Nemcsak a kijeviek, hanem más ukrán városok lakói is a hosszú ideig tartó víz- és áramkimaradások miatt havat olvasztanak, hogy azt háztartási célokra használhassák. A közösségi médiában több videó által is tanúsított jelenségről a kijevi betegségkontroll- és megelőzési központ orvosa, Andrij Koszinov elmondta, mennyire biztonságos a hóvíz használata: lehet-e belőle inni, főzni, vagy tisztálkodni.
Koszinov az Unionnak részletesen ismertette, mikor és hogyan lehet a havat vízforrásként használni. Elmondása szerint csak végső esetben, és kizárólag városon kívüli hó esetén szabad felhasználni, és akkor is saját felelősségre. Városi hó fogyasztását viszont semmilyen körülmények között nem javasolja.
„Laborunkban a víz minőségét számos tényező alapján vizsgáljuk: kémiai összetétel, pH, só és egyéb szennyezőanyag-tartalom, valamint bakteriológiai vizsgálatok. Ezek nélkül nem lehet biztos abban az ember, hogy a víz fogyasztható. Ha valaki mégis használja a havat vízforrásként, valójában kockázatnak teszi ki magát. Nem tudni, milyen körülmények között volt a hó: állatok léphettek rá, biológiai szennyeződés érhette, vagy felszíni szennyeződéseket szívhatott magába. Mindez komoly egészségügyi kockázatot jelent” – magyarázta Koszinov.
Az orvos szerint a városi környezet különösen veszélyes: a mai nagyvárosok jelentősen eltérnek a száz évvel ezelőtti városoktól, amikor a havat még fogyasztásra is használták.
Ma a gyárak, üzemek és a megnövekedett közlekedés miatt a levegőbe kerülő káros anyagok a hóra rakódnak, különösen, ha hosszabb ideig a talajon marad.
Így a hóvízben veszélyes vegyi anyagok is lehetnek, ami erős érv a hóvíz fogyasztásának kerülésére, különösen városi környezetben.
Megoldás a forralás?
Koszinov szerint a hóvíz forralása csökkentheti a kockázatot, mivel elpusztítja a baktériumok és mikroorganizmusok egy részét.
Ez azonban csak a biológiai kockázatot mérsékli, a vegyi szennyeződéseket nem távolítja el.
A hóvízben továbbra is lehetnek például üzemanyag-maradványok, kenőanyagok, kipufogógázok vagy erőműi kibocsátások. Különösen veszélyes a forgalmas utak, benzinkutak környékéről gyűjtött hó, mivel a szennyező anyagok a vízbe kerülnek, és a forralás sem hatástalanítja ezeket.
Emellett a városokban a tél folyamán kémiai anyagokat is használnak az utak tisztítására, amelyek a hóban maradnak, így a talált hóvíz további veszélyforrást jelenthet főzéskor.
Nem teljesen használhatatlan
Koszinov hangsúlyozta, hogy a városi hóvíz technikai víznek tekinthető: használható például WC-öblítésre vagy takarításra, de semmiképp sem alkalmas edények mosogatására vagy fürdésre.
Az orvos hozzátette, hogy ma már számos olyan lehetőség van, ahol ellenőrzött, tiszta vízhez lehet jutni, például ivóvíz-automaták vagy bolti palackozott víz formájában. Még a szabadban gyűjtött hó sem garantálja a biztonságot, mert mindig fennáll a biológiai vagy technológiai szennyeződés kockázata.
„Összességében az, aki ma is a talált hóvizet használja, komoly egészségügyi kockázatnak teszi ki magát” – zárta szavait Koszinov.
Jóváhagyta a szlovák kormány a barna medvék húsának fogyasztását. A döntés célja, hogy az engedélyezett kilövések után ne vesszen kárba az állatok húsa. Az intézkedés komoly felháborodást váltott ki. A természetvédők szerint a rendelet súlyosan sérti az európai természetvédelmi normákat. A barna medve védett faj az EU-ban, így a szlovák kormány döntése akár uniós szinten is napirendre kerülhet.
Szlovákia hivatalosan is engedélyezte, hogy a kilőtt barna medvék húsát értékesítsék – jelentette be Filip Kuffa, a szlovák környezetvédelmi minisztérium államtitkára. A BBC beszámolója szerint az intézkedés része annak a kormányzati tervnek, amely alapján 350 példányt lőnének ki, az ott élő mintegy 1300 barna medvéből. Szlovákiában az utóbbi hónapokban megszaporodtak a medvetámadások, áprilisban pedig egy halálos incidens is történt.
Filip Kuffa hétfőn úgy nyilatkozott, hogy minden problémásnak minősített és szabályosan elejtett medve húsát el lehet fogyasztani: „A medvehús ehető, és megfelelő jogi keretek között el is adható” – mondta az államtitkár a Felvidék.ma szerint.
Hozzátette, hogy a folyamat teljesen törvényes, és minden érintett – a medvék elejtését végző szervezetek, illetve a medvehúst kínáló éttermek – a megfelelő engedélyek birtokában lesznek. Azok, akik tovább szeretnék értékesíteni a medvehúst, például vendéglátóipari egységek számára, kötelesek lesznek beszerezni az úgynevezett CITES-tanúsítványt, amely igazolja, hogy az adott egyedet legálisan lőtték ki, és lehetővé teszi, hogy a húsból készült ételeket éttermek is kínálhassák.
Tiltakoznak a döntés ellen
Több civil szervezet is feljelentést tett a szlovák minisztérium ellen, mivel a szlovák és az európai jogszabályok csak a konkrét problémás egyedek leölését engedélyezik, a tömeges kilövést nem. „Az államtitkár ezzel a kijelentéssel beismeri, hogy a minisztérium lehetővé teszi a trófeavadászatot”– reagálta Marián Hletko, a Mi vagyunk az erdő nevű kezdeményezés aktivistája a Denník N-nek, hozzátéve, ez is bizonyítja, hogy nem a problémás egyedek eltávolításáról van szó.
Az intézkedést az ellenzéki Progresszív Szlovákia párt képviselője, Tamara Stohlová is bírálta. Véleménye szerint Kuffáék „mészárszékké változtatják a környezetvédelmi minisztériumot”.
A BBC azt is megjegyezte cikkében, hogy a barna medve az Európai Unióban védett faj, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) listáján a mérsékelten veszélyeztetett kategóriában szerepel. Az uniós szabályozás szerint csak kivételes esetekben, például közvetlen életveszély esetén lehet kilőni a ragadozókat. A szlovák kormány viszont az állomány túlszaporodásával indokolja a kilövésüket, és azt állítja, hogy a medvék veszélyt jelentenek az emberekre.
A Greenpeace Szlovákia szakértője, Miroslava Abelová felelőtlennek minősítette a kilövéseket, hangsúlyozva, hogy a kabinet figyelmen kívül hagyja a tudományos javaslatokat és a természetvédelmi törvényeket.
Bár medvehúst ritkán fogyasztanak Európában, néhány észak- és kelet-európai régióban különlegességnek számít. Néhány esetben a medvehús fogyasztása kockázatos lehet, mivel a Trichinella élősködő fonálféreg komoly betegséget okozhat az emberi szervezetben. Az EU élelmiszer-biztonsági szabályzata kötelezővé teszi a medvehús Trichinella-vizsgálatát értékesítés előtt, és csak akkor engedélyezik az árusítást, ha a hús megfelelően hőkezelt.
A szlovák kormány döntése várhatóan uniós szinten is napirendre kerülhet, mivel sokak szerint a barna medvék elleni fellépés inkább politikai haszonszerzés célját szolgálja, semmint a valódi biztonsági szükségszerűséget.
Az Egészségügyi Minisztérium megváltoztatta a ceftriaxon és a levofloxacin antibiotikumok használatára vonatkozó hatósági előírásokat, hogy megállítsa azok nem megfelelő alkalmazását, számolt be a Népegészségügyi Központ.
Az országos felmérés eredményei a ceftriaxon és a levofloxacin széles körben elterjedt túlhasználatát és az ezekkel az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia jelentős terjedését jelezték. A főként ezekkel a gyógyszerekkel kezelt kórokozók azonban nem tűntek el. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy optimalizáljuk ezen antibiotikumok felhasználását és hatékonyságát a fertőző betegségek elleni küzdelemben, hangsúlyozta az Egészségügyi Minisztérium.
Ennek érdekében az „Antibakteriális és gombaellenes gyógyszerek terápiás és megelőzési célú racionális alkalmazása” szabvány módosítására került sor: a ceftriaxon és a levofloxacin az antibiotikumok tartalékcsoportjába került (a WHO AWaRe osztályozása szerint). Ez az újítás megtiltja ezen gyógyszerek első alkalommal való alkalmazását, még inkább empirikusan vagy profilaktikus céllal, ha a kórokozót nem sikerült megállapítani.
Mostantól a kezelőorvosnak előzetes engedélyeztetési eljárást kell lefolytatnia (írásos indoklás és a klinikai gyógyszerésszel való egyeztetés) ezen antibiotikumok felírásához. Az előzetes engedélyeztetés legjobb indoka egy mikrobiológiai vizsgálat eredménye.
A frissített Szabvány új alapvető és fontos módosítása az antibiotikum kiválasztásának egyértelmű alapelve a bakteriológiai kutatások eredményei alapján. Mostantól az orvosok és a klinikai gyógyszerészek gyorsabban tudják eldönteni, hogy melyik gyógyszert válasszák, ha a kórokozó több antibiotikumra is érzékeny: a WHO AWaRe egy bizonyos csoportjához tartozó (közvetlen előírás hiányában) olyan antibiotikumot írnak fel, amelynél alacsonyabb az AMR kialakulásának kockázata (ha nincsenek ellenjavallatok). Ehhez három alapelvet javasolt követni: hozzáférés, megfigyelés és tartalék.
Egy másik módosítás lehetővé teszi az antibiotikumok intramuszkuláris beadását, amikor valóban szükséges. Jelenleg ezt egy szabvány biztosítja.
A szabvány módosítása szerint 2024-től a betegségmegelőzési központ szakértőinek fel kell keresniük a kórházakat, hogy 4 minőségi mutató alapján értékeljenek. Ezeknek a mutatóknak köszönhetően az antibiotikumok megválasztásának és használatának helyessége jellemezhető, ami lehetővé teszi számunkra és a kórházaknak, hogy megértsük a szabványnak való megfelelés szintjét, és kidolgozzuk a fejlesztési lépéseket.
Kutatók számításai szerint a kávé, a csokoládé, a marhahús, a pálmaolaj és más termékek átlagos nyugati fogyasztója évente négy fa kivágásáért felelős, ezek közül sok a vadvilágban gazdag trópusi erdőkben.
Az erdők pusztulása mind a klímaválság, mind a vadon élő állatok populációi csökkenésének egyik fő oka, hiszen a természetes ökoszisztémák a földművelés és ipari állattenyésztés területi igényeinek válnak áldozatává. Ez a tanulmány az első, amely teljes mértékben összekapcsolja a globális szintű erdőirtások nagy felbontású térképeit az egyes országok által a világ minden pontjára importált termékek széles skálájával.
A tanulmány feltárja a közvetlen kapcsolatot a fogyasztói szokások és az erdők pusztulása között: az Egyesült Királyság és Németország csokoládéfogyasztása fontos szerepet játszik az elefántcsontparti és ghánai erődirtásokban, míg az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína marhahús- és szójaigénye erdőirtást eredményez Brazíliában.
A kutatás eredményei szerint az USA, Németország és Olaszország kávéfogyasztása jelentősen hozzájárulnak a Vietnám középső területeit érintő erdők pusztulásához.
Gazdag és népes országként az Egyesült Államoknak különösen nagy az erdőirtási lábnyoma, hiszen az USA a trópusi országokból származó árucikkek, például a guatemalai gyümölcsök és diófélék, a libériai gumi és a kambodzsai faanyagok fő importőre. A malajziai erdőirtásokért leginkább Kína a felelős a pálmaolaj és más mezőgazdasági termékek importjával.
A The Guardian összefoglalója szerint a G7 országok lakói átlagosan négy fa elvesztését okozzák, míg az Egyesült Államokban ez a szám több mint 5 fejenként. Öt G7 ország – az Egyesült Királyság, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország – fogyasztási szokásainak erdőirtási lábnyomának több mint 90 százaléka külföldön, ennek fele pedig trópusi országokban van jelen.
Dr. Nguyen Hoang, a Research Institute for Humanity and Nature munkatársa és a kutatás vezetője elmondta, hogy a részletes térképek hozzájárulhatnak az erdőirtások megállításához.
A döntéshozók és a vállalatok képet kaphatnak arról, hogy melyik ellátási láncok okozzák az erdőirtásokat. Ha pedig ezt tudják, akkor ezekre az ellátási láncokra koncentrálva megtalálhatják a konkrét problémákat és a megoldásokat – tette hozzá Dr. Hoang.
A fogyasztás hatalmas hatással bírhat a tengerentúlon, tekintettel arra, hogy a nemzetközi ellátóláncoktól függünk. Míg a kormányzati szintű politika gyakran a hazai problémákra összpontosít, az az igazság, hogy ha nem kezeljük ezt a nemzetközi lábnyomot, akkor továbbra is globális méretű, pusztító környezeti hatást gyakorolunk majd – mondta el Dr. Chris West, a Yorki Egyetem munkatársa a The Guardiannak.
Ezzel a problémával az egyes nemzetek nem tudnak önállóan megküzdeni, és ez nem csak nyugati kérdés. Kína erdőirtási lábnyomának növekedése különösen feltűnő, és többoldalú fellépés szükségességére utal – magyarázta Dr. West a Nature Ecology and Evolution Journal című folyóiratban megjelent tanulmányról.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.
Az uniós ügynökség első vizsgálati jelentését a közönséges lisztbogár lárvájából készített élelmiszerek uniós engedélyezésére irányuló kérelem alapján készítette.
Az állásfoglalás zöld jelzést ad a lisztbogárlárva élelmiszeripari felhasználásának, az ügynökség véleménye szerint ugyanis a rovarlárvából származó készítmények meghatározott tenyésztési és elkészítési feltelek mellett biztonságosak, egészségesek és magas fehérjetartalmúak. A lisztbogár lárvája egészben vagy por formájában emberi fogyasztásra alkalmas – közölték.
„Ügynökségünk tudományos szakvéleménye támogatja azokat az uniós és nemzeti döntéshozó szerveket, melyek e rovarlárvából előállított élelmiszeripari termékek európai piacokon való engedélyezéséért felelősek” – fogalmazott közleményében az olaszországi Parmában működő uniós ügynökség.
A rovarlárvák széleskörű élelmiszeripari alkalmazása környezeti és gazdasági előnyökkel jár, ha a hagyományos állati fehérjeforrásokat olyanok helyettesítik, amelyek kevesebb takarmányt igényelnek, kevesebb hulladékot termelnek és kevesebb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek. Az alacsonyabb költségek és árak növelhetik az élelmezésbiztonságot – közölték.
A szerdán közzétett jelentés az első vélemény az EFSA-hoz beadott tizenöt fajta rovarlárva élelmiszeripari felhasználására vonatkozó kérelmek közül – tették hozzá.
Az EFSA ajánlását követően az Európai Bizottság és az EU tagállamainak feladata a lisztbogár lárvájának uniós szintű élelmiszeripari felhasználására vonatkozó jóváhagyás megadása.
