John Hopfield és Geoffrey Hinton nyerték el a 2024-es fizikai Nobel-díjat, amelyet a gépi tanulás terén végzett kiemelkedő munkájukért kaptak.
Az orvosi-élettani kategória után kedden gazdára talált a fizikai Nobel-díj is: az idei elismerést John Hopfield és Geoffrey Hinton megosztva kapták meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától azokért az „alapvető felfedezésekért és találmányokért, amelyek lehetővé teszik a gépi tanulást a mesterséges neurális hálózatok segítségével”.
Az akadémia indoklása szerint John Hopfield, az amerikai Princeton Egyetem tudósa egy olyan asszociatív memóriát fejlesztett, amely képes tárolni és rekonstruálni a képeket és más típusú mintákat az adatokban. Geoffrey Hinton, a kanadai Torontói Egyetem kutatója egy módszert talált fel, amely önállóan képes tulajdonságokat keresni az adatokban, így olyan feladatokat hajt végre, mint például bizonyos elemek azonosítása a képeken.
Amikor a mesterséges intelligenciáról esik szó, gyakran a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulásra kell gondolni. Ezt a technológiát eredetileg az agy szerkezete ihlette. Egy mesterséges neurális hálózatban az agy neuronjainak különböző csomópontok felelnek meg. Ezek a csomópontok olyan kapcsolatokon keresztül hatnak egymásra, amelyek a szinapszisokhoz – az agy neuronjait összekötő hálózathoz – hasonlíthatók, és amelyek erősíthetők vagy gyengíthetők.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A hálózatot például úgy oktatják, hogy erősebb kapcsolatokat alakítanak ki a csomópontok között egyidejűleg magas értékekkel.
„Az idei díjazottak az 1980-as évektől kezdve fontos munkát végeztek a mesterséges neurális hálózatokkal” – emeli ki az akadémia.
Hopfield egy olyan hálózatot talált fel, amely egy speciális módszert használ a minták mentésére (megtanulásra) és újraalkotására. A tudós a hálózat egészét a fizikában fellelhető spinrendszer – a spin minden atomot apró mágnessé változtat – energiájával egyenértékű módon írta le, és a csomópontok közötti kapcsolatok értékeinek meghatározásával képezi azt. A mentett képek így alacsony energiájúak a hálózatban.
Amikor egy hiányos kép áthalad a hálózat csomópontjain, akkor frissíti azok értékeit, így a hálózat energiája csökken. Ennek köszönhetően a rendszer lépésről lépésre dolgozik, hogy megtalálja azt a mentett képet, amely leginkább hasonlít arra a töredékre, amit adatként megkapott.
Hinton az úgynevezett Boltzmann-gépet használta a munkája során, ami megtanulhatja felismerni egy adott típusú adat jellemző elemeit. A gépet olyan példák betáplálásával képezik ki, amelyek nagy valószínűséggel előfordulnak a gép futása során. A Boltzmann-gép használható képek osztályozására vagy új példák létrehozására arra a mintatípusra, amelyre betanították. Hinton erre a munkára épített, és hozzájárult a gépi tanulás jelenlegi robbanásszerű fejlődésének elindításához.
„A díjazottak munkája már eddig is komoly haszonnal járt. A fizikában számos területen használunk mesterséges neurális hálózatokat, például új, sajátos tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésében” – mondja Ellen Moons, a Nobel Fizikai Bizottság elnöke.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (388 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
A Nobel-díjasokat már pusztán azért tiszteljük, mert Nobel-díjasok, és mert van valami sejtésünk arról, hogy valami olyat tettek, ami markáns hatással van az életünkre. Megpróbáljuk elmagyarázni, hogy az idei fizikai, közgazdasági és kémiai Nobel-díjak mögötti kutatómunka és az abból fakadó eredmények hogyan befolyásolják a jövőnket.
A gazdaségi Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia megosztva, három kutatónak ítélte. Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig a bankok szerepének és pénzügyi krízishelyzetek kutatásáért részesül a közgazdasági Nobel-díjban.
A három kutató nemcsak az elismerésen, hanem az ezzel járó 10 millió svéd koronán (388 millió forinton) is osztozik.
Fizikai Nobel-díj: A természet „kísértetiesebb”, mint gondoltuk John Clauser, Alain Aspect és Anton Zeilinger közösen kapták meg az idei fizikai Nobel-díjat a kvantummechanikával kapcsolatos független munkájukért. Mindhárman fotonösszefonódással kapcsolatos kísérleteket folytattak, azaz két olyan szubatomi fényrészecske (szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit, azaz a nukleonokat és az elektronokat, illetve ezek rokonait) viselkedését vizsgálták, melyek akkor is egységként viselkednek, ha fizikailag nem kapcsolódnak egymáshoz, és nagy távolság választja el őket egymástól. Az elmélet szerint a két részecske egyikével történő események befolyásolják a másikkal történő eseményeket abban az esetben is, ha nincsenek együtt. A jelenség már Albert Einstein oldalát is fúrta, és el is nevezte „kísérteties távoli kölcsönhatásnak”.
A kvantumösszefonódást elméletileg már az 1960-as években kidolgozta John Stewart Bell északír fizikus, de Clauser, Aspect és Zeilinger kísérletei előtt nem sikerült bizonyítani a jelenséget – most viszont már azt is tudjuk, hogy a hasznunkra fordítható.
A kvantummechanika fájóan elvontnak és a mindennapi életünktől távolinak hangzik, miközben sokkal közelebb van hozzá, mint gondolnánk.
A díjazott fizikusok fotonösszefonódással kapcsolatos kutatásai felhasználhatóak a kvantumszámítógépeknél, ugyanis elősegíthetik, hogy a mesterséges intelligenciát olyan összetett problémák megoldására használjuk, mint a globális éhezés vagy az éghajlati válság, ezen túl pedig titkosítási eljárásokat „adhat a kezünkbe”, ami megnehezíti, hogy illetéktelenek feltörjenek egy privát kommunikációs csatornát.
Kémiai Nobel-díj: A molekulák Lego-kockákhoz hasonló összekapcsolásának módja Az idei kémiai Nobel-díjat Carolyn Bertozzi, Morten Meldal és Barry Sharpless tudósok kapták, ugyanis kutatásaik során olyan reakciókat fedeztek fel, amelyek segítségével a molekulák Lego-darabkákhoz hasonlóan összeilleszthetők. Miként a Lego-kockákból nagyjából bármit megépíthetünk, úgy ezekkel a reakciókkal új vegyületeket hozhatunk létre.
A „klikk-kémia” a molekulák összekapcsolódásának módját vizsgáló tudományterület, ami egész egyszerűen hangzik, miközben egyáltalán nem az. Olyan területről van szó, ahol a molekuláris építőelemek gyorsan és hatékonyan kell, hogy összekapcsolódjanak.
Barry Sharpless (aki egyébként most kapta meg a második kémiai Nobel-díját) az ezredforduló környékén fektette le a kémia akkor új formájának alapjait, és kreálta a „klikk-kémia” elnevezést. A molekulák összekapcsolása bonyolult művelet, a klikkek, vagyis a csatlakozások közben nagyon gyorsak és megbízhatóak, és ami fontos: nem keletkeznek nemkívánatos melléktermékek, mivel a reakciók nem káros oldószerekben, hanem vízben zajlanak.
Nem sokkal később Meldal és Sharpless egymástól függetlenül felfedezték a rézkatalizált azid-alkin-cikloaddíciót. Bár ebből egy átlag ember nem sokat ért, ami lényeges, hogy ma már széles körben alkalmazzák a kémiában, sőt: a szintetikus kémia saját ágát hozta létre.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint Bertozzi „új szintre emelte a klikk-kémiát”, amikor 2004-ben kifejlesztette az élő szervezetekben működő efféle reakciókat, melyeket „bioortogonális reakcióknak” nevezett. Lényegük, hogy ezek a sejt normál biokémiájának megzavarása nélkül zajlanak, és így
betekintést nyújtottak a daganatos sejtek működésébe, és hogy azok miként fejlődnek és kerülik ki az immunrendszerünket, és hogy hogyan tudjuk nyomon követni őket.
A klikk-kémia másik forradalmi jelentősége, hogy környezetbarát, hogy nem termel káros hulladékot, amit csak drágán és nehezen lehet megsemmisíteni.
A rákkutatáson és -kezelésen túl a klikk-kémiát antimikrobiális szerek, illetve gyomirtók, diagnosztikai tesztek, korróziógátlók és világosító szerek előállítására is használták már. Bertozzi a Nobel-díj történetében a nyolcadik nő, aki kémiai díjat kap: olyanokhoz csatlakozik, mint Marie Curie, Dorothy Crowfoot Hodgkin és Ada E Yonath.
[type] => post
[excerpt] => A Nobel-díjasokat már pusztán azért tiszteljük, mert Nobel-díjasok, és mert van valami sejtésünk arról, hogy valami olyat tettek, ami markáns hatással van az életünkre. Megpróbáljuk elmagyarázni, hogy az idei fizikai, közgazdasági és kémiai Nobel-...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1665436200
[modified] => 1665411839
)
[title] => Rákkutatás és éhezés: ezekre is fókuszálnak az új Nobel-díjasok
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=121407&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121407
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 121410
[image] => Array
(
[id] => 121410
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[original_lng] => 122082
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1665401321:4
[_thumbnail_id] => 121410
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1817
[translation_required_done] => 1
[_oembed_df5d468884f693e615224c947aa09e84] =>
[_oembed_time_df5d468884f693e615224c947aa09e84] => 1665425408
[_oembed_cbfb64901be9b3bf0af0eef32f4ec54e] =>
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A Chicagói Egyetem kutatói furcsa új halmazállapotot, úgynevezett szuperionizált jeget állítottak elő, ami szerintük gyakori lehet az univerzumban.
Az egyetem sajtóközleményében a kutatásról szóló tanulmány társszerzője, Vitali Prakapenka elmondta, még őket is meglepte a felfedezés, hiszen sosem gondolták volna, hogy jég formájában érkezik majd az új halmazállapot.
A fizikusokból álló csapat egy részecskegyorsítóban két gyémánt között lőtte ki az elektronokat, ezáltal elképzelhetetlenül magas, 20 gigapascal nyomást generáltak a közeg belsejébe helyezett vízmintában.
Végül egy olyan kocka alakú rácsszerkezetet hoztak létre, melynek sarkában oxigénatomok találhatóak, amiket elemi hidrogénekkel kötöttek össze. Amikor az anyag szuperionizált állapotba kerül, a rács tágulni kezd, a hidrogénatomok pedig az oxigénatomok köré gyűlnek, melyek stabilan maradnak. Mindezek hatására megfagynak és kikristályosodnak a vízmolekulák, miközben gerjesztett állapotban maradnak, így létrehozva egy bizarr, ám annál jelentősebb fizikai struktúrát.
Kutatók abban reménykednek, hogy a szuperionizált jeget más, eltérő tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal vegyítve masszív és ellenálló matériákat alkothatnak meg, továbbá meg szeretnék vizsgálni, hogy az Uránuszhoz és Neptunuszhoz hasonló égitesteken is jelen lehet-e ez az új halmazállapot.
This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
Scientists have discovered a new island off the coast of Greenland, which they say is the world’s northernmost point of land and was revealed by shifting pack ice https://t.co/WcxRv89eS0
I feel a bit for Oodaaq, now the former most northerly point of land on Earth... pic.twitter.com/qoIDiWa3C1
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A Földtől 6500 fényévnyire lévő Rák-köd egy 1054-ben, a kínai Északi Szung-dinasztia (960–1127) csillagászai által észlelt szupernóva-robbanás maradványa. Ez a modern csillagászok által azonosított első szupernóva-maradvány, amelynek történelme egyértelműen végigkövethető.
Az objektum egyike azon kevés energiaforrásoknak, melyeket minden energiasávban mértek: rádió-, infravörös, optikai, ultraibolya-, röntgen- és gammasugárzásban is.
A felfedezés a kínai LHAASO (Large High Altitude Air Shower Observatory) obszervatóriumban, az ország vezető tudományos és technológiai infrastrukturális létesítményében, a délnyugati Szecsuán tartományban lévő Taocsengben végzett megfigyeléseken alapul.
A fényességet célzó mérések egy szélsőségesen nagy energiájú részecskegyorsító jelenlétére utalnak a Rák-köd magrégiójában. Mérete a Naprendszer nagyjából egytizedének felel meg.
A gyorsító 20 ezerszer nagyobb mértékben képes energizálni az elektronokat, mint a Föld legnagyobb, ember alkotta részecskegyorsítója. Ezzel eléri a klasszikus elektrodinamika és az ideális magnetohidrodinamika elméleti határait – mondta Cao Csen, az LHAASO vezető kutatója.
A Kínai Tudományos Akadémia Nagyenergiájú Fizikai Intézete vezetésével készült tanulmányt a Science című tudományos lapban mutatták be.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
