Az Atlanti-óceánban található portugál São Jorge-sziget alatt hatalmas magmatömeg emelkedett fel több mint 20 kilométeres mélységből, és több ezer földrengést idézett elő. A magma végül mindössze 1,6 kilométerre állt meg a felszíntől, így nem történt kitörés. Erről a Science Daily számolt be.
A University College London kutatóinak tanulmánya szerint 2022 márciusában gyors magmaáramlás zajlott az Azori-szigetekhez tartozó São Jorge alatt. Néhány nap alatt akkora mennyiségű olvadt kőzet gyűlt össze a föld alatt, amely körülbelül 32 ezer olimpiai úszómedence megtöltésére lett volna elegendő.
A kutatók megjegyezték, hogy a magma mozgásának nagy része szinte szeizmikus aktivitás nélkül történt. A földrengések fő hulláma csak azután kezdődött, hogy a magma már nem emelkedett tovább.
A kutatás vezetője, Stephen Hicks ezt „rejtett magmabetörésnek” nevezte. Elmondása szerint az olvadt kőzet nagyon gyorsan haladt át a földkéregen, szinte észrevehetetlen jelek mellett, ezért nehéz volt előre jelezni az esetleges kitörést.
A vizsgálathoz a tudósok szárazföldi és óceánfenéki szeizmométereket, valamint műholdas és GPS-adatokat használtak. Megállapították, hogy a sziget felszíne körülbelül 6 centiméterrel emelkedett meg, ami megerősítette, hogy a magma behatolt a kéreg felső rétegeibe.
Ennek ellenére a magma nem tört a felszínre. A tudósok ezt a jelenséget „sikertelen kitörésnek” nevezik.
A tanulmány társszerzője, Pablo González a törésvonalat „egyszerre autópályához és szivárgáshoz” hasonlította. Elmagyarázta, hogy a törés segítette a magma mozgását, de egyúttal meg is akadályozhatta a kitörést.
A kutatók úgy vélik, hogy az eredmények hozzájárulhatnak a vulkáni aktivitás pontosabb előrejelzéséhez és a jövőbeli kitörések kockázatainak jobb felméréséhez.
[type] => post
[excerpt] => Az Atlanti-óceánban található portugál São Jorge-sziget alatt hatalmas magmatömeg emelkedett fel több mint 20 kilométeres mélységből, és több ezer földrengést idézett elő. A magma végül mindössze 1,6 kilométerre állt meg a felszíntől, így nem tört...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1779049440
[modified] => 1779036084
)
[title] => A portugáliai São Jorge-szigeten történt több ezer földrengés majdnem vulkánkitörést okozott
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283896&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 283896
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 283656
[image] => Array
(
[id] => 283656
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/5ba36a23c42ae76a1e653af2e38c5a2a.webp
[original_lng] => 36394
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/5ba36a23c42ae76a1e653af2e38c5a2a-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/5ba36a23c42ae76a1e653af2e38c5a2a-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/5ba36a23c42ae76a1e653af2e38c5a2a-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/5ba36a23c42ae76a1e653af2e38c5a2a.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/5ba36a23c42ae76a1e653af2e38c5a2a.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/5ba36a23c42ae76a1e653af2e38c5a2a.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/5ba36a23c42ae76a1e653af2e38c5a2a.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1779025287:5
[_thumbnail_id] => 283656
[_edit_last] => 5
[views_count] => 417
[_oembed_e6bd68d414b5dc22bc40a5502f18b1e1] =>
[_oembed_time_e6bd68d414b5dc22bc40a5502f18b1e1] => 1779025287
[_oembed_03b88a51689efa2dc389312b69b5eeb3] =>
[_oembed_time_03b88a51689efa2dc389312b69b5eeb3] => 1779025287
[_oembed_6953766bcbc004727166bc386fb078ce] =>
[_oembed_time_6953766bcbc004727166bc386fb078ce] => 1779025287
[_oembed_d970f163164963e7c88263068d298e86] =>
4,3-as erősségű földrengés volt szombat délután Szlovákia déli részén, a magyar határ közelében. A 13 óra 44 perc körül keletkezett rengést Magyarországon is érezni lehetett – írta a Paraméter.sk.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-oldala arról írt, hogy az előzetes adatok alapján a földrengés epicentruma Mosonmagyaróvártól megközelítőleg 15 kilométerre volt 13 km-es mélységben.
Hozzátették: „A kollégáink jelenleg is dolgoznak az adatok manuális kiértékelésén, hogy pontos információkat adhassunk a földrengés helyéről, mélységéről és magnitúdójáról. Amint rendelkezésre állnak a megerősített eredmények, frissíteni fogjuk ezt a bejegyzést.”
Mosonmagyaróváron több helyen is érezték, legalábbis a helyi Facebook-csoportban többen is erről írnak. Egy másik olvasónk Győrújfaluról jelentkezett, hogy ott is érezni lehetett ahogy megremegett a föld.
Németh Ramóna, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a földrengéssel összefüggésben nem kaptak bejelentést.
Magyarországon ennél nagyobb földrengést legutóbb Oroszlány környékén, 2011. január 29-én észleltek, az akkori rengés 4,7-es erősségű volt. A magyar határtól jóval messzebb, Zágrábtól 40-50 kilométerre délkeletre 2020-ban volt egy 6,4-es erősségű földrengés, ennek a rengéshullámait Magyarország nagy részén is érezni lehetett.
Egyelőre károkról nem tudnak Szlovákiában sem A földrengés epicentruma mindössze 2 kilométerre volt Somorjától és 21 kilométerre Pozsonytól. Somorja város polgármestere, Orosz Csaba a Parameter magyar nyelvű szlovák oldalnak elmondta, hogy körbeautózott a városban, és azt látta, hogy „az emberek kifutottak, megijedtek, de egyelőre károkról nem tudunk, csak ijedtségről”.
Fehér Ferenc, a járási tűzoltóság igazgatója a lapnak azt nyilatkozta fél 3-kor, hogy odáig kb. 15 hívás érkezett a pozsonyi operációs központjukba, 10 pedig a nagyszombatiba, Somorjáról két egységük vonult ki hívás alapján, de konkrét károkról egyelőre nem tud.
Csicsay Krisztián szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének vezetője a lapnak úgy nyilatkozott, hogy ilyen erősségű földrengésnél az epicentrum közvetlen környezetében lehetnek olyan károk, mint repedések a plafonon, falon, megsérült kémények.
A szlovák belügyminisztérium a lappal azt közölte, hogy utórengés nem várható, személyi sérülésről egyelőre nem kaptak jelentést, az anyagi károkra vonatkozó információk begyűjtése folyamatban van.
Estére kiderült, hogy a szlovák belügyminisztérium tévedett, ugyanis az EMSC weboldala szerint 2,5-ös erősségű utórengést észleltek a Csallóközben. A földmozgást 18:44 körül regisztrálták. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium több utórengésről is ír, a 2,5-ös mellett egy 2,7-est is érezhettek az emberek.
Este még mindig úgy tudni, hogy a 4,3-as rengés során az egyetlen komolyabb kár a bacsfai Szent Antal kegytemplomban történt, ahol a templom falai belülről több helyen megrepedeztek, és potyogni kezdett a vakolat.
Ausztriában is érezni lehetett Az iMeteo.sk szlovák meteorológiai hírportál beszámolója szerint először 4,6-nak, majd 4,5-nek, végül 4,3-asnak rögzítették a rengést, de ez nem változtat azon, hogy egy viszonylag erős és érzékelhető földrengés volt, amely egyáltalán nem gyakori ebben a régióban. A földrengést akár 100 km-es sugarú körben is érezni lehetett.
A sekély mélység és a lakott területek közelsége miatt a rengések rendkívül észrevehetőek voltak. Pozsony lakosai, különösen a Petržalka, Ružinov és Vrakuňa járások lakói, de Szenc és Dunaszerdahely lakosai is több másodpercig tartó intenzív rezgésekről, a konyhákban zörgő edényekről és a rögzítetlen bútorok mozgásáról számoltak be.
Az oldal szerint a földrengést 100 km-es körzetben, többek között Magyarországon és Ausztriában is érezték a lakosok.
Műholdfelvételek készültek az oroszok Ribacsij-félszigeten található atomtengeralattjáró-bázisáról, miután egy 8,8-as nagyságú földrengés következtében a katonai létesítményt is elérte a cunami.
A Planet Labs, egy kereskedelmi műholdas képalkotó cég által készített fotók a Kamcsatka-félszigeten található Ribacsij tengeralattjáró-bázis úszó mólójának károsodását mutatják. A móló egy része úgy tűnik, hogy elszakadt a rögzítési pontjától. A károsodott mólón kívül a műholdas felvételek nem mutatnak más jelentős pusztítást, írja a Guardian.
Az Oroszország távol-keleti Kamcsatka partjainál bekövetkezett 8,8-as erősségű földrengés miatt cunamiriasztás volt a Csendes-óceán több szigetén, így francia Polinézián, de még Chilében is, miután a félsziget legaktívabb vulkánja kitört.
A földrengés az eddigi legerősebbek közé tartozott, de viszonylag kisebb károkat okozott. A legsúlyosabb károkat Oroszországban regisztrálták, ahol a szökőár elöntötte Szevero-Kurilszkij kikötőjét és elárasztotta a helyi halászati üzemet – közölték a hatóságok.
A Ribacsij atomtengeralattjáró-bázis Oroszország csendes-óceáni flottájának stratégiai központja – az ország csendes-óceáni térségben működő atom-tengeralattjáróinak karbantartási, telepítési és üzemeltetési létesítményeként szolgál. A bázison állomásoznak Delta-osztályú tengeralattjárók, újabb Borej-osztályú tengeralattjárók is, stratégiailag különösen fontos, hiszen földrajzilag ez a bázis van a legközelebb az Amerikai Egyesült Államok partjaihoz.
Földrengések Kamcsatkában
Mint a Világgazdaság is beszámolt róla, Kamcsatka félszigetén Oroszországban augusztus első napjaiban tört ki a Krasenyinnyikov. A két sztratovulkánból álló tűzhányó körülbelül hat évszázadig aludt, mostani kitörése talán összefügg a térséget a július 30-án megrázó 8,8-es magnitúdójú földrengéssel, amely a teljes megfigyelési időszakban a legerősebb volt. A Hidrometeorológiai és Környezetvédelmi Monitoring Osztály akár négy méter magas cunamihullámot is regisztrált a régióban. A Szahalini területen található Szevero-Kurilszkot elöntötte a víz, és szükségállapotot hirdettek ki.
A szerdai 8,8-es földrengést követően nemcsak szökőár indult meg a Csendes-óceánon, hanem a Kamcsatka-félszigeten kitört a Kljucsevszkaja Szopka vulkán is, melynek nyugati lejtőin láva folyik le. Emellett további utórengések is zajlanak a térségben, ami további pusztításhoz vezethet.
A Ria Novosztyi hírügynökség jelentése szerint a Kamcsatka-félszigeten kitört a Kljucsevszkaja Szopka vulkán, mely az eurázsiai kontinens legmagasabb aktív tűzhányója.
A kamcsatkai egészségügyi hatóságok szerint ugyan vannak sérültek, de mindenki kielégítő állapotban van. Egy hónapon belül utórengések is előfordulhatnak, akár 7,5-ös erősségűek is. Kamcsatkában már további 30 észlelhető (2-es és 5-ös magnitúdójú) földrengést regisztráltak.
Az Orosz Tudományos Akadémia geofizikai szolgálata megerősítette a vulkánkitörés tényét, mely a már említett földrengés után következett be. Telegramon írt bejegyzésükben közölték, hogy a hegy nyugati lejtőjén láva folyik le, valamint erős fény ragyog a vulkán felett, és robbanások hallhatók.
Legalább harmincan sérültek meg, és több száz épület dőlt romba, illetve károsodott a legfrissebb adatok szerint abban a nagy erejű földrengésben, amely Ecuadort rázta meg helyi idő szerint pénteken.
Szombati hivatalos közlések szerint a 6,3-as erejű földrengés főként a tengerparti Esmeraldas városát érintette, ahol négy egészségügyi központ és 18 iskola semmisült meg. Az ország 24 tartományából tízben érezni lehetett a rengéseket. A rengés hipocentruma a Csendes-óceánban volt, mintegy 30 kilométer mélységben a tengerfenéken, de alig 9 kilométerre a 230 ezer lakosú Esmeraldastól.
A hatóságok szerint 179 épület semmisült meg, és 716 lakóházban keletkeztek károk, és áramkimaradások is voltak.
A Petroecuador állami olajvállalat közölte, hogy átmenetileg leállította a megrongálódott finomító és a hozzá tartozó vezeték működtetését Esmeraldasban.
— Ecuador Comunicación 🛜 Siempre Más Noticias (@ecuadorprensaec) April 26, 2025
Daniel Noboa ecuadori elnök utasította az illetékes minisztériumok vezetőit, hogy utazzanak a tengerparti városba, és személyesen koordinálják a humanitárius segítségnyújtást. Közösségi oldalain az államfő ígéretet tett a lakosságnak, hogy a kormány nem hagyja magára a károsultakat.
Ecuador a Föld egyik geológiailag legaktívabb régiójában található, az ország part menti része két tektonikus lemez érintkezésénél fekszik.
[type] => post
[excerpt] => Legalább harmincan sérültek meg, és több száz épület dőlt romba, illetve károsodott a legfrissebb adatok szerint abban a nagy erejű földrengésben, amely Ecuadort rázta meg helyi idő szerint pénteken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1745689320
[modified] => 1745675105
)
[title] => Erős földrengés rázta meg Ecuadort
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=239932&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 239932
[uk] => 239914
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 239917
[image] => Array
(
[id] => 239917
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-221.png
[original_lng] => 418797
[original_w] => 612
[original_h] => 357
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-221-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-221-300x175.png
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-221.png
[width] => 612
[height] => 357
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-221.png
[width] => 612
[height] => 357
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-221.png
[width] => 612
[height] => 357
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-221.png
[width] => 612
[height] => 357
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-221.png
[width] => 612
[height] => 357
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1745664305:12
[_oembed_d970f163164963e7c88263068d298e86] =>
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
Péntek este földrengés veszélyére adott ki figyelmeztetést Fukusima prefektúra közelében a japán meteorológiai ügynökség (JMA).
Az előrejelzés szerint a földmozgás epicentruma 40 kilométer mélyen lehet. Cunamitól nem kell tartaniuk a helyieknek.
Előzetesen a Richter-skála szerinti 5,1-es erősségűre tippelték a földrengés erejét, a szeizmikus intenzitás tekintetében a hetes skálán négyesre tippelték a földmozgást.
2011. március 11-én a Richter-skála szerinti 9,0-es erősségű földrengés rázta meg Japán keleti partvidékét, ami tragikus következményekkel járt: a partokat 15 méteres cunami árasztotta el, ami a becslések szerint 18 ezer ember halálát okozta
A pusztító hullámok a Fukusima Daiicsi nevet viselő atomerőművet is elérték. A cunami miatt megszakadt az atomerőmű áramellátása, aminek következtében leálltak a hűtőrendszerek is – ekkor következett be a második tragédia.
Ugyan a teljes atomkatasztrófát sikerült elkerülni, az áramkimaradás miatt három atomreaktor még így is leolvadt, ezzel nagy mennyiségű radioaktív szennyeződést juttatva a környezetbe.
The world's oldest person, Japanese woman Tomiko Itooka, died aged 116 on December 29 at a nursing home where she resided since 2019, the city where she lived, Ashiya, announced on Saturday. She was born on May 23, 1908. ➡️ https://t.co/9WxutZPRO1pic.twitter.com/ONkljQ3jqA
Ungvártól 70 kilométerre, a szlovákiai Kelcse településen volt a hétfő esti földrengésnek a középpontja, amit Kárpátalján is érzékeltek. A rengések epicentrumában a Richter-skála szerinti 5,5-ös erősségű lökéseket észleltek. Ungváron a rengések 4-es erősségűek voltak. A tektonikus lemezek találkozása a föld felszíne alatt 20 kilométeres mélységben történt. Kárpátalján összesen 5 szeizmikusan aktív törésvonal található, de a megfigyelésük ideje alatt eddig még nem regisztráltak 7-8-as erősségnél magasabb mutatókat. Idén megyénkben már 32 földrengést észleltek a szakértők. Mint fogalmaztak, az év végéig számuk elérheti a 70-et. A földrengések többsége 25 kilométeres mélységben történik, ami nem kritikus, hiszen az epicentrumtól a földfelszínig a rengések ereje csökken. A katasztrófavédelem munkatársainak beszámolója szerint megyénkben nem történtek káresetek. A lakossági megkeresések leginkább a pánik miatt történtek. A törökországi és szíriai földrengés után, amelyek következtében több mint 50 ezer ember vesztette életét, szinte minden országban elrendelték a felhőkarcolók és a többemeletes lakóházak átvizsgálását. Megyénkben, amely szeizmikusan aktív területnek számít, nem építenek 16 emeletesnél magasabb épületeket, ugyanakkor több 8-9 emeletes iroda- és lakóház is található a városokban. Kárpátalja kormányzója elmondta, hogy ezek ellenőrzése folyamatban van. A szakértők elmondták, hogy 2-3 nappal a hétfő esti földrengést követően utórengésekre is lehet számítani. Ezeket sajnos nincs lehetőség előre jelezni, ugyanakkor vannak arra vonatkozó javaslatok, hogy mit kell tenni földrengés esetén. Az ember által is érzékelhető, a föld mélyén keletkező rengések a Richter-skála szerinti 3-as erősségtől kezdődnek. Ami a felszíni rengéseket illeti, a 8-as erősség alatti földrengések ritkán jelentenek veszélyt és nem okoznak jelentős rombolást. A legnagyobb rengés, amit eddig Kárpátaljához közeli területen mértek, a Romániában található Vráncsa hegységben történt, közel 100 kilométeres mélységben. A szakértők elmondása szerint a földrengést csak azok periodikussága alapján lehet előre jelezni, ugyanis a szeizmikusan aktív területeken ez 17-20 évente következik be. Mint fogalmaztak: a föld felszínén történő robbanások vagy egyéb intenzív jelenségek nincsenek hatással a föld mélyén keletkező rengések gyakoriságára.
Megérkezett pénteken az ENSZ első segélyszállítmánya Aleppón keresztül a földrengés sújtotta északnyugat-szíriai Idlíbbe több mint négy hónappal a pusztító természeti katasztrófa után.
Fotó: Omar Haj Kadour /AFP via Getty Images
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet közlése szerint tíz teherautó érkezett a térségbe. Ez az első segélyszállító konvoj, amely a kormányzat ellenőrzése alatt álló országrészből elérte az ellenzék kezén lévő területet a februári pusztító földrengés óta.
Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős koordinációs irodájának (OCHA) szóvivője elmondta, a szállítmány humanitárius segélyt tartalmaz.
A segélyszállítmányokat szoros ellenőrzés alatt tartja a térséget uraló Nagy-Szíriai Felszabadítási Szervezet (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) nevű iszlamista fegyveres szervezet – mondta el az OSDH egyik szóvivője. A HTS korábban megakadályozta a segélyek bejutását a földrengés sújtotta területre.
Február elején rázta meg 7,8-es erősségű földrengés Törökország és Szíria határvidékét, a katasztrófában több mint 50 ezer ember vesztette életét.
A tizenkét éve húzódó belső konfliktus Szíriában jócskán megnehezíti a segélymunkások dolgát. A földrengés utáni napokban érkeztek hírek arról, hogy az Idlíb régiót uraló, többnyire radikális iszlamista szervezetek nem akarják beengedni a segélyeket a szíriai kormányerők ellenőrizte területről.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Azbeszt, szilícium-dioxid, higany és ólom is szerepel a februári hatalmas földrengések utáni törmelékek között. De ezek mellett még több ezer méreganyag került a levegőbe és a talajba, amelyek további egészségügyi kockázatokat jelentenek a földrengések túlélői számára Törökországban.
A Reuters környezet-egészségügyi szakemberekkel és szakértőkkel beszélt, akik szerint a lerombolt épületekből felszabaduló hatalmas porfelhők megmérgezik a folyókat és a növényeket, nagyon károsak a tüdőre, emberi szervekre; évekig súlyos egészségügyi problémákkal kell számolni az országban.
A földrengések után maradt törmelék puszta mennyisége még más nagy katasztrófákhoz képest is óriási. Az ENSZ becslése szerint a katasztrófa legalább tízszer annyi törmeléket „termelt”, mint a legutóbbi, 1999-es nagy törökországi földmozgások.
Számos szemtanú beszámolója és televíziós felvétel szerint az emberek sok helyen siettek eltakarítani a romhegyeket, és válogatás nélkül kidobták az épületek tartalmát. A probléma ezzel az, hogy a veszélyes anyagok egy épület számos részén jelen lehetnek, a festéktől a csövekig.
Egyes szakértők szerint a mérgező szennyeződés „másodlagos katasztrófája” még a rengéseknél is súlyosabb lehet.
„Optimista becsléssel azt mondanám, hogy hárommillió ember lesz beteg” – mondta Mehmet Şeyhmus Ensari építőmérnök, a törökországi azbesztmentesítési szakértő.
A hulladék ártalmatlanítása az országban szabályozatlan, és emiatt helyiek a hatékonyabb védelemért demonstráltak. Áprilisban orvosokból, környezetvédelmi mérnökökből és ügyvédekből álló csoport pert indított, hogy állítsák le a hulladéklerakást az otthonok, kórházak, imahelyek, olajfaligetek és part menti vizes élőhelyek közelében. Állításuk szerint ugyanis az elmúlt időszakban legalább 15 helyen 85 ezer mérgező anyagot tartalmazó építési törmeléket helyeztek el.
Különösen gyerekeknek okozhat egészségügyi problémát
Az egészségügyi problémák még évtizedekig fognak jelentkezni – mondták a szakértők. Sokkal több embernek – különösen a gyerekeknek – lesz rákos megbetegedése, vesebetegsége és idegrendszeri problémája.
„Megszaporodnak a légzőszervi megbetegedések, a szembetegségek, az asztmás rohamok, az allergiás reakciók és a tüdőbetegségek” – mondta Ali Kanatli, a Török Orvosok Szövetsége küldöttségének vezetője a földrengés sújtotta területeken. „Ezekkel a problémákkal a következő években is szembe kell néznünk” – tette hozzá.
A földrengés után
A szokásos bontások során a veszélyes anyagokat eltávolítják az épületekből, mielőtt lebontanák őket. Azonban ebben az esetben a földrengések ezt lehetetlenné tették.
Sok városban a mentőcsapatokat a földrengés utáni hetekben teherautók és kotrógépek ezrei váltották fel. Az AFAD katasztrófavédelmi ügynökség szerint több mint 13 ezer járművet vetettek be az érintett területeken.
A rengések olyan pusztítást hagytak maguk után, amely a kormány szerint több mint 103 milliárd dollárba, Törökország 2021-es GDP-jének egynyolcadába kerülhet. A földrengések tizenegy tartomány több városában pusztítottak, lakóházak, kórházak, mecsetek és műemlékek semmisültek meg.
Az érintett régiókban több mint 300 000 épület dőlt össze vagy le kellett bontani, annyira megrongálódott – derül ki Murat Kurum környezetvédelmi, urbanizációs és éghajlatváltozási miniszter márciusi nyilatkozatából.
Szakértők szerint a műanyag, azbeszt, nehézfémek és más szennyező anyagok örökre a táplálékláncban maradnak, a mérgező szennyeződés „másodlagos katasztrófája” még a rengéseknél is súlyosabb lehet.
Az ENSZ fejlesztési programja szerint a pusztításból származó törmelék mennyisége meghaladja a százmillió köbmétert, ami körülbelül tízszerese a 2010-ben Haitit ért nagy földrengés után maradt törmelék mennyiségének.
[type] => post
[excerpt] => Azbeszt, szilícium-dioxid, higany és ólom is szerepel a februári hatalmas földrengések utáni törmelékek között. De ezek mellett még több ezer méreganyag került a levegőbe és a talajba, amelyek további egészségügyi kockázatokat jelentenek a földren...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1683887640
[modified] => 1683862124
)
[title] => Súlyos problémát okozhatnak Törökországban a törmelékből származó mérgező anyagok
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=147090&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 147090
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 147093
[image] => Array
(
[id] => 147093
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1.jpg
[original_lng] => 770863
[original_w] => 2560
[original_h] => 1705
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-1536x1023.jpg
[width] => 1536
[height] => 1023
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1-2048x1364.jpg
[width] => 2048
[height] => 1364
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/k-epa20230218128-scaled-1.jpg
[width] => 2560
[height] => 1705
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1683851327:12
[_thumbnail_id] => 147093
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3250
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fe4b0c74c0726213dc4e14c5217e067a] =>
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by 🇫🇷 armed forces, delivered by 🇺🇦 aircraft, unloaded by 🇹🇷 and 🇺🇸 military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Romániában az omlásveszélyes épületek földrengésbiztossá tételének, a közpénzekből megvalósuló felújítási munkálatok engedélyezésének felgyorsítását célzó törvénytervezetet fogadott el szerdai ülésén a kormány.
A fejlesztési minisztérium által kidolgozott jogszabály szerint egy társasház esetében elegendő lesz a tulajdonosok többségének beleegyezése a földrengésbiztonsági munkálatok kérvényezéséhez, a felújításhoz pedig már nem lesz szükség önrészre, annak elvégzését a programba bekerülő ingatlanok esetében 100 százalékban közpénzből fedezi a szaktárca.
Az MTI beszámolója szerint a parlament elé kerülő törvénytervezet másik fontos újdonsága az, hogy betiltaná rendezvények szervezését a veszélyeztetett ingatlanokban és ideiglenesen – az épület felújításáig – az ezekben található lakrészek bérbeadását is.
A tervezet szerint a „láthatóan sérülékeny” épületek szakértői statikai vizsgálatát legkésőbb 2024. január elsején kezdik meg és jövő év június 1-ig fejezik be a kórházak, óvodák és iskolák és minden más közintézmény esetében, illetve legkésőbb 2025-től kezdődően – másfél éves határidőn belül – végzik el a társasházak esetében. A törvénytervezet parlamenti elfogadása felgyorsíthatja a veszélyeztetett épületek megerősítését célzó, egyébként már megkezdett programokat.
Rekordidő alatt született döntés
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kiadott közleménye szerint a tárca rekordidő alatt, egy héttel a pályázás lezárása után véglegesítette a román állami költségvetésből beindított földrengésbiztonsági programra érkezett pályázatok elbírálását, és közzétette az első 50 épület listáját, amelynek felújítására pénzt biztosít. Az első 50 épület között 19 iskola és egyéb tanügyi intézmény, 3 kórház és 11 társasház található. A pályázati határidő lejártáig 366 kérés érkezett. Ebből a keretből a szaktárca idén 500 millió lejre (38,2 milliárd forint) írhat alá finanszírozási szerződést.
A román kormány a február 6-i törökországi földrengést követően jelentette be, hogy az uniós finanszírozású helyreállítási programból is jelentős pénzösszeget – több mint félmilliárd eurót – fordít épületek megerősítésére, a fejlesztési minisztérium pedig eddig 100 település 238 veszélyeztetett épületének biztonságossá tételére írt már alá finanszírozási szerződést 441 millió euró (165,8 milliárd forint) értékben.
A bukaresti kormány két hete szeizmikus kockázatelemzéssel megbízott tárcaközi vegyesbizottságot is létrehozott, miután nem sokkal a törökországi és szíriai tragédia után a dél-romániai Zsilvásárhely (Targu Jiu) környékét is több ízben közepes erősségű – több mint ezer utórengéssel járó – földmozgás rázta meg. A testület a 35, omlásveszélyesként nyilvántartott iskolaépület megerősítését jelölte ki a legsürgősebb feladatként, és az országban elkezdődött az érintett osztályok elköltöztetése.
Romániát több aktív földrengészóna veszélyezteti
A legnagyobb pusztítást eddig a Kárpátok kanyarulatának több mint 100 kilométeres mélységében található Vrancea szezmikus térségből kiinduló, évszázadonként legalább kétszer bekövetkező földmozgások okozták. A legutóbbi, 1977. március 4-i nagy földrengésben 35 ezer lakás semmisült meg, 1578-an haltak meg (több mint 1400-an Bukarestben), és több mint 11 ezer volt a sérültek száma.
A román fővárosban 358, piros koronggal is megjelölt, kiemelten omlásveszélyes épületet tartanak nyilván, amely szakértők szerint szinte bizonyosan össze fog dőlni a következő erős földrengésben. Az utóbbi három évtizedben a veszélyeztetett épületek alig tíz százalékának felújítását sikerült csak államilag támogatott programokból elvégezni, mert ezekre csak olyan társasházak iratkozhattak fel, amelyekben valamennyi tulajdonos vállalta az önrész kifizetését.
Másrészt eddig nem létezett olyan előírás, amely megakadályozta volna a veszélyeztetett ingatlanok bérbeadását. Ilyen körülmények között a gyakran másutt lakó tulajdonosoknak – akik nem saját életüket vitték vásárra – nem állt érdekükben a felújítás, hiszen mindig találtak bérlőket, akik hajlandók voltak kockáztatni, hogy olcsón jussanak lakáshoz vagy üzlethelyiséghez Bukarest belvárosában.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
