Ukrajna Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálata április 19-én bejelentette, hogy új „forródrótokat” hozott létre az állattulajdonosok számára, hogy bejelenthessék a ragadós száj- és körömfájás, valamint a kéknyelv-betegségek gyanúját.
Ezek a forródrótok minden régióban elérhetőek, céljuk, hogy segítsék a hatóságokat a betegségek időben történő felismerésében és megelőzésében. Mint írták, a két betegség kitöréseit korábban az Európai Unió több országában is regisztrálták, az ukrán Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat pedig arra figyelmeztetett, hogy a kórokozók Ukrajnába való behurcolásának kockázata magas.
A ragadós száj- és körömfájás, amely főként szarvasmarhákat, sertéseket és más patás állatokat érint, egy vírusos betegség, amely számos vadon élő állatot is megbetegíthet, például szarvasokat, őzeket és vaddisznókat – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Mint emlékeztettek, a ragadós száj- és körömfájás leggyakoribb tünetei közé tartozik a láz, a szájüreg, a nyelv és a tőgy elváltozásai, nyáladzás, étvágytalanság, sántaság, vetélések és a tejtermelés csökkenése. Ritkán előfordulhat, hogy az emberek is megfertőződnek a beteg állatok nyers tejének fogyasztásával vagy annak feldolgozott termékeivel. A betegség a levegőben lévő cseppek révén is terjedhet állatról emberre.
A kéknyelv-betegség – amely kérődzőket, elsősorban juhokat és szarvasmarhákat érint – szintén magas halálozási arányú és súlyos tünetekkel jár.
A betegség a Culicoide fajhoz tartozó erdei tetvek és a Culicoides imicola szúnyogcsípésekkel terjedhet. Tünetei közé tartozik a láz, nyáladzás, vérző fekélyek, ajakduzzanat, a szájüreg gyulladása és a kék nyelv. Fontos megjegyezni, hogy a kéknyelv-betegség nem terjed át emberre, és nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot.
Az Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat arra kérte az állattartókat, hogy folyamatosan figyeljék állataik egészségi állapotát, és ha bármilyen betegséget gyanítanak, haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a területükön működő forródrótokkal.
Április 11-én az ukrán Miniszteri Kabinet rendkívüli ülést tartott, hogy megerősítse az állat-egészségügyi intézkedéseket, és megakadályozza a ragadós száj- és körömfájás, valamint a kéknyelv-betegségek vírusainak behurcolását Ukrajnába. A közelmúltban, márciusban afrikai sertéspestis-járványt regisztráltak Lemberg régiójában, ami további aggodalomra adhat okot.
A hatóságok folytatják a figyelmet és a megelőző intézkedéseket, hogy megvédjék Ukrajna állatállományát és megakadályozzák a veszélyes állatbetegségek terjedését – írta az Ukrajinszka Pravda.
El kellett altatni két házimacskát az Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy nyers csirkehúsból készült macskaeledeltől madárinfluenzával fertőződtek meg – közölte helyi idő szerint pénteken az oregoni mezőgazdasági minisztérium.
Mindkét macska Wild Coast Raw gyártmányú, nyers húsból előállított macskaeledelt fogyasztott, mielőtt megbetegedett – írja az MTI. A madárinfluenza kórokozóját a macskákban és ételükben is sikerült kimutatni. A macskák olyan súlyosan megbetegedtek, hogy tulajdonosaik úgy döntöttek, jobb, ha az állatorvos elaltatja őket.
Tyler Duncan, a Wild Coast tulajdonosa közölte, hogy külső laboratórium bevonásával vizsgálat folyik a cégnél, hogy kiszűrjék a madárinfluenzát a macskaeledelekben. Nyomatékosította: csak olyan húst használnak, amely igazoltan emberi fogyasztásra is alkalmas lenne, és olyan termelőktől szerzik be, amelyeket megvizsgált a szövetségi mezőgazdasági minisztérium.
A vírus már több millió csirkét fertőzött meg 2022 óta az országban, és több ezer marha és 70 ember is elkapta már a kórt tavaly április óta.
Az amerikai járványügyi hatóságok szerint az emberekre a betegség alacsony kockázatot jelent.
Az oregoni mezőgazdasági minisztérium felhívta az állattartók figyelmét, hogy semmi esetre se adjanak nem teljesen átfőtt vagy nyers húst kedvenceiknek.
Ukrajnában 2024-ben hatszorosára nőtt a kanyarós esetek előfordulása. 11 hónap alatt 333 esetet regisztráltak, szemben a 2023-as év azonos időszakában mért 55 esettel, számolt be Ihor Kuzin egészségügyi miniszterhelyettes, országos tiszti főorvos az Ukrinformnak adott interjújában.
Elmondása szerint tavaly 19 kanyarós esetben úgy vélik, hogy más országból importálták: Romániából, Németországból és az Egyesült Királyságból érkezett utazóknál regisztrálták.
„2024 novemberében jó a kanyaró elleni oltottsági arányunk – 86%. De a különböző korcsoportokban (például hat, hét évesek) az adatok alacsonyabbak, körülbelül 75%, valahol 60%. „Ezért valószínűleg előnyben részesítjük bizonyos régiókban az MMR-oltással (kanyaró, mumpsz, rubeola) történő kiegészítő oltást, hogy minimalizáljuk az ilyen járványok kockázatát”, mondta Kuzin.
Ukrajnában 13 humán metapneumovírusos (HMPV) megbetegedést azonosítottak – erősítette meg Olha Holubovszka, ukrán érdemes orvos az Ukrinform szerint. Elmondása szerint a metapneumovírus felső és alsó légúti megbetegedéseket okozhat minden korosztályban, különösen kisgyermekeknél, időseknél és legyengült immunrendszerű embereknél.
A veszélyes légúti fertőzést, mely járványt okoz Kínában, az Ukrán Közegészségügyi Központ szerint a szezon kezdete óta 13 alkalommal azonosították Ukrajnában, de „természetesen a valóságban ennél több eset van” – hangsúlyozta az orvos. Andrew Easton, a brit Warwick Egyetem virológusa szerint a HMPV-t a századfordulón fedezték fel, és azóta világszerte komoly problémának tekintik.
A kockázat nem változott jelentősen az elmúlt 25 évben, ennek ellenére aggasztó, ha nő a fertőzés gyakorisága, ezért fontos kivizsgálni az okokat. A betegség gyakori tünetei közé tartozik a köhögés, a láz, az orrdugulás és a légszomj, ezek azonban hörghuruttá vagy tüdőgyulladássá fejlődhetnek. A szakértő szerint nagyon fontos felismerni a fertőzési mintákban bekövetkező változásokat, majd azonosítani a lehetséges okokat, hozzátéve: nem valószínű, hogy mutációk felelősek az esetszám emelkedéséért.
A HMPV ellen nem áll rendelkezésre vakcina, ahogy specifikus kezelés sem, a terápia támogató jellegű, a tünetek enyhítésére és az életjelek stabilan tartására fókuszál.
A fertőzés időtartama változó, de hasonló más légúti megbetegedésekéhez. A vírus úgy terjed, mint az influenza és a Covid–19 kórokozója, ezért a védekezési lehetőségek is azonosak.
Holubovszka szerint a fertőzésmegelőzés a levegő útján történő átvitel kockázatának elkerüléséről/csökkentéséről szól (a légúti betegségben szenvedő betegekkel való érintkezés korlátozása, különösen a veszélyeztetettekkel, kézmosás, a helyiségek szellőztetése, nedves takarítás). Emellett azt tanácsolta, hogy figyeljük az egészségünket, időben diagnosztizáljuk a kórt, és szedjünk vitaminokat, különösen D-vitaminokat.
Kínában jelenleg fokozott riadókészültség van érvényben, mivel egy új, a Covid–19-hez hasonló, influenzaszerű tünetekkel járó vírusról érkeznek jelentések országszerte.
Több, Kínával szomszédos ország közegészségügyi frissítéseket adott ki a humán metapneumovírusról (HMPV) a légúti fertőzés Kínában tapasztalt növekedése miatt.
A Newsweek e-mailben kereste meg az Egyesült Államok Egészségügyi és Emberi Szolgálatok Minisztériumát (HHS) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kínai képviseleti irodáját, hogy kommentálja a hmptv-járványt.
A HMPV megbetegedések számának növekedéséről szóló jelentések világszerte aggodalmat keltettek, mivel a közelmúltban több esetet jelentettek a szárazföldi Kínán kívül is – Hongkongban és Malajziában. Sem a kínai kormány, sem a WHO nem hirdetett közegészségügyi vészhelyzetet a vírus miatt.
Öt évvel ezelőtt a Covid–19 első eseteit Kínában azonosították, majd később több tucat országot érintett, és globális világjárvánnyá vált, amely több mint 7 millió ember halálát okozta.
Számos vírus, köztük a madárinfluenza, a norovírus és az RSV világszerte és az Egyesült Államokban is kering. A vírusjárványok közegészségügyi kockázatot jelentenek, mivel jelentősen érintik a veszélyeztetett lakosságot, és megterhelik az egészségügyi rendszereket és erőforrásokat.
A humán metapneumovírus (hMPV) néven ismert betegség enyhe, megfázáshoz hasonló tünetegyüttest okoz.
A gov.uk, amely a Covid–19 típusú betegségeket követi nyomon, nemrégiben kimutatta, hogy ugyanaz a HMPV betegség már jelen van az Egyesült Királyságban is.
Egy Csiangszu tartománybeli orvos december 27-én közzétette, hogy egy eddig ismeretlen vírust fedeztek fel az egészségügyi intézményükben.
Az orvos elmondta, hogy az érintett betegek tüdőgyulladással és légzési nehézségekkel küzdenek.
Bár a vírus nem olyan fertőző, mint a koronavírus, lényegesen magasabb a halálozási aránya.
Az orvos szerint a 30 betegéből hatan sajnos meghaltak, további három pedig a halál küszöbén áll. Egy nő a közösségi médiában azt állította, hogy Shenyangban, Kína Liaoning tartományának legnagyobb városában, a nagy kórházak teljesen túlterheltek – írja a Daily Star.
Ukrajnában október 28. és november 3. között több mint 110 000 új felső légúti fertőzéses, influenzás és Covid–19-esetet regisztráltak, köztük 65 000 gyereket – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint több mint 2500-an kerültek kórházba, felerészben gyermekek. A járványküszöböt jelenleg csak Ternopil megyében lépték túl. A múlt héten csaknem 1000 személynél diagnosztizáltak Covid–19-et, közülük 234-en szorultak kórházi kezelésre. A legtöbb koronavírusos megbetegedést Cserkaszi és Poltava megyékben jegyezték fel.
A járványszezon kezdete óta (szeptember 30-tól) már több mint félmillióan betegedtek meg felső légúti fertőzésben, influenzában és Covid–19-ben. Közülük több mint 10 000 embernél igazolták a Covid–19 fertőzést, 37 személy halt meg a szövődményekben.
Az Egészségügyi Minisztérium emlékeztet arra, hogy az influenza és a Covid–19 elleni védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás. Az oltás ugyanazon a napon vagy szünettel is elvégezhető. A Covid–19 elleni védőoltás ingyenes, és az omicron változathoz adaptált vakcinákat tartalmaz. Az oltáshoz fel kell keresni a háziorvost.
Az influenza elleni védőoltás is javasolt, elsősorban orvosoknak, tanároknak, rendőröknek, várandósoknak, krónikus betegségben szenvedőknek, 5 év alatti gyermekeknek és 60 év felettieknek. A november 3-i adatok szerint 64 242-en kaptak védőoltást influenza ellen.
Egyre szélesebb körben terjed a fejlett világban a koronavírus új variánsa, az XEC, az IFL Science cikket közölt arról, hogy mit érdemes tudni az új típusú koronavírus-törzs tüneteiről.
A lap arról ír: az XEC az omikron-variáns mutációja, a KS.1.1 és a KP 3.3 rekombinációjának eredménye.
A tünetek nem térnek el jelentősen a korábbi Covid-variánsoktól:
köhögés,
hidegrázás,
légzési nehézségek,
torokfájás,
orrfolyás, orrdugulás,
íz- és szaglásvesztés,
fáradtság, levertség,
izomfájdalom,
fejfájás,
szédelgés és / vagy hányás, hasmenés
mind tünetei lehetnek az XEC-nek.
Azt még mindig nem tudni, hogy a korábbi variánsoknál súlyosabb tüneteket okoz-e, vagy hogy könnyebb terjedésről lehet-e szó.
A lap arról ír, az új fertőzések mintegy 11%-át teszi már ki az új variáns, két hete ez még csak 5% volt.
Az XEC egy új Covid-variáns, először Németországban diagnosztizálták, 2024 nyarán.
Egyelőre két beteget azonosítottak madárinfluenzával. Az Egyesült Államok szövetségi egészségügyi hivatala viszont azt közölte, hogy a madárinfluenza kockázata egyelőre nagyon alacsony és nincs bizonyíték emberről emberre való terjedésnek.
Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) közölte, hogy felkészülnek a madárinfluenza „megnövekedett emberi egészségi kockázatának lehetőségére” a tejelő tehenek körében kitört járvány és két igazolt emberi megbetegedés miatt. A szövetségi egészségügyi hivatal ugyanakkor azt is közölte, hogy a madárinfluenza kockázata az Egyesült Államokban jelenleg alacsony, és nincs bizonyíték az emberről emberre való terjedésre.
A szövetségi és állami közegészségügyi tisztviselők március végén közölték, hogy elsősorban idősebb tejelő tehenek betegségét vizsgálják Kansasben, Új-Mexikóban és Texasban. A betegség olyan tüneteket produkál, mint a csökkent laktáció és az alacsony étvágy. Az első esetet egy texasi mezőgazdasági munkásnál azonosították, a második esetet pedig egy michiganinél, aki rendszeresen ki volt téve az állatállomány által fertőzött madárinfluenzának – írja az ABC News.
A CDC szerint mindkét esetben az egyetlen tünet a vörös szemek és már mindketten felépültek.
Május 22-ig több mint 350 tejelő tehénnek és fertőzött, nem pasztőrözött tehéntejnek kitett embert figyeltek meg. A mezőgazdaságban dolgozók vannak kitéve a legmagasabban a madárinfluenza kockázatának. Viszont, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a madárinfluenza emberről emberre terjedne. Dawn O’Connell, a szövetségi egészségügyi hivatal felkészülési és reagálási titkára szerint már haladnak a 4,8 millió adag madárinfluenza elleni oltóanyag elkészítésével.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
Az egészségügyi miniszter helyettese, Ihor Kuzin országos tiszti főorvos közölte, hogy Ukrajnának jelenleg 50 000 adag veszettség elleni oltóanyaga van, amelyeket nemzetközi partnerektől és a WHO-tól kaptak – írja az Interfax-Ukrajina. Hozzátette, a közeljövőben az „Ukrajna Egészségügyi Beszerzései” állami vállalat az állami költségvetésből tervezi a veszettség elleni oltóanyagok beszerzését tervezi, ez a szállítmány 2025 áprilisáig elegendő lesz.
Kuzin ugyanakkor arról számolt be, hogy Ukrajnában évente mintegy 56-58 ezren kérnek segítséget állatharapás esetében, és közülük csaknem 22 ezren szorulnak védőoltásra.
Elmondása szerint Ukrajnában 2023-ban egy halálos kimenetelű esetet regisztráltak, 2024 elején pedig egy másikat.
Kuzin emlékeztetett arra, hogy a veszettség megelőzéséről szóló protokollok szerint az állattal való érintkezés esetén egy személynek öt injekciót kell beadni egy speciális rendszer szerint.
Kuzin ugyanakkor a veszettség terjedésének növekedését jósolja.
Szerhij Tkacsuk, az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat vezetője megállapította, hogy a háború miatt megnövekedett a veszettség terjedése az állatok között. 2023 első negyedévében 190 esetet regisztráltak, 2024 első negyedévében pedig már 369-et.
„Tisztában vagyunk vele, hogy ez a tendencia a hátrányos helyzetű településeken folytatódni fog, így több lesz a megerősített eset” – mondta.
Tkacsuk egyben arról számolt be, a veszettséget minden régióban regisztrálták, „de az esetek száma leggyakrabban a frontvonal közelében fordul elő”.