Tizennegyedik alkalommal szervez népzenei és néptánctábort a Beregvidéken a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA). A tábornak június 24–29. között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete ad otthont.
A „GENUS” JA 2011 óta rendszeresen szervez nyári táborokat a valamilyen alkotói tevékenység, a népzene és néptánc, a gitár és a versek, valamint a különböző sportok iránt érdeklődő gyerekek számára. Az alapítvány ezen a nyáron Kárpátalja-szerte 5 helyszínen – Beregszászban két helyen, Kisgejőcön, Nagydobronyban és Tiszapéterfalván – 9 tábort valósít meg Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával.
Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója elmondta, a tehetséggondozó programokat február 26-án hirdették meg, melyekre összesen 515-en jelentkeztek, akik közül 427 gyerek kapott lehetőséget a táborokon való részvételre. A GENIUS-táborok iránt nagy az érdeklődés, viszont a szűkös keretek miatt egy tanuló csak egy, maximum két táborban vehet részt, annak ellenére, hogy a tanévben nyújtott teljesítménye alapján jogosult lenne többre is.
Az elmúlt évek alatt komoly szakértői gárda jött létre annak érdekében, hogy a nyári táborok magas színvonalon valósuljanak meg, egyszerre fejlődést és szórakozási lehetőséget is biztosítva a tanulóknak. A statisztika is alátámasztja a táborok népszerűségét, hiszen ezúttal is a megye 66 településéről, valamint 63 oktatási intézményből érkeznek a fiatalok a 9 GENIUS-táborba.
A „GENIUS” JA nyári tehetséggondozó programsorozata a XIV. Beregvidéki Népzenei és Néptánctáborral vette kezdetét június 24-én. A hivatalos megnyitón elsőként Váradi Natália köszöntötte a táborozókat. Az igazgató asszony aláhúzta, a program célja, hogy a részt vevő fiatalok minél szélesebb körben ismerjék meg a magyar népzene és néptánc varázsát: „Fontosnak tartjuk, hogy a népzene és a néptánc csodálatos világát a gyerekek minél fiatalabb korban megismerjék, közelebb kerüljön hozzájuk, megszeressék, sajátjuknak érezzék és majd ők is továbbadják akár az itt elsajátított kincseket is” – fogalmazott Váradi Natália, hozzátéve: meggyőződése, hogy a népzenének közösségmegtartó ereje van, lelki táplálék, mely a kultúránk gyökere, s nélküle nem maradhatunk talpon.
Köszöntötte a tábor résztvevőit Király Katalin, a tábor helyszínéül szolgáló II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének igazgatóhelyettese is, aki jó szórakozást, felhőtlen kikapcsolódást és minél több új ismeret elsajátítását kívánta a gyerekeknek.
Sipos Nikoletta, a tábor szakmai referense, harmonikaoktató ezután ismertette a heti programot, kiemelve: a hét folyamán hangszeroktatással, népi énekkel, népi játékkal, valamint a szabadidőben kézműves-foglalkozásokkal is várják a gyerekeket, s emellett a fiatalok belekóstolhatnak a táncház hangulatába is, szerveznek ezen felül filmklubot, és sportolásra is lehetőség nyílik. Mint mondta, mindenképpen arra törekednek, hogy egy élményekben gazdag, barátkozásra alkalmas, tartalmas hetet biztosítsanak a táborozók számára.
A táborban a gyerekekkel 10 szakképzett oktató foglalkozik: a Csipkés zenekar tagjai – Molnár István (hegedű), Bernáth Ferenc (brácsa), Juhász József (nagybőgő) –, akik a talpalávalót is biztosítják a táncházban; Sipos Nikoletta és Halász Bertalan (harmonika), Holozsai Imre (klarinét, tárogató), Kopasz Vivien Kitti (néptánc), Kovács Mónika (népi játék), Oniszkó Erzsébet (népi ének) és Mester Andrea (kézműves). A tanárok munkáját nyolc nevelő segíti, rendszerint a Rákóczi-főiskola diákjai, akik nyári pedagógiai gyakorlatukat töltik itt.
A XIV. Beregvidéki Népzenei és Néptánctábor péntek délután zárókoncerttel ér véget.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) immár hetedik alkalommal szervezett tudományos vitadélutánt május 16-án. A fórumnak a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának központi olvasóterme adott otthont.
A „GENIUS” JA az Ukrán Tudomány Napjához igazodva évről évre megszervezi a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciát (KTDK), amelynek előestéjén tartják meg a tudományos vitadélutánt.
A rendezvényen megjelenteket a szervezők nevében Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy „a vitadélutánok alkalmat adnak arra, hogy figyelmet szenteljünk történelmi nagyjainknak, gyökereinknek, hagyományainknak, nemzettudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző, minket megerősítő szellemi értékeinket, kutatási eredményeinket, tehetséggondozó programjainkat”. A tudományos vitadélután célja, hogy minél szélesebb ismeretekkel rendelkezzenek a kárpátaljai felsőoktatásban tanuló hallgatók, hiszen fontos, hogy rálátásuk legyen a világban zajló folyamatokra, problémákra, kihívásokra, lehetőségekre, kutatási szakterületekre és hogy találkozzanak elismert neves szakemberekkel – tette hozzá.
A vitadélután témája minden évben igazodik az adott év jeles évfordulóihoz. Idén Váradi-Sternberg János tanár, tudós, helytörténész születésének 100. évfordulójáról, a málenkij robot 80. évfordulójáról, valamint az 1999-ben a főiskola bázisán létrehozott Limes Társadalomkutató Intézet 25. évfordulójáról emlékeznek meg.
„A tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások, köztük az éghajlatváltozás, a gazdasági egyenlőtlenség, a korosodó népesség, a migráció, a fiatalok munkanélkülisége, vagy az energia- és élelmiszer-biztonság megoldásában a politikai színtér szereplői számára kapaszkodót jelent” – szögezte le Trieb Gergely beregszászi magyar konzul, hozzátéve: „Az egyetemes tudáskészletben meghatározó arányt képvisel a magyar elme produktuma. A XX. századot a magyarok készítették elő Budapesten – hangzott a szállóige a múlt században. Hiszen meghatározó számítástechnikai, atom-, űrkutatási és gyógyszerészeti találmányok is köthetők a magyar lángelmékhez” – húzta alá a diplomata, reflektálva többek között Neumann Jánosra, az első számítógép megalkotójára, Bíró Lászlóra, a golyóstoll feltalálójára, Rubik Ernőre, a hatszínű bűvös kocka megálmodójára, Szent-Györgyi Albertre, a C-vitamin felfedezőjére, Semmelweis Ignácra, a gyermekágyi láz okának felfedezőjére. Amit ők alkottak, az magyar „termék” is: tükrözi a sajátosan magyar gondolkodást, a világnézetet, a ránk, magyarokra jellemző kreativitást, állhatatosságot – tette hozzá Trieb Gergely, folytatva: „A magyar tudós különleges bölcsőbe születik. Örökül kapja az egyedülálló magyar nyelvet, az abból adódó egyedi gondolkodásmódot, a magyar észjárást, inspirálja őt a gazdag magyar kultúra és a csodálatos Kárpát-medencei környezet. A mostani nehéz időkben életünknek számtalan területét kell újragondolni. Ebben segíthet nekünk a tudomány világa és annak eszköztára: fogódzót ad az útkeresésben, irányt mutat az új utak felfedezésében.”
Köszöntőjében Kozma Tamás, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programjának professor emeritusa a társadalmi innováció fontosságát hangsúlyozta, hiszen – mint fogalmazott – a társadalomból, a résztvevőktől származó kezdeményezések adják a legnagyobb inspirációt. „Ugyanis ez egy olyan közösség, amelynek tagjai egymástól tanulhatnak. Egy tudományos közösséget formálva a saját társadalmunkat formáljuk, s a tudományos közösség formálása pedig nem megy tudomány nélkül, ezért közösen kell dolgozni a projekteken ahhoz, hogy a közösség – melynek tagjai vagyunk – eszmét tudjon cserélni” – mondta.
„Ma a KTDK felvezető napja van. A KTDK egy regionális elődöntője az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának, amely olyan mozgalom, ahol a kutatás és a tehetséggondozás szorosan összekapcsolódik” – konstatálta Csernicskó István, a II. RF KMF rektora, aki örömét fejezte ki, amiért vidékünkön sokan kapcsolódnak ehhez a „mozgalomhoz”.
Az alkalom szüli nemcsak a tolvajt, de a tudóst, a tehetséges művészt, az olimpiai bajnokot is, tehát azt a lehetőséget, hogy a tehetségét mindenki az érdeklődésének megfelelően tudja kibontakoztatni – fogalmazott köszöntőjében Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke. Ezért a fiatalok számára meg kell teremteni a megfelelő alkalmat a bemutatkozásra, ahol a szakemberek észreveszik a tehetségüket, majd lehetőséget kell biztosítani a tehetségük kibontakoztatásához – szögezte le, hozzátéve: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és alintézményei ezt a célt szolgálják.
A köszöntőket követően kárpátaljai és Magyarországról érkezett elismert kutatók és szakemberek tartottak rendkívül tartalmas előadásokat. A hallgatóságot nagyrészt a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium ösztöndíjasai, a XVIII. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia résztvevői, valamint az intézmény hallgatói, fiatal kutatók alkották.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében az idén is megvalósulhatott Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc főiskola bázisán a Jankovics Márai Alkotótábor és vele párhuzamosan az Abacus matematika tábor. Jankovics Mária alkotótáborba az idén 90-en fiatal jelentkezett. Őket a Kárpátaljai Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagjai oktatják majd. Az ember azt gondolná, hogy a matematika és a művészet távol van egymástól. Mint kiderült a programok kiválóan kiegészítik egymást. Mindkét tábor pénteken zárul Beregszászon. A Jankovics Márai Alkotótábor viszont jövő héten folytatódik Tiszapéterfalván, az Egán Ede Szakképzési Centrumban.