Idén is kritikus lesz az éhezés mértéke a világban dúló válságok, az aszály és a segélyek megcsappanó mértéke miatt, az élelmezési bizonytalanság pedig várhatóan nő a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben – áll a globális élelmezési válságokról és súlyos éhínségekről szóló, pénteken közzétett éves jelentésben (Global Report on Food Crises).
Az ENSZ, az Európai Unió és segélyszervezetek adatai alapján készített jelentésben felhívják a figyelmet arra, hogy duplájára nőtt az akut éhezés mértéke az utóbbi tíz évben, és 2025-ben – először a feljegyzések készítésének kezdete óta – két éhínséget is jelentettek, a Gázai övezetből és Szudánból. Hozzátették, hogy az akut élelmezési bizonytalanság fő okozói továbbra is a fegyveres konfliktusok, azonban figyelmeztetett arra is, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek is hozzájárultak az élelmezési válság mélyüléséhez. Az adatok szerint 2025-ben 47 országban és területen összesen 266 millióan voltak kitéve súlyos élelmezési bizonytalanságnak, illetve 1,4 millióan éltek „katasztrofális körülmények közepette”, a többi között Maliban, Dél-Szudánban, Jemenben és a Gázai övezetben.
Csak 2025-ben 35,5 millió, akut alultápláltságban szenvedő gyermek élt világszerte, köztük 10 millió súlyosan alultáplált is.
A jelentés összeállítói hangsúlyozták, hogy a mérték idén sem változott komolyabb mértékben, jóllehet kis mértékű előremozdulás történt a többi között Haitin, Bangladesben és Szíriában.
„Többé nem átmeneti válságokról van szó, hanem tartós krízisekről” – figyelmeztetett Alvaro Lario, az ENSZ-nek a jelentés elkészítésében segítséget nyújtó Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának (UNIFAD) vezetője, hozzátéve, hogy az élelmezési bizonytalanság immár a globális stabilitást veszélyezteti. Lario kiemelte azt is, hogy az iráni háború tovább súlyosbította a helyzetet, hangsúlyozva, hogy az energia- és műtrágya-kereskedelem tartós zavara átterjedhet a globális élelmiszerpiacokra, és tovább súlyosbíthatja az éhezést az olyan, az importnak kitett országokban, amelyek már így is válságban vannak. Mint mondta, még ha most azonnal véget is érne az iráni háború, az elkövetkezendő hat hónapban – részben az elmaradó műtrágyázás miatt – így is emelkedni fognak az élelmiszerárak, és nő az infláció is.
Ezzel kapcsolatban úgy vélte, a válságot enyhíteni lehetne a kevésbé vízigényes, a szélsőséges éghajlatnak ellenálló növények termesztésének támogatásával, valamint segítséget nyújtanának a gazdáknak abban, hogy helyben állítsanak elő trágyát, és befektetésre ösztönöznék a helyi kisvállalkozásokat.
Emlékeztetett arra is, hogy Nyugat-Afrika és a Száhel-övezet esetében már a február végén kirobbant háború előtt is úgy tűnt, hogy a fegyveres konfliktusok és az infláció okozta nyomás idén is fennmarad, hozzátéve, hogy egyedül Nigériával kapcsolatban szakértők úgy vélték, hogy idén további 4,1 millióval nő az akut éhségben szenvedők száma.
A jelentésben arra is felhívták a figyelmet, hogy mindeközben erősen megcsappant a humanitárius és fejlesztési segélyek mértéke és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog.
Az ukrán Legfelsőbb Tanács a 11 115. számú törvénytervezet megvitatására készül, amely első alkalommal határoz meg szabályokat az információmegosztó platformokra, beleértve a Telegramot is.
A 11 115. számú, „Ukrajna egyes, az információkat terjesztő információmegosztó platformok tevékenységének szabályozásáról szóló törvényeinek módosításáról” című javaslat szerzője, Mikola Knyazsickij 2026. március 25-én kijelentette, hogy a kezdeményezés már egyhangú támogatást kapott a Humanitárius és Információpolitikai Szakbizottságtól, és a biztonsági kihívásokra – a dezinformációtól a platformok bűncselekmények koordinálására való felhasználásáig – adott válaszként jelenik meg.
A Telegram korlátozásának témája ismét visszhangra talált a lembergi terrortámadás után, amint arról korábban a Szudova-Juridicsna Gazeta is beszámolt. A lembergi terrortámadás után Irina Verescsuk, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Telegram közösségi oldalra és más anonim platformokra vonatkozó korlátozások felülvizsgálatát szorgalmazta Ukrajnában.
Az Oroszországi Föderáció teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta Lengyelország 29 000 Starlink-terminált adott át Ukrajnának, és jelenleg is támogatja azok működését – számolt be az ukrán Digitális Átalakulási Minisztérium.
Kiemelték, hogy a megszakítás nélküli internetkapcsolat a digitális állam működésének alapja.
A teljes körű háború idején a Starlink-terminálok lehetővé teszik, hogy a kórházak, iskolák, a kritikus infrastruktúra létesítményei és a front menti régiók még a legsúlyosabb áramkimaradások idején is kapcsolatban maradjanak
– közölte a minisztérium.
A közlemény hangsúlyozza, hogy Lengyelország Ukrajna stratégiai és megbízható partnere. A háború kezdete óta Lengyelország több mint 29 000 Starlink-terminált adott át, és továbbra is pénzügyileg támogatja azok működését. Ez jelentős hozzájárulás Ukrajna ellenálló képességéhez.
Európának kétszer annyiba kerülne, ha engedne Oroszország követeléseinek az ukrajnai háború lezárásában, mint ha továbbra is támogatná Ukrajnát a győzelem elérésében – írja egy norvég jelentés. A kockázatelemző cég szakértői a 2026 és 2029 közötti politikai, védelmi, humanitárius és gazdasági terheket vizsgálták, és arra jutottak: egy orosz győzelem 1120–1630 milliárd eurós, míg egy orosz vereség 522–838 milliárd eurós költséget jelentene Európa számára.
A kutatók azért készítették el a jelentést, hogy segítsék a döntéshozókat mindkét lehetséges forgatókönyv következményeinek átlátásában.
Elemzésük két kimenetelt és azok Európa biztonsági igényeire, valamint védelmi kiadásaira gyakorolt hatását részletezi.
Mindkét esetben azzal számolnak, hogy Európa viselné a teher jelentős részét, kiegészülve Kanada és Japán hozzájárulásával. A szakértők azt is feltételezik, hogy az Egyesült Államok felhagyna Európa és Ukrajna közvetlen katonai támogatásával, ugyanakkor továbbra is fegyvereket értékesítene mindkét fél számára.
1. forgatókönyv: részleges orosz győzelem
Az első lehetőség azt fejtegeti, mennyibe kerül Európának és szövetségeseinek, ha Oroszország katonailag és politikailag is sikeresen semlegesíti Ukrajnát. A Kyiv Post által közölt jelentés szerint ez azt jelenti, hogy Oroszország döntő katonai sikereket ér el, elfoglalja a Dnyeper felé eső további területeket, és olyan békét kényszerít Ukrajnára, amely rendkívül hátrányos Kijev számára.
Ez a forgatókönyv Európának a GDP 1,5–2,5 százalékába kerülne, ezáltal mintegy 1630 milliárd eurót emésztene fel. Ebből
256 milliárd eurót kellene fordítani a balti és északi térség gyorsított újrafegyverzésére, valamint Ukrajna további támogatására;
emellett akár további 952 milliárd euróra lenne szükség a Nyugatra menekülő emberek ellátásának biztosítására.
A jelentés szerint Oroszország így „felszabaduló” katonai erőket irányíthatna a NATO balti és skandináv határai, illetve Fehéroroszország és Moldova felé. Ez akár „olyan konfrontációkhoz vezethetne, amelyek fenyegetik az általunk ismert Európát”.
Oroszország részleges győzelme esetén emellett 6–11 millió menekült indulhatna el Európa felé, ami évente akár 275 milliárd eurós kiadást jelenthet. A jelentés szerint „a legrosszabb esetben Ukrajna úgynevezett csődbe ment állammá válik”.
2. forgatókönyv: részleges ukrán győzelem
A második eshetőség azt tárgyalja, mennyibe kerülne Európának, ha képessé teszi Ukrajnát arra, hogy megállítsa az orosz támadásokat, és ismét korlátozott ellentámadásokat indíthatna. Ez a forgatókönyv feltételezi, hogy az ukrán hadsereg képes megállítani az orosz előrenyomulást, megerősíti a légvédelmet, és az ebből fakadó katonai sikerek nyomán Oroszország változtatna számításain, és tárgyalni akarna.
Ez Európának a GDP 0,9 százalékába, legfeljebb 838 milliárd euróba kerülne a következő négy évben – tehát nagyjából fele annyiba, mint egy orosz győzelem.
A jelentés kiemeli, hogy a befagyasztott orosz vagyonok elkobzása ezt az összeget csaknem a felére csökkentené.
Emellett ebben az esetben a kutatók szerint akár 1,5 millió menekült térne vissza Ukrajnába.
A szerzők úgy vélik: „A második forgatókönyv megváltoztathatja Oroszország költség-haszon számítását, és ez kínálhatja a legreálisabb utat egy olyan tárgyaláshoz, amely a háború végét hozhatja.”
Függetlenedés „a valóságtól eltávolodott” Egyesült Államoktól
A kutatók sürgetik, hogy Európa vegye saját kezébe a kezdeményezést a diplomáciai erőfeszítésekben, és dolgozzon ki egy olyan tervet, amely nem függ az Egyesült Államoktól. A szerzők szerint az Egyesült Államok 28 pontos béketerve azt mutatja, hogy Donald Trump és kormányzata nincs tisztában a valódi tét nagyságával, és félreérti, mire lenne szükség egy stabil Ukrajna és Európa biztosításához.
Javaslatuk szerint Európának ehelyett a Moszkvára gyakorolt katonai és gazdasági nyomás fokozására kellene összpontosítania. A jelentés végül leszögezi, nem látnak okot arra, hogy megbízzanak Vlagyimir Putyin orosz elnökben.
„Oroszország vezetése a háború egész ideje alatt soha nem mutatott jó szándékot, kompromisszumkészséget vagy valódi tárgyalási szándékot” – írták.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) komoly hiányra figyelmeztetett a világszerte több millió menekült, köztük ukránok megsegítésére szánt források tekintetében az Egyesült Államok finanszírozási forrásainak jelentős csökkenése miatt. A szervezet felszólította az adományozókat, hogy legalább 35 millió dollárral támogassák a téli segélyezést, számolt be a Le Monde.
Az UNHCR külkapcsolati vezetője, Dominic Hyde hangsúlyozta, hogy Ukrajnában, Szíriában és Afganisztánban a családok számára megvan a kockázata annak, hogy a téli hidegben megfelelő menedék, fűtés, takarók, meleg ruházat és gyógyszer nélkül maradnak.
„A humanitárius költségvetések az összeomlás szélén állnak, és a téli segélyek jelentősen csökkenni fognak idén” – mondta.
Az UNHCR felszólítja a magánadományozókat, hogy segítsenek a bombák által megrongálódott otthonok helyreállításában, szigetelésében, fűtés és takarók biztosításában a gyermekek és az idősek számára, valamint gyógyszerek és meleg ételek finanszírozásában.
Az Egyesült Államok korábban az ügynökség költségvetésének több mint 40%-át finanszírozta, de Donald Trump elnöksége alatt a segélyeket megnyirbálták. Más jelentős donorok is csökkentették hozzájárulásaikat, ami jelentősen megterheli a humanitárius programok finanszírozását.
„Ukrajnában várhatóan akár -20°C-os hőmérséklet is előfordulhat, mivel lakossága a negyedik telet tölti majd a háború körülményei között. A fokozott tüzérségi támadások és az infrastruktúra pusztítása súlyosbítja a gáz-, áram- és vízhiányt”, hangsúlyozta az ENSZ.
Az orosz Shahedek megsemmisítésének legolcsóbb módja az elfogó drónok alkalmazása, de problémát jelent a gyártásuk finanszírozása – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy mind Európa, mind az Egyesült Államok elismeri az orosz kamikaze drónok elleni küzdelem ezen módszerének hatékonyságát. Szerinte a megsemmisítésük jelenlegi hatásfoka 68%, és ez a szám tovább fog növekedni. Mint jelezte, Ukrajnában már több vállalat is megkezdte ezek tömeggyártását. Hozzátette, hogy a fő probléma a finanszírozás. „A pénz a probléma, és ez egy valós probléma, mert finanszírozásra van szükség” – hangsúlyozta.
Az elnök elmondta, hogy egy elfogó drón körülbelül 3000–5000 dollárba kerül. A Shahed elfogásához két vagy három ilyen drónra van szükség, míg egy orosz drón 120 000 és 150 000 dollárba kerül. „De a probléma az, hogy naponta több ezer elfogóra van szükségünk, és ma nincs elég pénzük a magángyártóknak a termelés növelésére” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Öt NATO-tagállam öt katonai rehabilitációs központot fog újjáépíteni Ukrajnában a Renovator művelet részeként, beleértve azokat is, amelyeket az orosz légitámadások megrongáltak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a szövetség sajtóosztályára hivatkozva.
A jelentés szerint ma Lettország csatlakozott Litvániához, Norvégiához, Svédországhoz és Nagy-Britanniához, amelyek részt vesznek a programban. Ezen országok mindegyike az öt katonai rehabilitációs központ egyikének újjáépítését fogja vezetni. A projektet a NATO fogja vezetni és koordinálni.
A Renovator műveletet 2023-ban indították, és Ukrajnával együttműködésben hajtják végre. 100 millió eurós költségvetéssel rendelkezik, koordinálja a felszerelések biztosítását, támogatja az orvosi képzést és az infrastruktúra-helyreállítási munkálatokat.
A NATO közölte, hogy a projekt hozzájárult a mentési műveletekhez, a protézisek beszerzéséhez, valamint ukrán egészségügyi szakemberek, köztük orvosok, pszichológusok és gyógytornászok képzéséhez.
„Valamint olyan építési munkálatok elvégzése és olyan felszerelések biztosítása mellett, amelyek javítják Ukrajna képességét a sebesült katonák ellátására – mind fizikailag, mind pszichológiailag” – áll a bejegyzésben.
A segítségnyújtás a NATO azon programjának keretében történik, amelynek célja Ukrajna nem halálos támogatása és a Szövetséggel való teljes interoperabilitás elérésében való támogatás.
Lengyelország továbbra is finanszírozzaaz Ukrajnában működő Starlink műholdas internetrendszer előfizetési díjait.
Ezt Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális transzformációért felelős minisztere jelentette be, miután a lengyel elnök aláírta az ukrán állampolgárok megsegítéséről szóló új törvényt.
A miniszter közlése szerint Karol Nawrocki lengyel elnök szentesítette a jogszabályt, amely biztosítja a terminálok előfizetési díjának további fedezetét. Jelenleg több mint 50 ezer Starlink-terminál működik Ukrajnában, ebből több mint 29 ezret Lengyelország adott át.
Mihajlo Fedorov hangsúlyozta a technológia kritikus fontosságát a háború idején. A rendszer lehetővé teszi a folyamatos kommunikációt a kórházak, iskolák, kritikus infrastrukturális létesítmények és a frontvonal menti régiók számára.
A háború idején ez a technológia kritikus fontosságú: hogy a kórházak, iskolák, a kritikus infrastruktúra és a frontvonal menti régiók kapcsolatban maradhassanak.
A miniszter hozzátette, hogy Kijev számított a finanszírozási kérdés pozitív megoldására.
British company MGI Engineering, founded by a former F1 engineer, will send SkyShark kamikaze drones to Ukraine in the coming weeks. With a 250 km range and 450 km/h top speed, each drone costs $67,000. A heavier strike UAV, TigerShark, is also in development as a cheaper… pic.twitter.com/VbVRsCvmvL
Szeptember 1-jétől a kormány nem finanszírozza a 45-nél kevesebb tanulót számláló iskolákat, mert az ilyen oktatási intézményekben magasak az egy tanulóra eső költségek. Mostantól ezek az iskolák bezárhatnak, vagy továbbra is működhetnek, és a helyi költségvetésből finanszírozhatóak, számolt be a hromadske az Oktatási és Tudományos Minisztérium adataira hivatkozva.
Megjegyezték, 2025. szeptember 1-jétől a 45-nél kevesebb tanulót számláló iskolákat (az elemi oktatási intézmények kivételével) nem finanszírozzák az oktatási szubvencióból. 2026 szeptemberétől pedig ez a küszöb 60 tanulóra emelkedik.
A sajtó adatai szerint jelenleg nincs információ arról, hogy hány ilyen intézmény esik az új kritériumok alá. Az Oktatási Minisztérium megjegyezte, hogy a listák várhatóan a 2025–2026-os tanévre vonatkozó statisztikai jelentések benyújtása után lesznek elérhetőek.
A minisztériumban ezt a lépés okát a kis iskolák fenntartására fordított magas költségvetési kiadásokkal magyarázzák. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint az állam átlagosan egy faluban 30,4 ezer hrivnyát költ évente egy növendékre, míg egy városban – 24,4 ezret. Egyes vidéki intézményekben ez az összeg meghaladja az 51 ezer hrivnyát. Mostantól az ilyen iskolák sorsáról a helyi tanácsok döntenek. Ez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzati szervek dönthetnek arról, hogy ezekből az iskolákból vagy a legközelebbi nagyobb iskolába szállítják a diákokat, vagy a kis iskolák tanárainak munkáját a helyi költségvetésből finanszírozzák.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
