Emelkedik a lelkiismereti okokból történő katonai szolgálatmegtagadására irányuló beadványok száma Németországban – jelentette a Neue Osnabrücker Zeitung a Szövetségi Családügyi és Civil Társadalmi Feladatok Hivatalának (BAFzA) adataira hivatkozva. A tendencia hátterében a romló biztonsági környezet, valamint az év elején hatályba lépett új katonai szolgálati szabályozás állhat.
A beszámoló szerint az első negyedévben 2656-an nyújtottak be beadványt, ami már most megközelíti a teljes 2024-es adatot, amikor összesen 2998 kérelem érkezett be. A kormány egy parlamenti kérdésre adott válasza alapján 2025-ben 3867 beadvány volt, amiről korábban az Augsburger Allgemeine is beszámolt.
Amennyiben a növekedés folytatódik, a beadványok száma 2026-ban meghaladhatja a tízezret, amivel elérné a legmagasabb szintet azóta, hogy Németország 2011-ben felfüggesztette a sorkötelezettséget.
Érdekesség, hogy az 1980-as években az akkori Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) évente tízezer fiatal megtagadta a katonai szolgálatot, míg az újraegyesített Németországban ez a szám rendszeresen jóval meghaladta a 100 000-et, 2002-ben pedig elérte az eddigi csúcsot, amikor közel 190 000 megtagadási kérelmet regisztráltak – írja a Noz.
A növekvő tendencia hátterében a romló biztonsági környezet, valamint az év elején hatályba lépett új katonai szolgálati szabályozás állhat. A január elsején hatályba lépett jogszabály kötelező alkalmassági vizsgálatot ír elő a 2008 után született férfiak számára, azzal a céllal, hogy önkénteseket toborozzanak a hadseregbe. Amennyiben a kitűzött létszámcélok nem teljesülnek, a Bundestag úgynevezett szükségletalapú sorkötelezettség bevezetéséről dönthet.
A jelentés szerint ugyanakkor nő azok száma is, akik visszavonják korábbi szolgálatmegtagadási nyilatkozatukat: 2024-ben 781 ilyen esetet regisztráltak, míg 2026 első negyedévében már 233-at.
Németországban jelenleg nincs sorkötelezettség, de a katonai szolgálat – lelkiismereti okokra hivatkozva – megtagadásának lehetősége azonban továbbra is fennáll az Alaptörvény 4. cikkének 3. bekezdésének köszönhetően.
Napi három óra elegendő ahhoz, hogy egy gyermek közösségimédia-használata hosszú távon szorongást és depressziót okozzon tinédzser korára. Brit kutatók kimutatták, hogy a késő esti görgetés nem csupán rossz szokás, de komoly mentális problémákat okozhat. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az ausztrálok által már bevezetett tiltás hatásait még vizsgálják, így további kutatásokra van szükség.
Akik gyermekkorukban naponta több mint három órát töltenek a közösségi média görgetésével, nagyobb valószínűséggel küzdenek szorongással és depresszióval tinédzser korukban – derül ki egy brit kutatásból. A szakértők szerint a kulcs az alváshiány, mivel a késő esti online jelenlét lerövidíti a fiatalok alvásidejét, ami hosszú távon komoly mentális egészségügyi következményekkel jár − írja a The Guardian.
A londoni Imperial College kutatói egy 2014-ben indított, a kognitív képességeket, a serdülőket és a mobiltelefon-használatot vizsgáló tanulmány adatait elemezték. A felmérésben 31 londoni iskola 2350 tanulója vett részt: a diákok kétszer töltöttek ki kognitív teszteket és kérdőíveket digitális szokásaikról, mentális egészségükről és életmódjukról – először 11-12, majd 13-15 éves korukban.
Az eredmények egyértelműek: azok a gyerekek, akik naponta több mint három órát töltöttek a közösségi médiában, jóval nagyobb valószínűséggel mutattak szorongásos és depressziós tüneteket tinédzser korukban, mint azok, akik naponta legfeljebb fél órát tartózkodtak az online térben. A depresszió viszont sokkal nagyobb eséllyel fordult elő a lányok körében.
Az alvás a hiányzó láncszem
A kutatók szerint a kapcsolat mögött elsősorban az alváshiány húzódik meg. Azok a fiatalok, akik főleg késő este használják a közösségimédia-platformokat, kevesebbet alszanak – különösen tanítási napokon. Ez az összefüggés magyarázhatja, miért mutatkoznak náluk hosszabb távon is mentális egészségügyi problémák.
Elemzésünk egyértelmű tendenciát mutat a közösségi médiában töltött idő és a mentális egészségügyi problémák között – mondta Mireille Toledano, a kutatás vezetője. „Azok a gyerekek, akik hosszabb ideig és késő estig használják a közösségimédia-alkalmazásokat, valószínűleg az egészséges működéshez szükséges alvásidőt veszik el maguktól. Úgy gondoljuk, ez a legfontosabb oka annak, hogy ez hosszú távon is kihat a mentális egészségükre” − tette hozzá a szakember.
Csak a tilalom használ?
A tanulmány különösen érdekes annak fényében, hogy a brit kormány nemrég indított konzultációt a gyermekek online védelméről, amelynek keretében felmerült, hogy a 16 éven aluliak számára megtiltsák a közösségi oldalak használatát. Ausztrália 2025-ben már megtette ezt a lépést – az ország a világon elsőként tiltotta meg, hogy a 16 éven aluliak közösségi médiát használjanak, majd a szabályozás decemberi bevezetését követően néhány napon belül 4,7 millió fiatal fiókját törölték, tiltották le vagy korlátozták.
Mireille Toledano ugyanakkor óvatosságra int a hasonló brit lépésekkel kapcsolatban. Elmondása szerint jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy törvénybe iktassanak egy tiltó szabályozást. „A kép összetett, és sokféle tényezőtől függ, és jobban meg kell értenünk, mi vezet az általunk látott összefüggésekhez. Ahelyett, hogy Nagy-Britannia egy önkényes tilalomhoz folyamodna, célszerűbb lenne megvárni, mi történik Ausztráliában ebben az évben, és milyen hatással lesz a tilalom a fiatalok egészségére” − hangsúlyozta a kutató.
Több kutatásra van szükség
A BMC Medicine folyóiratban publikált tanulmány szerzői a tilalom helyett a középiskolai oktatásban látják a megoldás kulcsát: a digitális írástudás és az egészséges alvási szokások tudatosítása szerintük hatékonyabb és megalapozottabb beavatkozást jelentene.
A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy az adatokat 2014 és 2018 között rögzítették, azóta pedig a közösségi média világa gyökeresen megváltozott. „Tudjuk, hogy a platformok az elmúlt évtizedben óriási mértékben átalakultak, és a következő öt-tíz évben legalább ennyit, ha nem még többet változnak” – mutatott rá Chen Shen, az Imperial College kutatója. „Ahogy a platformok, a használati szokások és a tartalmak fejlődnek, folyamatos kutatásra van szükség annak megértéséhez, hogyan befolyásolja a közösségi média használata a gyermekek mentális egészségét a mai digitális környezetben.”
[type] => post [excerpt] => Napi három óra elegendő ahhoz, hogy egy gyermek közösségimédia-használata hosszú távon szorongást és depressziót okozzon tinédzser korára. Brit kutatók kimutatták, hogy a késő esti görgetés nem csupán rossz szokás, de komoly mentális problémákat o... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1774797000 [modified] => 1774739599 ) [title] => Riasztó eredményekre jutottak a kutatók a fiatalok telefonfüggőségéről [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=277931&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 277931 [uk] => 278090 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 277932 [image] => Array ( [id] => 277932 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo.jpg [original_lng] => 193321 [original_w] => 1108 [original_h] => 623 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1774860106:2 [_thumbnail_id] => 277932 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 742 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 832672101000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 590 [3] => 2098684 [4] => 592 [5] => 598 [6] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => IT [3] => IT [4] => Társadalom [5] => Tudomány [6] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 17679 [1] => 729 [2] => 710 [3] => 3785891 [4] => 805 ) [tags_name] => Array ( [0] => fiatalok [1] => függőség [2] => kutatás [3] => telefonfüggőség [4] => vizsgálat ) ) [2] => Array ( [id] => 276369 [content] =>
Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re Ukrajna a világ legkisebb fiatal arányával rendelkező országává válhat. Ha 2000-ben a 15–24 éves fiatalok a lakosság 14,8%-át tették ki (7,349 millió fő), 30 év múlva számuk akár 2,315 millióra is csökkenhet, ami mindössze a lakosság 6,6%-át jelentené – olvasható a World Population Highlights 2026: Youth jelentésben.
A svédországi Kristianstad Egyetem egykori professzora, Alex Kostiuk hangsúlyozza, hogy Ukrajna vezeti a világ „ellenlistáját” ezen a mutatón, és a fiatalok az országban hiánycikké válnak.
Az adatok elemzése azt mutatja, hogy fél évszázad alatt Ukrajnában a fiatalok száma több mint háromszorosára csökkenhet. Összehasonlításképp, 2050-re a szomszédos országok és az EU vezetői országai lényegesen magasabb fiatal aránnyal rendelkeznek:
Magyarország – 10,2%
Lengyelország – 11%
Szlovákia – 12%
Franciaország – 12,7%
Németország – 15,4%
Kostiuk kiemeli, hogy ezek az országok sokkal jobban megőrzik humán tőkéjüket, míg Ukrajna a demográfiai válság miatt gyakorlatilag „biztonsági pufferként” működik.
[type] => post [excerpt] => Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re Ukrajna a világ legkisebb fiatal arányával rendelkező országává válhat. Ha 2000-ben a 15–24 éves fiatalok a lakosság 14,8%-át tették ki (7,349 millió fő), 30 év múlva számuk akár 2,315 millióra is csökkenhet, a... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1773684480 [modified] => 1773663262 ) [title] => ENSZ: Ukrajna a következő évtizedekben elveszítheti fiatal generációját [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=276369&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 276369 [uk] => 276172 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 276173 [image] => Array ( [id] => 276173 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg [original_lng] => 70721 [original_w] => 650 [original_h] => 420 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2-300x194.jpg [width] => 300 [height] => 194 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/211a425020d231b46af11326a467f15881100bc2.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1773656062:5 [_thumbnail_id] => 276173 [_edit_last] => 5 [views_count] => 927 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 767407348002 [_oembed_c9eca05ea4c0140d987cbb2a8ec36efe] => [_oembed_time_c9eca05ea4c0140d987cbb2a8ec36efe] => 1776877446 [_oembed_f8a1b60566dfae72047372dcf3367037] => [_oembed_time_f8a1b60566dfae72047372dcf3367037] => 1779732334 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Idén a felsőoktatási intézményekbe történő felvételi kampány eredményei szerint több gólya van, mint 2024-ben volt – jelentette ki szombaton Mikola Trofimenko oktatási miniszterhelyettes az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Trofimenko a kérdésre, hogy tapasztalható-e a fiatalok tömeges távozása külföldi egyetemi tanulmányok folytatása céljából, elmondta: a minisztériumot arról tájékoztatják, hogy állítólag buszokkal szállítják a 11. és 10. osztályos diákokat Lengyelországba, Németországba és Csehországba.
„De ahhoz, hogy ösztöndíjjal Németországban vagy Lengyelországban tanulhasson valaki, ismernie kell a nyelvet. És állítólag ezeknek az országoknak az egyetemeit teljesen feltételek nélkül nyitották meg a diákjaink előtt. Ez nem igaz. Mert ahhoz, hogy ösztöndíjjal bekerüljön és Németországban, Lengyelországban tanulhasson valaki, ismernie kell a fogadó ország nyelvét. Ráadásul az akadémiai nyelvet is elég magas szinten kell ismerni. Ez nem fog működni nulláról” – jegyzi meg a helyettes tárcavezető. A különböző nyelveken, például angolul történő oktatás más esetei szerződéses formát öltenek, és ez szintén speciális képzést igényel, a középfokú oktatás végén pedig eltérőek a követelmények itt és Európában – tette hozzá.
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium fontosnak tartja, hogy megteremtse a feltételeket a fiatalok számára, hogy összekapcsolják életüket Ukrajnával. Megbeszéléseket indítottak a duális programokról, valamint az egyetemek és a munkaadók közötti aktívabb együttműködésről a fiatalok képzésének és szakmai fejlődésének biztosítása érdekében. Ez egyfajta „horgonyként” szolgál: amikor egy diák megérti, hogy egy top munkaadó fogja felvenni, máris összekapcsolja jövőjét a várossal és a régióval.
Annak érdekében, hogy hazahozzuk azokat a fiatal állampolgárokat, akik hosszú ideig külföldön tartózkodtak és helyi iskolákban végeztek, idén bevezettük a lengyel érettségi vizsga Ukrajnában való elismerésének lehetőségét, és így az Oktatási Minisztérium arra törekszik, hogy ösztönözze őket az ukrán oktatási intézményekbe való beiratkozásra – állította a helyettes oktatási miniszter. Ezenkívül más országokra és érettségikre is kiterjesztik ezt – tette hozzá.
A külföldre távozások kapcsán Mikola Trofimenko emlékeztetett arra, hogy idén a felvételi kampány eredményei szerint több az elsőéves hallgató, mint tavaly. „Az összes alapképzésre jelentkezőt tekintve, az orvosi és katonai szakterületeket nem számítva, 100 000 nő és 92 000 férfi van. Ha az orvosi szakterületeket vesszük, közel 7000 nő és 2500 férfi van az első évfolyamon. Ez egy klasszikus arány az orvosi szakterületek esetében, amelyet a korábbi években is megfigyeltek; már korábban is kevesebb férfi jelentkezett erre a pályára” – mondta. Az idei gólyákkal kapcsolatban a következő megoszlást adta meg: 52% lány, 48% fiú, szemben a tavalyi 45%-kal, illetve 55%-kal.
Jelenleg az ukrán oktatásban az a tendencia, hogy a középiskolás diákok külföldre távoznak, és nem csak a fiúk, hanem a lányok is – jelentette ki kedden Szerhij Kvit volt oktatási miniszter, a Kijev-Mohila Akadémia elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Kvit elmondása szerint jelenleg Ukrajnában nincsenek hivatalos statisztikák arról, hogy hány végzős megy külföldre. Nagyija Leszcsik oktatási ombudsman azonban nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az év során csökkent a jelenléti oktatásban részesülő tizenegyedik osztályos diákok száma. Vagyis még az iskola befejezése előtt a diákok külföldre mennek – biztonsági okok és a mozgósítási korhatár leszállításának veszélyével kapcsolatos pletykák miatt.
Kvit megerősíti ezt a tendenciát, bár hozzátette, hogy ennek ellenére a Kijev-Mohila Akadémiára jelentkezők száma valójában évről évre növekszik. „Nem szabad azon aggódnunk, amit nem tudunk befolyásolni… A kérdés az, hogy feltételeket teremtsünk arra, hogy visszatérjenek. Világossá kell tennünk a távozottak számára, hogy itt lesz igazi önmegvalósítás, hogy az ország változik, hogy folyamatosan reformokat hajtanak végre, átalakulunk, jobb helyzetből még jobb felé megyünk” – tette hozzá.
Az oktatási szakember véleménye szerint a fiatalok akkor fognak visszatérni Ukrajnába, ha egyértelmű belső motivációjuk lesz erre. Fontos, hogy még háborús körülmények között is megmaradjon a visszatérés indoka – a változásba vetett hit, az önmegvalósítás és az ország jövője – vélekedett.
Azoknak a diákoknak, akik valóban külföldön szeretnének tanulni, Kvit azt tanácsolta, hogy válasszanak külföldi mesterképzéseket. Szerinte jobb Ukrajnában elvégezni az alapképzést – így megmarad a kapcsolat a társadalmi valósággal, és nem vész el a hovatartozás érzése.
„Nem jó, hogy az iskolások azonnal nyugati egyetemekre kerülnek. Azt javasolnám, hogy mesterképzést válasszanak (külföldön – a szerk.), ne alapképzést. Mert ha alapképzésről van szó, az ember elszakad a társadalmi valóságtól, és más kategóriákban gondolkodik. És nagyon gyakran a következmény az ilyen ember elvesztése lehet”
– magyarázta a Kijev-Mohila Akadémia elnöke.
A volt oktatási miniszter ugyanakkor elismerte: jelenleg az ukrán egyetemek nem tudnak versenyezni az európai vagy amerikai egyetemekkel. És még csak nem is az oktatás minőségéről van szó, bár a tantervek is gyakran gyengék. „Az oktatás minőségét illetően nem mondanám ilyen keményen. Gyenge a rendszerünk, de paradox módon nagyon erős végzőseink vannak. És ennek különböző okai vannak, beszélhetünk róla. És az alapképzési programjaink minősége is nagyon jó a jobb egyetemeken” – magyarázta Szerhij Kvit.
Az ukrajnai demográfiai válság súlyosbodott az orosz fegyveres agresszió nyomán, a háború a fiatalok számának drasztikus csökkenéséhez vezetett – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ukrajna ifjúsága: az ellenálló képesség generációja – 2030 állami célzott szociális program kormányzati koncepciótervezetére hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentum megjegyezte, hogy az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2022. január 1-jén a fiatalok száma 9,969 millió volt (ami a teljes népesség 24,3 %-át tette ki). Ugyanakkor az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Életminőségi Problémákkal Foglalkozó Intézetének értékelése szerint 2024-ben a fiatalok száma 7,654 millió főre csökkent, a szociálpolitikai és demográfiai szakértők előrejelzése szerint pedig 2030-ra ez a szám 7,587 millió főre csökkenhet – áll a projektben.
„A fiatalok számának csökkenése, a közéletben való részvételük csökkenése, valamint a migrációs kedv növekedése kulcsfontosságú kihívást jelent, elsősorban azokat tekintve, akik Ukrajna elhagyását tervezik, nem kötik jövőjüket Ukrajnához, vagy nem érzik magukat az ukrán társadalom részének” – áll a magyarázó jegyzetben.
Az Info Sapiens kutatóintézet által az ENSZ Fejlesztési Programja felkérésére 2024-ben végzett, A háború hatása az ukrajnai fiatalokra című című szociológiai tanulmány eredményei szerint a fiataloknak mindössze 58 %-a fejezte ki vágyát, hogy Ukrajnában maradjon. A külföldről visszatérni kívánó fiatal menekültek aránya 66 %-ról (2023) 32 %-ra (2024) csökkent. Ugyanakkor azoknak az aránya, akik kategorikusan nem akarnak visszatérni, 6 %-ról 19 %-ra nőtt.
Los musulmanes en Francia ahora establecen nuevas reglas para las mujeres:
1. Prohibición de conducir 2. No utilizar las redes sociales 3. No se permite ropa corta. 4. Sin derecho a trabajar. 5. Prohibición de asistir a recintos deportivos mixtos.pic.twitter.com/LP58z3kLWj
🔴 Aubervilliers (93) || Les élèves, du lycée Le Corbusier, ont bloqué l’établissement pour protester contre le manque de professeurs depuis le début de l’année scolaire. pic.twitter.com/W1LO5Qg84F
#Démographie | Au 1er janvier 2026, la population résidant en France est estimée à 69,1 millions d’habitants : 66,8 millions en France métropolitaine et 2,3 millions dans les départements d’outre-mer. La population augmenterait de 0,25 % sur un an. 👉 https://t.co/bFFoPzmFoDpic.twitter.com/OlhN8c7dNs
📈 Plus de décès (635000) que de naissances (621300) sur 12 mois en France Métropolitaine: le solde naturel est **négatif** pour le 5ème mois consécutif, et pour la 1ère fois depuis la 2ème guerre mondiale. https://t.co/PaOPJyEbCspic.twitter.com/Z1ZMakMEMz
A dohány- és nikotintermékek fogyasztásának legjelentősebb növekedését a 18–39 éves fiatalok körében regisztrálták – 45%-kal (2024-ben – 33%-kal). Ezt bizonyítják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által 2025 február–márciusában végzett felmérés adatai, közölte a Közegészségügyi Központ.
A 18–29 éves fiatal dohányosok 37%-a elektromosan fűtött dohánytermékeket, 39%-a pedig elektronikus cigarettát használ.
„A dohány- és nikotintermékek jelenlegi fogyasztóinak egyötöde (21%) két vagy háromféle terméket használ. A többszörös fogyasztás legnagyobb jelensége a 18–29 éves fiatal lakosság körében koncentrálódik – 45%. A leggyakoribb kombináció a cigaretta és a TWEN (dohánypálcikákat melegítő elektronikus eszközök)” – hangsúlyozta Viktorija Zahozsa, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet főigazgató-helyettese.
Az ukránok 43%-a nézi a TWEN reklámokat, a 18–29 éves fiatalok körében ez az arány eléri a 75%-ot.
A TWEN hirdetéseket az ukránok leggyakrabban a kiskereskedelmi üzletekben és az interneten veszik észre. A 18–29 éves fiatalok vannak leginkább kitéve az online hirdetéseknek – 59%-uk.
A TWEN-t használó válaszadók többsége (63%) ízesített termékeket használ, a 18–29 éves fiatalok körében ez az arány 81%.
„Ez azt mutatja, hogy az aromák az egyik tényező, amely befolyásolja a fiatalokat a TWEN használata iránt”, állítja a Központi Egészségügyi Központ.
Ezenkívül a 18–29 éves fiatal ukránok 38%-a véli úgy, hogy a TWIN használata kevésbé káros, mint a cigarettázás.
A felmérés a TWEEN-ek és a használatukhoz szükséges eszközök szabályozásának szigorítását teljes mértékben támogatja: az ukránok 81%-a támogatja a grafikus egészségügyi figyelmeztetések bevezetését a TWEEN-ek és az eszközök csomagolásán, 70%-uk pedig a dohánytermékek kiskereskedelmi üzletekben és az eszközmárkák reklámozásában való megjelenítésének betiltását. További 65% támogatja az ízesített TWEEN betiltását, és 70% támogatja, hogy a TWEEN jövedéki adóját a cigarettákéval megegyező szintre emeljék.
Ezenkívül a 18–29 éves fiatal ukránok 38%-a véli úgy, hogy a TWIN használata kevésbé káros, mint a cigarettázás.
A felmérés a TWEEN-ek és a használatukhoz szükséges eszközök szabályozásának szigorítását teljes mértékben támogatja: az ukránok 81%-a támogatja a grafikus egészségügyi figyelmeztetések bevezetését a TWEEN-ek és az eszközök csomagolásán, 70%-uk pedig a dohánytermékek kiskereskedelmi üzletekben és az eszközmárkák reklámozásában való megjelenítésének betiltását. További 65% támogatja az ízesített TWEEN betiltását, és 70% támogatja, hogy a TWEEN jövedéki adóját a cigarettákéval megegyező szintre emeljék.
Az Ukrán Fegyveres Erők 18-24 év közötti fiatalokat hívnak szerződéses katonai szolgálatra. Azok számára, akik a katonai pályát választják, 1 millió hrivnyás pénzjutalom, a szolgálati feltételektől függően havi 20 és 120 ezer hrivnya közötti fizetés, a szokásos 3-5 év helyett egy rövid, mindössze egyéves szerződés, valamint a szolgálat befejezése után biztosított az ország elhagyásának lehetősége. Ezen felül számos más szociális kedvezmény is jár. Az állam hat katonai egységet jelölt ki fiatal szerződéses katonák fogadására, beleértve a deszant-rohamcsapatokat, a tengerészgyalogságot és négy szárazföldi dandárt. A jelentkezők széleskörű beosztások közül választhatnak, és minden önkéntes közel három hónapos kiképzésen és speciális felkészítésen vesz részt. A szerződéses katonai szolgálatról szóló részletes információk az army.gov.ua weboldalon, valamint a helyi toborzó központokban érhetők el. Kárpátalján valamennyi járásban működik toborzóiroda, Técsőn pedig külön központot hoztak létre az ország más régióiból érkezők számára. A toborzó központ munkatársa kiemelte, hogy a szerződéses szolgálat lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok önként csatlakozzanak az Ukrán Fegyveres Erőkhöz, és részt vegyenek az ország integritásának és szuverenitásának védelmében. Fontos megjegyezni, hogy az 1 millió hrivnyás bónusz – csak egyszeri kifizetés, a szerződés meghosszabbítása esetén azonban a katonák továbbra is rendszeres fizetésben és szociális juttatásokban részesülnek.
A 16 és 35 év közötti ukránok egyharmada harmada (32%) szívesen elmenne külföldre élni, ha lehetősége lenne rá, másrészt 45% ezt nem akarja – derült ki a Rating szociológiai csoport felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint leginkább Ukrajna keleti régióiból, a kisvárosokból, a belső menekülésre kényszerültek mennének külföldre a 22-25 éves fiatalok, diákok. A távozás fő oka a biztonság, a jobb kereset lehetősége, valamint a gyermekek lehetőségei. Viszonylag fontosak a jobb életkörülmények és az utazási lehetőségek is.
A vidékről történő elvándorlás problémája gazdasági tényezőkkel függ össze: a falvak külföldre költözni vágyó lakosai ezt gyakran azzal magyarázzák, hogy több és jobb munkalehetőséghez juthatnak külföldön.
Más korcsoportokhoz képest a 16-21 éves fiataloknál a költözés motivációja gyakrabban a jobb életkörülmények keresése, az önmegvalósítás, a munkalehetőség és a minőségi oktatás.
A nemek tekintetében a nők gyakrabban indokolják külföldre távozási vágyukat biztonsági szempontokkal és a gyermekek lehetőségeivel, míg a férfiak az utazási lehetőségekkel és az önmegvalósítási kilátásokkal.
A Rating szociológiai csoport a felmérést az EBESZ megbízásából végezte szeptember 4-6-án 2000 16-35 év közötti válaszadó bevonásával, akik az ideiglenesen megszállt területek kivételével minden régióban.
Újra népszerűvé vált a Facebook a fiatalok körében, a közösségi média alkalmazás anyavállalata, a Meta szerint három éve a legmagasabb a felhasználószáma a 18-29 évesek körében Észak-Amerikában – írja a Reuters.
A Facebook, a közösségi média óriás, amelyet sokan már csak az idősebb generáció kedvenc online találkozóhelyének tartottak, újra felkapottá válik a fiatal felnőttek körében – írja a Reuters a Meta legfrissebb bejelentése alapján.
A vállalat szerint naponta több, mint 40 millió 18 és 29 év közötti amerikai és kanadai felnőtt látogatja a platformot, ami jelentős növekedést jelent ebben a korcsoportban.
Ez az első alkalom, hogy a Meta ilyen részletes demográfiai adatokkal szolgál a Facebook felhasználóiról.
A Meta egyik vezetője szerint sok fiatal kezdetben praktikus okokból tér vissza a Facebookra: lakásberendezéshez keres inspirációt, vagy használt tárgyakat adna el, de vannak, akik csoportokhoz csatlakoznak, hogy hasonló érdeklődésű emberekkel kommunikáljanak, vagy éppen randipartnert keresnek.
