Intézethez kirendelt kutatója a Le Figaro című francia napilap csütörtöki számában nyilatkozva elmondta: a tenger példátlan felmelegedését két tényező egybeesése okozza. Az egyik a tartós hőhullám, a másik, hogy a tenger ebben az időszakban szinte egyáltalán nem tudott felkavarodni, alig fújt a szél. A víztömeg így jelentős hőt halmozott fel.
A kutató rámutatott: a tengeri hőhullámoknak sokkal nagyobb a tehetetlensége, mint a szárazföldieknek: nagyon hosszú ideig tartanak, így nincs ok arra, hogy a víz hőmérséklete a nyár vége előtt lecsökkenjen.
Ez valóságos áldás lehet azoknak, akik a nyár végén vakációznak a tengernél, ám e jelenségnek komoly következményei lehetnek a teljes flórára és faunára, de az ősz időjárására nézve is.
Amikor a hőmérséklet ősszel egy kicsit alacsonyabb lesz, a víz felszínén stagnáló meleg, nedves levegő felemelkedik a légkörbe, mivel a meleg levegő könnyebb, mint a hideg levegő. Ez instabilitást okozhat, elősegítve a felhők, majd a heves esőzések és zivatarok kialakulását. A meleg tengeri levegő és a felső légkörből érkező hideg levegő találkozása pedig kedvez a heves légköri jelenségeknek.
Bár ez minden nyár végén így történik a térségben, így szeptemberben többé-kevésbé heves viharok dúlnak Dél-Franciaországban, a víz extrém fölmelegedése felerősítheti ezeket a hatásokat – derül ki a Le Figaro cikkéből.
Ritka esetekben még medikánok is kialakulhatnak. A „medikán” szó a mediterrán és a hurrikán szavak összevonásából keletkezett, ez olyan ciklont jelöl, amely hurrikánjegyekkel rendelkezik.
A kockázat annál is nagyobb, mert a jelenséghez nem szükséges hosszú, kivételes hideghullám. Egy rövid, lokalizált hideg esemény is elég lehet akár hurrikánok kialakulásához is.
A viharokat és a hurrikánokat nem tudjuk megelőzni, elkezdhetünk alkalmazkodni rendszeres jelenlétükhöz infrastruktúránk átalakításával – figyelmeztet a kutató.
[type] => post [excerpt] => Magas a kockázata annak, hogy hurrikánok vagy akár trópusi ciklonokhoz hasonló szélviharok is kialakuljanak ősszel a Földközi-tenger térségében a víz hőmérsékletének rendkívüli felmelegedése miatt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1660336500 [modified] => 1660319139 ) [title] => Annyira felmelegedett a Földközi-tenger, hogy hurrikánok lehetnek ősszel [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=114346&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 114346 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 114348 [image] => Array ( [id] => 114348 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20200323vihar-tenger-szel-hullamok-siralyok.jpg [original_lng] => 132213 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20200323vihar-tenger-szel-hullamok-siralyok-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20200323vihar-tenger-szel-hullamok-siralyok-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20200323vihar-tenger-szel-hullamok-siralyok-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20200323vihar-tenger-szel-hullamok-siralyok.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20200323vihar-tenger-szel-hullamok-siralyok.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20200323vihar-tenger-szel-hullamok-siralyok.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20200323vihar-tenger-szel-hullamok-siralyok.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1660308339:5 [_thumbnail_id] => 114348 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1469 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 32193 [1] => 23043 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmelegedés [1] => Földközi-tenger ) ) [2] => Array ( [id] => 102326 [content] =>Az éghajlatváltozás miatt világszerte tapasztalható száraz, esőtlen időszakok hosszabbodására és gyakoribbá válására, valamint az ivóvízhiány veszélyére hívta fel a figyelmet az ENSZ szerdán a nyugat-afrikai Elefántcsontparton megtartott Föld-csúcstalálkozón.
Az ENSZ a klímaváltozás miatti elsivatagosodást vizsgálta, és kiderült, hogy az aszályok száma és hossza mintegy 29 százalékkal nőtt az ezredforduló óta.
Az 1997 és 2017 közötti időszakban tapasztalható száraz időszakok emellett közel 124 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak világszerte. Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás elleni harcának koordinálására kötött egyezmény ügyvezető titkára elmondta: a sűrű és hosszan tartó aszályos időszakok jelentik „az egyik legnagyobb veszélyt a fenntartható fejlődésre”.
A súlyos vízhiány, a termőföldek kiszáradása és a folyamatos szárazság javarészt a fejlődő országokban, főleg a kelet-afrikai térségben van jelen, de a világ többi része is egyre jobban érintett.
Legfőképp India, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália esetében aggasztók a változó éghajlati körülmények.
Az ENSZ figyelmeztetett: nemcsak Ausztráliában kell egyre több erdőtűzre számítani, de az erdőirtás jelenlegi üteme mellett az Amazonas térségének akár 16 százalékát szintén erdőtüzek pusztíthatják el 2050-ig. Mint arról a szervezet az elefántcsontparti konferencián beszámolt: a megfelelő intézkedésekkel nemcsak az afrikai szárazság szorítható vissza, hanem a jövőben világszerte előforduló vízhiányt is enyhíteni lehet.
A szakemberek szerint napjainkban a Föld lakosságának csaknem egyharmada küzd az ivóvíz hiányával, ez az arány azonban 2050-re akár meg is duplázódhat. Sőt, kutatók becslései szerint 2050-ben akár több mint ötmilliárd ember is lehet, aki évente legalább egy hónapon át vízhiányban szenved majd – írja az MTI.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az éghajlatváltozás miatt világszerte tapasztalható száraz, esőtlen időszakok hosszabbodására és gyakoribbá válására, valamint az ivóvízhiány veszélyére hívta fel a figyelmet az ENSZ szerdán a nyugat-afrikai Elefántcsontparton megtartott Föld-csúc... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1652389920 [modified] => 1652354081 ) [title] => Világszerte szárazság és aszályok várhatók az éghajlatváltozás miatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=102326&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 102326 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 102328 [image] => Array ( [id] => 102328 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/szarazsag.jpg [original_lng] => 80221 [original_w] => 768 [original_h] => 432 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/szarazsag-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/szarazsag-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/szarazsag.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/szarazsag.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/szarazsag.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/szarazsag.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/szarazsag.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1652369948:12 [_thumbnail_id] => 102328 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1723 [_oembed_810a442b69a3399311e2b5ae42994e3a] => [_oembed_time_810a442b69a3399311e2b5ae42994e3a] => 1654024510 [_oembed_326bc185c9f91fb10d1e3c481007e1a7] => [_oembed_time_326bc185c9f91fb10d1e3c481007e1a7] => 1658595864 [_oembed_e35d98bb5c3fc9248c4743fe62b8935c] => [_oembed_time_e35d98bb5c3fc9248c4743fe62b8935c] => 1663925412 [_oembed_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] =>[_oembed_time_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] => 1669882373 [_oembed_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] => [_oembed_time_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] => 1675668737 [_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] =>On #WorldChildrensDay #Ukraine’s children's favorite dog @PatronDsns became the first ever @UNICEF Goodwill AmbassaDog. Patron and UNICEF will work together on mine risk education, as well as providing mental health and psychosocial support for children. https://t.co/khp18ocql2 pic.twitter.com/a6IJXcHHfa
— UNICEF Ukraine (@UNICEF_UA) November 20, 2022[_oembed_time_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] => 1687885832 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2803 [1] => 32193 [2] => 116082 [3] => 709 [4] => 17428 ) [tags_name] => Array ( [0] => ENSZ [1] => felmelegedés [2] => ivóvíz hiány [3] => klímaváltozás [4] => szárazság ) ) [3] => Array ( [id] => 70765 [content] =>The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
— UN Ukraine (@UN_Ukraine) June 14, 2023
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
?1/4 https://t.co/pQvyRh6VeaDrasztikusan megcsappant az Adriai-tenger halállománya az elmúlt években. Ennek legfőbb oka a túlhalászat, de nemrég egy újabb, súlyosabb probléma jelentkezett: a víz egyre sósabb, és ez nem kedvez az élőlényeknek.
A zárai (Zadar) Marko Rajić egész életében halászattal foglalkozott. Hetente háromszor veti ki hálóit, és egy napig pihenteti a víz mélyén azokat. Az öreg halász épp a hálófelszedésből tért haza, amikor a helyi hetilap, a Zadarski list meginterjúvolta. A Figyelő kapcsolódó cikke szerint elmondta, hogy a kétezres évek elején alkalmanként 40-50 kiló halat fogott, amelyért akár 300 eurót is kapott a piacon, mostanában pedig örül, ha 10 kiló akad a hálójába. A szerény fogás manapság általános jelenséggé vált az egész Adrián, sőt egyes helyeken, főként az olasz részeken már annyira megcsappant az állomány, hogy a halászok ki sem vetik a hálóikat.
Ha a hatóságok nem lépnek, akkor ez a sors várhat a dalmát partokra is.
A legfőbb ok a túlhalászat, a korlátozások, a kvóták megszegése. Egyes fajtákat ugyanis csak meghatározott időszakban és helyeken, engedélyezett eszközökkel lehet kifogni. A legtöbb halász erre fittyet hány, hiszen a lebukás kockázata elenyésző. Azt az akadályt, hogy a halászati tilalom idején egy adott halfajt nem vihetnek ki a piacra, simán megkerülik, hiszen az éttermek tulajdonosai feketén felvásárolják a fogást. Ágazati szakértők szerint a gondok akkor kezdődtek, amikor a halászat a tengerészeti minisztérium hatásköréből átkerült a mezőgazdasági tárcához, ez utóbbi ugyanis „mostohagyermekként” viszonyul a halászokhoz.
Melegtűrők inváziója
Még nehezebb megküzdeni a globális felmelegedés okozta sókoncentráció-növekedéssel.
Erről nemrégiben horvát és olasz tengerbiológusok közös tanulmányt adtak közre a Frontiers in Marine Science szaklapban. Arra figyelmeztetnek, hogy a növekvő sótartalom miatt felborulhat az Adria biológiai egyensúlya. Az olasz Nemzeti Oceanográfiai és Geofizikai Intézet, valamint a Spliti Egyetem kutatói az elmúlt öt évben a tenger négy térségében mérték folyamatosan a sűrűséget, amely normális esetben 38 ezrelék körüli Adria-szerte. A tudósok döbbenten tapasztalták, hogy például a szárazföldtől a legtávolabb lévő horvát sziget, a két ország partjaitól szinte egyenlő távolságra található Palagruža melletti mérőállomáson már 2017 augusztusában 38,8 ezrelékre nőtt a sókoncentráció, ami akkor adriai rekordnak számított. Az értékek azóta folyamatosan nőnek, az idén már 39,15 ezreléket is mértek. A kutatók szerint a felmelegedés miatt a tengerbe torkolló folyók hozama megcsappant, a hiányzó víztömeget pedig a déli áramlatok a levantei (keletmediterrán, közel-keleti) térségből származó, sósabb és melegebb vízzel pótolják.
A nagyobb töménység nem kedvez az Adria lágyabb vizéhez szokott őshonos élővilágnak. Az egyébként is túlhalászott tengerből így hamarosan eltűnhetnek bizonyos fajok, a helyükre pedig mások nyomulnak be. Erre a legjobb példa a Vörös-tenger felől érkező tűzhal, ezekből egyre többet látni az Otrantói-szorostól, az „olasz csizma” sarkától északra. Náluk is nagyobb problémát jelent a tengeri dió néven emlegetett, rendkívül invazív amerikai fésűsmedúza. Ez az Adriához hasonló meleg tengerekben könnyedén túlszaporodik, zavart okozva a táplálékláncban, ugyanis nagyon falánk. Planktonokkal, lárvákkal, halivadékkal táplálkozik, így egyfelől elveszi egyes halfajták táplálékát, másfelől pusztítja a halállományt – írja a Novi list című újság.
Száraz háló
A fogyatkozó halpopuláció miatt Horvátországban egyre több halász dönt úgy, hogy felhagy az őseitől örökölt mesterséggel. Jelenleg már csak alig hatezren vannak, számuk az utóbbi tíz évben ezerrel csökkent. Ha az állomány tovább ritkul, még többen kényszerülnek elhagyni hivatásukat, sőt magát a szigetvilágot, amelyet egyébként is az elnéptelenedés veszélyeztet. A térségből elköltöző családok eddig is előszeretettel vándoroltak külföldre. A halászok lelépése mellesleg az idegenforgalomnak sem tesz jót, hiszen ha eltűnne a hazai hal a piacokról, azt a turisták és a vendéglátóik egyaránt bánnák, az éttermek pedig drágább vagy silányabb importárut kínálnának.
[type] => post [excerpt] => Drasztikusan megcsappant az Adriai-tenger halállománya az elmúlt években. Ennek legfőbb oka a túlhalászat, de nemrég egy újabb, súlyosabb probléma jelentkezett: a víz egyre sósabb, és ez nem kedvez az élőlényeknek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1631139840 [modified] => 1631137719 ) [title] => Pusztul az Adria élővilága [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=70765&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 70765 [uk] => 70869 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 70767 [image] => Array ( [id] => 70767 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/csikohal.jpg [original_lng] => 46919 [original_w] => 650 [original_h] => 434 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/csikohal-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/csikohal-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/csikohal.jpg [width] => 650 [height] => 434 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/csikohal.jpg [width] => 650 [height] => 434 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/csikohal.jpg [width] => 650 [height] => 434 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/csikohal.jpg [width] => 650 [height] => 434 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/csikohal.jpg [width] => 650 [height] => 434 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1631193282:3 [_thumbnail_id] => 70767 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 5667 [_oembed_febefb80590dd51df926eaaece7e411b] => [_oembed_time_febefb80590dd51df926eaaece7e411b] => 1631126922 [_oembed_298a1318c6d74fc1a5367e01d03a0e9d] => [_oembed_time_298a1318c6d74fc1a5367e01d03a0e9d] => 1631126922 [_oembed_5be7c7e5fc79f720ff9244f234cc97df] =>[_oembed_time_5be7c7e5fc79f720ff9244f234cc97df] => 1631126922 [_oembed_588ba9425907a28939b42cc9bb095554] =>HELLÓ!Az első benyomás mindig fontos. Három éve októberben kezdtünk el ismerkedni a vadlovakkal vagy ők velünk - nézőpont kérdése. ? Először, amint látható, kamera nélkül. Csak leültem a fűbe és ők jöttek oda megszemlélni... akkor még nem tudták, hogy elég sokat fognak látni.? Én meg azt nem, hogy azért ez nem lesz olyan könnyű menet... Minden film kezdetekor csak ismerkedünk az állatokkal, a tájjal és ez esetben is meg kellett tanulnunk a vadlovakat, szociális viszonyaikat, ami nem volt egyszerű. Nem is ment volna a velük dolgozó kutatók, Kerekes Viola és Szabados Tímea segítsége nélkül, akik hatalmas türelemmel tanítgattak, sőt kérdeztek ki minket. Köszönjük (és remélem átmentünk a vizsgán ?). ? ? ? ?
Posted by Vad Magyarország - Zoltán Török wildlife films on Saturday, October 10, 2020[_oembed_time_588ba9425907a28939b42cc9bb095554] => 1631126922 [_oembed_86225f4ea5eb824260abc4cf50e18c50] =>KAPJ EL HA TUDSZ! / CATCH ME IF YOU CAN!HORTOBÁGYI FOGÓCSKA, VADLÓ CSIKÓ MÓDRA! ?? Nézzétek, ahogy egyszer az egyik csikó kergeti a másikat, aztán cserélnek. És ez így ment még jó ideig... ? De vajon mit akarhat azzal a nádszállal a szájában...? ?Különben a Przevalszkij-lovak idejük nagy részét legeléssel töltik, de nem a csikók, mivel ők még anyatejet is kapnak. Így egy csomó idejük marad, például játszani. Ez egyébként elég fontos momentum, mivel például ilyenkor alakulnak ki életre szóló barátságok is közöttük. ---(Még több kép és videó a vadlovakról (is) az instagramon: @wild.tales https://www.instagram.com/wild.tales/)---Filmezte: Jan Henriksson. Ez a jelenet nem került be egyébként a filmbe, sajnos, terjedelmi okok miatt, de örülök hogy itt megoszthatom veletek! ?
Posted by Vad Magyarország - Zoltán Török wildlife films on Wednesday, May 27, 2020[_oembed_time_86225f4ea5eb824260abc4cf50e18c50] => 1631126923 [_oembed_a99dad677c2a2ac850f2051ff15c2e8f] => [_oembed_time_a99dad677c2a2ac850f2051ff15c2e8f] => 1631126923 [translation_required_done] => 1 [_oembed_2a1e53143f2cd57c833d22dc324133ad] => [_oembed_time_2a1e53143f2cd57c833d22dc324133ad] => 1719683678 [_oembed_4884a6d7974518abb996045085d6187d] => [_oembed_time_4884a6d7974518abb996045085d6187d] => 1719683679 [_oembed_93a0c27562239fe6b68628540365049a] => {{unknown}} [_oembed_62d326419ffc491951d6e0069152ca54] => {{unknown}} [_oembed_732ac1cbe86d6c71ed8eaa8cc71235b0] => {{unknown}} [_oembed_aff727fccb0c964771ba3619bd44f637] => [_oembed_time_aff727fccb0c964771ba3619bd44f637] => 1719683679 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 65547 [1] => 25397 [2] => 32193 [3] => 65549 [4] => 65548 ) [tags_name] => Array ( [0] => Adriai-tenger [1] => élővilág [2] => felmelegedés [3] => sókoncentrátum [4] => túlhalászat ) ) [4] => Array ( [id] => 70016 [content] =>DARVAK LÉGI KERINGŐJEMÁSFÉL PERC REPÜLÉS A DARVAKKAL - ELSŐ RÉSZLET A FILMBŐL!! (HANGGAL ÉRDEMES NÉZNI) ?Ha tetszik megoszthatjátok, hogy sokan tudjanak erről a csodáról. Köszönjük!???Részletek:"De jó lenne velük szárnyalni!" - gondoltam tinédzserként, amikor barátommal minden ősszel levonatoztunk a Hortobágyra és a Nagy-Halastó nádrengetegében töltöttünk pár napot egy kis kunyhóban. Alig harminc évet kellett várni, mire most a VADLOVAK - HORTOBÁGYI MESE című filmünk forgatásakor ezt meg tudtam valósítani...? Mostanság rádásul 150,000 daru is megfordul egyszerre az őszi pusztán és ott eszegetnek, pihengetnek, sőt fürdenek ahol a mi főhőseink: a vadlovak. Nem volt kérdés, hogy ők is bekerülnek a filmbe. (Ha megnézitek, az első képen épp a vadlovak felett repülünk el. ? ?).Viszont mostanság gyönyörű videók születnek a darvakról, ezért ki kellett találni nekünk is valamit. A technikát és zenét hívtuk segítségül. Ahogy gyönyörködve néztem a beszálló madártömeget, rájöttem, hogy ez egy légi balett és nekünk is velük kell táncolni a levegőben, nem csak simán együtt repülni.És akkor innét a technikai rész: a drónunkra egy nagy gyújtótávolságú optikát szereltünk és a drónt és a kamerát külön ember kezelte így fantasztikusan összetett kameramozgásokat tudtunk csinálni ráadásul a madarak zavarása nélkül. (Amikor úgy látszik közel vagyunk, akkor is még nagyon messze volt a drón). És aztán "csak" egy szépséges zenét kellett komponálni hozzá. Remélem tetszik - ha igen köszi, ha megosztod. ?Drón pilóta: Badár BalázsDrón operatőr: Török ZoltánRed kamera operatőr: Jan HenrikssonTerepi segítők: Szilágyi Attila, Tar János (Hortobágyi Nemzeti Park)Hang: Ola EliassonZeneszerző: Oliver HeussZenekar: Budapest Art Orchestra Karmester: Peter PejtsikVágó: Hargittai LászlóFényelő: Benedek KabánSzervezés, producer: Nóra BotosExecutive producer: Tom SynnatzschkeRendezte: Török ZoltánA filmet a Nemzeti Filmintézet támogatásával a Doclights GmbH NDR Naturfilm (Németország) és a Terra Mater Factual Studios (Ausztria) koprodukciójában készítjük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság segítségével, a Mozinet forgalmazásában.
Posted by Vad Magyarország - Zoltán Török wildlife films on Friday, October 16, 2020A kihalás felé sodorja az északi simabálnákat az Atlanti-óceán melegedése: az egyre apadó táplálékforrások miatt a súlyosan veszélyeztetett tengeri emlősök szaporodási rátája csökken és kénytelenek elhagyni hagyományos és védett természetes élőhelyeiket, aminek következtében nagyobb eséllyel pusztulnak el a hajókkal való ütközésben és gabalyodnak halászfelszerelésekbe.
Charles Greene, a Cornell Egyetem professzora szerint a Maine-öböl melegedéséért elsősorban nem a légkör vagy a vízfelszín melegedése a felelős, hanem az öbölbe több száz láb mélyen „belépő” meleg víztömeg, amely arra kényszeríti a bálnákat, hogy elhagyják hagyományos élőhelyüket – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.
Az öböl mélyébe belépő meleg víztömeg a Golf-áramlatból nyeri a hőjét. Az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) „farkaként” a Golf-áramlat iránya drasztikusan megváltozott az elmúlt tíz évben. „A melegedő éghajlat hatására az atlanti meridionális áramlási rendszer lassul, aminek nyomán a Golf-áramlat észak felé mozdul, melegebb és sósabb víztömeget juttatva a Maine-öbölbe” – magyarázta Greene.
Az Oceanography című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az öböl melegedése miatt csökken az északi simabálnák kedvenc csemegéjének számító evezőlábú rákok száma. Ennek hatására visszaesett a bálnák szaporodási rátája és a tengeri emlősök arra kényszerültek, hogy elhagyják a Maine-öbölbeli, nyárközepi táplálkozóhelyeiket és észak felé vegyék az irányt a hűvösebb vízű, Szent Lőrinc-öböl felé.
2015 óta nagyobb számú északi simabálna táplálkozik a Szent Lőrinc-öbölben, ahol semmi nem védi őket a hajókkal való ütközéstől vagy a halászfelszerelésekbe gabalyodástól. A 2017-es évben 17 északi simabálna pusztult el, többségük a Szent Lőrinc-öbölben, 2019-ben tíz, 2020 óta eddig négy elhullott példányt találtak.
A tanulmány szerint 2010 óta csökken a bálnák szaporodási rátája és a populációjuk 26 százalékkal zsugorodott. Az évtized elején az egyedszámuk meghaladta az 500-at, mostanra azonban a becslések szerint mindössze 356 példányuk maradt.
A Cornell Egyetem és a Dél-Karolinai Egyetem szakemberei szerint a megfelelő intézkedések hiányában az északi simabálnák populációi tovább zsugorodnak és könnyen lehet, hogy eltűnnek a következő évtizedekben.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A kihalás felé sodorja az északi simabálnákat az Atlanti-óceán melegedése: az egyre apadó táplálékforrások miatt a súlyosan veszélyeztetett tengeri emlősök szaporodási rátája csökken és kénytelenek elhagyni hagyományos és védett természetes élőhel... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1630875180 [modified] => 1630870580 ) [title] => A kihalás felé sodorja az északi simabálnákat az Atlanti-óceán melegedése [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=70016&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 70016 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 70017 [image] => Array ( [id] => 70017 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak.jpg [original_lng] => 34977 [original_w] => 1024 [original_h] => 576 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balnak.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1630859781:12 [_thumbnail_id] => 70017 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2060 [_oembed_d02b68f67b4f278c28db57eaa7ef2d7c] =>[_oembed_time_d02b68f67b4f278c28db57eaa7ef2d7c] => 1630617558 [_oembed_182067491669176692c3e773e6ee85f5] =>? RUDDERLY MAD FINISHES TWAC2020 + NEW WORLD RECORD?
— Atlantic Campaigns (@ACampaigns) February 20, 2021
21 year old Jasmine Harrison of @rudderlymad has completed the @TaliskerWhisky Atlantic Challenge in 70 days, 3 hours, 48 minutes, breaking the WORLD RECORD for the youngest female to row solo across any ocean!#TWAC2020 pic.twitter.com/ktMNgEu7gm[_oembed_time_182067491669176692c3e773e6ee85f5] => 1630617558 [_oembed_4947aaf63460d8852107cc884e0a0528] =>Thirsk teacher, 21, becomes youngest solo female to row Atlantic @ACampaigns @rudderlymad https://t.co/DiXBXvNtIJ
— Jonathan Cowap (@joncowap) February 20, 2021[_oembed_time_4947aaf63460d8852107cc884e0a0528] => 1630617558 [_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => [_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1630866673 [_oembed_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] => [_oembed_time_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] => 1647960530 [_oembed_044d85638280d64ffae7c3f11954d11a] => [_oembed_time_044d85638280d64ffae7c3f11954d11a] => 1719653475 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6275 [1] => 32193 [2] => 12973 [3] => 64934 ) [tags_name] => Array ( [0] => Atlanti-óceán [1] => felmelegedés [2] => kihalás [3] => simabálnák ) ) [5] => Array ( [id] => 66710 [content] =>Jasmine Harrison becomes youngest female to row solo across AtlanticWATCH: 21-year-old Jasmine Harrison from North Yorkshire, UK set a new world record as the youngest female to complete a solo row across the Atlantic on Saturday.
Posted by CBS News on Saturday, February 20, 2021Egy friss tanulmány szerint a Golf-áramlat működéséért felelős rendszert fenntartó tényezők jelentős mértékben változtak, így az óceáni áramlat összeomlása sokkal közelebb lehet, mint eddig gondolták.
Az ember által okozott globális felmelegedés hatására az Atlanti-óceán Golf-áramlatát működtetető rendszer az összeomlás szélére sodródott – állítják a kutatók egy új, a Nature-ben megjelent tanulmányban. A tudósok évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az Atlanti-óceán körforgási rendszere (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC) gyengül. Ez az a rendszer, ami meleg, sós vizet szállít a trópusokról Észak-Európához, majd az óceán mélyén hidegebb vizet küld vissza – emlékeztet a The Washington Post.
A kutatók arra figyelmeztetnek, a jelek szerint az AMOC bármikor „kikapcsolhat”, ami nemcsak komoly hőingadozásokat, de más drámai változást is okozhat a globális időjárásban.
A tudósok hangsúlyozzák, ugyan nem tapasztalták az AMOC lassulását, ugyanakkor a több mint egy évszázadnyi óceáni hőmérsékletre és sótartalomra vonatkozó adatok alapján úgy tűnik, több, a keringés erősségére közvetlenül ható tényezőben is jelentős változás állt be. Niklas Boers, a potsdami klímakutató intézet tudósa szerint mindez azt jelenti, hogy a rendszer érzékenyebbé vált a változásokra, így pedig a globális felmelegedés könnyen beavatkozhat a működésébe.
Ha a keringés leáll, az rendkívüli hideget hozhat Európába és Észak-Amerika egyes részeire, megnövelheti a tengerek szintjét az Egyesült Államok keleti partjánál, és bezavarhat a monszunokba, amelyek vízzel látják el a világ jelentős részét.
Boers elemzéséből az nem derül ki, hogy a rendszer összeomlása mikor következhet be, de úgy véli, már önmagában az, hogy a fordulópont ennyire közel van, azonnali és komoly cselekvést igényel.
A Golf-áramlat a trópusokon kezdődik, ahol a víz nemcsak felmelegszik, de a párolgás miatt megnő a só koncentrációja is. Ez a víz az Egyesült Államoktól indulva észak-kelet felé, Európa felé folyik. Miközben folyamatosan hűl, egyre sűrűbb lesz, Grönlandhoz érve pedig már annyira sűrű, hogy mélyen a felszín alá süllyed. Útja során a víz egy része keveredik más tengeri áramlatokkal, amelyek a globális, úgynevezett termohalin cirkuláció részét képezik. Ez az a cirkuláció, ami központi szerepet játszik a Föld hőjének elosztásában és az időjárási minták szabályozásában.
Boers szerint amíg a szükséges hőmérséklet és sótartalom megvan, addig a keringés a fizikai törvényszerűségek miatt nem fog leállni. Az éghajlatváltozás miatt azonban borul az egyensúly: a magasabb hőmérséklet melegebbé és könnyebbé teszi az óceán vizét, az olvadó sarkok pedig felhigítja az Atlanti-óceán sótartalmát, így csökkenti annak sűrűségét. Emiatt viszont a víz nem fog tudni a mélyebb rétegekbe süllyedni.
A tudósok szerint történt már hasonló korábban, a jégtakaró vizsgálata alapján pedig ez a hideg időszak nagyjából 1000 évig tartott.
[type] => post [excerpt] => Egy friss tanulmány szerint a Golf-áramlat működéséért felelős rendszert fenntartó tényezők jelentős mértékben változtak, így az óceáni áramlat összeomlása sokkal közelebb lehet, mint eddig gondolták. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1628374140 [modified] => 1628364399 ) [title] => Közel lehet a pillanat, amikor összeomlik a Golf-áramlat [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=66710&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 66710 [uk] => 66671 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 66672 [image] => Array ( [id] => 66672 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-37.jpg [original_lng] => 112156 [original_w] => 1080 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-37-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-37-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-37-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-37-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-37.jpg [width] => 1080 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-37.jpg [width] => 1080 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-37.jpg [width] => 1080 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1628353601:12 [_thumbnail_id] => 66672 [_edit_last] => 12 [views_count] => 4248 [_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => [_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1628345738 [_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => [_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1628345739 [_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => [_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1628353582 [_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => [_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629474227 [_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => [_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644429132 [_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648581364 [_oembed_94ca12260fe4005a4662562c5d216841] => [_oembed_time_94ca12260fe4005a4662562c5d216841] => 1653150994 [_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] =>Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1654593885 [_oembed_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] =>It's #WorldNoTobaccoDay!
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed[_oembed_time_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => 1719776396 [_oembed_7997f1d3e4ad1b300de9ed443cc66162] => [_oembed_time_7997f1d3e4ad1b300de9ed443cc66162] => 1719776396 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 596 [3] => 17 [4] => 592 [5] => 598 [6] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Érdekes [3] => Sürgős [4] => Társadalom [5] => Tudomány [6] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 32193 [1] => 61640 [2] => 2462 [3] => 13671 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmelegedés [1] => Golf-áramlat [2] => környezetszennyezés [3] => összeomlás ) ) [6] => Array ( [id] => 41705 [content] =>It's #WorldNoTobaccoDay!
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Tobacco is killing us & our 🌎🌍🌏
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposedEgy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint a Földközi-tenger keleti részén élő fajok nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével: Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltűnt. Ugyanakkor nagy számban jelentek meg a területen trópusi élőlények.
Az Izrael melletti vizek a Földközi-tenger legmelegebb részei. A terület régóta honos lakói eddig képesek voltak alkalmazkodni ehhez, de láthatóan alkalmazkodóképességük határára jutottak. A klímaváltozás következtében a partmenti vizek gyorsan és erőteljesen felmelegedtek az elmúlt évtizedekben, ezzel pedig nem tudták tartani a lépést az élőlények – olvasható a Paolo G. Albano, a Bécsi Egyetem Paleontológiai Intézetének munkatársa vezette nemzetközi kutatócsoport közleményében.
A szakértők vizsgálatukban a csigákat és kagylókat magukba foglaló tengeri puhatestűek csoportjára koncentráltak. A jelenlegi állapotot összehasonlították a tengerfenéken talált maradványok alapján rekonstruált történelmi helyzettel. A legnagyobb különbséget a sekély vizekben lévő élőhelyeknél találták. Az ottani üledékben a fajok mintegy 95 százalékának nem találták élő példányát. A kutatók szerint ez annak a jele, hogy ezek az állatok csak néhány évtizede ritkultak meg vagy éppen tűntek el. Albano szerint az is egyértelmű jele a faji sokszínűség összeomlásának, hogy a fellelt állatok közül sok nem éri el azt a méretet, amely a szaporodásához szükséges.
Egészen más a helyzet a trópusi körülményekkel bíró Vörös-tengerből a Szuezi-csatornán át a XIX. században bevándorolt új fajok esetében. A Földközi-tenger ezen térségben szinte teljesen hiányoznak a honos fajok, miközben mindenütt trópusi fajokat láthatnak a búvárok. A sekély vizekkel ellentétben az ár-apály tartományokban élő állatok jobban alkalmazkodtak a magasabb hőmérsékletekhez. A mélytengeri területeken sem szembetűnő a változás, mivel a hőmérséklet emelkedése ott kevésbé erőteljes – írták a tudósok a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
[type] => post [excerpt] => Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint a Földközi-tenger keleti részén élő fajok nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével: Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltűn... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1610224800 [modified] => 1610223082 ) [title] => Pusztulnak a Földközi-tenger keleti részén élő fajok [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=41705&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 41705 [uk] => 42040 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 41706 [image] => Array ( [id] => 41706 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet.jpg [original_lng] => 45661 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1610265348:8 [_thumbnail_id] => 41706 [_edit_last] => 10 [translation_required] => 2 [views_count] => 3037 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 23 [3] => 592 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Fotók [3] => Társadalom [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 32193 [1] => 23043 [2] => 32194 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmelegedés [1] => Földközi-tenger [2] => pusztuló fajok ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 32193 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 32193 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )