Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Kárpáti Kiadóval közösen nemrég két nyelven ‒ ukránul és magyarul ‒ jelentette meg Petőfi Sándor Az apostol és János vitéz című elbeszélő költeményeit. A Petőfi-bicentenárium keretében megjelent két hiánypótló kötetetet a magyar kultúra napján mutatták be a kárpátaljai közönségnek, egybekötve a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával készült Petőfi a világ körül című vándorkiállítás megnyitásával.
Hétfőn délután a Hungarológia Központ zsúfolásig megtelt nagytermében elsőként Zékány Krisztina, az Ungvár Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője szólt a megjelentekhez, felelevenítette a Himnusz megírásának történetét és a magyar kultúra napjának apropóját.
– A mai napon ennek szellemét megtartva csatlakozunk a rendezvénysorozathoz, s két jeles kiadványt tárunk a nagyközönség elé. 2022-t a Magyar Országgyűlés Petőfi-emlékévvé nyilvánította, és a magyar költészet egyik legismertebb alakja előtt adózva jelentette meg a főkonzulátus az Apostolt és a János vitézt című elbeszélő költeményeket két nyelven.
Az Apostolt Jurij Skrobinec, ismert ungvári költő fordította, első ízben 1968-ban látott napvilágot a Kárpáti Kiadó gondozásában. A kötet azóta nem jelent meg ukrán nyelven. A mű az ukrán és magyar nyelv oktatásában egyaránt felhasználható, ezért a kiadó koordinátora példányokat fog eljuttatni a kárpátaljai megyei közkönyvtárak koordinálásával oktatási intézményekbe, pedagógusszövetségen keresztül kárpátaljai magyar tannyelvű osztályoknak, iskoláknak. Továbbá eljuttatják nyugat-ukrajnai és fővárosi egyetemekre is, Novák Katalin elnök asszony tavaly augusztusi kijevi látogatása során ezt a kötetet ajándékozta Volodimir Zelenszkij elnöknek.
Az 1844-ben íródott János vitéz ukránul először 1972-ben úgyszintén Jurij Skrobinec fordításában jelent meg. Most kisebb példányszámban Réti János kárpátaljai festőművész illusztrációival látott napvilágot december végén. A kötethez hangos könyv is készült.
Zékány Krisztina a megjelentek figyelmébe ajánlotta a Bródy-villa falain berendezett Petőfi a világ körül vándorkiállítást, amelyet nagyon sok magyar külképviselet nagy sikerrel mutatott be az elmúlt időszakban Európában, Ázsiában, Afrikában. A tárlat rendhagyó módon mutatja be Petőfi Sándor egyéniségét, versidézetekkel, ábrázolásokkal mint nemzeti, forradalmi és romantikus költőt.
Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja nyitóbeszédében köszöntötte a megjelenteket a magyar kultúra napja alkalmából és megjegyezte: rendhagyó módon nem Kölcsey munkásságáról, a Himnusz születéséről fog beszélni, hanem ez alkalommal a magyar kultúra egyik legnagyobb alkotójáról, Petőfi Sándorról, két kötetéről, amelynek ukrán‒magyar megjelentetését a Petőfi‒200 programsorozat keretében a magyar kormányzat és a főkonzulátus támogatta.
– Mindkét kiadvány könyvkiadási szempontból csodálatos munka, hiánypótló ritkaság, s mindkettőnek megvan a saját története. Az egyik kötet ötletgazdája a Kárpáti Kiadó igazgatója volt, a másikat a főkonzulátus álmodta meg, az anyagi támogatók között ott volt Novák Katalin, Magyarország elnök asszonya, a Sándor-palota, Magyarország Kormánya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium – mondta a diplomata és kiemelte: mindkét kiadvány egyedülálló illusztrált munka, melyet öröm kézbe venni, s ezért köszönet illeti a kiadó munkatársait.
Berta Eleonóra, a Hungarológia Központ igazgatója a vendégeket köszöntve megjegyezte: nagy megtiszteltetés, hogy egy ilyen nívós eseménynek szolgálhatnak helyszínül.
– 2024-ben ez az első kulturális rendezvényünk és úgy gondolom, hogy magasra lett téve a mérce, de természetesen további tudományos és kulturális magas szintű rendezvényeknek szeretnénk helyszínül szolgálni.
Viktor Braszlavec, a Kárpáti Kiadó igazgatója a könyvek elkészítésének történetét osztotta meg. Szólt az előkészületi munkálatokról, több fontos részletet megtudhattunk a könyvek születésének történetéről, az abban közreműködő művészekről, a szakmai titkokról.
A János vitéz a könyv lapjain lévő QR-kódok segítségével hallgatható is. Magyar szövegét Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő hangján hallhatjuk, az ukrán verziót pedig Sip Okszána, az Ungvári Művészeti Akadémia docense, Ukrajna érdemes művészeti dolgozója és Anasztázia Sztelmah, az akadémia 4. évfolyamos diákja, a Bavka Kárpátaljai Megyei Akadémiai Bábszínház színésze szólaltatja meg. A hangfelvételeket a TV21 Ungvár stúdiójában rögzítették.
A hangos könyv ukrán hangjai a helyszínen is előadtak néhány versszakot, sőt Okszána asszony magyarul is felolvasott egy részletet.
– Gyermekkorom óta hallgattam Petőfi verseit, az ungvári járási Homokon születtem, a nagymamám magyar volt, Sebők Juliska. Tőle hallottam először János vitézt is, s most, amikor a hangos könyv elkészítésére felkértek, nagy megtiszteltetés volt. Nagymamám már sajnos régen nem él, de az emlékeimben őrzöm a hangját magyar versek, legendák, dalok formájában – mesélte Síp Okszána.
A könyvbemutatón jelen volt Jurij Skrobinec, ismert kárpátaljai fordító lánya, Leszja Láver. Köszönetet mondott és kiemelte, édesapja, aki tavaly töltötte volna be 95 évét, ha megélte volna ezt az eseményt, nagyon boldog lenne.
– Mintha visszatértem volna a gyermekkoromba, amikor édesapám felolvasta a fordításokat, mert közben tanácsot kért, tudta, hogy egyszerű embereknek készíti, gyerekeknek, s mindig kikérte a családtagok véleményét. 11 éves voltam, amikor az Apostolt fordította. A János vitézt is gyerekkoromban olvastam, én voltam az első olvasója.
A fordító az a személy, aki hidakat épít a két kultúra között, ezek szellemi hidak, s a szellemi, kulturális hidak a legerősebbek, ezeket semmilyen bombával vagy drónnal nem lehet lerombolni. Örülök, hogy megjelent két híd, amelyek egyesítik a magyar és az ukrán népet, a kultúráikat, s nehéz túlértékelni ezeknek a jelentőségét – fogalmazott Leszja Láver.
A rendezvény második részében kötetlen beszélgetés következett, a vendégek kézbe vehették a két Petőfi kiadványt, megtekinthették a Petőfi a világ körül című vándorkiállítást, Réti János festőművész illusztrációit.
Hamarosan minden felhasználó számára elérhetővé válik a Google Fordító újdonsága, ami a szavak lefordításánál jobban odafigyel majd a szövegkörnyezetre.
A várakozásokkal ellentétben szerda este Párizsban semmi újdonságot nem árult el a Google a Bardról – a ChatGPT ellenfelének szánt fejlesztésről. Ellenben kiderült, hogy megújul a Google kereső, és az is, hogy a cég a fordítóját is továbbfejlesztette.
Az egyik ilyen igen hasznos fejlemény – írja a TechCrunch – az, hogy a Google Fordító a jövőben nagyobb figyelmet fordít a szöveg kontextusára. A minőség javulását elsőként az angol, francia, német, japán és spanyol nyelven lehet majd észrevenni. Ha a program egy olyan szóval találkozik, aminek több jelentése is van, akkor a szövegkörnyezet alapján próbálja majd kitalálni, hogy pontosan melyiket kell alkalmazni.
A frissítés a következő hetekben válik majd mindenki számára elérhetővé, a következő hónapokban pedig további nyelveken is bevezetik majd azt.
További újdonság, hogy megújul a Google Fordító iPhone-okra és iPadekre elérhető alkalmazása. A frissítésnek köszönhetően egy nagy mikrofon gomb kerül majd az app aljára, amit ha megnyomunk, akkor lediktálhatjuk az alkalmazásnak a szöveget, amit szeretnénk lefordítani. Egy új betűtípus is megjelenik, amivel olvashatóbbá válnak a fordítások, az új kialakításnak köszönhetően pedig a nyelvek közötti váltás is kényelmesebbé válik. Ezenfelül ha a jövőben lefelé húzzuk az ujjunkat a kijelzőn, a korábbi fordításokat is elérhetjük.
Az iOS-alkalmazás a közelmúltban 33 új nyelv támogatását is bevezette az offline fordításnál, köztük a baszkot, a korzikait, a hawaiit, a hmongot, a kurdot, a latint, a luxemburgit, a szundanait, a jiddist és a zulut.
Mindezek mellett a Google a 6 GB RAM-mal (vagy többel) ellátott telefonokon bevezeti a Fordító azon funkcióját, hogy a kiterjesztett valóság segítségével jelenítse meg például egy plakát szövegét
Lee Chí helyi megbízottként egy magyar repülőgépgyártó cég, a Magnus Aircraft Zrt. kínai területi referense. Emellett van egy üzleti tanácsadással foglalkozó vállalkozása, amely magyar cégeknek segít bejutni a kínai piacra. A Stühmer csokoládémanufaktúrával, a Csíki sörrel, a Regenerával, a Yamuna kozmetikai céggel és egyéb magyar termékeket árusító cégekkel kezdte meg az együttműködést. Munkája mellett műfordítással foglalkozik szabadidejében, illetve a kínai közösségi médiában, a Wechaten és a Weibón működtet egy csoportot és egy oldalt 更多匈牙利｜More Hungary néven, ahol kínai nyelven jelennek meg magyar vonatkozású tartalmak. A Facebookon és az Instagrammon pedig egy magyar nyelvű csoportot és oldalt hozott létre Napi kínai｜每日中文 néven, ahol Kínához kapcsolódó bejegyzések jelennek meg. S honnan jön a rajongás a magyar kultúra, társadalom iránt? Amennyiben kíváncsi a válaszra, úgy mindenképpen olvassa el a Demokrata újságírójának Lee Chí-vel készült interjúját.
– Tavaly láttam egy videót, amelyben verset szavalsz magyarul. Mesélj ennek a filmnek a hátteréről!
– Néhány évvel ezelőtt a Pekingi Magyar Kulturális Intézetben dolgoztam, a kulturális és oktatási szakdiplomata mellett. Tavaly áprilisban láttam egy videót, amelyet az intézet egyik magyar munkatársa osztott meg a magyar költészet napja alkalmából. Egy Ady-verset szavalt kínaiul. Mivel a lezárások miatt rengeteg szabadidőm volt, gondoltam csinálok én is egy magyar verses videót. Fellapoztam az Ady-kötetemet és kiválasztottam azt a verset, amelyik leginkább kifejezte az akkori hangulatomat. Az intézet munkatársa magyarként szavalt kínaiul, én kínaikén magyarul.
– Hol tanultál meg magyarul?
– A családdal 1998-ban költöztünk Magyarországra, amikor én nyolcéves voltam. A szüleim ruhaboltokat működtettek Budapesten és néhány vidéki városban, mindketten nagyon sokat dolgoztak. Én gyakorlatilag éjjel-nappal csak magyarokkal, a magyar barátaimmal voltam, ezért a mai napig jobban beszélek magyarul, mint kínaiul. Tizennégy évig éltem Magyarországon, ez nagyban formálta az identitásomat. Azt szoktam mondani, hogy én egy kínai magyar vagyok, vagy magyar kínai. A magyarországi barátaimon és a magyar ismerőseimen mindig azt éreztem, hogy bár látják, hogy kínai vagyok, mégis azt éreztetik velem, hogy belül magyar vagyok. Ezt a nézetüket én is osztottam. Miután 2012-ben visszajöttem Kínába, újra megerősödött a kínai identitásom, mintha visszatértem volna a gyökereimhez.
Viszont tudom, hogy a kulturális gyökérzetemet a magyar termőföld táplálta sokáig, ezért nagyon erős magyar szálakkal fonódott össze.
– Hogy vezetett vissza az utad Kínába?
– A 2008-as gazdasági válság meglehetősen érzékenyen érintette Magyarországot, nagyon nehézzé vált a megélhetés. Szeretem Magyarországot, azonban akkoriban nem éreztem biztosnak a jövőmet. Először azt terveztem, hogy Londonba költözöm, mert abban az időben már sok barátom dolgozott Angliában. Végül a szüleim rábeszélésére letettem az angliai terveimről, még egy pár évig Budapesten maradtam, majd 2012-ben visszaköltöztem Kínába. Akkor még az egész világon éreztette hatását a gazdasági világválság, jelentős visszaesések voltak mindenütt. Kínában ezzel szemben növekedett a gazdaság, bővültek a lehetőségek. A szüleim azt tanácsolták, hogy inkább próbáljam ki magam Kínában, ahol rengeteg lehetőség van egy fiatal számára.
– Ha jól tudom, akkor néhány éve volt egy újabb magyarországi kitérő az életedben.
– Igen, két éve egy rövid továbbképzésen vettem részt Budapesten. Ennek az a története, hogy láttam egy pályázatot a Pekingi Magyar Kulturális Intézet honlapján, amely továbbképzési lehetőséget kínált műfordítók számára a Balassi Intézetben. Úgy éreztem, hogy a kiírás személyesen nekem szól. Azonnal benyújtottam egy korábbi Rejtő regény fordításomat, amit el is fogadtak, így ösztöndíjjal részt vehettem a programban. Azt tudni kell, hogy 2012-ben úgy jöttem vissza Kínába, hogy a Biblia mellett a Rejtő-regénygyűjtemény is volt a csomagomban. Évek óta fordítom Rejtő Jenő műveit kínai nyelvre. Amikor beadtam a pályázatom, akkor én már túl voltam néhány regény fordításán, és 2015 óta két kínai kiadóval is tárgyaltam a megjelentetésükről.
– A kiadók hogy fogadták Rejtő regényeit, hol tart a kínai nyelvű kiadás?
– A kiadóknak tetszett. A történetek nemzetközi színhelyeken játszódnak, kalandos és tragikus sorsú író az Osztrák–Magyar Monarchia szülötte. Ez sikerrecept. A monarchiához romantikus érzelmek kötik a kínaiakat, főleg Sissy miatt. Két jelentős kiadóval is tárgyaltam, a CITIC Press Group és a Phoenix képviselőivel.
A megbeszélések során olyanokat mondtak, hogy Rejtő nevét még fel kell építeni Kínában, kultuszt kell teremteni, a marketinget ki kell alakítani. Minél többet beszéltek arról, hogy mennyire körülményes egy új nevet befuttatni, annál világosabb lett nekem, hogy látják benne a fantáziát. Végül hosszas tárgyalások után a CITIC szerkesztőjét sikerült meggyőznöm egy harmadik konstrukcióról. De végül, sajnos úgy akarták módosítani a megegyezést, hogy az első ötezer példány nyomtatási költségeit nekem kellett volna állnom, ami százezer yüan saját tökét igényelt volna regényenként. Ez átszámolva nagyjából négymillió forintot jelentett volna. Adtak volna némi támogatást is, a könyvvel kapcsolatos programokra, a költségek nagyobb része azonban engem terhelt volna. Sajnos nem volt ennyi pénzem, pedig szívem szerint elfogadtam volna az ajánlatot. A CITIC (中信) nagyon nagy kiadó Kínában, minden repülőtéren, autóbuszpályaudvaron, vonatállomáson, illetve minden nagy és közepes városban van könyvesboltjuk. Azért ragaszkodtam a könyvkiadásban és a márkaépítésben való aktív részvételemhez, mert úgy gondolom, hogy olyan valaki tudja jól prezentálni Rejtőt, aki ismeri azt a világot, ahonnan a szerző és a művei származnak.
Én tudom, hogy miről szól Rejtő világa, mind a két kultúrát ismerem, képes vagyok jól közvetíteni a regények szellemiségét.
Tulajdonképpen 2013 után minden üzleti tevékenységem a Rejtő-regények kiadásának a vágyából bontakozott ki. Annyival könnyebb mostanra a helyzetem, hogy már van szakmai referenciám. Néhány éve egy shangdoni kiadó felkérésére tizennégy magyar gyerekkönyvet fordítottam le kínai nyelvre. Ezt a megkeresést a konzulensemnek köszönhetem, aki személyesen ajánlott engem a kiadónak, ez úton is szeretném kifejezni feléje a hálámat a barátságáért, és azért, hogy mentorál.
– Miért éppen Rejtő? Honnan ered a rajongásod?
– Apámnak abban az épületben volt egy boltja, ahol Rejtő Jenő született. Mi az üzlethelyiség galériarészén laktunk, amikor gyerek voltam, rengeteg emlékem fűződik ahhoz az időszakhoz. Akkor persze még fogalmam sem volt róla, hogy ki az a Rejtő Jenő. Egyébként egészen véletlenszerű volt a találkozásom a Rejtő-művekkel. Valamikor 2008 körül, egy nyári délutánon a Blaha Lujza téri megállónál felszálltam a villamosra, és az első szabad ülőhelyre leültem. Egy szakadt Albatrosz könyvet találtam az ülés és a villamos oldala közötti résben. Borítója nem volt, az első oldalán viszont ott volt a regény címe: A három testőr Afrikában. Zsebre vágtam, hazamentem és még aznap este kiolvastam. Nagyon jól emlékszem, hogy másnap korán keltem, hogy Rejtő-könyvekre vadásszak. Viszonylag rövid időn belül jó pár Rejtő-regényt elolvastam. Rendszeresen jártam antikváriumokba érdeklődni.
– A kínai közönség vevő lenne Rejtőre? Egyáltalán milyen lehetőségei vannak a magyar irodalomnak Kínában?
– A kínai emberek nagyon nyitottak az új dolgokra, és még inkább nyitottak azoknak az országoknak a kultúrájára, akik szintén nyitottak a kínai kultúra irányába. Kínának nagyon mély, ősi irodalmi kultúrája és történelme van, elég csak a Ming-dinasztia regényeire, a Song-dinasztia dalverseire, vagy a Tang-dinasztiából származó költeményekre gondolni. A klasszikus irodalom mint műfaj nagyon nagy becsben tartott kincs Kínában.
A haladás iránti igény abban mutatkozik meg, hogy a kínai olvasóközönség igyekszik minél több oldalról megismerni a minőségi világirodalmat. Én azt gondolom, hogy akár a klasszikus, akár a modern magyar irodalmat nézzük, minőségét tekintve előkelő helyet foglal el a világirodalom egészében. A magyar líra világszinten is nagyon magas színvonalat képvisel. De az első kérdésre válaszolva: azt gondolom, hogy a fordulatos és humoros hangvételű regényekben ábrázolt légiós világ, a vadnyugat, a dél-kelet ázsiai helyszíneken játszódó történetek hamar beszippantanák a kínai olvasókat is. Véleményem szerint a regényeket számtalan módon lehet összekapcsolni Magyarországgal, a pesti humorral, a magyar életérzéssel. Ezt szerintem mindenkinek ismernie kell Kínában is. El tudom képzelni, hogy egy nap Kínában, akár Sanghajban vagy Hongkongban, egy magyar kocsmában üldögélve arról beszélgetünk, hogy milyen új magyar termékekért vannak oda most a kínaiak. A háttérben a Bikini, az Edda vagy akár Deák Bill Gyula zenéje szólna, a TV-ben pedig az új Rejtő könyvből adaptált mozinak az előzetese futna kínai nyelven. Mindezt egy korsó magyar sör vagy egy pohár magyar bor mellett tennénk. A kocsma „A vén szigonyos” nevet viselné, szemben vele pedig a Grand Hotel állna.
(demokrata.hu)
[type] => post
[excerpt] => Lee Chí munkája mellett műfordítással foglalkozik szabadidejében, illetve a kínai közösségi médiában, a Wechaten és a Weibón működtet egy csoportot és egy oldalt 更多匈牙利｜More Hungary néven, ahol kínai nyelven jelennek meg magyar vonatkozású ta...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1613932800
[modified] => 1613918971
)
[title] => Lee Chí a kínai magyar, aki Rejtő regényeit fordítja mandarin nyelvre
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=46703&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46703
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46707
[image] => Array
(
[id] => 46707
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/lee2.png
[original_lng] => 1273859
[original_w] => 1366
[original_h] => 768
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/lee2-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/lee2-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/lee2-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/lee2-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/lee2.png
[width] => 1366
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/lee2.png
[width] => 1366
[height] => 768
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/lee2.png
[width] => 1366
[height] => 768
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1613911772:5
[_oembed_96d3503d496b9b8f42e71b58b396a642] =>
[_oembed_time_96d3503d496b9b8f42e71b58b396a642] => 1613904796
[_thumbnail_id] => 46707
[_edit_last] => 5
[views_count] => 5419
[_oembed_6bc047537217b765cad7d5266c0b70ac] =>
[_oembed_time_6bc047537217b765cad7d5266c0b70ac] => 1619515930
[_oembed_63d721595786d88e113c07d04a0232d6] =>
[_oembed_time_63d721595786d88e113c07d04a0232d6] => 1620603665
[_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] =>
[_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1621782225
[_oembed_3a2c83e718d7382fb19c4ef4a674a7bb] =>
[_oembed_time_3a2c83e718d7382fb19c4ef4a674a7bb] => 1624144010
[_oembed_6e02533a8319ebc5f47448b7ba7dba67] =>
[_oembed_time_6e02533a8319ebc5f47448b7ba7dba67] => 1642025075
[_oembed_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] =>
[_oembed_time_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] => 1642633326
[_oembed_f96e137dc777907e130b4cc8dd5e934b] =>
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
A Google Arts and Culture alkalmazásának részeként született meg a Fabricius névre keresztelt program, melynek segítségével lefordíthatjuk a hieroglifákat, sőt, akár saját szavainkat is hieroglifákra fordíthatjuk – derül ki a lonelyplanet.com cikkéből.
A program a Rosetta-kő felfedezésének évfordulóján indult útjára, ez a kő volt az, amelynek segítségével megfejtették az ókori egyiptomi hieroglifákat, melyeket körülbelül Kr. e. 3200-tól használtak, és a világ legkorábbi írásai közé tartoznak.
Az alkalmazás emellett különböző ismeretterjesztő anyagokat is tartalmaz, egy részét pedig a tudományos kutatások szolgálatába állították, és ez az első nyílt forrású digitális eszköz, amely gépi tanulás segítségével fejti meg az ókori nyelvet.
Sodar - use WebXR to help visualise social distancing guidelines in your environment. Using Sodar on supported mobile devices, create an augmented reality two meter radius ring around you. #hacktohelphttps://t.co/Bu78QrEN9fpic.twitter.com/kufatNFDQk
— Experiments with Google (@ExpWithGoogle) May 28, 2020
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
