A következő öt évben is várhatóan a rekordközeli tartományban marad a globális átlaghőmérséklet – figyelmeztet a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) legfrissebb, csütörtökön közzétett jelentése. A jelentésről az MTI számolt be.
A WMO előrejelzése szerint – amelyet a brit meteorológiai intézet (Met Office) állított össze a világ 13 intézetének előrejelzései alapján – az éves globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között várhatóan 1,3 és 1,9 Celsius-fok közötti értékkel lépi át az iparosodás előtti szintet. Mivel 2026 végére El Nino jelenséget jósolnak, Leon Hermanson, a jelentés vezető szerzője hozzáfűzte, hogy ez „növeli annak az esélyét, hogy a következő év, 2027 újabb rekordév lesz”.
A jelentés szerint 91 százalékos a valószínűsége, hogy 2026 és 2030 között legalább egy évben az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, valamint 86 százalékos valószínűséggel dől meg a 2024-es globális rekord. Annak azonban, hogy 2026 és 2030 között bármelyik évben 2 Celsius-fokos növekedés következne be, a WMO kevesebb mint 1 százalékos esélyt jósolt a BBC News közlése szerint.
A világ átlaghőmérséklete 2024-ben 1,55 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.
A párizsi klímaegyezmény azt a célt tűzte, ki, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti korhoz képest legfeljebb 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. A küszöbérték túllépése egyetlen évben még nem jelenti a cél meghiúsulását, de a jelentés kiemelte, hogy egyre gyakrabban kell rekordmelegekre számítani. A WMO közlése szerint a felmelegedés különösen markáns az Északi-sarkvidéken, és a tengeri jég várhatóan tovább fog csökkenni egyebek között a Barents-tengeren, a Bering-tengeren és az Ohotszki-tengeren is.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Tudósok megállapították, hogy a globális felmelegedés üteme csaknem megduplázódott, és 2030-ra akár túl is lépheti a Párizsi Megállapodásban foglalt határértéket. Egy új tanulmány szerint az emberiség rekordüteműre gyorsította fel a bolygó felmelegedését. A tudósok becslése szerint a globális hőmérséklet jelenleg évtizedenként körülbelül 0,35°C-kal emelkedik – ez majdnem kétszer olyan gyors, mint az előző évtizedekben.
A munkát a Potsdami Klímaváltozási Intézet kutatói végezték, akik öt fő globális hőmérsékleti adatsort elemeztek. A pontosabb kép érdekében egy speciális módszert alkalmaztak, amely kiszűri a természetes ingadozások – beleértve a naptevékenységet, a vulkánkitöréseket és az El Niño éghajlati jelenséget – hatását. Az eredmények azt mutatták, hogy 1970 és 2015 között a bolygó egyenletes ütemben melegedett – kevesebb mint 0,2°C-kal évtizedenként. 2013 és 2014 között azonban a felmelegedés üteme meredeken felgyorsult, és az elmúlt évtizedben elérte a körülbelül 0,35°C-ot évtizedenként. Ez a legmagasabb arány a Földön 1880-ban megkezdett szisztematikus hőmérsékletmérés óta.
Stefan Rahmstorf klimatológus, a tanulmány egyik szerzője arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi ütem folytatódik, a világ 2030-ra következetesen túllépheti a Párizsi Megállapodás által meghatározott 1,5°C-os felmelegedési határértéket. A tudósok becslése szerint a bolygó átlaghőmérséklete már körülbelül 1,4°C-kal emelkedett az iparosodás előtti idők óta. A felmelegedést nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátása, hanem a légkörben lévő kéntartalmú aeroszolok mennyiségének csökkenése is okozza, amelyek korábban részben hűtötték a bolygót.
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat által előkészített adathalmaz azt sugallja, hogy a jelenlegi ütem mellett a világ már idén átlépheti az 1,5°C-os határt. Más források szerint ez 2028-2029-ben fog bekövetkezni.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a további hőmérséklet-emelkedés jelentősen csökkentheti a felmelegedés 2°C alatt tartásának esélyét. Az ilyen változások növelik a veszélyes éghajlati „fordulópontok” kiváltásának kockázatát, amelyek hosszú távú és nagymértékű változásokat okozhatnak a természeti rendszerekben.
A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint az elmúlt három év volt a feljegyzések szerint a legmelegebb, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, és a természetes szén-dioxid-elnyelők fokozatosan elveszíthetik hatékonyságukat.
Svájci és amerikai kutatók forradalmi módszerrel tárták fel, hogyan gyorsítja a jéghegyek leszakadása a grönlandi jégtakaró olvadását, ami súlyos következményekkel járhat a globális tengerszintre és Európa klímájára – írta a Science Daily.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Zürichi Egyetem (UZH) és a Washingtoni Egyetem (UW) vezetésével először alkalmazott optikai szálas technológiát annak megfigyelésére, hogyan keveredik a gleccserek olvadékvize a mélyebb, melegebb tengervízzel a jéghegyek leszakadásakor.
A melegebb víz fokozza a tengervíz által okozott olvadást, és erodálja a gleccser peremén lévő függőleges jégfal alapját. Ez pedig felerősíti a jéghegyek leszakadását és a jégtakaró tömegvesztését – magyarázta Andreas Vieli, az UZH Földrajzi Tanszékének professzora, a kutatás társszerzője.
A GreenFjord projekt keretében a kutatók egy tíz kilométer hosszú optikai szálas kábelt helyeztek el a tengerfenéken a dél-grönlandi Eqalorutsit Kangilliit Sermiat gleccser előtti fjordban. Ez a gyorsan mozgó gleccser évente körülbelül 3,6 köbkilométer jeget bocsát az óceánba.
A kutatócsoport az úgynevezett Distributed Acoustic Sensing (DAS) módszert alkalmazta, amely a kábel mentén érzékeli az apró rezgéseket, amelyeket olyan események okoznak, mint az újonnan keletkezett repedések, lezuhanó jégtömbök, óceáni hullámok vagy hőmérséklet-változások.
Ez lehetővé teszi számunkra, hogy mérjük a különböző típusú hullámokat, amelyek a jéghegyek leszakadása után keletkeznek – mondta Dominik Gräff, a kutatás vezető szerzője, a Washingtoni Egyetem posztdoktori kutatója.
A kutatók felfedezték, hogy a jéghegyek leszakadása után nemcsak felszíni hullámok keletkeznek, hanem belső víz alatti hullámok is, amelyek felhőkarcolók magasságát is elérhetik. Ezek a hullámok hosszú ideig keverik a vizet, miután a felszín már nyugodttá vált, és meleg vizet hoznak felfelé, ami fokozza a gleccser peremének olvadását és erózióját.
A Grönlandot borító jégtakaró területe körülbelül negyvenszer nagyobb, mint Svájc.
Ha teljesen elolvadna, a globális tengerszint körülbelül hét méterrel emelkedne.
Az olvadó gleccserekből kiáramló nagy mennyiségű olvadékvíz emellett megzavarhatja az olyan fontos óceáni áramlatokat is, mint a Golf-áramlat, ami jelentős következményekkel járhat Európa éghajlatára.
Az óceánok felszíni hőmérséklete 2019 óta 4,5-szer gyorsabban emelkedik, mint az 1980-as évek végén – derül ki az Európai Űrügynökség legújabb elemzéséből.
A kutatók szerint az üvegházhatású gázok okozta energia-egyensúlyzavar hajtja az éghajlatváltozást, és az óceánok felmelegedése ennek egyik legaggasztóbb jele. A megfigyelések műholdas adatokon alapulnak, és a felmelegedés mögött olyan tényezők is állnak, mint az El Niño vagy vulkánkitörések.
A szakértők szerint elengedhetetlen a klímamodellek folyamatos frissítése és a globális óceáni megfigyelések fenntartása.
Az Alpok legnagyobb gleccsere még részben megmenthető, ha a globális felmelegedést sikerült két Celsius-fok alatt tartani – állapította meg egy friss jelentésben a svájci tudományos akadémia és a gleccserfigyelő intézet (GLAMOS), hozzátéve, hogy a jelentős jégveszteség már elkerülhetetlen.
„Nagyon valószínűnek tartom, hogy szinte az összes gleccser el fog tűnni, és őszintén remélem, hogy az Aletsch-gleccsernek ezen a magaslatán talán sikerül megőrizni a jég egy részét” – mondta Matthias Huss, a GLAMOS igazgatója a Reuters hírügynökségnek Európa legmagasabban fekvő vasútállomásán, Jungfraujochnál.
A Berni-Alpokban található, 20 kilométer hosszú és 10 milliárd tonna súlyú Nagy Aletsch-gleccser évente több millió látogatót vonz, akik a tengerszint fölötti 3454 méteres magasságban található Jungfraujoch gleccsernyergéből csodálhatják meg a hatalmas jégtömeget.
A Svájci Tudományos Akadémia a Gleccserek Világnapja alkalmából közzétett kutatásában két forgatókönyvet vázolt fel. Az egyikben nem szerepelnek a klímavédelmi intézkedések, és eszerint az Aletsch-gleccser három mellékága egy hatalmas jégfolyammá olvad össze, amely eltűnése után mindössze egy szürke völgyet hagy maga után. A másik forgatókönyv szerint, amelyben a globális felmelegedés okozta hőmérséklet-növekedést két fok alatt sikerül tartani, ez a jégfolyam ugyan rövidebb és vékonyabb formában, de megmarad, a tengerszint emelkedésének veszélye pedig jelentős mértékben csökken.
„Különösképp a háromezer méteres magasságban levő gleccserek maradnának meg hosszú távon” – mutatott rá a svájci akadémia a második, a klímavédelmi intézkedések kívánt hatásaival kiegészített forgatókönyvében.
Az ENSZ pénteken közzétett jelentésében emlékeztetett arra, hogy a gleccserek soha nem látott ütemben olvadnak, és az elmúlt három évben rekordmértékű jégtömeg-veszteséget rögzítettek világszerte.
Az Alpokban lévő gleccserek több mint fele Svájcban található, ahol a klímaváltozás következtében a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az itt található gleccserek térfogata 2000 óta közel negyven százalékkal csökkent.
A hirtelen klímaváltozás nemcsak az embereket érinti, hanem a növényeket és állatokat is, amelyek rövid időn belül kénytelenek alkalmazkodni az új körülményekhez.
2040-re Ukrajnában további 1°C-kal, az évszázad végére pedig 2-4°C-kal emelkedhet az éves átlaghőmérséklet, ami rövidebb telekhez és az aszályok növekedéséhez vezet – jelentette be Szvitlana Hrincsuk környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere az Interfax-Ukrajinának adott interjújában.
Az Ukrán Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint Ukrajnában a felmelegedés csaknem háromszor gyorsabb, mint a globális átlag.
A miniszterasszony arra figyelmeztet, hogy a drasztikus klímaváltozás nemcsak az embereket érinti, hanem a növényeket és állatokat is, amelyek rövid időn belül kénytelenek alkalmazkodni az új körülményekhez.
Ukrajnának különböző éghajlati övezetei vannak, ezért az alkalmazkodási intézkedéseket régiónként külön-külön dolgozzák ki. Az APENA 3 projekt keretében három kísérleti régióra vonatkozóan már kiszámították a tevékenységek költségét:
Lemberg régió – 273,7 millió euró (168 rendezvény)
Mikolajiv régió – 155,7 millió euró (171 rendezvény)
Ivano-Frankivszk régió – 152,65 millió euró (158 rendezvény)
Ez magában foglalja a korai figyelmeztető rendszerek, védőmérnöki építmények, öntözőrendszerek, intelligens hálózatok stb. létrehozását.
Hrincsuk elmondása szerint más régióknak is stratégiákat kell kidolgozniuk, és most azokat sokkal gyorsabban – néhány hónap alatt – el lehet készíteni.
Várhatóan ezek az intézkedések segítenek minimalizálni az éghajlatváltozás következményeit, és adaptálják Ukrajnát az új valósághoz.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, aminek következményeképp drámaian csökkenhet majd az emberek által is lakható területek kiterjedése a bolygónkon – írta meg a ScienceAlert.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Föld globális átlaghőmérsékletének eltérése az ipari forradalom előtti időkhöz képest 2024-ben elérte a Párizsi Klímaegyezményben mérföldkőként meghatározott 1,5 Celsius-fokos értéket.
A tudósok most arra figyelmeztetnek, hogy további 0,5 Celsius-fokos emelkedés megháromszorozhatja azoknak a területeknek a kiterjedését, amelyek túl forróak ahhoz, hogy az emberek számára lakóhelyül szolgáljanak.
A szakemberek szerint ez nagyjából egy az Egyesült Államok területével megegyező földterületet jelentene.
A 60 év felettiek számára, akiknek szervezete még érzékenyebb a szélsőséges hőségre, a veszélyes zóna a Föld szárazföldi területeinek mintegy 35 százalékára terjedne ki, ami jelentős növekedés a jelenlegi 21 százalékhoz képest. Tom Matthews, a londoni King’s College klímakutatója szerint a 2 Celsius-fokos felmelegedés potenciálisan halálos következményekkel járhat.
A kutatók előrejelzései szerint, ha 4 Celsius-fokkal emelkedne a hőmérséklet az ipari forradalom előtti szinthez képest,
A Föld szárazföldi területeinek 40 százalékán alakulna ki az emberi szervezet számára „kompenzálhatatlan hőség” a felnőttek számára.
Ha ez valóban bekövetkezne, csak a magasabb szélességi körökön fekvő területek és a mérsékelt övezet hűvösebb régiói maradnának élhetőek a bolygónkon. A „kompenzálhatatlan hőség” a szakemberek megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy olyan körülmények alakulnak ki, amelyekben a test több hőt vesz fel, mint amennyit képes leadni a belső hőmérséklet stabilizálása érdekében.
A helyzet még súlyosabb lehet, ha nem sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és megállítani az ökoszisztémák pusztulását. 4-5 fokos emelkedés esetén egyes régiókban minden korosztály számára életveszélyes szintet érhet el a hőség. Éppen ezért, a klímakutatók szerint elengedhetetlen az áttérés a megújuló energiaforrásokra.
[type] => post
[excerpt] => Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, amine...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740261900
[modified] => 1740190104
)
[title] => Hatalmas területek válhatnak alkalmatlanná az emberi életre a Földön
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=233208&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 233208
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 233209
[image] => Array
(
[id] => 233209
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489.jpg
[original_lng] => 271028
[original_w] => 1125
[original_h] => 643
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489-768x439.jpg
[width] => 768
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489-1024x585.jpg
[width] => 1024
[height] => 585
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zold-vilag-klimavaltozas-idojaras-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-kibocsatas-eghajla-709489.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1740182904:12
[_thumbnail_id] => 233209
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2447
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1203131238001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1746
[1] => 11023
[2] => 2462
[3] => 17428
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Globális felmelegedés
[1] => hőség
[2] => környezetszennyezés
[3] => szárazság
)
)
[7] => Array
(
[id] => 217882
[content] =>
Évtizedek óta a tavalyi volt a legszárazabb év a folyók szempontjából, a gleccserek is elkeserítő helyzetben vannak.
A globális vízkészletek állapotáról szóló jelentés szerint az elmúlt öt évben a folyók és a tározók vízhozama világszerte a szokásosnál alacsonyabb volt, ami fokozta a világ vízkészletével kapcsolatos aggodalmakat.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése átfogó képet fest a világ vízkörforgásáról, a szélsőséges árvizektől a szélsőséges aszályokig, vizsgálva a folyók, a gleccserek állapotát, valamint a talajvíz telítettségét.
„Vészjelzéseket kapunk az egyre szélsőségesebb aszályok és esőzések kapcsán, amelyek súlyos áldozatokat szednek. És mégsem tesszük meg a szükséges sürgős lépéseket” – fogalmazott Celeste Saulo, a WMO főtitkára.
2023-ban a folyók lefolyása – a folyón egy adott időpontban átfolyó vízmennyiség – a szokásosnál gyengébb volt a globális vízgyűjtő területek több mint 50 százalékán – idézte a jelentést az Euronews.
Más folyókon azonban pusztító árvizek tomboltak, Afrika keleti partvidékén a szokásosnál nagyobb vízhozam és áradás volt tapasztalható, csakúgy, mint Új-Zéland északi szigetén és a Fülöp-szigeteken egyaránt.
A tudósok szerint az éghajlati válság miatt az ilyen – egyébként bizonyos szintig – természetes időjárási jelenségek egyre szélsőségesebbé válnak, a hatások súlyosbodnak, a minták pedig egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, így nehezebb előre jelezni őket.
A Marmolada Olaszország északkeleti hegyvonulatának legmagasabb csúcsa, és a Dolomitok királynőjeként ismert. A Dolomitok legnagyobb gleccsere télen a síelők, nyáron pedig a hegymászók paradicsoma – írja a Euronews.
A gleccser felületéből az elmúlt öt évben 70 hektárnyi terület tűnt el, ami 98 futballpályának felel meg. A Dolomitok legnagyobb gleccsere 2040-re pedig teljesen eltűnhet.
A tudósok szerint a Marmolada gleccser naponta 7-10 centimétert veszít vastagságából. Az eddigi mérések alapján 1888-as kezdete óta a jégsapka 1200 métert húzódott vissza.
A figyelmeztetést Legambiente környezetvédelmi csoport, a Cipra nemzetközi alpesi védelmi bizottság és az olasz gleccserbizottság által indított kampány szervezői adták ki. A „Carovana dei ghiacciai” (A gleccserek karavánja) elnevezésű projekt keretében a csoport a gleccserek megfigyelését végzik, és felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás egészségi állapotukra gyakorolt drámai hatására.
A Marmolada-gleccser már évek óta a Karavánbizottság megfigyelésének tárgyát képezi – különösen a 2022 júliusában bekövetkezett tragikus serac (gleccserjégoszlop) összeomlása után, amely 11 hegymászó halálát okozta.
A Marmolada-gleccser haldoklik, és a lepedőkkel való befedése terápiás makacskodás, amelynek egyetlen célja a sípályák védelme – mondta a Legambiente szóvivője egy sajtótájékoztatón.
A 136 évvel ezelőtti mérések szerint a gleccser mintegy 500 hektáron terült el, és akkora volt, mint 700 futballpálya. 1888 óta több mint 80 százalékos területveszteséget és több mint 94 százalékos térfogatvesztést regisztráltak.
A 2024-ben mért legnagyobb vastagság már csupán 34 méter volt. A jég felgyorsult olvadása a magasban fehér kősivatagnak ad helyet, és új ökoszisztémák alakulnak ki – állítják a szakértők.
Az alacsony jövedelműek nagyobb eséllyel válnak a hőség áldozatává, mint a gazdagabbak. 2023 az eddigi legmelegebb év volt Európában a feljegyzések szerint, az extrém meleg csaknem 50 ezer áldozatot követelt. Magyarországon és megyénkben is 2023 szintén a legmelegebb év volt a XX. század eleje óta, idén pedig ismét sorra dőlnek a melegrekordok.
A szegénységben élőket az átlagnál jobban sújtják a hőség következményei, állítják a The Guaridan által ismertetett spanyol tanulmányok.
Az egyik tanulmány 17 madridi negyedet hasonlított össze abból a szempontból, hogy milyen hatással volt rájuk az extrém meleg. Arra a megállapításra jutott, hogy az csak három negyedben volt hatással a mortalitásra – mindhárom negyedben az átlagnál alacsonyabb jövedelműek élnek.
„Ez logikus, hiszen a hőhullám szempontjából nem mindegy, hogy három emberrel lakunk együtt egyetlen nem légkondicionált szobában, vagy egy légkondicionált, úszómedencés villában élünk” ‒ mondta Díaz Jiménez, a kutatás egyik készítője a brit lapnak.
Hasonló megállapításra jutott egy másik, egész Spanyolországra kiterjedő elemzés is. „Ugyanazt láttuk. Azt tekintve, hogy kit sújt leginkább a hőség, a jövedelmi szint a döntő faktor.”
Egy 2019-ben összeállított amerikai tényfeltáró cikk, amit a Marylandi Egyetem készített a National Public Radio nevű rádióval közösen, szintén azt dokumentálta, hogy a szegényebb negyedekben álló házak szerte az Egyesült Államokban melegebbek, mint a gazdagabbak negyedek lakhelyei.
Az átlagnál alacsonyabb keresettel rendelkezők gyakran rossz körülmények között, túlzsúfolt, nem vagy csak alig légkondicionált házakban élnek, amelyek alig biztosítanak menedéket a hőség elől. És még ha van is légkondicionáló berendezésük, kisebb valószínűséggel (vagy kevesebb ideig) használják az átlaghoz képest az üzemeltetés költsége miatt.
Egy részük nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz sem, ezért az átlagosnál nagyobb valószínűséggel szenvedhet valamilyen betegségben, amit a hőség tovább súlyosbít.
Sokan közülük pedig olyan ágazatokban dolgoznak – például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban –, ahol rendszeresen ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.
Korábban a Save The Children nonprofit gyermekvédelmi szervezet arra is figyelmeztetett, hogy Spanyolországban a gyerekek harmada nem tud hűsölni otthon. Ez becsléseik szerint több mint kétmillió gyerek mentális és fizikai egészségére lehet „nagyon káros” hatással.
Szakértők szerint az extrém hőség a szén-dioxid-kibocsátás növekedése okozta globális felmelegedésre, klímaváltozásra vezethető vissza, és az tömeges halálozásokhoz vezet: tavaly csaknem 50 ezer ember vesztette életét a hőség következtében szerte Európában. „Meg kell kongatnunk a vészharangot, ez most nagyon sürgős” ‒ véli Yamine Saheb, a klímaváltozás enyhítésével foglalkozó kutató.
Európában az elmúlt években egyre gyakoribbak, hosszabbak és melegebbek lettek a hőhullámok – kontinensünk sokkal gyorsabb ütemben melegszik, mint a világ többi része. 2023 az eddig feljegyzett legmelegebb év volt, és az idei év még ennél is melegebbnek mutatkozik előrejelzések szerint.
Átlag közeli hőmérsékletű csak a május és a június volt, míg a szokásosnál csak az április volt több fokkal hidegebb. Az évszakokat tekintve a 2022/2023-as tél a második legenyhébb, míg 2023 ősze a legmelegebb volt 1901 óta.
Idén nyáron pedig egymást érik a hosszú, extrém hőhullámok, és sorra dőlnek a melegrekordok – azaz a jelek szerint az éghajlatváltozás problémája sajnos nálunk is egyre égetőbb lesz, a szó szoros értelmében.
