Genf városa magas ózonszinttől szenved. Annak érdekében, hogy több embert ösztönözzenek a busz- és vonatközlekedésre, a hatóságok szokatlan lépést tesznek: bárki felszállhat jegy nélkül.
A genfi utasok ideiglenesen ingyenesen használhatják a tömegközlekedési eszközöket, ezzel ösztönözve arra az embereket, hogy kevesebbet üljenek autóba. A svájci városban ugyanis jelentősen emelkedik az ózonszennyezés mértéke – számolt be a Spiegel.
A város környezetvédelmi ügynöksége szerint az intézkedés célja a nitrogén-oxid kibocsátás csökkentése. A nitrogén az úgynevezett talajközeli ózon előanyaga, egy káros gáz, amely légzési problémákat okozhat, fejfájást és asztmás rohamokat válthat ki.
A város szmogvédelmi rendszere kimutatta, hogy az ózonkoncentráció több mint 24 órán át meghaladta a 180 mikrogramm/köbméter határértéket. A magas hőmérséklet és az alacsony felhőzet miatt az ózonszennyező anyagok felhalmozódtak és hosszabb ideig a levegőben maradtak – magyarázta a Genfi Kanton Környezetvédelmi Hivatala.
Szerdától az utasoknak már nem kell jegyet vásárolniuk, ha a tömegközlekedési eszközöket szeretnék igénybe venni, a légszennyezettség helyzetének a javulásáig ellenőrzések sem lesznek. Reggel 6 és este 10 között csak alacsony kibocsátású járművek közlekedhetnek, ezzel is ösztönözve az autósokat arra, hogy inkább busszal, villamossal vagy vonattal közlekedjenek.
Szélsőséges – 10 százalék körüli – jégveszteséget szenvedtek a svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben – közölte csütörtökön Genfben a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC).
„Egyik szélsőséges esztendő a másik után következik. 2022-ben a svájci gleccserek hat százalékot veszítettek a tömegükből. 2023-ban 4 százaléknyi jég olvadt el, ez a második legmagasabb adat, amióta elkezdődtek a mérések” – közölte a Földön található jégtömegek és hó vizsgálatával foglalkozó svájci bizottság.
„A svájci gleccserek egyre gyorsuló ütemben olvadnak. A gyorsulás drámai, miután csak az elmúlt két évben annyi jég tűnt el, mint 1960 és 1990 között” – tette hozzá az SCC.
A bizottság a jégveszteséget a 2022–2023 telén lehullott kis hómennyiségnek és a magas nyári hőmérsékleteknek tulajdonította.
Több gleccser jégnyelve összeomlott, kisebb gleccserek nyom nélkül eltűntek. Még a déli Wallis kantonban és az Engadin-völgyben, ahol a gleccserek a 3200 méter fölötti magasságban eddig megőrizték az egyensúlyi helyzetüket, több méteres olvadást jegyeztek fel.
Ebben a két évben a gleccservastagság fogyása akár a három métert is elérhette. A Berni-felvidéken és Wallis kanton egyes részein kevésbé súlyos a helyzet, a veszteség itt több mint kétméteres, de önmagában ez is „túlságosan magas” – közölte az SCC.
Az adatok az ország egyetemei által működtetett Svájci Gleccsermegfigyelő Központtól (GLAMOS) származnak.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A központ 1954-es alapítása óta a tudomány egyik fellegvára, legfőbb feladata a Világegyetem keletkezésének kutatása.
A világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézete, a genfi székhelyű CERN az idén négy magyar kutatót díjazott az elmúlt években-évtizedekben végzett, a CMS detektorhoz kötődő munkája elismeréseként – közölte a debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI).
Bencze György, a Wigner Fizikai Kutatóközpont nyugalmazott kutatója életműdíjat kapott
Közleményük szerint díjat kapott az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) két kutatója, Béni Noémi és Szillási Zoltán tudománynépszerűsítő munkájáért, a világszinten ismertté vált CMS virtuális látogatás létrehozásáért és működtetéséért. Elismerést vehetett át a francia származású, jelenleg szintén az ATOMKI kötelékébe tartozó Daniel Francois Teyssier a kísérletekben végzett koordinációs munkájáért. CMS életműdíjat kapott Bencze György, a Wigner Fizikai Kutatóközpont nyugalmazott kutatója sok évtizedes fáradhatatlan és odaadó kutató-fejlesztő tevékenységéért.
Szilasi Zoltán munkássága szintén komoly elismerést kapott
Mint írják, a díjakat június 29-én adták át ünnepélyes keretek között a CERN-ben.
A CERN (Centre Européen pour la Recherche Nucléaire – Európai Nukleáris Kutatási Központ) a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma; jelenleg 23 európai tagország – köztük Magyarország – együttműködésével üzemel. Svájc és Franciaország határán terül el, legméretesebb építménye a mélyen a felszín alatt futó, 27 kilométer kerületű hatalmas körgyűrű, amely az LHC (Large Hadron Collider – Nagy Hadronütköztető) nevet viseli. A körgyűrűn négy nagy részecskedetektor helyezkedik el: az ATLAS, az ALICE, a CMS és az LHCb.
A központ 1954-es alapítása óta a tudomány egyik fellegvára, legfőbb feladata a Világegyetem keletkezésének kutatása. Az itt elért eredmények nyomán jónéhány Nobel-díjat osztottak ki. A legutóbbi nevezetes esemény a Higgs-bozon létezésének kísérleti igazolása volt. A rendkívüli tudományos és technikai kihívások megválaszolására és leküzdésére a világ minden tájáról érkeznek ide szakemberek – emlékeztetnek a közleményben.
Daniel Francois Teyssier a kísérletekben végzett koordinációs munkájáért kapott elismerést
Az Atommagkutató Intézet színeiben a CERN-ben dolgozó Béni Noémi és Szillási Zoltán több mint 10 éve tagja a CMS (Compact Muon Solenoid) detektorrendszer csapatának. Mivel széleskörű kutató- és fejlesztő munkájuk e berendezés körül forog, kívül-belül ismerik a CMS detektort, amely a Nagy Hadronütköztető egyik ütköztetési pontján végbemenő részecskefizikai jelenségek megfigyelésére épült, és 2003 óta üzemel. A detektor fogad látogatócsoportokat, de ily módon csak kevesen nyerhetnek betekintést az itteni munkába és környezetbe.
A CERN és a CMS kísérlet egyik fontos küldetése a tudomány népszerűsítése, az intézetben folytatott kutató- és fejlesztő munkák nagyközönség számára érthetően megfogalmazott ismertetése. Ezért 2011-ben Béni Noémi és Szillási Zoltán elindították a virtuális tárlatvezetést, amelynek keretében az érdeklődő csoportok, főként iskolai osztályok a világ bármely szegletéből betekinthetnek az itt folyó munkába.
Béni Noémi a detektor mellől vagy egyenesen annak belsejéből jelentkezik egy kézikamerával, Szillási Zoltán pedig az irányítóteremből felügyeli az eseményeket, szintén egy kamerával; mindketten mesélnek a fizika és a technika érdekességeiről és válaszolnak a feltett kérdésekre. A különböző országokból bejelentkező csoportokhoz igyekeznek abból az országból származó, azon a nyelven beszélő kutatót választani idegenvezetőként, ezzel is közelebb hozva az érdeklődőkhöz ezt a különös világot. A CMS detektor mára már több mint 400 virtuális látogatással büszkélkedhet.
Béni Noémi több mint 10 éve tagja a CMS (Compact Muon Solenoid) detektorrendszer csapatának
Béni Noémi és Szillási Zoltán ezen tevékenységük elismeréseként nyerték el a CMS díját (CMS Award).
Daniel Francois Teyssier 2019 óta az ATOMKI munkatársa. Feladata a CERN GEM (Gas Electron Multiplier – gáztöltésű elektronsokszorozó) típusú detektorainak beépítése a CMS detektorrendszerbe, ezek beüzemelése és tesztelése, továbbá ezen összetett feladat teljeskörű koordinálása. A CMS díját az elmúlt években végzett kitűnő munkájáért kapta.
A CMS életműdíjjal kitüntetett Bencze György a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatójaként tudományos munkássága nagy részét a CMS detektorhoz kötődő müon-helymeghatározó rendszer kidolgozásával, felépítésével és fejlesztésével töltötte. Sok magyar kutató köszönheti neki, hogy részese lehetetett a CERN-ben folyó munkálatoknak. Bencze György jelenleg az Atommagkutató Intézet színeiben folytatja tevékenységét.
