Emmanuel Macron francia elnök pénteken kijelentette, hogy a diákok a következő tanévtől „valószínűleg” nem használhatnak majd mobiltelefont a középiskolákban – írta a Politico.
Macron egy kelet-franciaországi újságírócsoport rendezvényén azt mondta, hogy a tiltás első szakasza meglehetősen jól működött, és támogatja annak kiterjesztését a líceumokra, a francia középfokú oktatás utolsó szakaszára, ahol általában 15-18 éves diákok tanulnak.
Az első szakasszal arra utalt, hogy az általános iskolákban és a kollégiumokban – utóbbiak a középiskola alsó tagozatának felelnek meg – már tilos a mobiltelefonok használata. 2018-ban hozták azt a törvényt, amely a közoktatási intézményekben tiltja a mobilozást, de ez eddig nem vonatkozott a líceumokra.
A francia elnök szerint Édouard Geffray oktatási miniszter jelenleg vizsgálja a líceumi tiltás ötletét. A korlátozás bevezetéséhez azonban új jogszabályokat kell elfogadnia a francia nemzetgyűlésnek.
Magyarországon egyébként egy 2024-es kormányrendelet miatt a diákok már nem tarthatják maguknál a mobiljukat a tanórákon. A kormányrendelet lényege, hogy a diákok bevihetik ugyan az iskolába a telefonjukat, de rögtön le is kell adniuk azokat egészen addig, amíg be nem fejeződik az utolsó órájuk. Ez idő alatt fő szabály szerint a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni az okoseszközöket. A rendelet arra ad lehetőséget, hogy az igazgató vagy a tanár a tanítási cél megjelölésével engedélyezze az órákon a mobilok és más okoseszközök használatát.
Egy férfi medencét ásott a kertjében Lyon közelében, amikor kincsre bukkant. Az aranyrudak és érmék értéke körülbelül 700 000 euró, írta a Le Figaro.
Egy Neuville-sur-Saône-i lakos májusban öt aranyrudat és sok érmét talált műanyag zacskókban. A felfedezést jelentette a hatóságoknak.
A nyomozás kizárta egy régészeti kincs lehetőségét, így a férfi megtarthatta a kincset. A rendőrség kiderítette, hogy az aranyat legálisan vásárolták és „körülbelül tizenöt-húsz évvel ezelőtt” olvasztották be egy lyoni régióbeli cégnél.
A lelet eredete azonban továbbra is rejtély, mivel a földterület korábbi tulajdonosa, ahol megtalálták, meghalt.
A francia igazságszolgáltatás előzetes vizsgálatot indított Arthur Delaporte képviselő bejelentése nyomán, aki elsősorban a kiskorúak „könnyű hozzáférését” kifogásolta a TikTok közösségi oldalhoz, amely a legkiszolgáltatottabbakat öngyilkosságra késztetheti – jelentette be kedden Laure Beccuau párizsi ügyész.
A TikTok-kal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság, amelyet a szocialista Arthur Delaporte vezet, szeptemberben azt javasolta, hogy a közösségi oldalakat tiltsák be a 15 év alattiak számára, a 15-18 évesek számára pedig „digitális kijárási tilalmat” vezessenek be, hogy megpróbálják megfékezni a legfiatalabbak számára veszélyes „algoritmuscsapdát”.
A nyomozást a párizsi rendőrség kiberbűnözés elleni részlege folytatja le. A vizsgálat több bűncselekményre is kiterjed.
A nyomozók célkeresztjében a „termékek, tárgyak vagy módszerek öngyilkossági eszközként történő propagálása” áll, ami három év börtönbüntetést és 45 ezer eurós bírságot von maga után a főügyész közleménye szerint.
A fiatalok körében rendkívül népszerű alkalmazás vizsgálatakor a parlamenti vizsgálóbizottság „káros tartalmak óceánját” állapította meg, amelyben öngyilkosságot, öncsonkítást népszerűsítő videók is megtalálhatók.
Franciaország hadrendbe állította az M51-es tengeralattjáróról indítható interkontinentális ballisztikus rakéta új, harmadik verzióját (M51.3) – közölte a francia védelmi minisztérium.
Az új rakétákat a Le Triomphant osztályú négy nukleáris tengeralattjáró egyikére és további egységeire telepítik. A haditengerészet szerint legalább egy ilyen szubmarin folyamatosan harckészültségben van, titkos helyen a víz alatt, hogy szükség esetén válaszcsapást tudjon mérni Franciaország ellen indított támadás esetén.
A katonai vezetés hangsúlyozza, hogy az M51.3 jelentősen felülmúlja az előző változatokat: nagyobb hatótávolsággal, jobb találati pontossággal és nagyobb áthatoló képességgel rendelkezik, így erősíti az ország védelmi képességét és nukleáris elrettentő erejét.
A projekt keretében infravörös kamerákkal felszerelt műholdak hálózatát hozzák létre az ellenséges ballisztikus rakéták indításának észlelésére.
Németország és Franciaország megállapodást írt alá egy Odin szeme (Odin’s Eye) nevű műholdas riasztórendszer létrehozásáról, amely jelentősen növeli Európa képességét a rakétaindítások észlelésében.
„Közös védelmünk szempontjából létfontosságú, hogy a fenyegetéseket a lehető leggyorsabban észleljük és elhárítsuk” – mondta Boris Pistorius, Németország védelmi minisztere a megállapodás aláírási ceremóniáján, ahol jelen volt Catherine Vautrin, Franciaország új védelmi minisztere is.
A miniszter elmondása szerint a rendszer célja az, hogy az ellenséges rakétákat már az indítás pillanatában észlelje.
A rendszer architektúrájának kidolgozását a német OHB űripari vállalat koordinálja.
Franciaországban egy parlamenti bizottság hat hónapos vizsgálat után azt javasolja, hogy a 15 év alatti gyermekek számára tiltsák be a közösségi média használatát, míg a 15-18 éves korosztályra éjszakai „digitális kijárási tilalom” vonatkozzon, ami este 22 óra és reggel 8 óra között tenné elérhetetlenné számukra a platformokat. A vizsgálat középpontjában a TikTok kiskorúakra gyakorolt pszichológiai hatásai álltak.
Franciaországban egy parlamenti bizottság hat hónapos vizsgálat után azt javasolja, hogy a 15 év alatti gyermekek számára tiltsák be a közösségi média használatát, míg a 15-18 éves korosztályra éjszakai „digitális kijárási tilalom” vonatkozzon, ami este 22 óra és reggel 8 óra között tenné elérhetetlenné számukra a platformokat. A vizsgálat középpontjában a TikTok kiskorúakra gyakorolt pszichológiai hatásai álltak.
A bizottság vezetője, Laure Miller a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt hangsúlyozta: „Természetesen a 15 év alattiak közösségi médiáról való kitiltása nem lehet az a fa, ami eltakarja az erdőt. Ez egy intézkedés a sok közül, nem csodafegyver.”
A tilalmat akár 18 év alattiakra is kiterjeszthetik A TikTok azt állította, a platform mesterséges intelligenciával támogatott moderációs rendszere tavaly a Franciaországban közzétett, szabályzatot sértő tartalmak 98 százalékát kiszűrte. A törvényhozók szerint azonban ezek az erőfeszítések nem elegendőek, a szabályok „nagyon könnyen kijátszhatók”, és az algoritmus hatékonyan vonja be a fiatal felhasználókat olyan tartalmi körökbe, amik megerősítik a káros üzeneteket.
A jelentés azt is rögzíti, hogy amennyiben a közösségi platformok három éven belül nem tartják be az uniós jogszabályokat, a 15 év alattiakra vonatkozó tilalmat akár 18 év alattiakra is kiterjeszthetik. Arthur Delaporte szocialista képviselő a bizottság felállításakor úgy fogalmazott: „A TikTok egy dopamin-nyerőgép.”
A francia elnöki hivatal már jelezte, támogatja a gyermekek és fiatal tinédzserek közösségimédia-használatának korlátozását. Emmanuel Macron álláspontja egybecseng azzal, hogy Ausztrália tavaly elkezdte előkészíteni a 16 év alattiakra vonatkozó tiltást – írja a francia rfi. Az Európai Unió idén februárban hivatalos vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a TikTok eleget tesz-e a kiskorúak védelmére vonatkozó kötelezettségeinek.
Franciaország 2026-ig új köztes orvosi központokat hozna létre háborús sebesültek számára. Ezekből irányítanák tovább a sérülteket a francia kórházak felé, hogy azok ne omoljanak össze a megnövekedett terhelés alatt. A terv az ország védelmi stratégiájának része.
Miközben Emmanuel Macron a béke fontosságát hangsúlyozza az orosz–ukrán háború kapcsán, kormánya a színfalak mögött a legrosszabb eshetőségre készül. A francia egészségügynek 2026 márciusáig fel kell állítania egy olyan rendszert, amely képes több ezer sebesült katona fogadására egy esetleges európai háború kitörésekor. A francia kórházakba külföldi sérült katonák is érkezhetnek.
A Le Canard enchainé szerint Catherine Vautrin egészségügyi miniszter július 18-án küldött utasítást a regionális egészségügyi ügynökségek (ARS) vezetőinek. A dokumentum felszólítja őket, hogy készítsenek elő úgynevezett köztes orvosi központokat (CMT), amelyek a frontvonalról érkező sebesülteket fogadnák. Ezek a központok afféle „orvosi átszálló állomásokként” működnének: elsődleges céljuk a sérültek szétosztása a civil kórházak között, illetve a külföldi katonák hazaszállítása a kezelést követően.
A központokat stratégiai helyszínek közelében – vasútállomások, repülőterek, kikötők mellett – kell kialakítani, hogy gyors és hatékony betegszállítást tegyenek lehetővé. A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy a francia egészségügyi dolgozókat fel kell készíteni a háborús körülmények között tapasztalható hiányokra, a megnövekedett betegszámra és a társadalmat érintő lehetséges „visszahatásokra”.
A francia kórházak a legrosszabb forgatókönyvre készülnek
Vautrin az intézkedést az ország stratégiai felkészülésének részének nevezte, párhuzamot vonva a járványhelyzettel: „Emlékezzenek csak, a Covid idején nem győzték bírálni a felkészületlenséget. Most nem akarjuk elkövetni ugyanazt a hibát.” A központok terve az Orsan-rendszerbe illeszkedik, amely a régiók rendkívüli egészségügyi helyzetekre adott válaszait koordinálja.
A háttérben a 2025-ös nemzeti stratégiai áttekintés áll, amely kimondja: Franciaországnak fel kell készülnie egy nagy intenzitású konfliktusra az Európai Unió határain.
Ez a gondolkodásmód már nem afrikai békefenntartó missziókra fókuszál, hanem arra, hogy egy esetleges európai háború közvetlen hatással lehet a francia területre is.
Sébastien Lecornu védelmi miniszter a Medef vállalkozói szervezet előtt úgy fogalmazott: az ország infrastruktúrái – vízellátás, energia, közlekedés, egészségügy – állandó célpontjai lehetnek egy ellenséges Oroszországnak, ami „állandó készenléti állapotot” tesz szükségessé. Az utasítás tehát nem csupán egészségügyi előírás: szimbolikus üzenet is, hogy Franciaország – a retorikai békehajlandóság mellett – tudatosan készül a legsúlyosabb forgatókönyvre.
A franciaországi adóbeszedést végző államháztartási minisztériumban 2025 januárja óta öngyilkossági hullámot tapasztalnak az alkalmazottak körében.
A francia adóhatóságokat az év eleje óta öngyilkossági hullám sújtja. Az Államháztartási Főigazgatóság (DGFiP) adatai szerint tizenhárom alkalmazott vetett véget életének, nyolc másik pedig megkísérelte ezt megtenni, és voltak köztük munkahelyi esetek is. A lehetséges okokat élénken vizsgálják.
Kifejezetten az öngyilkossági hullám rémének szentelték a francia Államháztartási Főigazgatóság (DGFiP) szakszervezeteinek szerdai találkozóját. A különleges megbeszélést az adóbeszedésért és ellenőrzésért felelős kormányhivatalban történt drámai esetek sora követelte meg.
Idén az adóhivatal tizenhárom öngyilkosságot regisztrált alkalmazottai körében országszerte, valamint nyolc kísérletet. Két öngyilkosság és két kísérlet munkahelyen történt.
Noha nehéz számszerűsíteni a munkakörülmények hatását az öngyilkossági szándékra, több szakszervezet rámutat a rossz közérzetre, a munka olykor értelmetlen vagy túlbonyolított jellegére, és a túlhajszoltságra az államháztartási alkalmazottak körében.
Romlik a munkakörnyezet a szakszervezetek szerint
2008 óta a hatóságnál 32 000 munkahelyet szüntettek meg, ami az eredeti létszám mintegy negyedét jelenti. 2024 végén a hivatal 93 800 alkalmazottal dolgozott.
Az öngyilkossági esetek növekedése azért is megdöbbentő, mert a munkahelyi jólétről szóló belső felmérés szerint a francia közigazgatásban dolgozók 33%-a pozitívan tekint szakmai jövőjébe az adóhivatalnál, szemben a tavalyi 30%-kal.
Ugyanakkor ez az arány még mindig jóval alacsonyabb, mint a többi minisztériumi szervezetnél, ami azt bizonyítja, hogy az adóhatóságnál romlottak a munkakörülmények.
Kedden a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága előtt is szóba került a hivatali öngyilkosságok számának növekedése, amiről Éric Lombard gazdasági miniszter azt mondta, hogy „a helyzetet figyelemmel kísérjük, de nem hiszem, hogy szervezeti, munkaterhelési vagy irányítási okokkal függene össze”.
A közszolgálati alkalmazottak szakszervezete felháborodással fogadta a miniszteri nyilatkozatot. Nézetük szerint „ezek a cselekmények nem elszigetelt egyéni vonulatok eredményei, hanem egy olyan szervezeti rendszer leglátványosabb megnyilvánulásai, amely a racionalizálás nevében fokozza a munkaterhelést, elfojtja a valódi munkával kapcsolatos konfliktusokat és szétrombolja a kollektívákat”.
Mentális egészségügyi megelőzési terv
Amélie Verdier közigazgatási főigazgató még a szerdai ülés előtt bejelentette az öngyilkossági hullám kezelésére irányuló tervet, kezdve azzal, hogy minden egyes öngyilkossági cselekmény után szisztematikusan vizsgálatot ind ítanak. Eddig csak a munkahelyi öngyilkosságokat vették figyelembe.
Bercy egy megelőzési tervet is be fog mutatni, amely magában foglalja a mentális egészségügyi elsősegélynyújtási képzést is. Ezt a programot már kipróbálták a Centre-Val de Loire régióban.
Az öngyilkosságok nemzeti megfigyelőközpontja szerint az önpusztító halálozási arány 2019-ben 13,07 volt 100 000 lakosra vetítve, ami jóval magasabb, mint az európai uniós adat (11/100,000).
Franciaországban amúgy a mezőgazdasági dolgozók között a legmagasabb az öngyilkossági arány, főként az egyéni gazdálkodók körében, ami szociális, gazdasági és elszigeteltségi okokkal függ össze.
Ami a nagyvilágot illeti, a globális öngyilkossági ráta alacsonyabb, mint az EU-ban (9/100,000). Az érintett férfiak aránya több mint kétszerese a nőkének világszerte, de a globális trend így is inkább a csökkenés felé mutat, kivéve Japánt és Dél-Koreát. Ilyen összefüggésben a franciaországi esetek valóban különleges figyelmet követelnek.
Sorban regisztrálják a francia hatóságok a trópus chikungunya vírus okozta fertőzéseket, és ami különösen aggasztó: habár az esetek domináns része importált, immár helyi fertőzések is előfordulnak. A fertőzést a tigrismoszkitó (Aedes albopictus) terjeszti. A klímaváltozás helybe hoz az európaiaknak eddig csak behurcolt formában ismert betegségeket.
Az európai egészségügyi hatóságok riasztást adtak ki nyolc helyi fertőződés miatt – jelentette a Daily Mail. A chikungunya nem új Európában, tavaly például az olimpia előtt napokkal jelent meg Párizsban helyi fertőzés formájában július 18-án. Csakhogy a fertőzési hullám most sokkal korábban jelentkezik, mint korábban tipikus volt, ami azt mutatja, hogy a kórt hordozó szúnyogok egyre inkább otthon érzik magukat Franciaországban.
A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, erős izom- és ízületi fájdalom, fejfájás, bőrkiütések és szemkörnyéki vörösség. Ritka, súlyos esetekben, különösen idősek, csecsemők, immungyengék esetében súlyos komplikációk is előfordulhatnak.
A „chikungunya” elnevezés a Kimakonde afrikai nyelvből ered, jelentése: „összegörnyedni”, ami a súlyos ízületi fájdalmakra utal. A hatás 4–8 nappal a fertőzést követően jelentkezik. Az Aedes albopictus populációja egyre inkább elterjed Dél‑Európában, többek között Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban is, de számos európai országból jelentették már a felbukkanását, köztük Magyarországon is.
Az Egészségügyi Világszervezet és az EU egészségvédelmi ügynökségei azt javasolják, hogy az utazók használjanak rovarriasztót, viseljenek hosszú ruházatot, és kerüljenek el minden bőrérintkezést – különösen alkonyatkor és hajnalban.
Franciaország régiói már tettek intézkedéseket: bevetettek tigrisszúnyog elleni csoportokat, oltási zónákat hoztak létre és területfertőtlenítést végeztek.
Néhány hete az Egyesült Királyság oltásügyi vezetői felfüggesztették a chikungunya-vírus elleni, frissen engedélyezett vakcina beadását a 65 év felettiek számára, miután két halálesetet és 21 súlyos mellékhatást jelentettek az oltással összefüggésben.
A hivatalos szervek arra is figyelmeztettek, hogy Európában emelkedés tapasztalható a dengue-láz – egy másik szúnyogok által terjesztett betegség – eseteiben is, amelyet korábban „csonttörő láznak” is neveztek az intenzív csontfájdalmak miatt.
Újabb fejezetéhez ért a súlyos anyagi visszaélések okán a figyelem középpontjába került franciaországi idősotthonok története: Gérald Darmanin igazságügyi miniszter a nemrég bezárt 55 intézmény börtönné alakítását javasolja. Nemrég a politikus az Amazonas dzsungelében építendő büntetés-végrehajtási intézményről is beszélt.
„Jelenleg a bezárt idősotthonokat vizsgálom, amelyeket úgy tudnék átalakítani, hogy nagyon gyorsan el tudják helyezni ott foglyokat” – erről beszélt Gérald Darmanin igazságügyi miniszter a francia RTL hétfő reggeli műsorában.
Emberi léptékű börtön
„Franciaországban a foglyokat veszélyességüktől függetlenül ugyanabba a börtönbe zárjuk, mint ahol az iszlamista terroristát, a drogkereskedőt tartjuk – például velük egy helyre kerül a tízszer ittasan vezető fickó is. Ez teljesen ostobaság! Szinte az egyetlenek vagyunk Európában, akik ezt tesszük” – idézi a Le Figaro a politikust.
Hozzátette: „Tehát a foglyokat veszélyességük alapján kategorizáljuk. Július 31-ére készül el egy fokozott biztonságú börtön a drogkereskedők számára. De emberi léptékű börtönöket is fogok építtetni azok számára, akik nem jelentenek veszélyt a külvilágra.”
Amikor Darmanin gyorsan lépett
A tunéziai felmenőkkel rendelkező, migránsügyekben igen visszafogott volt belügyminiszter, Macron mindenkori kormányzatainak egyik kulcsfigurája egy alkalommal lépett fel igen határozottam és eredményesen: betiltotta és feloszlatta a fiatal konzervatív értelmiségiekből álló – a tömegtájékoztatásban tévesen „szélsőjobboldalinak” aposztrofált – Génération Identitaires nevű mozgalmat, amely a korlátlan bevándorlásra próbálta felhívni a franciák figyelmét. Darmanin, akit a sajtó a következő elnökválasztás egyik elképzelhető jelöltjének lát, azokat a zárt idősotthonokat alakíttatná át, amelyek közül 55-öt bezártak az úgynevezett Orpea-botrány után.
Az otthonokat márciusban zárták be vagy helyeztek vagyonfelügyelet alá, mivel egy kormányzati ellenőrzés során rossz bánásmódot érzékeltek vagy jelentős működési zavarokat tapasztaltak ezeknél az intézményeknél azokban az években, amikor Darmanin volt a belügyminiszter.
Befogad az Amazonas
Számos javaslatot tettek francia részről szomszédos országoknak, például Spanyolországnak, hogy „néhány száz, sőt ezer börtönhelyet béreljenek az országhatár közelében”. A német börtönök, amelyeket nem érint a túlzsúfoltság, szintén a francia belügyminisztérium érdeklődésének középpontjában állnak. Egy ilyen rendszer bevezetésével kapcsolatban „le kell küzdeni a jogi akadályokat, különösen az európaiakat” – hangsúlyozta a Le Figaro szerint Gérald Darmanin, utalva a családok és a fogvatartottak közötti kapcsolatok ápolásának kérdésére.
Májusban e törekvések szellemében a francia kormány bejelentette, hogy 2028-ig szigorúan őrzött börtönöket nyitna a dél-amerikai tengerentúli Francia Guyanán, az Amazonas dzsungelében, ahol a kábítószer-kereskedelem miatt a legszigorúbb büntetésre ítélt rabokat, valamint a radikalizálódott elítélteket helyeznék el. Gérald Darmanin belügyminisztersége idején számos súlyos, rendszerint bevándorlók által elkövetett gyilkosság és erőszakcselekmény történt kis- és fiatalkorúak ellen, ezek elkövetőinek egy része most szintén a franciaországi börtönvilág lakója.
