Bemutatóval zárta 2023–2024-es évadát május 17-én a Ficseri Gyermekstúdió.
A Ficseri Gyermekstúdió létrehozása a nagymuzsalyi Vidnyánszky Éva magyartanár, drámapedagógus nevéhez köthető, aki több mint 25 évvel ezelőtt álmodta meg és kezdeményezte annak a csoportnak az elindítását, ahol lehetőség nyílik a fiatal színészpalánták felkutatására, ahol a gyerekek elsajátíthatják a színjátszás csínját-bínját, de kiváló helyszínt biztosít arra is, hogy a kamaszok türelmet és magabiztosságot tanulhassanak. Sok gyereket vonz a színpad, sokan közülük szeretnék kipróbálni magukat a világot jelentő deszkákon. Éppen ezért néhány évvel ezelőtt Vass Magdolna és Fornosi-Domáreckájá Júlia, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésznői újra életre hívták a stúdiót, melynek 2023–2024-es évada már Vass Magdolna mellett Heczel Jázmin segédszínész vezetésével indult el. A szeptember és május között zajló foglalkozások eredményét május 17-én mutatták be egy nyílt nap keretében. Az alkalomra érkezett szülők, nagyszülők és érdeklődők Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék című, az írónőre jellemző humorral dúsított művének színpadi adaptációját láthatták a fiatal növendékek előadásában.
„Minden gyerek tudja, még a legkisebb is, hogy rossznak lenni sokkal mulatságosabb, mint jónak lenni. Folyton jónak lenni iszonyúan unalmas és amellett fárasztó is” – áll a Kossuth- és József Attila-díjas írónő jellegzetes stílusban írt rövid, szórakoztató művének legelején. A Ficseri Gyermekstúdió tagjai rendkívüli átéléssel adták elő a Ha én felnőtt volnék című mókás történetet, hiszen abban jelen van minden őket foglalkoztató nehézség, a gyermekkor kihívásai, valamint az oly mélyen áhított felnőttkor csodái is, alátámasztva azzal a megállapítással, mely szerint: „A felnőtt azt csinál, amit akar, a gyereknek pedig azt kell csinálnia, amit a felnőtt akar.”
Janikovszky Éva a gyerekek szemszögéből fogalmazza meg mindazt, ami egy fiatalt foglalkoztat, s teszi mindezt sok-sok humorral fűszerezve. Mint ahogyan a történet főhőse, úgy a színpadon játszó gyerekek sem értik például, hogy a felnőttek miért szólnak folyton rájuk; miért kell felvenni a pulóvert, miért kell kezet mosni, miért nem rághatják a körmüket, miért nézzenek a lábuk elé, miért kell elrakni a játékaikat? „Nem tudom, miért van az, hogy a felnőtt csak akkor igazán boldog, ha a gyerek jól viseli magát. Mi öröm van abban? Én egészen másmilyen felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok” – konstatálják mindannyian, s ezt sorra követik a példák is: megennének egy-egy nagy tábla csokit minden ebéd előtt, kézzel fognák a legyeket, hátrafelé mennének az utcán, vendégségben mindig kalimpálnának a lábukkal a széken, vagy éppen tartanának otthon egy igazi zsiráfot, aki az ágyuk előtt aludna – hiszen a felnőttek bármit megtehetnek, de akkor a szüleik vajon miért nem tartanak zsiráfot otthon?
Az előadást követően Sin Edina, a színház megbízott igazgatója köszönetet mondott Vass Magdolnának, Heczel Jázminnak és Rajkó Balázsnak, akik heti rendszerességgel hatalmas lelkesedéssel várták a gyerekeket a foglalkozásokra, megköszönte a gyerekek kitartását a színház mellett, a szülőknek pedig a támogatást. A gyermekstúdió munkájának jelentőségét hangsúlyozva Sin Edina kiemelte: ez a hely színházszerető embereket nevel, összetartó közösséget kovácsol, s a közösség megtartó ereje rejlik benne. Felhívta továbbá a jelenlévők figyelmét arra is, hogy néhányan a beregszászi társulat oszlopos tagjai közül a Ficseri Gyermekstúdióban kezdték el az ismerkedést a színházzal, sőt akadnak olyan színművészek is, akik a Nemzeti Színház színpadán is megmutatják tehetségüket. „Akkor él a színházművészet és a színjátszás, ha van, aki műveli, és van, aki melléáll” – biztatta a fiatalokat a színházigazgató.
„Hatalmas élmény és nagy öröm számomra, hogy a színjátszás mellett gyerekekkel is foglalkozhatok” – húzta alá Vass Magdolna, hozzátéve: „Én magam is sokat tanulok a gyerekektől egy-egy foglalkozás alkalmával. Úgy gondolom, hogy azért tudjuk ilyen jól megütni a közös hangot, mert partnerként kezeljük egymást. Ez egy nagyon jó csapatmunka, ahol sok mindent megtanulunk magunkról és a másikról is, beleértve a közösségben való létet.” A színésznő elmondta, a gyermekstúdióban zajló foglalkozások nemcsak a színészet iránt érdeklődő kamaszok számára hasznosak, de az önismeretszerzés és közösségépítés szempontjából is.
A Ficseri Gyermekstúdió tizenegy fős csapatának premier-előadását követően a jelenlévők tortával ünnepelték a jeles eseményt, majd közös pizzázással és baráti beszélgetéssel folytatták a délutánt.
