Ukrajna kész szakértői csoportot küldeni Finnországba, hogy megossza tapasztalatait és segítsen a légtér védelmében a drónincidensek után – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X közösségi platformon.
A bejelentés azután hangzott el, hogy Szibiha Brüsszelben találkozott finn kollégájával, Elina Valtonennel. A miniszter szerint Ukrajna kész hozzájárulni a légtérbiztonság megerősítéséhez, különösen a közelmúltban történt drónesetek miatt.
A felek emellett áttekintették az ukrajnai békefolyamat helyzetét, valamint Európa szerepét ebben. Szó esett az EU-csatlakozási tárgyalásokról is, amelyek esetében Szibiha a tárgyalási fejezetek mielőbbi megnyitását sürgette.
A külügyminiszter tájékoztatása szerint a megbeszélés során a közép-ázsiai, dél-kaukázusi és közel-keleti fejlemények is napirendre kerültek.
Finnország tartalékos katonák járőrözésbe történő bevonását tervezi az ukrán drónokkal kapcsolatos incidensek miatt, amelyek az orosz célpontok elleni támadások során az ország felett haladnak át – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Yle című finn kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a finn fegyveres erők megjegyezték, hogy a Szentpétervár közelében lévő orosz kikötők megtámadására repülő ukrán drónok időnként berepülnek az ország légterébe. Ezért a tartalékosokat felkérik, hogy csatlakozzanak a hadsereg és más struktúrák által végzett megfigyeléshez. A toborzás továbbképzés formájában zajlik majd. Behívót küldenek azoknak a tartalékosoknak, akik korábban beleegyeztek az ilyen intézkedésekben való részvételbe.
A tartalékosok tapasztalatainak felhasználása csökkentheti a szakszolgálatok terheit. Jelenleg az orosz határok közelében lévő légtér-megfigyelés nagy erőforrásokat igényel a hadsereg és a határőrség részéről, mivel a megfigyelés szárazföldön és tengeren is történik. Ezenkívül az ország fegyveres erői arra kérték a civil lakosságot, hogy ne hozzanak nyilvánosságra információkat a katonai egységek helyéről vagy mozgásáról, különösen a közösségi médiában.
A finn kormány törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely szigorúbb kitoloncolási és beutazási szabályokat vezetne be a külföldiekkel szemben – írja az Yle.
A törvényjavaslat felgyorsítaná az elutasított menedékkérők kitoloncolását, és nemzetbiztonsági okokból beutazási tilalmat is el lehetne rendelni.
Marie Rantanen belügyminiszter hangsúlyozta, hogy az új szabályok többek között a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyekre vonatkoznak majd. A tilalom Finnországon belül és a schengeni övezet egész területén is érvényes lehet.
A kormány azt is javasolja, hogy vezessenek be egy finn vagy svéd nyelvű állampolgársági vizsgát. Ez 2027-től kerülhetne bevezetésre.
A teszt 20-40 kérdésből áll majd, és a sikeres teljesítéséhez körülbelül 70%-os helyes válaszra lesz szükség.
Ezenkívül a kormány 47 millió euróval tervezi csökkenteni az integrációs programok finanszírozását 2027-ben.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának az EU-n kívüli „biztonságos országokba” történő áthelyezésére is.
Helsinki városában megnyílt az új, az egész országban leghosszabbnak számító Kruunuvuori híd, amely a keleti szigeti városrészt köti össze a belvárossal – számolt be róla az Yle.
A közel öt évig tartó építkezés után a mintegy 1,2 kilométer hosszú hidat megnyitották a gyalogosok és a könnyű kétkerekű járművek előtt. A híd pilonjai az ország legmagasabbjai közé tartoznak.
A beruházás egy nagyobb infrastrukturális projekt része, amelynek célja a közlekedési kapcsolatok javítása a keleti, szigeten fekvő Laajasalo és a városközpont között. A híd innen vezet át a Korkeasaari szigeten keresztül Helsinki központjába. Az új összeköttetés lehetővé teszi villamosvonalak kiépítését is a belváros felé.
A hidat 14 órától nyitották meg a gyalogosok számára, ami sok érdeklődőt vonzott. 17 órától a kerékpárosok is használhatják, ennek alkalmából nagyszabású kerékpáros rendezvényt tartanak.
Alexander Stubb, a finn elnök találkozott a brit miniszterelnökkel, előadást tartott a London School of Economicsban, futott egy kört a Hyde Parkban a kanadai miniszterelnökkel, és a brexitet „indokolatlan lábamputációnak” nevezte Chatam House-ban tartott beszédében – számolt be az Unian.
Stubb a Downing Street 10-ben folytatott tárgyalásokat Finnország háborús készültségéről a Munkáspárt vezetőjével, Keir Starmerrel és Volodimir Zelenszkijjel.
Finnország 1340 kilométer hosszú közös határt oszt Oroszországgal, és a Unian szerint valószínűleg a NATO-tagok közül ők vannak leginkább felkészülve egy nagyszabású fegyveres konfliktusra – legalábbis Európán belül.
Bár az ország csekély, mindössze 5,5 milliós népességgel rendelkezik, ennek ellenére Európa egyik legnagyobb hadseregét tudhatja magáénak. Bizonyos adatok szerint a finnek körülbelül egyhatoda vesz részt harci kiképzésen az általános katonai szolgálat átfogó programjának keretében.
Felkészültek a vészhelyzetekre
Finnország évtizedek óta kiterjedt nukleáris óvóhelyhálózatot épít városai és elővárosai alatt, amelyek egy támadás esetén a lakosság 87 százalékának tudnak menedéket nyújtani – írja a Times, hozzátéve, hogy az ország egész lakossága készen áll arra, hogy háborús készültségre váltson, amint veszélyt észlelnek. A lakosság az úgynevezett 72 óra koncepciót követi, amellyel három napig túlélnének áram, víz, fűtés és élelem nélkül.
Azt javasolják a lakosoknak, hogy tárolják házuk pincéjében a legszükségesebb dolgokat: konzerveket, gyufákat, jódtablettákat (nukleáris veszélyhelyzet esetére), elemes zseblámpákat és hordozható főzőlapokat. Akinek pedig otthona alatt nincs elég mély pince, veszély esetén közösségi óvóhelyre menekülhet, amelyekből sokat az utcák alá ástak.
Ezeken felül a finn vállalatok saját ipari tartalékot hoznak létre, és kötelesek rendelkezni tervekkel a létfontosságú szolgáltatások helyreállítására egy esetleges támadás után néhány órán belül.
Követendő példa?
Finnország egyben arra is törekszik, hogy NATO-szövetségesei minél hamarabb levonják a tanulságokat és kövessék példáját, ezért osztják meg gyakorlatukat az Egyesült Királysággal és bárki mással is, bár Alexander Stubb szerint ahhoz, hogy mindez működőképessé váljon, időre van szükség.
Az elnök véleménye szerint a sorozás olyan erő, amely összekovácsolja a lakosságot és felkészíti őket a háború realitásaira. A finnek nem ellenzik a sorozást, épp ellenkezőleg: társadalmi összetartó erőnek tekintik.
A katonai szolgálat a férfiak számára kötelező, a nők számára pedig önkéntes, bár várhatóan hamarosan számukra is bevezetnek majd valamilyen formájú sorozást – írja a Times.
Stubb szerint más európai országok is ebbe az irányba haladnak „az Oroszországtól jövő növekvő fenyegetés és az Egyesült Államokkal való egyre instabilabb transzatlanti kapcsolatok miatt”.
Egyre többen vezetik be újra a sorozást
Svédország 2018-ban, Lettország 2023-ban állította vissza a sorozást, Lengyelország pedig tavaly bejelentette, hogy minden férfinak kötelező lesz katonai kiképzésen részt vennie. Franciaország és Németország óvatos lépéseket tesz az önkéntes katonai szolgálati programok bevezetése felé – idézi az Unian a Timest.
Nagy-Britanniában a sorozás puszta említése is vitákat vált ki.
Finnországban a legnagyobb a hajlandóság arra, hogy harcoljanak hazájukért: ez a lakosság több mint 80 százaléka, szemben Nagy-Britannia 35 százalékos arányával.
„Az Egyesült Királyság harci képességei már más kérdés. A múlt hónapban egy volt tábornok arra figyelmeztetett, hogy a brit hadsereg annyira kimerült, hogy „a legjobb esetben” is csak egy kis várost tudna elfoglalni” – áll a cikkben.
Stubb szerint azonban a brit főváros ugyanolyan kockázatoknak van kitéve, mint Helsinki.
Egy modern háborúban Moszkvának ugyanolyan könnyű csapást mérni Londonra, mint Helsinkire. Még időbeli szempontból is, ha ballisztikus rakétákról vagy drónokról van szó – véli a finn elnök, aki szerint a világ eseményei gyorsan megváltoztathatják a britek hozzáállását a háborúra való felkészüléshez, mert Európa szövetségesei „két fronton” küzdenek: a Közel-Keleten és Ukrajnában.
Két, Szerbiából Szentpétervárra tartó repülőgép szombat reggel leszállt a helsinki repülőtéren, mivel az oroszországi Pulkovo repülőteret „biztonsági okokból” lezárták.
Erről a finn parti őrség számolt be az X közösségi oldalon.
A repülőgépek azért szálltak le Finnországban, mert a szentpétervári repülőteret az ukrán dróntámadások miatt lezárták.
„Tankolás után az egyik repülőgép folytatni tudta útját, míg a másik műszaki hiba miatt a Helsinki–Vantaa repülőtéren maradt” – áll a bejegyzésben.
A Finn-öböl parti őrségének vezetése hozzátette, hogy hasonló leszállás történt Helsinkiben egy Egyiptomból érkező, Oroszország felé tartó repülőgéppel is.
Az ideiglenes védelmi programban Finnországban letelepedett ukrán menekültek most tömegesen hagyják el az országot, más EU-országokat részesítve előnyben – írta az ukrán Unian hírportál a finn Yle beszámolójára hivatkozva, amely arról írt, hogy összességében már azon ukránok mintegy fele elhagyta Finnországot, akik a háború 2022-es kitörését követő első években odaérkeztek.
A finn lap megjegyzi, hogy jövőre lejár az ukrán menekültek számára korábban az EU szintjén elfogadott ideiglenes védelmi program. Ahhoz, hogy a program lejárta után maradni tudjanak, az ukránoknak munkát kell találniuk. A cikk szerzői több fiatal ukrán történetét is bemutatják, akiknek nem sikerült beilleszkedniük Finnországba. A nyelvi és kulturális akadályokra, valamint a munkahelyhiányra panaszkodnak.
Sajnos az életem Finnországban nem alakult jól. Megpróbáltam mindent, amit tudtam. Úgy érzem, hogy ez az ország nem akarja, hogy itt legyek – mesélte egy 25 éves ukrán fiatal nő, aki elmondása szerint néhány évig sminkesként dolgozott, de kénytelen volt felmondani. Ezután az egyetemi menzán kapott munkát, de fél éve azt is bezárták felújítás miatt.
Azóta sehol sem tudok elhelyezkedni. Megvan minden higiéniai tanúsítványom, alkoholértékesítési engedélyem, és négy nyelvet beszélek, beleértve a finnt is – mondta a lány, aki úgy döntött, hogy elhagyja Finnországot. Spanyolország és Észtország között választva az utóbbit részesítette előnyben.
Hasonló problémát írt le Andrij Kaminszkij, Mariupol egykori lakója. Építőmérnöknek tanult, és remélte, hogy Finnországban munkát talál ebben a szakmában.
Munkát keresek, de semmit sem találok. Még a farmokon is finn nyelvtudás szükséges, az angol nem elég. Hetente több tucat pályázatot küldök el, és a legtöbbjükre még elutasítást sem kapok – mondta a férfi, aki szintén úgy döntött, hogy Észtországba költözik, mivel nem lát magának jövőt Finnországban.
Az Yle szerint a munkanélküliségi ráta Finnországban a legmagasabb Európában, és szinte minden munkáltató megköveteli a finn nyelv ismeretét, további problémákat okozva a bevándorlóknak. Az ukrán közösségi oldalakon élénk vita folyik arról, melyik európai országokban van munka, és hová lehet elmenni Finnországból.
A háború kezdete óta összesen körülbelül 90 ezer ukrán érkezett Finnországba, közülük mintegy 40 ezer már el is távozott.
A finn belügyminisztérium tájékoztatása szerint körülbelül 50 ezren még mindig az országban tartózkodik, míg a többiek más EU-országokba költöztek vagy visszatértek Ukrajnába. Jelenleg körülbelül 4,35 millió ukrán tartózkodik az Európai Unióban, és a jelenlegi védelmi rendszer 2027 márciusáig érvényes.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Finn önkéntesek 12 mentőautót küldtek Ukrajnába, amelyeket korábban Finnországban használtak. Erről az Yle számolt be.
Helsinkiből 12 mentőautóból álló konvoj indult Ukrajna felé, amelyeket korábban finn egészségügyi szolgálatok használtak. A járműveket teljesen működőképes állapotban, a szükséges javítások és felszerelések után adják át.
A segítséget a Lions Clubs International jótékonysági szervezet készítette, amely 2024 óta szervez ilyen jellegű támogatásokat. A projektben mintegy 500 klub vett részt Finnország különböző részeiről. Az adományokból összegyűlt teljes összeg már közel félmillió eurót tesz ki. A kezdeményezéshez csatlakozott a Pro Patria Suomi-Ukraina ry és a Dobrobut Foundation is.
A konvoj március folyamán a balti országokon és Lengyelországon keresztül jut el Kijevbe, a Lions önkénteseinek kíséretében, majd közvetlenül a végső felhasználóknak adják át a járműveket.
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
Finnországban már a szupermarketeket is elérte a háborús hangulat, derül ki a BBC friss riportjából. Helsinki azután kezdett el felkészülni a legrosszabbra, hogy az orosz hadsereg újból működésbe hozott egy katonai bázist a két ország határánál.
Finnország tudatában van az Oroszország irányából érkező fenyegetésnek, és mindent megtesz azért, hogy a területét érintő invázió esetén a lehető legfelkészültebben reagáljon a konfliktusra.
Janne Ahtoniemi például pontosan tudja, mit kell tennie, ha Finnországot orosz támadás érné, de nem azért, mert katona. Az S Group nevű országos szupermarketlánc kockázatkezelési igazgatójaként kiemelt feladata, hogy az 5,6 milliós ország élelmezése háború vagy más válsághelyzet esetén is zavartalan maradjon.
Finnország a „totális védelem” nevű stratégiát követi, amely a katonai és civil szféra szoros együttműködésére épül. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta ez az elv még inkább fókuszba került a háborútól való félelem miatt.
A finn kormány tavaly közzétett biztonsági stratégiája alapján a kritikus ágazatokban működő vállalatok – élelmiszeripari cégek, védelmi ipari szereplők, közlekedési és kiberbiztonsági cégek – részletes válságterveket dolgoznak ki, és követik az állami útmutatásokat. A felkészülés a hagyományos fegyveres konfliktusokon kívül a kibertámadásokra, a pénzügyi rendszer elleni támadásokra és a természeti katasztrófákra is kiterjed.
Az érintett élelmiszeripari vállalatok – köztük az S Group riválisa, a Kesko is – törvényi kötelezettség alapján stratégiai készleteket tartanak fenn lisztből, cukorból és étolajból, ezeket az erre a célra kialakított raktárakban vagy földalatti bunkerekben tárolják. Az óvóhelyek tartalék áramfejlesztőkkel vannak felszerelve, írja a BBC.
A felkészülés részeként az állam minden felnőtt finn állampolgártól elvárja, hogy kivegye a részét az ország védelméből.
Frank Martella professzor jó példa erre. A férfi filozófiát tanít a helsinki Aalto Egyetemen, emellett tartalékos haditengerészeti katona, akit vészhelyzet esetén azonnal be lehet hívni a hadseregbe. Martella azt mondta, ha hívják, akkor bevonul, bár szerinte elképzelhető, hogy a finn honvédség inkább a polgári szaktudására támaszkodna.
A finn társadalom által tanúsított vasfegyelem hátterét De Paola Jennifer helsinki pszichológus kutatta. Arra jutott, hogy a 10–12 éves finn gyerekek a boldogságot nem a szórakozással, hanem a biztonsággal azonosítják, a boldogtalanságot pedig a bizonytalansággal. Ez a szemlélet felnőttkorra is megmarad, és szoros összefüggésben áll azzal, hogy a finnek megbíznak az állami intézményekben.
Ennek ellenére a finnek is tudnak titkolózni. Az S Group munkatársa, Ahtoniemi nem volt hajlandó részleteket megosztani a vállalat háborús terveiről, azzal magyarázva, hogy az „bizalmas információ”. Hasonló a helyzet a Keskónál, ahol egy szóvivő azt mondja, hogy „a szokásos gyakorlatunkkal összhangban nem részletezzük a vészhelyzeti terveinket”.
Gyanús csapatmozgások a határ közelében
A finn emberekben azután nőtt tovább az aggodalom, hogy Moszkva újraindította a karéliai Petrozavodszkban évek óta elhagyatott katonai helyőrséget. A Karél Köztársaság fővárosa mintegy 175 kilométerre található a finn határtól, és már eddig is egy légibázisnak és egy raktárnak adott otthont. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szintén megerősítette a finn megfigyeléseket, és közölte, hogy Oroszország katonai épületeket állít a finn határ közelében, amellyel az orosz fegyveres erők egy NATO-val folytatott lehetséges konfliktusra készülnek fel.
Arról még tavaly decemberben írtunk, hogy a növekvő orosz fenyegetettség hatására Finnország egymillió fős hadsereg felállítására készül. Alexander Stubb finn elnök aláírta azt a törvényt, amely 65 évre emeli a behívható tartalékosok korhatárát Finnországban. A módosítás – amely a közlegények esetében 15, a tisztek és altisztek esetében pedig 5 évvel hosszabbítja meg a tartalékos szolgálati időt – 2026. január 1-jén lépett hatályba. Finnország a leghosszabb szárazföldi határral (1340 kilométer) rendelkezik az EU-ban Oroszország felé, erre tekintettel nem nevezhetők meglepőnek ezek a lépések.
[type] => post [excerpt] => Finnországban már a szupermarketeket is elérte a háborús hangulat, derül ki a BBC friss riportjából. Helsinki azután kezdett el felkészülni a legrosszabbra, hogy az orosz hadsereg újból működésbe hozott egy katonai bázist a két ország határánál. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1774032240 [modified] => 1774017863 ) [title] => A finnek már a legrosszabbra készülnek, a boltoktól a hadseregig minden készen áll a háborúra [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=276906&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 276906 [uk] => 276998 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 276907 [image] => Array ( [id] => 276907 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak.jpg [original_lng] => 407628 [original_w] => 1108 [original_h] => 623 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1774079366:3 [_thumbnail_id] => 276907 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 811 [_oembed_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] => [_oembed_time_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] => 1774010666 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 814534140000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 13529 [1] => 18256 [2] => 44769 [3] => 689 ) [tags_name] => Array ( [0] => felkészülés [1] => Finnország [2] => háború [3] => Oroszország ) ) [9] => Array ( [id] => 270608 [content] =>
Finnországban egy autószerelő macskája súlyosan megbetegedett, ezért az állatot el kellett altatni. A férfi lelkiállapota miatt betegszabadságra ment, a munkáltató azonban nem fogadta el a távollét jogosságát – írja az Iltalehti.fi.
A beszámoló szerint a munkaadó annak ellenére követelte a dolgozó visszatérését, hogy az orvosi igazolással rendelkezett ideiglenes munkaképtelenségről. A vezető többször jelezte a munkavállalónak, hogy kénytelen helyette elvégezni a feladatait.
Végül a férfit választás elé állították: vagy visszatér dolgozni, vagy felmond. A munkavállaló megszakította betegszabadságát és munkába állt, ám a konfliktus addigra már elmérgesedett. Rövid időn belül újabb ultimátumot kapott: vagy önként távozik, vagy a munkáltató mond fel neki.
Az ügy elbocsátással zárult, majd bíróság elé került.
Ellentmondásos munkáltatói állítások
A munkáltató számos jogsértést rótt fel a dolgozónak. A felmondás indoklásában önkényes munkából való távolmaradás, a munkaadóval szembeni erőszakos fenyegetések, magánlakásba való behatolással való fenyegetés, kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, a cégnek okozott károk, valamint a vezetők sértegetése szerepelt egy belső vállalati csevegésben.
A bíróságon ugyanakkor a munkáltató már elsősorban arra hivatkozott, hogy a dolgozó számos hibát követett el munkavégzés közben. Állítása szerint ezek miatt figyelmeztetéseket és írásbeli megrovásokat is kapott, amelyeket a munkavállaló állítólag nem volt hajlandó aláírni.
Ezeket az állításokat azonban semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. A kerületi bíróság megállapította, hogy nincs bizonyíték sem az írásos figyelmeztetésekre, sem arra, hogy a dolgozó felelős lett volna a neki felrótt súlyos jogsértésekért.
A férfi elismert ugyan bizonyos kisebb hibákat, ám ezek a bíróság szerint nem voltak olyan súlyúak, amelyek indokolták volna az elbocsátást.
Kártérítés a munkavállalónak
A kerületi bíróság kötelezte a munkáltatót, hogy a munkavállalónak és a Foglalkoztatási Alapnak öt havi bért fizessen ki, mintegy 11 600 euró értékben. Emellett 2 600 eurót ítéltek meg a betegszabadság idejére járó jövedelemként.
Mivel az elbocsátás a munkavállaló egészségi állapotával függött össze, a férfi jogosult volt kártérítésre az egyenlőségi törvény alapján is. Ennek keretében 10 000 euró megfizetésére kötelezték a munkáltatót.
A perköltségekkel együtt a munkáltató által fizetendő összeg meghaladta a 40 000 eurót.
A tragikus sorsú munkavállaló azonban már nem érhette meg az ítéletet: a bíróság elsőfokú döntése előtt elhunyt. A bíróság úgy rendelkezett, hogy az összeget az örököseinek kell kifizetni. A kifizetés azonban tovább csúszott, mivel a munkáltató fellebbezett.
Január 15-én azonban a fellebbviteli bíróság elutasította az ügy további tárgyalását, így az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett.
