A Finn Migrációs Szolgálat bejelentette, hogy idén 18 menedékkérők befogadóállomását zárja be – közölte a Jevropejszka Pravda az Yle-re hivatkozva. További nyolc központot 2026 februárjában zárnak be.
Oka a menedékkérők számának jelentős csökkenése. Tavaly 45 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be, mint 2023-ban. Csökkent például az Ukrajnából érkezők száma is.
A jövőben bezáró központokban élő mintegy 2200 embernek van lehetősége tartózkodási engedélyt kérni Finnországban.
A finn kormány azt kérte a parlamenttől, hogy 2026 végéig hosszabbítsa meg azt a törvényt, amely lehetővé teszi az Oroszországgal közös, lezárt keleti határszakaszt átlépő migránsok menedékkérelmének elutasítását és azok hazaküldését.
Finnország és Oroszország közötti határ megnyitása jelenleg nem reális, számolt be a Yle Antti Häkkinen finn védelmi miniszter kijelentésére hivatkozva.
„Nem fogjuk megnyitni a határt. Tudjuk, hogy Oroszországnak az a vágya, hogy továbbra is Finnország irányába irányítsa a migránsok hullámát”, jegyezte meg.
Pavel Kuznyecov finnországi orosz nagykövet javasolta a határ megnyitását. Hakkänen azonban azt mondta, hogy Oroszország szavai és tettei ellentmondanak egymásnak.
„Kénytelenek vagyunk komolyan venni a közös biztonsági kérdéseket. Legyen szó határbiztonságról, kábelekről vagy ingatlanügyletekről, ezeken a területeken meg kell erősíteni az ellenőrzést” – hangsúlyozta a finn védelmi tárca vezetője.
Häkkinen elmondása szerint Oroszország hajlamos megszépíteni tetteit, annak ellenére, hogy ez volt az oka a szomszédjaival fennálló kapcsolatok megromlásának.
„Megtámadták Csecsenföldet, Georgiát, Krímet, majd teljes körű támadást indított Ukrajna ellen. Oroszország több százezer embert ölt meg és sebesített meg, és elfoglalta szomszédja területének jelentős részét”, szögezte le a védelmi miniszter.
Érvelése szerint, ha Oroszország valóban igyekszik kapcsolatba lépni szomszédjaival, először magatartásán kell változtatnia. A jelenlegi helyzetben Oroszország nem számíthat a turizmus és a kereskedelem folytatására.
„Az első lépés a kapcsolatok javítása felé az lenne, ha Oroszország beszünteti a katonai műveleteket Ukrajna területén, és kivonulna a megszállt területekről. Amíg folytatódik a támadás, nehéz elfelejteni, mit tett Oroszország az elmúlt három évben”.
Häkkiänen a Keskisuomalainen kiadványnak adott interjújában képmutatással vádolta Oroszországot, megjegyezve, hogy nem veszi észre, hogy jelenleg az országok közötti hivatalos párbeszéd főként a határ menti együttműködésre és a nagykövetségek munkájára vonatkozhat.
„A bizalom elveszett, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát és ultimátumokat hirdetett egész Európának.
A védelmi tárca vezetője kiemelte az EU és a NATO egységes álláspontjának fontosságát Oroszországgal kapcsolatban, amely az egyes országokkal folytatott párbeszéden keresztül kívánja megosztani Európát.
A finn ortodox Arsen metropolita saját egyházmegyéjében megtiltotta annak az imának a felolvasását, amit a Finn Ortodox Egyház érseke, Elia hagyott jóvá az ukrajnai háború kitörésének harmadik évfordulójára. „Semmilyen körülmények között nem szabad azt felolvasni” – utasítja vissza a metropolita az Ukrajnáért való imádkozásra vonatkozó utasítást.
Hétfőn lesz három éve, hogy Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen és úgy tűnik, hogy egy, az ukrán háború kitörésének évfordulójára készült imádság képes megosztani az amúgy is sok nehézséggel küzdő Finn Ortodox Egyházat, amelynek 1940-ben még több mint 80 ezer tagja volt, 2023 végén azonban a tagok száma még az 56 ezret sem érte el, pedig a háború utáni megcsappanást követően, az utóbbi évtizedekben volt némi bővülés.
Az ukrán támogatásért kiáltó imát az évforduló kapcsán az ortodox egyházhoz tartozó, Filantropia jótékonysági szervezet készítette és szétküldte körlevél formájában az ortodox egyházközségeknek Finnország-szerte e-mailben. A szétküldés előtt azonban elküldte Elia érseknek, a finn ortodox egyház vezetőjének jóváhagyásra, aki azt jóvá is hagyta. Arsen metropolita ugyanakkor az imádságot teljes mértékben visszautasította. Valójában teljesen kiakadt miatta, annyira, hogy levelet küldött saját egyházmegyéje, azaz a Kuopiói és Karéliai Egyházmegye plébániáinak, amelyben egyenesen megtiltotta a felolvasását.
„Elia érsek arra biztatja a gyülekezeteket, hogy vegyék figyelembe az ukrán háború kitörésének évfordulóját, és tartsák meg az… imádságos szertartást vagy egy másik megfelelő szertartást – akár február 23-án, akár [a háború kitörésének tényleges évfordulóján] hétfőn” – áll a metropolita levelében, amelyből a Helsingin Sanomat idézett.
A finn nemzeti hírügynökség, a Finn Információs Iroda (Suomen Tietotoimiston, STT) által látott levélben Arsen azt tanácsolja, hogy az emlékszertartást megtarthatják, de a szertartáshoz kapcsolt imádságot „semmilyen körülmények között nem szabad felolvasni… A gyülekezeteknek mindennemű módon kerülniük kell az ukránok és oroszok szembenállását, amit egy ilyen imádságos szertartás levezetése esetleg táplálhat” – indokolta a tilalmat a papságnak. Arsen elmondta az STT-nek, hogy az imádságot politikai nyilatkozatnak tekintette. „Ez bizonyos értelemben állásfoglalás a háború egyik fele mellett. A gyülekezeteink tagjai között vannak ukránok és oroszok is. Egyházmegyém püspökeként fenn kell tartanom az egységet, és nem szabad szétszakítani a gyülekezetet egy bizonyos fél támogatásával” – mondta. „Az ortodox egyházban általában nem tartanak imádságos szertartásokat egyetlen háború emlékére sem. Ez politikai állásfoglalás a konfliktusban, és nem tartozik az egyházhoz.”
Arsen azt is problémásnak tartotta, hogy az imádság nem a püspöki értekezlet által elfogadott liturgikus könyvekben található, hanem egy jótékonysági szervezet készítette. A Filantropia szerint ugyanakkor az ortodox egyházközségektől érkeztek hozzájuk javaslatok, hogy szeretnének imádságos könyveket ukrán nyelven, ezért előkészítették az imádság szertartásának szövegét finn és ukrán nyelven, hogy azt felhasználhassák.
Végül a szövegben imádkoznak „a világ minden táján háborúktól szenvedők, megsebesültek, hozzátartozóikat elvesztők, menekültek és minden háborús területen lévő emberek” védelméért.
Elia érseksége mindenesetre vasárnap délelőtt 10 órakor szertartást tart az Uspenszkij székesegyházban, ahová a Helsinkiben található ortodox közösség tagjait hívták meg. Az eseményen liturgiát fognak bemutatni finn és ukrán nyelven. A Finn Ortodox Egyház kommunikációs vezetője, Maria Hattunen elmondta: a közösségek úgy járnak el, ahogyan azt önállóan a legjobbnak ítélik. Ukrajna háborús évfordulójáról megemlékezni tehát nem kötelező, hanem csupán egy felhívás.
Hattunen szerint Helsinkin kívül Mikkeliben, Rovaniemiben, Joensuuban és Kiteeben is készülnek megemlékezni Ukrajna háborújának kezdetéről.
Az imádság:
„Még imádkozunk az Úrhoz, hogy Ő védje a sokat szenvedő Ukrajnát, a Közel-Keletet és annak népeit, hogy békében, vallásos életben és bűnbánatban folytathassák életüket. Még imádkozunk, hogy béke és nyugalom telepedjen le Ukrajnában és a Közel-Keleten, és hogy szabaddá váljanak minden ellenségtől és idegen támadásoktól.
Még imádkozunk az összes hazájukat védőért, hogy az Úr védje meg őket a látható és láthatatlan ellenségektől, erősítse meg bátorságukat, óvja meg őket a halálos sebektől, a lélek és a test betegségeitől, minden szomorúságtól, gonosztól és viszontagságoktól, és adja meg nekik, hogy egészségesen térhessenek haza.”
Végül a szövegben imádkoznak „a világ minden táján háborúktól szenvedők, megsebesültek, hozzátartozóikat elvesztők, menekültek és minden háborús területen lévő emberek” védelméért.
[type] => post [excerpt] => A finn ortodox Arsen metropolita saját egyházmegyéjében megtiltotta annak az imának a felolvasását, amit a Finn Ortodox Egyház érseke, Elia hagyott jóvá az ukrajnai háború kitörésének harmadik évfordulójára. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1740241380 [modified] => 1740180454 ) [title] => A finn metropolita megtiltotta, hogy felolvassák az ukrán háború kitörésének évfordulójára készült imádságot [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=233194&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 233194 [uk] => 233269 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 233195 [image] => Array ( [id] => 233195 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ortodox.jpg [original_lng] => 135690 [original_w] => 720 [original_h] => 480 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ortodox-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ortodox-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ortodox.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ortodox.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ortodox.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ortodox.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ortodox.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1740307102:8 [_thumbnail_id] => 233195 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1015 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 83882 [3] => 11 [4] => 592 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Háború [3] => Kiemelt téma [4] => Társadalom [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1726620 [1] => 1726618 [2] => 18256 [3] => 176958 [4] => 1726619 ) [tags_name] => Array ( [0] => Arsen metropolita [1] => Finn Ortodox Egyház [2] => Finnország [3] => imádság [4] => ukrán háború évfordulója ) ) [3] => Array ( [id] => 231042 [content] =>
A finn Insta cég a helsinki SecD Day rendezvényen bemutatja a Steel Eagle nevű, megnövelt hatótávolságú drónt, amelyet Ukrajna számára fejlesztettek ki ukrán szakemberekkel együtt.
Erről az Yle hírportál számolt be, hivatkozva az Insta védelmi üzletágának értékesítési és marketing igazgatójára, Tuure Lehtorantára.
Ha csak Finnországban dolgozol, nem értheted meg, hogyan kellene működnie egy ilyen eszköznek. Ukrajnában háború folyik, és ezért a terméket kifejezetten a frontvonalra fejlesztettük
– mondta Lehtoranta.
A helikopter típusú drónt, amely propellerrel van felszerelve, már sorozatgyártásra bocsátották.
A hírek szerint három drón elegendő ahhoz, hogy elpusztítsa az ellenséges élőerőt egy futballpálya méretű területen. Emellett a drón megerősített rádióelektronikai harci rendszerekkel is rendelkezik.
A svéd katonai hajó, a Belos, január 5-én érkezett a Finn-öbölbe, hogy részt vegyen az Észtország és Finnország között található tenger alatti kábelek megsérülésének kivizsgálásában. Ezt a Finn Haditengerészet jelentette január 6-án, hétfőn.
A hajó modern mentési felszerelésekkel van ellátva, amelyeket vízalatti műveletekhez használnak. A 40 fős legénység együttműködik a finn hatóságokkal, hogy kiderítsék a károsodás okait.
A Belos az egyik legmodernebb mentőhajó a világon. Alkalmaznak rajta vízalatti robotokat, búvárkamrát, helikopter-leszállóhelyet és dinamikus pozicionáló rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a hajó rögzített helyzetben maradjon lehorgonyozás nélkül.
A svéd kormány frissítette Ha válság vagy háború jön című kiadványát, míg Finnország egy weboldalon tájékoztatja a lakosságot.
Svédország tájékoztató füzetekben, Finnország pedig egy átfogó felkészülési weboldalon készíti fel a lakosságot egy esetleges háborúra ‒ írja a Mirror.
Miután Joe Biden engedélyezte az amerikai rakéták bevetését orosz területen az ukránoknak, a svéd kormány frissítette Ha válság vagy háború jön című kiadványát. Erre legutóbb 2018-ban volt példa. A füzet, amelyet a második világháború óta mindössze ötször adtak ki, most kétszer akkora, mint a korábbi években.
A 32 oldalas kiadványból 5 millió példányt osztanak szét két hét alatt a lakosság körében.
A füzetben többek között konkrét tippeket adnak például ahhoz, hogyan érdemes tárolni a tartós élelmiszereket és vizet, és illusztrált formában ismertetik a lehetséges fenyegetéseket. De arról is írnak benne, hogy „nukleáris, biológiai vagy vegyi támadás esetén ugyanúgy kell elbújni, mint egy légi támadáskor”.
Az aktualizált verzió nagyobb figyelmet fordít a háborús felkészülésre, és a füzet közepéről előrébb került az a figyelmeztetés is, hogy „ha Svédországot más ország támadja meg, soha nem adjuk fel. Minden olyan információ, amely arról szól, hogy az ellenállásnak meg kell szűnnie, hamis”.
De nemcsak Svédország, hanem Finnország is közzétette a frissített tanácsait azzal kapcsolatban, hogy miként kell önállóan helytállni háború esetén. Az országban hétfőn egy új weboldalt indítottak el, amely széleskörű információkat nyújt a lakosság számára a különféle válsághelyzetekre való felkészülésről.
Korábban egyébként Norvégiában is kiküldtek egy tájékoztató füzetet, amelyben arról írnak, hogy háború, szélsőséges időjárás vagy egyéb fenyegetések esetén a lakosságnak arra kell felkészülnie, hogy egy hétig is önállóan is boldoguljanak.
Nyáron Dániában e-mailben tájékoztatták lakosságot, hogy milyen élelemre és gyógyszerekre lehet szükségük ahhoz, hogy akár három napig is kihúzzák egy esetleges veszély idején. A szükséges otthoni tartaléknak tartalmaznia kell a hosszú lejáratú élelmiszereket, mint például a konzerv bab, energiaszeletek, vagy tészta.
November 4-én kezdődött Finnországban a Lightning Strike 24 elnevezésű legnagyobb NATO-tüzérségi hadgyakorlat, amely a szövetségesek európai gyakorlatsorozatának része.
A Lightning Strike 24 edzés a Dynamic Front 25 sorozat része. A gyakorlatokon több mint 5000 katona vesz részt az Egyesült Államokból, illetve a szövetség további 28 szövetséges országából és partnerei közül. Több mint 130 különböző fegyverrendszert fognak használni.
Finnországon kívül Észtország, Németország, Lengyelország és Románia területén zajlanak majd a képzések. Finnország területén november 28-ig rendezik meg Rovajarvi és Rovaniemi régiókban.
A gyakorlat célja a Szövetség védelmi képességeinek bemutatása az észak-európai régióban, valamint a hadműveleti vezetés, irányítás és együttműködés gyakorlása a NATO Közös Gyorsreagálású Hadtesttel.
Egy finn állatkert úgy határozott, hogy visszaküldi Kínának két óriáspandáját, mivel gondozásuk túl költséges – írja a hvg.hu a The Guardianra hivatkozva.
Lumi és Pyry 2018 óta lakik az Ähtäri Állatkertben, néhány hónappal azután érkeztek Finnországba, hogy Hszi Csin-ping is odalátogatott, és közös megegyezést írt alá az állatok védelméről. A páros további nyolc éven át maradhatna a jelenlegi helyén a Pekinggel kötött megállapodás szerint, hamarosan azonban megkezdődik a hazautazásukat megelőző karanténjuk.
A magánkézben lévő állatkert azzal magyarázta a döntést, hogy nem tudja kigazdálkodni a páros ellátását. A kifutót, amelyben Lumit és Pyryt tartják, 8 millió eurós ráfordítással alakították ki, ezenfelül pedig még évi másfél millió eurót emészt fel az állatok etetése és gondozása. Ez utóbbi összeg a Kínának fizetendő megőrzési díjat is magában foglalja, de így is túl magas.
Az állatkert vezetősége azt remélte, hogy a pandák majd odavonzzák a látogatókat, de a várt fellendülés elmaradt, amiben szerepük volt a koronavírus-járvány miatti lezárásoknak is. Az intézmény emellett az infláció okozta költségnövekedéssel is nehezen birkózik meg. Emiatt állami hozzájárulást igényeltek, a kérelmüket azonban tavaly elutasították.
Az állatok visszaküldéséről három éve zajlottak a tárgyalásaik Pekinggel, a részleteket mostanra sikerült kidolgozni.
A finn külügyminisztérium szóvivője kijelentette: a pandák visszaküldése nem befolyásolja a két ország kapcsolatát, hiszen csupán üzleti döntésről van szó.
Kína rendszeresen kölcsönöz pandákat állatkerteknek világszerte, ezzel is erősítve a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat.
Hamarosan döntés születik arról, hogy Finnország mely városaiban lesznek a NATO-központok, számolt be az Yle saját forrásaira hivatkozva.
Finnországban két főhadiszállás jelenik meg: a NATO szárazföldi erőinek észak-európai és a szövetség többnemzetiségű szárazföldi erőinek főhadiszállása.
Az Yle értesülései szerint a szárazföldi erők főhadiszállását a tervek szerint Mikkeliben helyezik el. Kezdetben a finn tiszteken kívül több tucat külföldi tiszt is szolgálatban lesz.
A többnemzetiségű szárazföldi erők (FLF) főhadiszállását a tervek szerint Finnország északi részén, Sodankülben vagy Rovaniemiben helyezik el.
Egyelőre egyik főhadiszállás helyét sem erősítették meg.
Svédország és Finnország védelmi minisztere hétfőn Stockholmban sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Svédország kész átvenni a NATO Finnországba telepítendő többnemzetiségű szárazföldi erőinek irányítását.
A tamperei látogatáson tartózkodó Alexander Stubb köztársasági elnök kommentálta az Yle adatait, hogy a NATO-székház helyére vonatkozó döntéseket katonai érdekek, nem pedig regionális politika alapján hozzák meg. Elmondása szerint a döntés még nem született meg.
A finn légierő egy F/A-18-as vadászrepülő századot telepít Romániába. Ez a NATO azon küldetésének részeként fog megtörténni, mely szerint járőröznek a Fekete-tenger feletti légtérben. Erről a finn légierő sajtószolgálata számolt be.
A küldetés keretében várhatóan a finn légiközlekedés a Konstancához közeli légibázison fog állomásozni. A finn hadsereg 2024. június 3-tól július 31-ig lesz ott.
A tervek szerint 8 finn F/A-18-as repülőgép és legfeljebb 100 katona járőrözik majd felváltva brit Typhoon repülőgépekkel.
