Az új amerikai kormányzat Ukrajnával kapcsolatos hirtelen döntései aggodalmat váltottak ki német politikai körökben. A Bundestag tekintélyes hírszerzési szakértőit nyugtalanítja, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti hírszerzési együttműködés ukrán példára történő esetleges leállítása, ami a kontinens számára veszélyes kiszolgáltatottságot eredményezhet.
Megkongatták a vészharangot magas rangú német törvényhozók azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hírszerzés hirtelen leállása veszélyesen kiszolgáltatottá teheti Európát – írja a Politico. A portál Konstantin von Notzot, a német parlament hírszerzési ellenőrző bizottságának elnökét idézte, aki hangsúlyozta, hogy a jelenlegi bizonytalanságok közepette Európa nem támaszkodhat az Egyesült Államok hírszerzésére. A képviselő arra szólította fel Németországot és európai szövetségeseit, hogy mielőbb saját hírszerzői szolgálatot hozzanak létre.
„Szükségünk van egy európai hírszerzői együttműködési formátumra, nevezzük azt Euro Eyesnek” – fogalmazott a Bundestag illetékes bizottságának vezetője. Notz szerint ez lehetővé tenné az erős államok közötti gyors és biztonságos információcserét, mégpedig egyértelműen szilárd jogi alapon. A képviselő szerint nincs mód arra, hogy külön-külön erősítsék hírszerzési képességeiket a tagállamok.
A Politico úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei közötti hírszerzési együttműködés, illetve az adatcsere bizonytalan jövője aggasztja Németországot. Ezzel összefüggésben emlékeztetett a CIA döntésére az Ukrajnával folytatott hírszerzési együttműködés hirtelen felfüggesztésére az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij „botrányosnak” minősített washingtoni látogatása nyomán. Bár Donald Trump elnök azóta a felfüggesztést is „felfüggesztette”, Berlin nyugtalan amiatt, hogy hasonló korlátozások életbe léptetésére kerülhet sor Németországgal szemben is, ami tovább veszélyeztetné Európa biztonságát.
Ugyancsak a Politicónak adott nyilatkozatában Roderich Kiesewetter, a hírszerzési ellenőrző bizottság elnökhelyettese szerint ez esetben olyan paradigmaváltásról lehet szó, ami keményen sújthatná Németországot. „Évtizedek óta támaszkodunk az amerikai hírszerzési képességekre” – fogalmazott a konzervatív politikus, aki szerint ezeket megvonhatják Németországtól is. Erre felkészülve gyors ütemben ki kell fejleszteni a megfelelő alternatív struktúrákat – jelentette ki.
A német biztonságért felelős szolgálatok hosszú ideje támaszkodnak az amerikai hírszerzésre a terrorista fenyegetések, a kibertámadások, valamint a kémtevékenységek elleni küzdelemben. Ezzel összefüggésben Kiesewetter úgy vélekedett, hogy az amerikai hírszerzési információkhoz való hozzáférés megszűnése ahhoz vezethet, hogy Németország nem juthatna hozzá számára döntő fontosságú előzetes figyelmeztetésekhez.
Konstantin von Notz javasolta a kapcsolatok elmélyítését az úgynevezett Five Eyes szövetséggel – amely régóta hírszerzési partnerség az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok között –, de figyelmeztetett, hogy Európának nem szabad kizárólag ettől a hálózattól függenie. Érvelése szerint ehelyett az európai országoknak fel kellene építeniük saját hírszerzési információ-megosztó rendszerüket, amely sajátos biztonsági igényeiket és sebezhetőségeiket tartja szem előtt.
